Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-10-20 / 43. szám

Veszprém 1888.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, október 20.

italmérési adé beszedési jogának bérbevétele által biztosítékot nyújt az iránt, hogy a kártalanítási összegnek megfelelő jövedelem legalább 3 évig a jövőben is be fog folyni ;

4. ha az italmérési jog után az 1882. évi január 1-től 1886. évi deczember 31-ig terjedő időben jövedelmi, illetve tőkekamat- és járadékadó nem fizettetett ugyan, de a jogosult bebizonyítja, bogy az általa, vagy az italmérési jog bérlője által a fenti idő alatt fizetett kereseti, házbér-, vagy egyébb adó alapjául szolgáló összegbe az italmérési jog jövedelme is felvétetett s igy e jövedelem is meg volt adóztatva:

5. ha a jogosult a jogot az államtól 1882. évi január 1-je óta szerezte meg.

Az első és második pontban megjelölt kártalanítási összeg, ha az e §-ban megállapított öt évi időszakban volt egy vagy több év, melynek jövedelmét a hatósági intézkedés nem befolyásolta, illetve, melyek jövedelmében a rendezés utáni állapot már kifejezésre jut, az évek átlagos jövedelme alapján, ellenesetben pedig a szomszédos s a hasonló természetű italmérési jog tekintetében ugyanoly körülmények közt levő községek jövedelmének figyelembevételével egyes- ség vagy illetékes hatóság által állapítandó meg.

A 3. pont esetében a zárszámadás által igazolt magasabb összeg számittatik a kártalanítási alap megállapításánál, de ez ősz- szegből előbb levonandó az az összeg, mely- lyel az állam a kisebb adófizetés folytán károsult. Ez esetben az hibás városi és állami közegek felelősségre vonandók.

A 4. pontban felvett esetben a kereseti, házbér- vagy egyébb adó alapjául felvett ösz- szegnek az italmérési jogra eső és egyez- ségileg, vagy az illetékes hatóságok által megállapított része képezi a kártalanítás alapját.

Az 5. pontban megjelölt esetben az államtól vett italmérési jognál a kikötött vételár képezi a kártalanitás összegét, ha a vételár egyedül magáért a jogért s nem egyúttal az italmérés hasznosítására szolgáló ingatlanokért vagy egyebekért is adatott.

Attól, hogy a kártalanitás alapjául az adójövedelem szolgál, még van eltérésnek helye:

1. Ha az adókivetés alapjául szolgált szerződés, vagy az azt helyettesítő bevallás azon alapos kételyt ébresztene az illetékes pénzügyi közegben, hogy a jövedelem, féire- vezetési szándékból, túlságos nagynak tün- tettetett elő s ez esetben a kártalanitás összesre a szomszédos s a hasonló természetű italmérési jog tekintetében ugyanoly körülmények közt levő községek jövedelmének figyelembe vételével egyezség, vagy az illetékes hatóság által állapítandó meg.

2. Ha a jogosult az 1886-ik évi decz. 31-ike előtti időből hitelt e'rdemlőleg igazolja, hogy az 1882. évi jau. 1-től 1886. évi deczember 31-ig terjedő időben megadóztatott italmérési joga után tényleg nagyobb tiszta jövedelmet élvezett, mint amennyi után az adó fizettetett. Ez esetben a kártalanitás összege ugyancsak együttes vagy hatósági becslés utján állapítható meg, de csakis az esetben, ha az adómegállapitás alapjául vett vallomást nem maga a jogosult állította ki s vallomás beadása, vagy az adó megállapításához szükséges adatok beszolgáltatására — hivatalból külön felszólítva nem lett.

A kártalanitás megállapításának e módozata csakis a jogosult kívánatéra s az esetben alkalmazható, ha összes bizonyítékait legkésőbb 1889-ik évi márczius 31-ikéig a kir. adófelügyelői'él Írásban benyújtja.

