Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-03-17 / 12. szám
Márczius 15. Vtaapróamegyébea. Veszprémben. A veszprémmegyei polgárság hazafias kegyelettel ülte meg ez idén is, a szabadság ujjáébredésének nagy nemzeti ünnepét. A megyei székváros szép példával jár elő már évek óta. Sajnos csak az, jhogy az úgynevezett kormánypárt teljesen távol tartja magát a kegyeletes ünneptől — s azt az ellenzékre biz/a. Mintha bizony márczius 15- ének ők is nem köszönnék — az alkot- mánt; vagy mintha félniők kellene, hogy azért valaha magyar kormány neheztelni találna reájuk. Olyan kormány még nem volt s nem is lesz. A veszprémi függetlenségi s 48-as párt lakomát rendezett a nap ünnepére a Nagy Gyula-féle vendéglő összes termeiben s a hely így is kicsinynek bizonyult. Éjfélkor mintegy 100 polgár ülte ott a nagy nap emlékét. Az első felköszöntőt a párt elnöke id. Matkov ich Tivadar mondotta, a 48-as eszmék harczosaira, éltetve Kossuth Lajost. Majd ft. B é n y e i Gábor a helyi ev. ref. egyház lelkésze hazánk jeles költője, ki a Bachkorszak alatt sajtófogságot is szenvedett, szavalta el óriási hatást keltett saját, gyönyörű költeményét „Márczius 15-öt.“ Azután ifj. Matkovich Tivadar orsz. képviselő vázolta remek szónoklatban a 48. napok történetét s nagy jelentőségét; beszédét szüntelen éljenzés kísérte. Harmadik szónok Kompolthy Tivadar volt, ki a 40 évvel ezelőtt ez estén felszabadított szabadsajtó hőseiről tartott nagyhatású beszédet, megemlékezve megyénk nagy szülötte s mar- tyrjáról Táncsis Mihályról s dörgő éljenzés kisérte a szónokot, mikor a szabad eszmék rettenthetetlen harczosát, az akkoron börtönbe hurczolt Bényev Gábor költőt éltette. Ezután Száz Ferencz tanító mondott egy szép alkalmi beszédet s utánna Sánner János köszöntötte föl a két Matkovichot, majd ifj. Matkovics Tivadar Kompolthy Tivadarrá köszöntötte poharát. Számos szónoklat tartatott még s hazafias dalok s Kiss Jancsi kitűnő zenéje mellett mulatott aztán még a társaság sokáig s a vigalomnak csak a kora hajnal vetett véget. Evek óta ily gyönyrörü márczius 15-ét még nem ült Veszprém városa. Pápán. A pápai iparos-ifjúság önképző- és beteg- segélyzó-egylete áthatva a hazafias szellemtől, szerdán 1848-ik évi márczius 15-ének 40-ik évfordulója alkalmából lélekemelő emlék- ünnepélyt rendezett a következő műsorozattal: I. Szózat, Vörösmartitól. Előadta az iparos- ifjúsági dalárda. II. Alkalmi Oda, Paál Istvántól. Szavalta Payer Sámuel. III. Föl honfiak, polgárok, franczia nemzeti dal. Énekelte az iparos-ifjúsági dalárda. IV. Nagy idők, nt. Gyurátz Ferencztől. Olvasta a szerző. V. Honfiak vigyázzatok, Kücheutől. Énekelte az iparos-ifjúsági dalárda. VI. Az özvegy és fiai, Tompától. Szavalta Trauner Lipót. VIL Élj őseink hazája, zenéje Schu- raanntól. Éneklé az iparos-ifjúság. Vili. Költemény, Rudnyánszkytól. Szavalta Bereczky Jeuó. IX. Kossuth Lajos azt izeute. Népdal, éueklé az iparos-ifjúság. — Az ünnepályeu igen sokan vettek részt és a szép közönség zsúfolásig megtöltötte az „ Arany-Griff“ szálloda termét. Hát a mi iparos-ifjuságunk, kiknek egyletének elnöke nagy hazánkfiánál, Kossuth Lajosnál