Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-07-28 / 31. szám

"Veszprém, 1888.

Nyolézadik évfolyam, 31. sz.

Szombat, Julius 28.

MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Előfizetési árak:

Egész évre

........................t$ frt — kr.

Fé

lévre.............................3 frt — kr.

Ne

gyedévre.........................1 frt 50 kr.

Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban.

ILv£egrjelen. minden szomloaton.

— Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, Horgos- utcz a, 105. szám a. küldendők. —

hiedbtbseb: és ktilttebek:

a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg.

A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7 óra között.

Szerkesztőség:

Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a »Petőfi*-könyvnyomdában ; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok vissza nem adatnak.

Csavargőzösök a Balatonon.

Veszprém, jul. 28,

Örömmel jegyezzük föl, hogy a Balaton összes partvidékein élénk mozgalom indult meg aziránt, hogy a Balatonra a jövő tavaszra, partjáratu- csavargőzösök állíttassanak.

A vállalat álén álló almádi, veszprémi, siófoki s kenesei birtokosok semsiikép sem a .,Kisfaludy“-t akarják e vállalat által lescartolni, mert az alakuló társaság programmjából teljesen ki van zárva az, hogy a csavar-gőzösök keresztben messék a Balatont.

A csavargőzös-társaság, két kisebb de erős szerkezetű csavargőzöst vásárol, 100 személy hordképességgel 12—12 ezer forintért s 30.000 forintnyi részvénytőkével alakulván, 6000 frt regie- födözettel kezdendi meg működését.

Az uj társaság czélja az, hogy a Balaton összes fürdői közt, éjjel-nappal összekötő kapcsul szolgáljon s igy a Balatonra járó fürdőközönségnek mód nyujtassék arra, miszerint 12 —14 óra alatt egy vagy másfél forintért körül hajózhassa a magyar tengert.

A% előzetes irány-program m szerint a két csavargőzös egy és ugyanazon perczben indul el minden hajnalban az illető (megállapitandó) kikötőből s pedig az egyik jobbra, a másik balra úgy, hogy azon a ponton, ahol a túlparton keresztezik egymást, 1 — 1 órai menetszünetet tártakét hajó a többi megállóhelyeiken úgy osztják be várakozó idejüket, hogy ismét egyszerre térnek haza a főkikötőbe.

Nem ennek az ujságczikknek a keretébe való, az uj vállalat regiedéről s várható nyereményéről disser- tálui. A részvénytársasági értekezlet emlékiratának lesz az a dolga.

Itt csak konstatálni kívánjuk, hogy ez az uj vállalat egy csapással meg fogja változtatni az egész partvidék arczulatát s beléletét.

Azon a napon, amikor ez a két gőzös az első körutat teendi, életerős, egészséges verseny fog megindulni az összes balatoni fürdők közt.

A roppant áldozatokkal s amerikai gyorsasággal fejlő fürdők, minők Almádi, Kenese, Boglár nyomába fognak igyekezni a többi maradi-fürdők, melyek egy-egy in- dolens kegyuraság birtokában eddig csak arra valók voltak, hogy gonosz

konkurrentiával megöljék a szomszédos igyekvő fürdőket s a baleknek fogott szerencsétlen bérlőket.

Lázas sietséggel fog partvidék- szerte megindulni a fásítás, parkírozás, sétányok, plateau- k rendszeresítése s a horrens magasságra felcsigázott fürdő-dijak is lefognak szállaui azonnal.

Mert elképzelhetlen az, hogyha például a keszthelyi, füredi vendég megismeri Kenese fürdőjének bársonysimá pompás talaját, Almádi kifogástalan kényelmit nagy uszoda-fürdőjét s ha e két utóbbi helyen 10 krért kap fürdőkabint, akkor bizony a 1:gha fog másnap 45—50 krt szívesen tizetui egy fürdőért s az illető bérlő kénytelen lesz a kisebb, de szebb és vigabb- életü fürdők alacsony díjtételeire fanyalodni.

Aztán majd egyik fürdő tanul a másiktól, egyik okul a másik kárán; nem mindenik külön-külön a magáén. Ezzel is roppant tőkét mentenek meg.