A bizonyítékok elfogadhatósága mindig alapos bírálat tárgyává teendő, jogában áll- ván a közigazgatási bizottság e czélra választandó albizottságának, mely a törvény értelmében a kártalanitás kérdésében elsőfokúkig dönt, s a pénzügyminiszternek azok elfogadhatóságának elbirálhatása végett pótló adatokat kívánni, valamint tanukat, szakértőket s az érdekelteket hit alatt kihallgattatni.

Ha a kártalanitás ez alapon állapitta- tik meg, annak összegéből az adó alá nem vont jövedelem után járó adónak és járulékainak négyszeres összege mindig levonásba hozandó s a kártalanításnak eként megállapítandó tőkeösszege, amennyiben az a jogosultak e törvény határozmányai szerint közforgalmú állami kötvényekben adandó ki, csak 1892. végével lesz kiszolgáltatható.

Az állami italmérési jövedék megfelelő hasznosítása végett elkerülhetlenül szükséges ingatlanoknál az egyezségileg megállapítandó kártalanitás összege, vagy, ha egyezség létre nem jő, a bírói utón megállapítandó becsérték képezi a kártalanitás összegét.

Hogy ebbe az osztályba tartozik-e valamely épület, azt a pénzügyminiszter határozza meg, ki ebbeli elhatározását köteles a jogosulttal 1889. végéig Írásban közölni. Ha ez megtörtént, a kincstár az épületet 1890. jan. 1-én birtokba veszi; ha nem, a kisajátítási eljárás többé meg nem indítható.

Az állami italmérési jövedék megfelelő hasznosítása végett szükséges (2. §. 2. pont) ingatlanokért adandó kártalanitás összege, ha egyezség létre nem jő, bírói utón állapítandó meg: hasonlókép a bíróságok illetékessége tartatik fenn azon kérdések elbírálására, melyekben közigazgatási utón nem hozható tisztába, hogy a megállapított kártalanitás kit, vagy kiket s mily1 arányban illet.

Ez eseteket kivéve, a kártalanitás megálapitására s azzal összefüggő mindennemű kérdés eldöntésére kizárólag a következő közigazgatási hatóságok illetékesek és pedig:

a) az a kir. adófelügyelő, vagy annak e czélra kirendelendő helyettese, kinek működési területén a község, melyben a jog gyakoroltatik, fekszik;

b) a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak albizottsága;

sag

zo

c) a pénzügyminiszter.

A kártalanitás megállapítására hivatott s fentebb a) b) c) pontok alatt elősorolt hatóságoknak tartatik fenn különösen azon kérdések eldöntése:

1., van-e egyáltalán a jog kártalanításának helye,

2. a jogért adandó kártalanitás ösz- szege mily alapon állapítandó meg,

3. ez esetben mekkora a kártalanításnak összege, végre

4. azon kérdés eldöntése, hogy kiadható-e az igéuyt. támasztónak s mily arányban a megállapított kártalanitás összege.

A törvényhatósági közigazgatási bizott- az e teendők ellátására hivatott albi- akként alakítja meg, hogy rendszerint tagjainak sorából egy elnököt s két rendes tagot választ s ezeken kívül akadályoztatásuk esetére elnökhelyettest s legalább két póttagot jelöl ki.

Az albizottságban szavazatnélküli előadóként a kir. adófelügyelő vagy helyettese működik, aki a jegyzői teendők ellátásáról is gondoskodik.

A kártalanitás fejében az állam magáért a regále-jogért 70 év alatt sorsolás utján beváltandó kötvényeket, az épületekért készpénzt tizet. A kötvényeket lehetnek 5 százalékkal kamatozók s ez esetben 10 százalékkos adó jár utánck, vagy 4 és fél százalékosok, s ez esetben adómentesek. A községek, községi közalapok, hitbizományok, egyházi javak stb. vált;ági kötvényei leköttetnek s közforgalomba csak annyiban hozhatók, amennyiben a törvényben körülirt feltételekkel biró községi hitelműveletek alaptőkéje fordíthatók. — A közforgalom tárgyát képező állami kötvények árfolyamának biztosítása érdekében azok tőzsdei jegyzése iránt forgalomba hozatala iránt egyidejűleg a kormány intézkedni köteles.

