Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-07-28 / 31. szám

Veszprém, 1888. „Veszprémi Független Hírlap“ Szombat, julius 38. kell szenvedni a beözönlő külföldi pótkávék versenyétől. Miután a nmzeum igazgatója fi felségének, hogy a pótkávé különösen a szegényebb néposztályra nézve mily jótéte­mény, mivel lehetővé teszi a tápláló, de drága szemes kávénak használatát, s Szalády készít­ményeinek jóságáról ő felségét biztosította, a király kitartó továbbmüködésre Duzditva a gyárost, legnagyobb elismerésének kifejezé­se mellett távozott. E királyi elismerés bizo­nyára csak fokozni fogja a bizalmat és ked­vességet a már eddig is általánosan elter­jedt Hungária gyógykávé és Szalády pót­kávé iránt, melyeknek kiváló jóságáról leg­jobban tanúskodik az a körülmény, hogy nem csak idehaza vannak a társadalom minden rétegében, szegénynél és gazdagnál egyaránt elterjedve, nemcsak Magyarországban meg­törték a behurczolt külföldi pótkávék káros versenyét, hanem még a külföldön is piaczot hódítottak és kelendőségnek örvendenek. Meg­említjük kapcsolatban hogy a feltaláló gyáros- legutóbb a bécsi iparkiáílitás meglátogatása alkalmával szerződést kötött egy nagy bécsi kiviteli czéggel havonkint 10,000 kiló ,Hun- gária-kávé“ szállítására, miáltal ezen magyar iparczikk elterjedése az egész kontinensen még inkább biztosítva vau. Habár a kiállítás gazdagsága és sokfélesége fényes tanujelét adja a hazai ipar fokozatos fejlődésének, el kell ismernünk, hogy számos oly czikk hiány­zik még onnan, melyekban igen nagy nálunk a fogyasztás, de mert ide haza nem készülnek, külföldről kell azokat beszereznünk. Ilyenek például a most annyira időszerű nyaralói és fürdői szükségleti czikkek, melyeket csak a muzeum keretén kívül találhatunk a Kertész Tódor czégnél, hol e saison czikkek más sok­féle háztartási, kertészeti, szobadiszitési játék stb. tárgyakkal együtt valóban egy kiállítást megközelítő dús változatosságban találhatók. Lehetetlen volna felsorolnunk mindama leg- nagyobbtól a legapróbbig menő czikkeket, me­lyek a Kertész Tódor czég dorottya-utczai üzletében és kirakataiban a járókelők méltó figyelmét vonják magukra. Csupán a saison- czikkek közül említünk nehányat, milyenek: kerti székek, indiai hintóágyak, kertilegyezők, útitáskák, vadász felszerelések, gummi áruk, kertészeti, méhészeti- és halászati czikkek, tor­naeszközök, keleti és török dísztárgyak stb. melyekre ilyenkor óriási a kereslet. Van ezek közt igaz számos igen szép és célszerű tárgy, moly a hazai ipart vallja mesteréül, de fájdalom, sok olyan is, melyeket nálunk nem, vagy csak igen kis mértékben állitankeiö. Ezek meghono­sítása a jövő iparosainak lesz föladata s hogy ezt könnyebben tehessék Kertész Tódor ur kívánatra bérmentve megküldi 850 ábrával ellátott nagy árjegyzékét tanulmányozás végett kézműveseinknek valamint bárkinek, a ki előforduló szükséglet esetén megrendelésével felkeresni akarja. Vidék. Egy éj az angyalok között, (A kenesei bál.) (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Kenese, jul. 27. A hegyek felől visszatekintett még egyszer a lenyugvó nap és búcsú sugaraira millió meg millió apró tündér bukott fel a a felszínévé fitogtatni fényes ruhájukat; még egy epedő mosoly s utána már csak a he­gyek tetején ragyog az a dicskör, mely az áldásosán mőködők elhalása után képződik. Az is eltűnik lassan — lassan, utoljára már j csak a magasban járó felhők rózsaszínű föd- , rai verik vissza az eltávozni oly nehezen tudó égi király mosolygását. És mintha csak ezt várta volna, egy második hatalma ;ság kel ki birodalmából. Elől futár jön suttogó szellő alakjában, mely fellármázza a városok vékonyhangu lakóit, melyek seregesen züm­mögnek körös-körül a légben; majd fodrot hajt a nyugvó hullámokon s a habok lakói, a halacskák fel-feldobálják fürge termetüket elkapkodni a felszínre került szárnyasokat. Akarattya fölött vérvörös esik jelöli a kö­zelgő holdat, mig áttellenben Almádi fö­lött csillogva terpeszkedik a gönczőlszekér. És mintha tündér ország kimondhatatlan szép vidékéről úgy isteni kéz lerántotta volna a titkos fátyolt, a feltűnő hold arany­sárga sugarai bevilágítják a tükör sima Balatont. Mint egy fájó emlék sötétedik a háttérben Tihany ösorma; szerelmében csa­lódott lányka hunyta le szemeit Füred felé, mutatja az égről leftuó csillag; ki-ki gyul- nak az almádi-i villák ablakai, fekete fürtű szelíd lányka ül ki a verendára s édesen- fájó húrokat pendít meg keblében a Kené­séről áthallatszó zeneszó. Két hete és egy napja mult, akkor itt, oda lenn, a most sö­téten sirt a hegedű: „Érted, érted,értedepeszt a bánat . . .