Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-06-30 / 27. szám
tál beálló árvaságuk keserűségeinek édesitésére, fájdalmaik enyhítésére — s jövőiknek boldogitására oly égetőn szükséges árvaházunk alapja Veszprém- vármegye községi és körjegyzők egylete által mennél nagyobb összeggel segélyeztethessék, — s hogy vármegyénk kegyes és áldozatukat e szent czélra készséggel felajánló nagyérdemű közönsége által részűnkről, kiknek gyermekei jövője s boldogsága függ ez ige mielőbbi sikeres megtestesülésétől, — a közöttünk sajátlétünket érdeklő ügyekben ezideig mindenkor sajnosán tapasztalt közönynek még csak látszata se észleltessék: Kérlek kedves kartársaim tömörüljük e szent zászló alá, gyüjtsünk vele harczo- sokat nemes szivíi ismerőseink s barátaink köréből, — s lobogtassuk fenten ezen zászlót., melynek diadalra juttatásával szeretett gyermekeinknek, — midőn azok, — reájuk atyai örökségül csak egy küzdésteljes jövő maradván -—, tán nyughelyét sem találhatnak — egy biztos menhely létrehozását segítjük elő! Összes teljes számban leendő megjelenésünk — s ez ügybeni kitartó munkáságunk által pedig mutassuk meg azt, hogy Veszprém vármegye e községi és körjegyző kara árváinak jövőjéről gondoskodva tömörülni tud, hogy a siker előmozdítására minden lehetőt megtesz, s hogy méltó vármegyénk nagyérdemű közönségének nemes és áldozatkész szivére! Segíts magadon, az Isten is megsegít! Kelt Padragon, 1888. évi junius hó 18-áu. SCHILL JÁNOS. elnök. Fürdői élet a Balatonon. Keszthely, junius 35. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez) Már van néhány család a vidékekről s julius hóra sok magánházban van szállás bérelve, tehát lehető, hogy többen leszünk a szokottnál, annyival is inkább, mert kik eddig Kanizsa és Muraközből Füredre szoktak menni, azok — kényelmes utazás oda nem lévén — ide tartanak s vendégeink lesznek. A fiírdöbérlő és a városi hatóság által minden el lesz követve, hogy a por ellen az utczákat öntözik s a fürdőhelynél is elég szórakozást, árnyat s jó étkezést nyerhetni. A vasutat a legnagyobb erélylyel építik s rövid idő alatt készen lesznek vele, ez nagy előnye lesz Keszthelyre bonnét % óra kellett kocsin, mig porban, melegben a túlsó parti vasúti állomásra juthatunk. Hévvizen már sok fürdővendég van, helyben is, többen pedig Keszthelyről mennek ki társaskocsikon naponkint. A szegényebb osztályból is számosán vannak itt, fiatal lányok mankóval kikre láthatólag gyógyulást hoz a meleg vize. Kővágó-Örs, junius 36. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Hála a gőz hatalmának, ma már nem csak Füred van keresve, hanem a felső Balatonpart, számos pontja, hova különösen a fővárosból sok munka em here jő üdülni, szórakozni Boglárig eljönne vonaton s onnét hajón kényelmesen jutnak át Rév-Fülöpbe, hogy a déli hegyoldalon levő villák és egyszerű lakokban felüssék tanyájukat. Kővágó-Öörs* szőlleibe sok csinos épület van, melyekben falusi egyszerűségei tölti idejét a vendég, nincs zenés promonádja az igaz, nincs színháza, de nem is kritizálják, hogy öltözködöl? Van jó levegőd, isteni kilátásod Somogy megye sárga kalászosföldjére s a szőlőkoszorus hegyoldalon nyugalomba töltheted óráidat. Ha pedig kedved van rá, itt vannak a regényes pontok: Badacsony, Szigliget, Csobáncz, Szt.