Veszprémi önk.

tűzoltó-egylet.

Meghívó.

A veszprémi önkéntes tűzoltó-egylet alapszabályainak lő. §.-a értelmében 1888. évi október hó 28-án cl. e. 11 órakor a városház tanácstermében alakuló közgyűlést tart, melyre az egylet alapitó, pártoló és működő tagjai tisztelettel meghivatnak.

Tárgysorozat:

1. Elnöki jelentés.

2. Parancsnoksági jelentés.

3. 1889. évi költség előirányzat megvizsgálása és megállapítása.

4. Számadások megvizsgálása jóváhagyása és a pénztárosnak a fölmentvény megadása.

5. Az egylet tisztikarának megválasztása.

6. Választmányi előterjesztések és egy óbb indítványok feletti határozathozatal.

Veszprém 1888. október 12.

Pongrácz Dániel,

egyleti elnök.

Vásároljunk-e Jó-sziv-sorsjegyeket?

A ,Jó szív“-egyesület tagadhatatlan és elvitá/.hatlau jótékony czéljainak előmozdítása végett a kormánytól engedélyt kapott egy sorsjáték rendezésére. Megadták neki a módot arra, hogy czéljáira nagyobb ősz- szeg biztosítása mellett oly papirost teremthessen, mely egyrészt megóvja a kisebb összegek felett rendelkező közönséget a lottójáték erkölcstelen szenvedélyétől, másrészt mégis alkalmat szolgáltasson arra, hogy a szegényebb emberek is gyüjthesse- nek maguknak kisebb tőkéket, párosítva azzal a reménynyel, melyet a reménynyel összekötött papirosok nyújtanak. A Jó-sziv- egyesiilet ezt az engedélyt kiaknázás végett átadta egy budapesti bankokból álló konzor- cziumnak, mely az egyesülettel már leszámolt és most már e sorsjegyeket a közönség között terjeszti. A Jó-sziv-egyesület eljárása ellen nincs szavunk, nem is kifogásolhatjuk eljárását, de igen is foglalkoznunk kell a bankkonzoreziummal. melynek eljárása nincs özszbangban a sorsjegyek által czélba vett humanitással, mely a jótékonyság örve alatt a leghajmeresztőbb kizsákmányolást űzi.

Lapunk rendkívüli elterjedését egyedül csak annak köszönheti, hogy mindenkor és minden külön érdek nélkül, csakis a nagy közönség általános érdekeit tartva szem előtt kérlelhetetlen kritikát gyakorolt ott, a hol azt szükségesnek láttuk, a hol azt szükségesnek.láttuk, a mint a dicsérettel sem szűkölködünk, ha valami üdvös, humánus és czél- szerü intézkedést látunk, anyagi kárunkra, de tiszta meggyőződésünk, által sugalva előfizetőinket óvá inteni attól, hogy á kibocsátandó Jó-sziv-sorsj egyeket megvá-árolják. Ismételjük, a jótékonyczél, melyet a Jó-sziv- egyesület czéloz ezáltal nem szenved csorbát, minthogy az egyesület már leszámolt és megkapta a neki biztosított pénzt, mig ellenben a bankkonzorczium a közönség tartózkodása által talán figyelmessé tétetnék arra, hogy a jótékony czél még sem arra való, hogy örve alatt a bankrész?ényesek osztaléka és bankigazgatók amúgy is bő jutaléka, de különösen az utóbbi, hallatlan mértékben növekedjék.