Aztán vége lesz a Balatonpart legnagyobb ellenségének, az unalomnak is. Mert ha valaki pl. Szepezden vagy Füreden megunta magát, bizony ha csak 20—20 krajczárjába kerül : szívesen elhajózik valamely szomszéd fürdőre, honnan estenden hazatér, a visszajáró hajóval.

Hogy az ily program mu vállalat rapide fogja az egész Balaton-kultuszt kifejleszteni: az kétségtelen. Mindenesetre hézagpótló, nagyjövőjü dolog ez, mely Pató-Pálos őseinknek évszázados mulasztásait rövid pár év alatt fogja helyre hozni.

Ezt kellett volna rég csinálni' a parti megyéknek (ha jóravaló főispánjaik lennének), ezt a vitorlás-klubb- nak, ezt — a Balaton- eg y- 1 e t n e k.

Mert végre is kisül, hogy pezs- gős bankéttákkal, meg bumberdós frá- zisü tósztokkal nem lehet megcsinálni a — Balaton-kultuszt.

A vállalat érdemi részéről a jövő lapban. Kompoltliy Tivadar.

A regálék megváltása. Wekerle államtitkár elnöklete alatt a pügymi- niszteriumban megkezdődtek az egyes minisztériumok által kiküldött képviselők érdemleges tanácskozmányai a regále-megváltás ügyében. A pénzügy- ministerium részéről még jelen voltak : Fejér Miklós min. tanácsos, Poepke Alfréd, és Schmid osztálytanácsosok. A kereskedelmi minisztérium részéről Máday Izidor osztálytanácsos, a belügyminisztérium részéről ltibáry Gyula min. tanácsos, a közlekedési minisztérium Tichtl Frigyes min. tanácsos, az igazságügyi minisztérium részéről Zádor Gyula min. tanácsos. Egyelőre csak az államosított italmérési jogra vonatkozó törvényjavaslat tárgyaltatott, — Ezen tárgyalások több napig fognak tartatni.

= Am. kir. belügyminiszter 40.064.

sz. közintézvényével a kézbesitések eszközlésével megbízott községi közegek ebbeli teendőiknek 24 óra alatti eszközlését felelőség terhe mellett rendelte el.

Yeszprém vármegye alispánjától.

Meghívó.

= Hirdetmény. Az 1888 évi hadmentes- ségi dijadé, lajstrom folyó hó julius 29-től ! augusztus hó 5-ig bezárólag ezen város adóügyosztály hivatalos helyiségében közszemlére tétetett ki. — Felhivatik az érdekelt közönség, hogy ezen idő alatt a lajstromot betekinteni, és esetleges felebbezését ezen j határidő alatt beadni el ne mulassza, mert ! ellenesetben a felszólamlások tekintetbe vétetni nem fognak. Veszprém 1888. julius [ hó 28-án. K o v á t s, polgármester.

11740

X 1888

Hivatalos tisztelettel megkérem a t. törvényhatósági bizottság tagjait, hogy a folyó évi augusztus hó 6-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó törvényhatósági renkiviili közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek.

Veszprém, 1888 évi julius hó 27.

Az alispán szabadságon:

Kolozsváry József,

in. főjegyző.

A rendkívüli közgyűlés tárgyai:

1) Intézkedés báró Hornig Károly megyés püspök ur beiktatási ünnepénél a megye képviseltetése iránt.

2) A pécsi általános mű-, ipar-, termény- és állatkiállitás végrehajtó bizottságának átirata, melyben a folyó évi augusztus hó 15-én tartandó phylloxera ügyi congres- susra vármegyénket is meghívja.

3) Rend. tanácsú Pápavárosnak 1887. évi gyámpénztári számadása.

4) Rend. tanácsú Veszprém város 1887. évi gyámpénztári számadása.

5) Kislöd község 1888. évi költségvetési előirányzata.

Kossuth Lajos megtiszteltetése.

Nagy hazánkfiának, Kossuth Lajosnak Karczag város részéről történt díszpolgárrá választatása ismeretes olvasóink előtt.

A díszpolgári oklevél már meg is ér- ; kezett Karczag városához.