-György, s kirándulsz megnézni a váromladékokat, a hegyeken pedig a barátság ingyen nyújtja arany nedűjét. Vidék. Nevelésügyi mizériáink. (A „Veszprémi Független Hirlap“ szerkesztőjéhez) Ajka, jun. 8. Volt szerencsém b. lapjának múlt havi 20. számát, s abban nagys. Vargyas Endre kir. tanfelügyelő ur a megyei közigazgatási bizottságnak tett panaszteljes tanügyi jelentését olvasni.^ Méltányolom a nagys. tanfelügyelő ur panaszát, annál inkább is, imutáu szerencsés vagyok azon helyzetbe lenni, hogy alkalmam volt a megye, de leginkább Városlőd és vidéke tanügyi helyzeteivel megismerkedni. S azon keserű tapasztalatokat kellett szereznem, hogy e vidéken, Városlőd kivételével a tanítók nem egyebek: mesterségüket odahagyott iparosoknál, amint azt a nagys. tanfelügyelő ur is jelentette volt. Az egyik csizmadia, a második szíjgyártó, a harmadik sziirszabó. Ezeknek tanítását látva és hallgatva szánalomra gerjed az ember a gyermek iránt, kivált ha eszébe jut, hogy ezek legyenek a leendő társadalom tagjai. Hogyan fogják ezek honpolgári kötelességüket teljesíteni és hivatásukat betölteni: arra nem találunk választ. De hogy fogalma legyen tek. szerk. urnák s e tárgyat illető köröknek e tanítók botrányt kellő tanításáról; ideirom a tanulók névjegyzéket tartalmazó füzetnek feliratát: A csebányai tanítójuk igy Írja: A csehbányái tankötelesek névjegyzéke, — igy aztán nem csoda, ha nem magyarosodhatunk. Hogy e községekben nincs egy szakképesített tanító azon nem lehet csodálkozni, mert itt a jövő- delem oly kevés, hogy egy képesített tanító, kinek némi igényei is vanaak, nem volna képes megélni. De igenis csodálatra méltó az, hogy Kis- lődön ahol a s. tanító részére ki lesz utalványozva a s. tanítói fizetés: egy béres legényt tartanak s. tanítóul. Ez ügyben a megrovás a vezértanitó urat illeti. Azért az említett béreslegényből lett s. tanító a trágyát is kihordja és tanító ur földjeit is műveli. A tanító urnák, mint a nemzet napszámosának, tessék a község lakosainak a jóvoltát nem pedig a saját anyagi érdekeit szem előtt tartani. Meg vagyok győződve róla, hogyha a nagys. tanfelügyelő urnák a körútja e községen már keresztül vezette, intézkedett ez ügyben, hogy a jövő tanévben ne béres legény tanítsa a kezdő gyermekeket az ábéczére. De ha még körútja keresztül nem vezette, úgy bátorkodom a tanfelügyelő urnák a figyelmét ezúttal felhívni reá. A környékbeli községekben kivételt képez, mind már említettem: a városlődi iskola hol a vezértanitó Stangl József és Bauer József plébános mindent elkövetnek, hogy a magyar érzelmű, de német nyelvű lakosokat nyelvileg is magyarrá tegyék. Ä vezértanitó urat Suppoics és Döbrösi s. tanítók támogatják nehéz, de nemes munkájában. Kérve a tek. szerk. urat, hogy b. lapjában levelemnek helyet engedni méltóztassék, maradok legalázatosabb szolgája S. M. Balaton-Flired rövid ismertetése. B.-Füred, mint gyógyhely. Ilyenkor Magyarhon minden részéről sereglenek e szép fürdőhelyre fürdővendégek, de sajnos, igen kevés szátnu az a közönség, mely B.-Füredre jő, ha arányitjuk a fürdőkre, leginkább a külföldiekre járó magyar közönség számához. Pedig B.-Füred méltán megér- deinlené a tömegesebb támogatást,, mert itt nemcsak a különféle betegségben szenvedők találhatnak biztos eredményt nyújtó kényelmes fürdőhelyet, de a mulatni vágyók is találnak kellemes szórakozást, mulatóhelyet. Tekintsük először B.