Még soha a jótékonysággal oly visszaélés nem követhetett, el, soha humánus jelszavak hangoztatása mellett oly arczátlan kizsákmányolása a szegényebb közönségnek nem történt meg, mint ezt a Jó-sziv-sorsj e- gyekkel czélozzák. De lássuk csak az egész turpisságot. A Jó-sziv-egyesület engedélyt kapott 750,000 darab 2 frtos névértékű sorsjegy kibocsátására, mely művelet végrehajtásával egy itteni bankkonzorcziumot bízott meg. Miután a bankkonzorczium mindennemű nyereség nélkül ígérte a sorsjegyek kibocsátását, az egyesület 2 írt 07Y2 kron adta át a bankoknak a sorsjegyeket,

oly kikötéssel, hogy a 2 írt 0772 kron drágábban eladott sorsjegyek többletének a fele jótékony ezélokra, a másik fele pedig a bankok számára maradjon. Sőt a bankok még erről a fél haszonról is lemondtak a hivatalnokaik nyugdíjalapja javára. Ez mind uagyon szép dolog volt, de a mint a szerződés az egyesület és a bankok között létrejött, a konzorcziuni a jótékonvczélt egy közönséges üzletté változtatta át, melynél csak azt tartotta szem előtt, hogy minél nagyobb legyen a baszna, mert hát a sorsjegyek kelendősége biztosítva látszott az által, bogy a közönség a Tisza Kálmánná védnöksége alatt álló jótékony czélnak szívesen áldoz még néhány forintot, különösen mikor ez még azzal a reményűvel is össze van kötve, hogy esetleg valaha nyereményt csinálhat.

A bankkonzorczium ugyanis a szerződés megkötése után egy minimális részét akarja csak a sorsjegyeknek kibocsátani, még pedig már ezt is 2 frt 85 kron, mig saját kebelében egy másik konzorcziumot akar alakítani, mely új konzorcziuni egy másik bank vezetése alá csoportosulna, azonnal megvenné a, régi konzorcziuiiitól a sorsjegyeket, még pedig csak néhány krral 2 frt 071/Ä kron felül. Ennek az erkölcstelen műveletnek hatása és czélja azonnal átlátható. A jótékonyság az eredeti szerződés értelmében részes volna a 2 frt OJ1/^ krt meghaladó eladási ár felében. A kon- zorczium tehát eladja a sorsjegyeket egy tömegben oly minimális áron, hogy a jótékony ezélokra eső fél haszon csak néhány krajezárt tegyen ki sorsjegyen kint, de a sorsjegyek, más czioien ugyan, hanem mégis a konzorcziuni birtokában maradjanak, mely azután kiaknázza a jó hangulatot, utóbb magasabb árakon adja el a sorsjegyeket, a mely esetben azután az egész haszon az övé marad.

Az ily erkölcstelen eljárást támogatni nem engedheti meg lelkiismeretűnk, ámbár el voltunk tökélve, hogy a jótékony czélra való tekintetből szabad folyást engedünk a műveletnek. Azonban, a mint bepillantottunk a játéktervbe, melyet az utolsó pillanatig titokban tartott a konzorcziuni, ez is meggyőzött bennünket arról, hogy itt is a kon- zorcziumnak ugyan az a szelleme játszott bele, mely a fentebb említett, famozus sakk- huzást akarja véghez vinni. A játékterv alapos kiszámítása után is kiderült, bogy a 2 frt névértékű sor-jegyek, a mai magas kamatláb alapul vétele után is csak 22x/á kr., mond huszonkét és fél krnyi benső értéket képviselnek. Azonkívül az egész játékterv úgy van készítve, hogy az első két évben kecsegtető nyereményeket Ígér, hogy minél előbb lebonyolíthassa a konzorcziuni nyereségét, mig az utóbbi években nevetséges kis nyeremények lesznek. így a kibocsátott 750.000 sorsjegyből 740.976 sorsjegy csak 2 frtot forintot fog nyerni, mig csakis 3024 sorsjegy tesz nagyobb nyereményre szert, de ezekből is a legnagyobb része 10 és 25 frtos nyereményre és az egész hatvan évig tartó törlesztési idő alatt mindössze csak 30 nagyobb nyeremény lesz.