vizittetelt. miért hallgatott a néma magáu\7ban ? Papkeszin. Papkeszi község derék és életrevaló „ Gazdaköre“ szintén impozánsán ünnepelte meg a szabadság ujjáébredésének 40-ik évfordulóját, mint bennünket Rózsa Dániel értesít. Az ünnepély valóban lélekemelő volt. Már reggel 9 órakor harangzúgás figyelmeztette a község lakosságát a nagy napra. Alig hangzott el a templomba hivó harangszó, a község lakosai valláskülönbség nélkül zsúfolásig megtöltötték az ur házát. Szenes Imre ev. ref. lelkész mondott emelkedett- hangú alkalmi beszédet, mely könnyeket csalt a hallgatók szemeibe. Az ünnepélyes isteni tisztelet után délután két órakor az iskola helyiségeibe gyűlt egybe ugyanez a lelkes közönség. 48-as zászlók alatt óriási néptömeg vonult ide, élén bandériummal. A helyiségek szűknek bizonyultak, de mivel szép verőfényes tavaszi nap volt, a lélekemelő űnuepélyr az Isten szabad ege alatt lón megtartva, mely még magasztosabbá lön ezáltal. Az ünnepély sorrendjét a „Szózat“-tal nyitották meg. * Ezután Szenes Imre lépett a szószékre és tartott kegyeletes visszaemlékezést, majd P é c z e 1 i Mihály ev. ref. tanító olvasta fel a 12 pontot és több nevezetes eseményre pillantott vissza. A szónokokat zajosan megéljenezték. Este az ünnepély a „Gazdakör“ helyiségeiben folytatódott, hol szépszámú polgárság tartott társasvacsorát, melyen természetesen a lelkes és értelmes fel köszöntőkben nem volt hiány. A felköszöntők sorát Kováts József községi biró, a „Gazdakör“ eluöke kezdte meg, fejtegetve a nagy nap méltóságát, utána Baka József mondott szép pohárköszöntót. Azután még többen mondottak fenhangu beszédet. A nagy nap évfordulójának megünneplése csak a késő esteli órákban ért véget. Kádártán. A kádártai derék polgárság az előző éveknél is magasztosabban ünnepelte meg a nagy nap fordulóját. Méltó volt az a magyarérzelmü és 48-as derék birtokosok hírnevéhez és a 40-ik évforduló fenségességéhez. Az ünnepély rendezőinek élén Nagy7 Sándor biró állott, aki jól átfontolt emlékezést tartott zamatos magyarsággal. Az ünnepély programmját a „Talpra magyar* elszavalása, a „Hymnus“ és „Hazádnak rendületlenül* szózatnak egy szivvel- lélekkel való elénekléséból, a még több hazafias darab elszavalásából állott. A késő esteli órákba nyulott a kegyeletes ünnepség, melyről lélekemelve oszlott szét a derék polgárság a Kossuth-nóta éneklésével. Balaton-főkajáron. Márk János, az ellenzék lelkes vezér- férfia ezidén még lélekemelőbbé rendezte a rendesen megünnepelt nagy7 nap évfordulóját. Öt jellemző értelmes, meleghangú beszédben emlékezett vissza nemzetünk újjáéledésének dicső hajnaláról, a szabadság, egyenlőség, testvériség szentháromság eszméit fejtegetve. Beszédjét lelkesen megéljenezték. Majd a „Talpra magyar* elszavalásával folytatódott az ünnepség, melynek további sorrendje a „Szózat“ a „Kossuth-nóta“ stb. hazafias dal elénekléséból állott. Sikerült társasvacsora is tartatott. Enyingen. Az enyingi független és 48-as párt szintén nevéhez méltóan ünnepelte meg a feltámadás 40-ik évfordulóját. Ifjú Matkovich Tivadar dr., a kerület 48-as derék országgyűlési képviselője szintén jelen volt az ünnepélyen, melyet