-Füredet, mint gyógyhelyet, majd pedig, mint mulatóhelyet. Balatoni levegő. Balaton-Füred kiimája a tengerparti klímát igen megközelíti; az előtte elterülő 20 □ mértföldnyi Balaton folyátn, levegője enyhe, egyenletes, mérsékelten nedves, tiszta és ózoudus. A tengerparti vidékek kivételével alig létezik fürdőhely, hol a levegő oly egyenletes és enyhe volna, mint Balaton-Füreden; a reggeli és esti órákat a nap többi részeihez véve, rendes viszonyok közt alig van 2—3 foknyi hőingadozás s a levegőnek enyhe szellő alakjábani folytonos mozgása még a melegebb napokat is kellemessé teszi. Ezen kedvező éghajlati viszonynál fogva a balaton-füredeni tartózkodás első sorban is idült gége- és légcső-hurut s tüdőbán tahinkban szenvedőknek rendkívül előnyös és hasznos, valamint gyengéd szervezetű sápkóros, vérszegény és izgékony idegzetű egyéneknek és nehezen üdülő betegeknek nagyon ajánlható. B.-füredi ásványvíz-források. A fürdő-intézet területén három ásvány- viz-forrás butyog fel, melyek égvényes-sós szénsavas természetűek. 1. Fő- vagy Ferencz József forrás, a gyógytér közepén, 12 kőoszlopon nyugvó tető alatt van; ez a legrégibb és legtartalomdusabb s ivógyógymódul leginkább, szétküldésre pedig csak is ez használ tátik. Forrássá oly bő, hogy abból 24 óra alatt 800 hectoliter folyik ki. Állandó hőmérséke 10 Reaumur fok. Az egyes alkatrészeit illetőleg, főtényezőkül szénsavas vas és szabad szénsav szerepelnek. Dr. Heller Flórián, a bécsi egyetem kórvegytanára által 1855-ben vegyelemeztetett. Szénsavas keseréleg — — 0-3149 Timföld — — — — 0-0230 Kovasav — — — — 0-1075 Légenytartalmu szerves anyagok 2-9645 Szénsav 38-5 köbhüvelyket — 19-2450 A balaton-füredi „Frencz József forrás“ égvényes-sós szénsavas-vasas viz, sok évi tapasztalat alapján jó hatásúnak bizonyult a i légutak, gyomor, bélcsatorna, hasmedencze és húgyhólyag idült hurutjánál; valamint zsongitó és gyengén oldó hatásánál fogva a belek petyhiidtségén alapuló szokásos székrekedés, hasi pozsga, máj- és lépbajok, aranyér és női j bántalmak ellen; nem különben vérszegénység, sápkór és görvélykórnál. A balaton-füredi ásványviz nem csupán az említett betegségekben bir kitűnő gyógyerővel, de mint étrendi viz is igen kedvelt és borral vegyítve kellemes üdítő italul szolgál. 2. Savóforrás. A „Ferencz József forrás “- tói mintegy 15 méternyire van, ezen forrás kevesebb szénsavtartalommal bir, szinte ivó- j gyógymódul használtatik, leginkább savóval. | 3. Fürdő forrás. Ez az előbbihez hasonló, i s csupán fürdők készítésére szolgál. Savó-gyógymód. Említést érdemel Balaton-Füreden a savó- gyódmód. A közel fekvő Tihanyban naponkint 1500—2000 anyabirkát fejnek, mely birkák a tihanyi hegyek fűszeres legelőjén nyerik táplálékukat s igy a legtartalomdusabb tejet nyujtják, melyből a savót Balaton-Füreden orvosi felügyelet alatt egy svájczi készíti el s azon általánosan elismert jó hírnévnek örvend, hogy gyógyhatására és könnyen • emészthetőségére uézve egy a maga nemében. Friss savó naponkint kétszer kapható, reg- j gél és este 6 órakor. Egy adag 1/2 pohár (70 j gramm) ára 3 kr., melyre jegyek a meleg I fürdő pénztárnál válthatók. Szőlő-gyógymód. A rendszeres szőlő-kura szeptember 1-én kezdődik, a legnemesebb szőlőgyógymódra legalkamasabb szőlőfajokkal, melyeket az igazgatóság a fürdő-intézet közvetlen közelében levő szőlőhegyeken naponkint frissen szedet és a meleg-fürdő pénztáránál jutányos