A játékterv ily bárgyú összeállítása is hallatlan eset a mai időkben, amikor a különböző vörös-kereszt sorsjegyek az ő igazán genialis játéktervükkel elszoktatták a közönséget az ily leplezetlen kizsákmányolásoktól és ügyetlen ári tli inetikától. —

750.000 sorsjegybirtokos közül majdnem

747.000 kevesebbet kap, mint a mennyit befizetett és ezek is nagyobbrészt mintegy hatvan év múlva. Hatvan évig kamatozatla- nul beverjen a pénz a nyereségre valók kilátás ily rendkívül csekély valószínűségével, hogy azután hatvan év múlva még a tőkét is csak részben kapják vissza. Az ily 22l/2 kr. értékű sorsjegyeket pedig épen a szegényebb emberek fogják rendkívül drágán megfizetni. Előttünk fekszik egy banknak, mely bank részese a konzorcziumnak is, a prospektusa, melyben részletfizetésben ajánlja a Jósziv-sorsjegyeköt. Ez a bank 25 sorsjegyet kínál részletfizetésre, mely 25 sors- jegynek valóságos érték 22lf, krjával 5 frt 62x/2 kr. eladási ára 2 frt 07x/2 krral számítva 51 frt 87x/2 kr., oly módon, hogy 24 havi 5 frt 20 kros részletet követel, tehát összesen 104 frt 80 krt. Képzelhető-e ennél nagyobb mérvű kiszipolyozása a szegény embernek?

Nem tudjuk elképzelni, hogy országos hírnevű* nagy pénzintézetek miként adhatják magukat az ily műveletre. De hát persze az oly intézetek, melyek megszokták, hogy török dohányrészvényeket 160 frtos árfolyamokon bocsássanak ki, mélyek, sorsjegykönyvecskék és részletivek kibocsátásával óriási haszonra szoktak dolgozni, melyek amerikai biztositó társaságok istápolása és patrouisálása által biztosítják jövedelmüket, az ily intézetek nem képesek arra, hogy jótékonysági czélból, a valódi huuiani- szolgalva esetleg beérjék befektetett tisztességes kamatozásával. Nem, ne In le az ily üzletek ütik helyre azt a csorbát, melyet az által szenvednek, hogy az igazgatók pajtáskodása által a börzejátékosoknak kölcsönzött pénzeket elveszítik.

Elfelejtik, bogy a közönség, nem oly ostoba, mint a minőnek ők képzelik; nem szalad már vakon üres szavak után, hanem ha valamit vásárol, azt meg is nézi. így biztosra lehet venni, bogy a Jó-sziv-sorsj e- gyek kudurezot fognak vallani, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy e sorsjegyekre, miután benső értékük oly roppant csekély, még kölcsön sem vehető fel, sajnáljuk ezt a czél érdekében, ámbár a Jó-sziv-egyesület nem csorbát., de a többi jótékony czélok, melyek a fölös eladási ár felében részesek voltak volna, üres kézzel fognak elmenni; azonban az olvasóink érdekében, mit mindenkor szem előtt tartunk, csak azt mondhatjuk :

óvakodjunk a Jó sziv-sorsj egyek vásárlásaiéi.

(A »Matrvar Morcni’« 1 «er 11 hobln számából.!

tisztán tásnak pénzük

__

________

• ll

Erdélyrészi Magy. Közművelőd, Egyesület,

EMKE-LOBOGÓ.

— Felhívás Magyarország leányaihoz. —

A múlt évben Budapesten tartott közművelődési congressus kimondta, hogy az egyesületek legfőképeu a magyar nők áldozatkészségét iparkodja- kodjanak megnyerni.

Egyesületünk hálásan ismerve el az ez oldalról is kezdet óta osztatlanul tapasztalt támogatást — hiszen gyűjtőink, tagjaink, áldoztunk aranykönyvében együtt található minden vidék legelőkelőbb hölgyeink névsora — nem tartotta szükségesnek e pillanatig külön felhívás intézését.

Most azonban egy kérésünk van, melvnek meghallgatásáért, az ügy jel- képies volta miatt, Magyarország minden igaz leányához esedezünk.

Igazgató választmányunk, a szivekben s a köztudatbau önként jelentkező s tehát itt föl nem sorolandó indokok alapján, szükségesnek mondta ki a magyar Erdély megtartása végett alakult Emke számára egy lobogónak elkészíttetését.