megjelenésével csak fokozott. Fogadtatására már készültek s az impozáns is volt. Este tartatott meg az ünnepély, melyen a lelkes Krisztinkovicli Aladár emlékezett meg dicsőítve, a nagy7 napot, megnyitván az ünnepélyt. » Visszaemlékezést Matkovich Tivadar dr. a kerület képviselője mondott, fejtegetve a nagy nap jelentőségét a lelkes polgárság előtt. A beszédet hazafias darabok szavalása és eléneklése követte. Este fáklyásmenet is tartatott. Á mi házi színtársulatunk. — Fotográfiák. — Erős Antónia. Ügyes színésznő és színező. Ö a társulat festője. A dekoráczió, előfüggöny, mind az ő munkája. És a sokoldalú elfoglaltság mellett még ráér szerepeire is gondot fordítani s ambiczióval tanul. Tud kérni, könyörögni — követelni, amidőn az ő szerepeit más kezekbe akarják tenni. Könnyeivel gyakran megindítja az igazgatót. Tudja magáról, hogy belülről szép, és müveit lelkületű. Ezt mi is elismerjük és alá is írjuk. Liptai Lajosné. Egyedüli a társulatban, aki nem használ elóbetüt, aki a férje nevével megy a szin- lapra és a színpadra, ahol azonban neki is van egyéni valója, amit egy-két ügyes szerepében már produkált is. Van egy kis féléves fiacskája, valóságos vasgyuró, akire több gondot fordít, mint a szerepére, melyeket súgó nélkül kell tudnia, mert mindmegaunyi „Rokkán é“ féle. Hanem azért otthon szóhoz engedi a férjét is, aki mindenek felett szereti a feleségét. Liptai Lajos. Operette buffó, komikus. Akaratlanul a papíron is, egymásmellé került a feleségével, amiből látszik, hogy privát szerencséje van. De ebből meg az következik, hogy van neki olykor privát pechje is. Kitűnő sikerrel játszik tótot, czigányt, németet, zsidót, csak színész nem tud lenni a szivével. Roppant jószivü s ezért már sok pénzt vesztett. A vidéki szinészek úgy ismerik, mint a jellemes, becsületes Liptait; ügyes kuplékat csinál és rögtönöz s aki neki nem tetsző dolgot visz véghez, megakarja tenni vidéki színigazgatónak, ismerve azoknak pompás helyzetét — lévén egykor hajdanában maga is színigazgató. De hát ezt meg lehet neki bocsátani, mert rendkívül jó szive van. Ligethy István. Ki ne ismerné Pista bácsit. Ó a művész- család feje, de azért mindig csak Pista. így hívják az egész ország színészei, kiknek ha módjában van, igazi bácsijuk. G37akran megtörtént, hogy egész gárda étkezett nála — ingyen. Hanem azért maga nem koplalt. Meglátszik az alakján is. Valóságos ritka példánya a vidéki színészeknek, aki már^a megjelenésével is imponál. Szerepköre a színpadon is, otthon is: kedélyes apa. Hátai Kálmán. A társulat lvrőzusa. Ritka jelenség, aki vidéki szinészkedése alatt ezreket szerzett Az ember ki sem nézi belőle. A pénzét sorsjegyekbe fekteti, és házat vesz. Most újabban Keszthelyen vett egy kis házikót, a melyből azonban nem Thalia templomát, hanem Bachus-csarnok*t csinál. Még háromszáz forintra van szüksége, addig mig ezt megszerzi, színész marad, azután pedig elmegy Keszthelyre — korcs- marosnak. Ez mutatja, hogy meglehetős komolyan gondolkodik. Es mindez nem az ő érdeme, hanem a feleséged. A ruházatára nem sokat ad, mert ő szerinte, is a ruha nem teszi az embert, de annáf jobban étkezik. Ebben is válogatós, mert csak a húst szereti. De nem irok róla többet. Úgyis enm bői is hasznot csinál vagy magának, vagy a kormánynak. Mert kitellik tőle, hogy e lap számát, megjelenési idejét és az évfolyam számát lutriba teszi és ki jó: 8, 10, 17. És akkor meglesz a 300 frt és ő nem lesz tovább szinész. Tóvölgyi Béla. Hősszerelmes és eliez a kellő szépsége, magassága, bajusza és soványsága megvan — költői „rendben.