áron, kilogrammonként árusít el. E gyógymód, melyet nem ajánlhatunk eléggé, a fürdőintézet bezártáig, szeptember végéig tart. Meleg fürdők. Fürdők tekintetében Balaton-Füred az elsőrangú európai fürdőhelyek sorában áll. A meleg fürdők az ízlés és kényelem minden újabb nemeivel fel vannak ruházva, favagy márvány-kádakban, tetszés szerint Balaton- ^flgy savanyuviz-fürdők rendelhetők. Vannak Áezen kívül czinkádakban savanyu vizből készült Schwarz-féle szénsavas pezs- gőfürdéfc Ezen igeu kedvelt fürdők gyenge, vérszegény, sápkóros és görvélyes betegeknél meglepő jó eredménynyel használtatnak. Nemkülönben rendelhetők még maláta-, fenyő-, korpa- és szappan-fürdők. Van továbbá fényesen bei*endezett s a zuhanyok minden nemeivel ellátott gőzfürdő. A gőzfürdők mellett megemlítendő még a balatonfüredi hideg savaoyuviz-medenczefiirdő (Bassin), mely földalatti vezetéken át a fő vagy Ferencz-József forráshói táplálkozik s igy folyton friss II0 R. hőmérsékü 800 hktlit. savanyuvizet tartalmaz. Ezen állandóan alacsony hőfokú fürdő izgatólag és élesztőén hat az ideg- és edényrendszerre, tetemesen fokozza az anyagcserét s igy emeli az összes táplálkozást. Hideg fürdők. A Balaton, melyet nagy kiterjedésénél fogva (20 □ mérföld) méltán neveznek magyar tengernek, lényegesen külömbözik egyéb hideg fürdőktől, mint dr. Preysz Mór 1863- ban megejtett vegyelemzése is mutatja, ki egy liter Balaton-vizben talált 0.0568 grm. igen finom iszapot, melyből 9.0399 grm. vagyis 70% sósavban oldható; 0.0171 grm. vagyis 30% pedig sósavban oldhatatlan. A Balaton vize főzve szénsavat bocsát el. Főzés után éppen úgy, mint természetes állapotban a vörös lakmusz-papirt kékre festi. Leülepedve, legkivált pedig szürkövön átcsepegtetve, kellemes italu viz. A vegyelemzésből kitűnik, hogy a Balaton vize kétannyi szilárd részt és kétannyi szénsavat tartalmaz, mint a folyók vizei; Schuster tanár ezért nevezte a Balatont igen jellemzően „föleresztett savanyuviznek*. A Balaton tehát a vizében rejlő ásványrészek, továbbá nagy kiterjedése, a viz folytonos mozgása által, mely gyakran erős hullámzássá válik, lényegesen külömbözik egyéb hideg fürdőktől s hatásában mind a tengeri fürdők helyettesitője tekinthető; de sok tekintetben annak kiegészítő részét teszi. Számos ideges bántalomban szenvedő, kivált gyengébb idegzetű nők, kik a tengeri fürdő erősebben izgató hatását nnm tűrik: — sok évi tapasztalat szerint a Balaton szelíd hatása mellett meglepően javulnak és gyógyulnak. Meg kell emlitenük a balatoni iszapot is, mint a melynek üdvös gyógyhatása szintén figyelmet érdemel. Ez iszap finom, pép- tapintatu s könnyen szétdörzsölhető állomány, s dr. Heller Flórián tanár vegyelemzése szerint a balatoni iszap vegyi alkatrészeinél fogva a külbőrre kenve erősen izgatólag hat; a bőrt megvörösiti kezdetben viszketegséget, később égést okoz, sőt gyakoribb alkalmazásánál egy és ugyanazon helyen bőrlobot is idézhet elő, miért is ennek használata főkép gyengébb bőrüeknél, óvatosságot igényel ; idegzsábák és idült csuzos bántalmak ellen kitűnő hatású. Veszprém, junius 28. Megvallom őszintén, hogy a krokodillusoknak hire, engem alaposan meglepet. Boglárról jött az első hir, hát erős volt a meí?nyőzödésem, hogy a balatoni halászszövetkezet, (mely ott keletkezett) egy nagy szabású yankee-ter- vet valósított meg, lefőzendő nemcsak a Balaton- I egyletet, a bfüredi nrodalmat, de me'g az almádii ötös bizottságot is a Balaton kultuszért folytatott lázas harczukban . . . hogy hát a fentisztelt bogiári halászszövetkezet exotikussá kívánván tenni egy csapásra a Balatont, derék elnökük, az afrikajáró Széchenyi-ivadók utján szerződtetik a Balatonra ezeket a nagyszájú derék bestiákat. No már aki azt a pompás ideát kifundálta, az különb yankee, mint én, habár sohasem irt légyen könyvet Ameiákáról. Ez volt a meggyőződésem. 