E nemzeti trikolor, a magyar faj őseredeti jellemvonásának, a uöiség cultusának symbolumát, az istenanya képét fogja magán hordani, jelezvén, hogy Magyarország védasszonya: a nő, ki az erkölcs s igy a nemzet.

Ezt a lobogót Magyarország asz- szonyainak kell összeadniok.

Erre kérünk bármi csekély legkisebb adományt is.

Legyen e szent, ügyünk magasztosságához méltó, tündöklő lobogóban minden magyar nőtől egy szallag egy szögecske.

Öröklődjék le századokra e ragyogó jelvény s föntartva napjaink küzdelmeinek emlékezetét, hirdesse s igazolja hitünket, hogy végül is e lobogó alatti békés küzdelmeink fogják befejezni azt a munkát, melyért ősidőktől oly sokszor lobogtatunk csatavértől pirosló zászlót hadainkon.

A legkisebb adományt is ennek a czélnak és ennek a munkának jel- képies megörökítésére örömmel fogadjuk s minden nemes, igaz magyar nőtől kivétel nélkül kérjük.

Az igazgató választmány nevében.

Kolozsvárt, 1888. szept. 12.

Gróf Bethlen Gábor, Sándor József,

elnök. titkár.

ÚJDONSÁGOK.

= Hirdetéseket (halottak napja), valamint idény hirdetéseket, csak egy-egy hét péntek

deléig veszünk föl, mit az üzletemberek tudomására hozunk. A hirdetések összes rovatait akkor zárjak le.

= Azon t. vidéki előfizetőinket,

kik a megküldött utalványokon hátralékaikat még nem küldötték be, kérjük, hogy az utalvány beküldésével számlájukat kiegyenlíteni szíveskedjenek, hogy hátralék-lapjukat lezárhassuk. 'tisztelettel : A hírlap iroda.

— Báró Hornig Károly megyés püspökVir ő excllja, ki a lefolyt héten az országos Szervita-rend jubiláns ünnepén részt vett, székvárosába visszaérkezett.

— A Balaton gőzöseiről, előző hírlapunkban irt első-czikkünkre vonatkozólag V a s z a r y Kolos pannonhalmi főapát ur ő méltósága táviratilag értesíti hírlapunk irodáját, hogy a két gőzös létrejöttének érdeme — miként mi ö n éltóságáról irtuk — nem az övé. A főapát ur szerint mást illet meg. Hogy kit? azt a közel jövő fogja kideríteni. Szívesen konstatáljuk ő mltsga szerény kijelentését, annyival inkább, hogy az a dolog érdemén nem változtat s meghagyja egész teljében a parti néprek régáhitott örömét.

— A Balaton saison morte-ja teljes. A legkitartóbb fürdőzők e ho 12-én utoljára tiszták meg a habokat; Füreden, Siófokon, Almádiban becsukták a fürdőházakat; Kenésén, Bogláron, Fö- löpön, Szepezden széthányták a bódékat s tető alá vitték. A vitorlásokat partra vonták, a ladikokat búbra állították s fedél alá tették. Csak a sirályok, meg a hajszák csipognak még a viztükör fölött, melyet az őszi napsugár már nem melegít, csak halvány sápadt szilire fest. Szervusz Balaton — hat és fél hosszú hónapig !---------------------t________I________

— A szegényház ügye stagnál.

Szomorú dolog az annyival inkább, hogy a koldusok számának szaporodása nem stagnál, hanem ijjesztően nő. Most úgy halljak, hogy a szegény koldusok helyébe a kanászokat esőszeket stb. kvártély ózhatta be a tanács. Most csak az a kérdés, mit szól ehez a szegényügyi bizottság í Vagy hogy akkor lesz a szegényháj igazi szegényházzá — mig a t. bizottság is hasznát veszi ? Isten ments« őket. üe az ügybuzgóságuk rászolgál Szinügyünk. Bogyó után, k november 1-jéig Mosonyhan tart előadásokat, most már Balogh Árpád i: folyamodott színi-engedélyért, Vesz prémbe. Amilyenek pedig viszonya ink, sem Bogyó nem örülhet az elsőségnek, sem Balogh a második helynek Nem mulatni, búsulni divat ma ezei a pusztuló vidéken.