A díszoklevél gazdagon aranyozott és emaillirozott halvány-sárga bőrfedélben, mely mintegy 40 cm. hosszú és 35 cm. széles, foglaltatik. Elsölapja közepén a Nagykunság czimere, gondos és rendkívül szép munka; a négy sarok szintén bőaranyozással és emaillirozással egyenlő figurákkal ellátva, piros, kék, fehér berakásokkal. A fedél hátsó lapján Kossuth Lajos nevének kezdőbetűi (monogrammja) láthatók, a fedél négy sarkán pedig négy díszes, aranyozott és emaillirozott csillag látható. A fedél belső oldala haboskék selyem s két lapra terjed a díszpolgári oklevél szövege.

Az egész műremek 180 írtba került s még e héten küldetik el nagy hazánkfiának.

Adja Isten, hogy sokáig gyönyörködhessék benne.

Az okmány igy hangzik:

DÍSZPOLGÁRI OKLEVÉL.

Mi, Nagy-Kun-Karczag rendezett tanácsú város tanácsa és képviselő testületé, adjuk tudtára mindenkinek, a kiket most illet, vagy jövendőre illetni fog, hogy, midőn az alólirott napon közgyűlésünkben nagy számmal összegyűltünk, a közóhaj, egyező akarat és meggyőződéstől indíttatva, városunk polgársága egyetemének nevében, egyhangú lelkesedéssel kimondottuk és elhatároztuk, hogy:

Az 1848—49-iki nagy eszmék ama legelső zászlóvivőjét, szabadságharczunk ama legkimagaslóbb alakját, szeretett hazánknak egykori kormány - ■óját s Magyarország államiságának, közjogi függetlenségének most is legliübb őrét s törhetlen bajnokát, azt a nagy hazafit s nagy államférfiul a ki még hontalansága szomorú napjaiban is folyvást hazánknak s nemzetünknek élt. és munkált mind e mai napig:

Kossuth Lajost,

a magyar haza és nemzet érdekében szerzett elévülhetetlen, felejthetetlen és hervadhatatlan érdemei elismeréséül, valamint az iránta való hálás kegyeletünk, törhetlen ragaszkodásunk, hódoló tiszteletünk és szeretetünk jeléül és kifejezéséül, — e város

DÍSZPOLGÁRÁVÁ

megválasztjuk, megválasztottnak nyilvánítjuk « az ezzel járó mindazon előnynyel és joggal, mely polgárainkat határainkon belül és kivül megilleti, felruházzuk.

Minek bizonyságára, amidőn egyrészről a megválasztás tényét Karczag város jegyzőkönyvébe immár beiktattuk, másrészről ezen oklevelet városunk polgártpesterélXd^lüs főjegyzőjének aláírásával és pecsétünkkel megerősítve, törvényes alakban kiadtuk. »

Kelt !fegy-Kun-Karczag rendezett tanácsú város képviseletének 1888. márczius M-ik napján tartott közgyűléséből.

Vad Sándor s. k. főjegyző.

31edgyessy Zsigmond s. k.

polgármester.

A király a kereskedelmi múzeumban.

A király időközönkint való budapesti tartózkodásai alkalmával rendszerint megszokta látogatni ama közintézményeket, melyek újabban létesültek, hogy igy a főváros haladásáról, fejlődéséről magának személyes meggyőződést szerezzen s egyeseket legmagasabb elismerése és kitüntető szavai által a további működésre, kitartásra, előhaladásra buzdítson.

így a mostani delegátiónális ülésszak alatt ő felsége meglátogatta csak egy év előtt megnyílt, de kereskedelmünkre és iparunkra már is oly nagy fontosságú »Kereskedelmi Múzeumot- s a felett beható szemlét tartva, nemcsak általánosságban fejezte ki annak czél- szerü és sikeres működése felett legmagasabb elismerését, hanem egyes kiválóbb, törekvő iparosokat személyes megszólításával is kitüntetett.

Leghosszabban beszélt ő felsége lovag Fáik Zsigmond kir. tanácsossal, a »Pesti könyvnyomdarészvénytársaság" érdemes vezér- igazgatójával, akihez közvetlen ezzel a kérdéssel fordult: Ön most Brüsselben volt? Fáik ur azt válaszolta, hogy Becsben is volt az ipar kiállításon, mely reá egy világkiállítás benyomását tette és jobban tetszett, mint a brüsseli. A király mosolygott és megjegyezte, hogy ő maga is bámult., hogy olyan szépen összehozzák a bécsi kiállítást s rá is igen kedvező benyomást gyakorolt. Azután megnézte a király a részvénytársa-, ság kiállított nyomtatványait, amelyek kiváló Ízlés, forma, csín és tisztaság által tűnnek ki s különösen felkeltették figyelmét a társaság nyomdájában művészileg kiállított ,Jó szív bazár-újság női arczképcsoportjai, melyekről ö felsége mindjárt felismerte, hogy fototipográfia utján készültek és úgy a soksokszorosító, mint a nyomdászipar haladása felett lovag Fáik ur előtt örömét és megelégedését fejezte ki.