8 ez a szerény önbeismerés belekerült majd száz forintomba s egy aszthmával föleresztett erős balatoni katharusomba. ► * Mert tűvé tettem rögtön az egész Balatont. (Az almádi 5-ös bizottsági ambitió s az újságírói kötelesség egyaránt sarkaltak erre.) Kilencz nap alatt végig kopurczoltam a röpülő hollandus biográfiáját. Először Alsó-Őrsön voltam. Az eredmény nem volt kielégítő. A halászok nem tudtak felvilágosítást adni, utasítottak a bíróhoz. Az jóle'lekkef bizonykodott, hogy a krokogyélusokról nincs hivatalos tudomása, hanem arról igen, hogy két fináncz meg egy adóekzekutor rögvest láttódtak a faluban ; hát ha azokhul parancsolok, azokkal szolgál szívesen ............ Kije lentettem a derék urnák, hogy én más fajta veszedelmet keresek, mire odape'ídázódott, hogy ha itt volna a tekintetes Kricsi uraság, az bizonyosan tudna nekem ilyet keríteni. Megköszöntem a jó tanácsot s aztán upre — I egy illanás, két oldalforditás a vitorlán s egy óra múlva Kenésén hüseltem, a mindig anglius flegmáju Nagy Károly villája terrasszán. Ö se tudott a krokodillusokról, hanem szerfölött életrevaló ideának találta ő is. Van neki egy egész sereg hajója. Azokat már j jobbára mind mozgósította ő is a pompás áfrikai fürdővendégek illő fogadtatására — de még nem lehetett hozzájuk szerencséje. Pedig kijelentette, hogy ha az almádii 5-ös bizottság sokat merne reszkieroz ni egy ilyen délszaki akviziczióért, ő is megszerezné az ’ő keuesei fürdőnépségének azt az örömet, hogy nílusi élvezeteket nyújtana nekik, ha módjával hozzákerülne. Egyébkint jól tartott kitűnő rostási ó-itallal őseredeti magyar spleen-nel. Ezután fölemelé her- kulesi balját, azután Siófok felé mutatott. Hogy ott í bizonyosan több krokodillust találok. Kenésétől Siófokig hatalmas próbára tettem az óhajtva-remélt aligátori fenevadak étvágyát. Tudván, hogy a „feketét“ jobban emésztik, mint az európait, cselfogással éltem. A sebesen rneuő, hajóról akárhányszor bele- aportiroztattam a vízbe a „Bárót.“ (Ez sem poezis kérem ; Brunkula ur nemes bernhardi fekete fajebeiből való igazi ivadék ez.) Hanem a kroko dilusok csak nem haraptak e nemes csalétekbe sem s kedvetlenül vitorláztam a siófoki révbe. A derék vendéglős, a mindig jóízű Fodor és azon töprengett, hogy a kórházip órázon lévő „Kisfaludy“ helyébe nem-e volna czélszerü egy krokodillus-fo- gatot berendezni a Balatonra. A praktikus ideát egy még praktikusabb tervvel próbálta megvalósitni. Épen ott időzik most Liedl Ferencz nagyhírű hegedű-művészünk s Fodor barátunk ismervén minden bestiáknak a zene iránt való rendkívüli hajlamát: ott a parton a Than-villában egy pompás, konczer- tet rendezett, melyre a krokodilusokat is meghívta, szabad entreé-kártyával. No hogy erre sem bújtak ki hullámvánkosaik közül: az már csuda. Kétségbeesve rugaszkodtam embereimmel ismét a Balatonnak s pár óra múlva Bogláron voltunk. —- Itt a