* Valóságos székelygyerek, aki sohasem tagadja m«g a vérét. Kis lánykája neveltetéséért minden lehetőt megtesz s ezért elvállal a színészet köréből minden munkát, csakhogy a szükséges pénzt megkereshesse. Ez jellemzi az ő személyiségét és indokolja a közönség előtti naponkinti megjelenését. Huber Miksa. Karmester, akinek ismert neve van. — Szép ember, aki büszke is erre. Ért minden hangversenyhez, de legjobban tud játszani a — nők szivével. Erre feljogosítva érzi magát müveit rao dóra, neve és szépszége által. De nem akarom hiúvá tenni, mert még utóbb megteszi, bogy rámába teteti ezt a fotográfiát, már pedig ilyen után ez idény teljesen felesleges kiadás lenne. Legyen tehát ő a — finálé. % Es ezzel nagyjában végeztünk. Jól tudom hogy sokan vannak, akiknek fotográfiáját nem mutattam be. Ezek két részre oszlanak. Akik még kikérik és akik már kikérik, hogy róluk írjanak, mert nem szorulnak reá. Előbbiek a fiatalok, kezdők. Akikről még nem irtain, irok a jövőben. ha találkozunk, amikor ők kiváluak a ' r korból es rászolgálnak a fotográfiára. Es ezeknek van jövőjük! Még egy kérés: bocsássanak meg, ha valamit vétettünk !“ Krixkrax. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, márcz. 17.-- Hivatalos látogatás. A győri hírlapokban olvassuk, hogy Stáhly György v. veszprémmegyei jelenleg győrmegyei kir. tanfelügyelő Veszprémből több napi tartózkodásra Győrbe megérkezett és hivatalos látogatásait a győri iskolákban megkezdte. — Dr. Roboz Zoltánt, ki csak nem rég pendítette meg hírlapunkban a Pécsett megtartandó phylloxera congressus eszméjét, mint értesülünk, a pécsi kiállítás bizottságának elnöksége, közelebbi nagygyűlésében kelt határozata folytán, a kiállítás alatt tartandó phylloxera-congressus vezetésére hívta meg s már felkérte a programra elkészítésére. — A tanfelügyelő jelentése. A tanfelügyelő havi jelentéséből kiemeljük, hogy az iskolalátogatást illetőleg 123 iskolából terjesztettek be a lefolyt hóról a mulasztási kimutatások. Ezen kimutatások szerint igazolatlan mulasztások ugyan nagyobb számban fordultak elő, azoban a törvényben előirt pénzbüntetések közül elsőfokú pénzbírság csak egy esetben alkalmaztatott, Ősi községben. A többi mulasztás részint igazolás, részint szegénység folytán büntetve nem lett. Pap Gábor ev. ref. püspök átirata szerint a nosz- lopi ref gyülekezet a közigazgatási bizottság által engedélyezett határidő leteltéig, illetőleg a jövő őszig a megkívánt uj iskolát fel fogja építeni. A tanfelügyelő ezenkívül beterjeszti több községi iskolának átvizsgált számadását s jelenti, hogy a minisztérium Vápán egy magán kisdedovoda felállítását engedélyezte. — „Veszprémi izr. jótékony nőegylet. • Ezen nemes czélu egyesületben múlt