A fehérnemű és divatáruezikkek csoportjában ő felsége egyenesen Brachfeld Szigfrid nádor-utezai divatáru ezég szekré- nyéhez lépett s a czégn főnökét megszóli- tásával is kitüntette. Ö felsége nehány per- czig nagy érdeklődéssel nézte a kitűnő Ízléssel készített gyönyörű fehéruemüeket, valamint egy ott fekvő teljes férfikelengyét és azokról Brachfeld urnák többször tetszését nyilvánitá. A király kérdéseire Brachfeld ur szolgált felvilágosítások után teljes megelégedését fejezte ki, azt mondá:nem hitte volna hogy nálunk e szakma már annyira haladt.

Az élelmi csikkek osztályában kitüntető figyelemben részesítette ő felsége Szaládi Antal ismert pót- és gyógykávégyáros csinos kiállítását. Az Ízlésesen elrendezett Hungária gyógykávé és Szalády-kávé pót-kávédo- bozok, melyek külsőleg is magukon viselik a magyar ipar ismertető jeleit, igen megnyerték ő felsége tetszését úgy, hogy a múzeum igazgatója által bemutatott feltaláló gyárost, Szalády urat hosszabb megszólítással tüntette ki. Kérdezősködött a pótkávé készítés módjáról, anyagáról, végül azt a kérdést intézte a kiállítóhoz hogy van-e kelendősége czikkének. A kiállító igennel válaszolt, de egyúttal sajnálattal említette fel, hogy soka

Irta:

Soós Eiajos.

Az almádi berek alatt,

Bánatosan zokog a hab;

Kis „Remete“ füzes partja Átölelve, védve tartja;

Hint feléje gyöngyvirágot,

Hogy álmodna édes álmot; Liliomból szűzi pártát.

Mit a hajnal csókja járt át.. .

De hiába kéri, kedvez;

Útra kél a bus szerelmes;

Tárt kebellel vonja, várja A hullámos „Balaton“... Elkísérem: — s útja közben — Zokogását hallgatom.

Ttindérrege a szép múltból: Meg-megszakad, fel-fel ujul.

Úgy — amint az történt hajdan, Elregélem im e dalban:

— „B erény“ fia büszke „Sátor“ Villámokkal küzdni bátor;

Délczeg ifjú és hatalmas.

Jobbján sokszor cseng a kardvas. Bírva majd mindent mi drága, Homlokán a hir virága:

De szivében, — még hiányzott Egy mély titku érzelem; Melynek neve manapság is Ez egy szó; a szerelem.

Bár kedvelte a kalandot,

Nem tekintve itt a rangot;

Ha elégült buja vágya —

Rá lépett a tört virágra,

Nem vezérlé más, az — érzék ... Oh! miatta hány szív vérzék!

De egyszer egy vándor lepke Ezt a szivet is meglepte; Keresztül tört ezüst vértjén, Gyógyithatlan sebre sértvén: Balzsamot rá, — iratos rét Berek árnya nem terem ; Felütötte diadalmas Zászlóját: a — szerelem.

Egyszer nádi farkast lesve;

A „Balatont“ felkereste.

Hol ekkor a hableányok Ép’ nászutra indulának: Zendülvén a kagyló tülkök, Szétbontva a göndör fürtök,

És a kebel szűz szemérme; — Mely lángot lobbant a vérbe ... Szivében — e titkos hangok — Félre verték a harangot:

Óh! e csába látományon Szédülten mereng az agy: Ezüst békó — holdsugárból; Melynek aztán — rabja vagy.

Nézi, nézi ezt a tánezot:

Hol az éden kéje játszott.