krokodillus. Ahun viszik la! Kiált föl az egyik matrózom s az indóház felé mutatNagy népcsődület volt ott. Ezernyi torok kiabálta a „krokodillus“-t. Lelkendezve törtettünk oda valamennyien. Két pesti drabant kisért a vasúti kupétól egy rémit ő fekete alakot a községház felé. Aderék Andrások mihaszna eutografiai ismeretei maguk is krokodiUus-ra szavaztak, de ott volt a tolonczlevélen, hogy párt- fogoltjuk nem más, mint Biri-bao-king-fucs asanti toloncz néger, ki a pesti állatkertben, hol mutogatták, ellopta a derék Serák direktor ezüst fogantyuu parupliját. Most hát viszik vissza Asant-országba. Reménytvesztve úsztunk tovább Keszthely felé. Ott a derék csolnak-egylet rendes bulletineket ad ki a krokodillus-kultura napi pulzusáról; állandó czigánypurdé-őrséget szerveztek a parton s minden előkészületeket megtőnek. Mind hasztalan. Biztattak, hogy Kővágó-Őrsön, Szepezden bizonyosan megtudok valamit, mert ha Gzigány Károly hagyományos vendégszeretete sem bírta odacsalni e nagyétvágyú nílusi turistákat, akkor frustra minden igyekezet. És valóban. Ott találtam villája terraszán a mindig bölcselő poétát, derült hóm i okán a mély filozófia kinyomatával, hogy .... Az élet álom, az valódi bölcs, Ki ébren él, de mindig álmodik............ Me llette kis unokahuga czifrázott a czimbal- mon egy excentrikus exotikus dallamot, miként ha j a csábos syrénhangokkal valami láthatatlan fenomén-ra kívánna hatni. Ö maga pedig, kezében tartva a „Lélek Napló“ készülő 3-ik kötetét: odascandált a j a Balaton felé: ...................................Kongóbeli szörnyek A Balaton tetején lebegő sémitákra rohannak . . . — Szerbusz brúder! Most megzavart egy kitűnő hexametert, a legújabb balatoni kultusz érdekében berregve készülőt. Hanem sebaj, majd folytatjuk együtt, maga meg kinyomja; mivel pedig „in hordó est anima rerum“............ El értettem. Pár perez múlva pompás örsi terméssel influáltuk balatoni lelkesedésünket, miközben abban egyeztünk meg, hogy a krokodillus másutt nem lehet, mint Füreden. A kilenczedik nap öreg estéjén volt, mikor B.-Füredre értem. Ott összeült egy egész haditanács, eldöntendő a nagy problémát: van-e hát krokodillus vagy nincs. A mindig Tamás, a szomszédbeli árva-direcktor azt mondta, hogy az egész csak újságírói, még pedig meschüge-ujságirói kacsa; Orbán próféta vélekedett, hogy kell lenni valaminek a dologban, mert a napokban egy fekete bozontos alak állított be az officinájába s állítólag angyali doktori rendeletre kért egy garasáru valamit. — Bika.............bika..............hebegé szünetlen. — Tán bicarbona-szódát akar? — Ázs kírem, ázs, ázs! Bika vóna, ha szóna! No hát uraim, végzé a próféta, a természetrajz és Brehm szerint is, a krokodillus valóban bika volna, ha szólna. Eszerint hiszem .... — Az nem lehet, vág közbe a minden lében kanál vendéglős. Mert mig a kurtaxát lejebb nem szállítják, nem is gondolhatunk afrikai vendégekre. Addig czüpasz Füred, szerbusz krokodillus! Eredménytelenül végzém a Balatonkultusz érdekében tett odysseusi kirándulásomat. Mikor kikötöttem Almádiban, a jó Ebert matróz, 5-ös bizottsági önérzettel szólt oda nékem: — No ténsur, ha nincs krokogyélus, majd lesz. Majd kex-itek én ide valami toportyán férget. Majd abba is túltesz Omádi az egész Bala tonyon ! — Csak rajta, János: Akár a Belzebúbot. Csak előre Almádival. Upre! Argonauticus.