— Egy hangverseny zongora kisé rét és tánczmulatság nélkül esett mej a Koronában tnult szombaton telje sikerrel, a század bámulatára. Mellőzv volt minden nagyhangú reklám, dot követelés és igény nélkül megjelentet 12 huni guitareával az apa és picz cytherájával az ő kedves leánya, eg; kicsi de válogatott, valóban műért közönség előtt, Sthőr István é Mari leánya. Mindössze 8 piec- adtak elő, ezek közt két magya indulót, és egy „magyar ábrándot“ (Emlékezés a Balatonra), egy pompa magyar dalcsokrot stb. s pi’ecis játé kukkal mindvégig élénk érdeklődésbei tartották a közönséget. Koczkázotl de a siker által koronázott vállalko zás volt ez az est, mely csak nagy városokban jósolhat vala eredményi Itt teljesen diadalt aratott az a pics hangszer, melyet hol vonós-hangszer nek, hol piccicative, hol naccara-sze rüleg kezelt a bájos művésznő villám gyors keze, mely olyan gyorsan jár mint a sziviérésért üttemező leik« sültség. Óhajtjuk, hogy a cythera, « a fülbemászó keleti hangszer várc sunkban is oly avatott kezekbe kerül jön, mint a kis Sthőr Marié-ba, ki szívből ajánlunk a zeneértő közönsé legszivesb pártfogásába !

— Brenner Lőrincz czementpala gyára, a szabadjai ut elején erőse épül. Az ideiglenes gyári műhelye már készek s most a főépület épü mely jövő tavasz májusáig kész les A palagyártás már november 1-é kezdetét veszi s konyhák, pinezél raktárak, boltok, betonirozását is esi közölteti. A régóta nagy szükség« pótló gvár üzem kezdetét mi is, min a közönség, szivből üdvözöljük!

— Városi közgyűlés tartat^ múlt héttőn városunk székház,ál Betöltötték a Brenner Lprincz, i bemondása folytán megűresültközgyán hivatalt Hegedűs János írnokkal, ki 400 írttal dijjazott, közgyámság The lett, eddigi irnoki teendőit is‘ végezi köteles, de a 400 frt irnoki fizetésűi 200 frtot levontak. Kettős működ seért igy 600 frt fizetése lesz. Elh tározta továbbá a közgyűlés, hogy tavaly szept. 4-iki tűzvész - égett részére utólag begyült pénzek „t, ü oltói alap“ czimén kezeltess.ene kizárólag tűzoltási czélokra.

— A járásbíróság s kir. ügyés ség cl múlt hét folyamán már átköltözi az új megyei törvénykezési épületbe, várba.

— Várpalota maholnap lefőzi megyei székvárost. Ott most hétről-hét változnak a vándor-művészek. Hol szí truppok, hol jongleur-ök, hol csepürág lovaróznak benne. Az igaz, hogy elüt zás helyett mind úgy tűnnek ed, mint kámfor. Hanem azért van mulatság b<h

— et nunc et semper.

— Szembetegség az iskolákba Járványszerüleg lépett föl a szemb tegség egyes helyi iskolákban megyei s városi orvosok szoros vi: gálatot tartottak minden tanodák s megvizsgálták a növendékek szeme Minden lelkiismeretes óvóintézked megtétetett. Á vidéki szülék nyűge tak lehetnek.

— A végtelen utón. A helyi gyinnásium 4-ik osztálya növendé Szanyi János hunyt el a héti hosszú sorvasztó betegség után. Tea tésén testületileg áldozott az eg' főgymnásium ifjúsága, tanáraik ve: tése alatt. A nagy jövőjű rövid pály^ után, legyen vele az örökjövő kegyeli

— a végnélkül! utón !

Üzletátvétel. A Vizner-í üzletet, — mint azt körlevéllel datja — Kiss István zala-egersz< kereskedő vette át a héten--------------------------------------------------------í__________________________________________________