Szive dobban . . . lázas álma Terhétől nő, mint a pálma ;

Vágy epeszti.,. messze tájon — Szender ül — e szent chorálon ; Néha búg fel egy-egy gerle, — Hol fészkén rejtett szerelme, —

Csókra vágy az ifjú ajka:

S im a parton ringó sajka. ..

Bele lépni nem is késik,

Gyorsan evezőt ragad . ,,

Ó miatta nádi berkén Elmaradhat már a vad.

Le csap a fürdő hurikra;

S egyet felkap a ladikra.

Védenék a többi társak,

De árnyékát látni már csak . . .

Ott vergődik a kis árva ;

Két ölelő karba zárva.

Nincsen aki rajt segítsen . . .

Zajtól hangzik „Máma“ — „Csitteny“ — S mire pártát vált a hajnal;

Széllyelomló arany hajjal:

— „Sátor“ — a kedves teherrel Ott pihen meg bérczlakán . . .

Zöld folyondár, kúszó rózsa Hallgatódznak ablakán: —

— Egy csók: arámmá keresztel; —

— Föld szülötte: óh ! eressz el . ..

— Nem, nem : karjaimba zárlak, —

Mert szeretlek, mert imádlak,

Mint Istent a buzgó ének :

Érted halok, érted élek ; —

Mint virágot; csüngő harmat,

Mint a berket; halk fuvalmak,

Mint eget: a futó villám . . .

Veszteséged el nem bírnám!

Oh ! szeress habok leánya :

Szent parancs lészen szavad . . .

— Oh ! eressz el föld szülötte :

Mert szeretnem, nem szabad. ..

Rég más bírja már szerelmem;

Az „Örvény“ — e vizi szellem. Vigy anyámhoz, vár a „H u 11 á m“ . , Meghalok egy óra múlván;

Halld a zajgást, egyre várnak .. . Poraidban is megáldlak;

Búcsucsókra itt az ajkam;

Óh! könyörülj, ifjú, rajtam!

Küzd le vágyó szenvedélyed,

Mint kelő korány az éjét . ..

Esdve kérlek ! tégy szabaddá;

Hős karod ha el vezet:

Sírodon virágot ápol,

Tündéri emlékezet.

— Szent parancs legyen hát kérted; Bár szivem szakad meg érted.

Szűzi tisztán el vezetlek;

Mert imádlak, mert szeretlek . . . Majd: — e sebbel sírba esvén — Látogass meg csendes estén ; —

Te — ki feltártad a mennyet,

Hogy majd én is oda menjek. .. Mert az üdvök kulcsát, őrzi ; —

Aki, önmagát legyőzi. —

És a tündért partra téve Átveszik a hűs habok ;

Elborul az ifjú arcza,

S két szemében köny ragyog. —

Kardját, vértjét messze hányja ; Czéltalan fut útiránya.

Nem tér meg az ősi lakra,

S néma gyász ül a falakra.

— Ősz „Bérén y“ fiát keresvén, Mély sebet vág itt, ott testén.

S merre ingó lába görnyed, Veresre festé á földet.

A két „Ö r s“-sel kémli, várja . . .

Mig a halál — feltalálja. —

„Bátor“ pedig, lenn a völgyben Mely e partok remeke:

A múltak vétkét vezekli,

Mint egy jámbor r e m e t e.

Jött az, ősz, a tél követte;

Majd a kikelet követje Kis ibolya nyílott, szirmát — Szerelmes pillangók szívják.

S a remete útját — végig —

Körül fonják, beszegélyzik;

Át a völgyön — a vadonba . ..

Hol egykor : a fájdalomba ^Megszakadt a fájó lélek : —

Elsiratta — madár ének . . .

De szivéből csermely támadt;

Fel is vette bús nevét:

Melyből — vándorutja közben —

Ki hallgattam e regét.

Azóta a hableányok E partokhoz el ki járnak ;

Gyöngyös fűzért hintve széllyel — Csendes, holdvilágos éjjel . . .

És ajkán a hű szirénnek Szerelemről zeng az ének;

S melyben nyugszik szegény „S.átor“ A síron, virágot ápol:

Ejtve rája egy-egy köny ét:

Oh! hogy álma lenne könnyebb. . .

... A vándort is, — ki Almádi Tündér völgyén megjelen: — Átkarolja, elringatja Az álmadó szer ele fii, —