vasárnap d. u. folyt le a tisztujjitás még pedig a tagok rendkívüli érdeklődése között. Megválasztattak: Elnökké Weisz Elekné, alelnökké Kadlbnrger Emilué, választmányi tagokul: Berger Sámuelné, Breie Gábor né, Deutch , Sándorné, Dr. Halassy Vilmosné, Krausz Ar- : minné, Nay Jakabné, ifj. Rapoch Sándorné, ! Rosenthal Sándorné, Rothauser Ignáczué, ' Rothauser Rudolfné Steiner Sámuelné, Neu j Antalné, Stern Móriczné, Weisz Edéné, Weisz Henrikné. Weisz W. Manóné, Weisz Móriczné és Wessel Sámuelné. A péuztári és ellenőri állás a választmány kebeléből fog betöltetni A titkári tisztet dr. Itéthi Ede orvos teljesíti. — Újítások. A felsőörsi uj prépost, legkö- j zelebb elfoglalja prépostságát. Az ünnepélyes j installation már javában folynak az előkészületek. Az urodalmi cselédség már hetek óta dolgozik és tisztogat. — Magyaros mennyegző tartatott a napokban Felsőeörsön. A község két közbecsülésben álló régi nemesi famíliának, a Lőrincze családnak két sarja Lőrincze Sándor és Klári esküdött egymásnak örök hűséget az oltár előtt. Násznagy Kerkápoly Tivadar volt. Az igazi magyaros családi ünnepélyen és lakzin a veszprémi czigányok húzták talpalavalót. A szép menyegzői ünnepségeken hírlapunk szerkesztője is jelen volt. — Jelen hírlapunk közbejött akadályok miatt egy kis késéssel jelenik meg, amiért a közönség szives elnézéséért esedezünk. — Öngyilkos ifjú. Pápáról írják lapunknak, hogy a veszprémmegyei Csatka község' hez tartozó Koromlai pusztán B i s i t z Imre joghallgató agyonlőtte magát. Bischitzet sokan vidám kedélvü és jóravaló fiatal embernek ismerték. Öngyilkossága okát nem tudják, csak sejtik, hogy szerelmi csalódás vitte a szomorú lépésre. — Urak megtörtént itt már az is, hogy némely úri ember két hétig jött fel mindennap s a végán mégis beszélt a nagyságos úrral. Pedig tessék elhinni, mindennap hazautazhatott volna. — Na uram, szól a lépcsőn lejövet hozzám az ifjú Károlyi, ezen a sorson változtasson, ha már any- nyit járt Amerikában. — Meglesz, gróf ur, kiteszem az újságba. — Nem fog rajta, Azért mégse beszél vele. —- Nem úgy, gróf ur, az égre nem. Megcsíptem egy yankee-ideát. Á Kristóf-tér táján egy nyitott irodába léptem Fejérrár képviselőjével. — Kérem Nagysádat, kössön össze az országházi telefonnal. Egy perez múlva: — Halló, Eötvös Károlyt kérem. A telefonból visszaszól az ismerős élezés hang. — Eötvös vagyok! Ki az és mit akar? — Estére visszautazom Veszprémbe. Mikor beszéljük meg a peres ügyet? — Ráérünk még komám. Izentetek Litérröl. Mi újság otthon ? t— Az almádi-i kutamban még nincs viz, pedig már a 8-ik ölet dynamitozzuk. — Sebaj. Igyék sört! — Obiigát tanács. Köszönöm. — Vagy vezesse bele a Balatont! — Ajánlom magamat. — Igazság! Az Annakápolna melleti házat megvettem a Miklóstól. Csináltasson X. épitészszel egy odavaló tisztességes tervet. Az előépületet a bolttal lebontaljuk; 21-én dolgom van Veszprémben akkor a kontraktust megcsináljuk, Szerencsés utat V eszprémbe!-— Jó mulatságot, Kaposvárhoz! — Bandi legyek, szerkesztő ur, nem Karolyi. Maga kifogott a legfogasabb mesteren. Köszönöm a yankee-ideát. Pá! -* Hahahaha! ........... Ar gonantikus.