“ ! Ah! . . . Berény felől sietve jő egy kis szellöcske s átkarolja a gyengéd termetet ... a szellő lágyan ringat, az el­elhaló zen« fájdalmasan zokog, a lányka el-elgondolkozih . . . ugy-ugy megsóhajtja, ugy-ugy megsiratja azt a megnevezhetlen vágyat, mely kis szivére nehezült Délen hir- télen felvillanik az égbolt; mesés gyorsaság­gal világítja be a fény a Balaton tükrét... talán a szegény Marosiak égő házai festet­ték pirosra a vizet . . .! A torony óra 9-et ütött; bus rezgése messze hallik a nagy partok mentén; s mi­kor az utolsó rezgés is elrepült az est szellő szárnyán, a fellobogózott s száz meg száz lampionnal folékesitett fürdő csarnokban belevág Badi a dorozsmai szélmalomba . . . És most nyílj ki szem, a menny leszállott a földre egy rövid éjszakára. Az ott elől a rózsaszínű, fehér betétes ruhában sárga czi- pöjével az ártatlanság tündére ; barna, jósá­gos, hamisszemérmesen tekintenek a nyüzsgő tömegre, gyengéd, alig 15 tavaszt megért termetének plasticai fensége azok elé a parányi lábak elé parancsol borulni, mely még piskótának is czipet volna. Tizenöt nappal ezelőtt is övé lett Eris almája és övé fog lenni] mindaddig, mig az irigy Hy­men ki nem röpíti a Balatonparti falvak | legszebbikéből. Szótlanul csüng jó anyján Ossián álma; egy tekintet azokba a szép nefelejtsekbe : s érzed a büverőt, mely oly erősen hatal- ' mába ejté észak szlizlelkü költőjét. Ábrándos kedélye, rövid, nyílt feleletét, s még dialec- tusa is felzi, hogy nem ebbe a kufár, matari alisztikus világba szánta alkotója. S hogy ; mégis itt van, fogalmat nyújt, hogy milye- j nek az ég lakói. ott az almádi édenből, a vizen átrepült, örökmosolygó arczu kedves hableányok; Itt a veszprémi két testvér, mindegyike barna; amott a szintén barna két csajágh-i nővér mutatják be, hogyan tánczolva szép és fenséges a csárdás. Pápa is elküldött egyet hóditó amazo- nai közül. De Istenem! ki tudná elősorolni és le­írni azokat az angyalokat, kik ez éjszakára leszállottak a mennyből . . . . . ?! A fürdő vendégeket általánosan meg­lepte az a sok és tetemes összeget igényiéit újítás, melyen á kenesei fürdőhelyiség ez idén által ment. Az impozáns csarnok par­kírozás, a fürdőkabinok Ízlései és czélszerü rendezése, a Balatonba vezető hidak stb., melyek mintegy 1200 frtba kerültek a lelkes meczenas, rostási Nagy-Károly fürdő bizottság i_ elnök áldozatkészségéből teremtettek. O valóban megérdemli azt az ovációt, melybe a hálás közönség s fürdő- vendégek által részeltetik naponként. De az ö érdeme tnég az is, hogy ez idényre szer­ződtetett kitűnő zenekara van a fürdő- helyiségnek ; s hogy ez a nyári mulatság is oly fényesen sikerült, az ő felügyelete alatt napokon át buzgóan dolgozó rendezőség érdeme. Jelen voltak: Kremer Sámuelné (Bpest) Dr. Berényiné (Berhida) Émmer Józsefné és Ilona (Berhida) Baronkai Miklósné (Berhida) Torn Gizella (Pápa) Kányái Józsefné (Enying) Schindler Mariska (Bpest) Szánthó Juliska és Ilona, Szánthó Lajosné, Ohr Juliska (Kajár) Jófejű Sándorné (Berhida) Kovács Mariska, Orbánné (Bpest) Fazekas Mihályné, Miklós Józsefné (Bpest) Csaeskóné (Bpest) Révész Karolin és Lujza (Veszprém) Medgyasszai Flóra és Irma (Csajágh) Babai Kamilla (Vesz­prém) . Kovács Ödönné (Bpest) Veinchingerné (Szombathely) Vadasné (Bpest) Demjén Te­réz (L.-Komárom) Deutsch Olga (Szfejérvár) Volf nővérek (Szfejérvár) Fleischner Jozefa (Pápa)Leugyel Mariska (Veszprém) Rosenthal Irma, Diener Szerén (Veszprém) Auer Amá­lia és Zsuzsika (Veszprém) Szalui Lidiké (Kajár) Deutsch Julcsa (Veszprém) Blumen­feld Róza (Veszprém) Egyed Teréz Rosen­berger Jánosné, Fodor Kálmánná (M.-Szent- györgy) Péni Klára stb. Az első négyest 39 pár tánczolta. A tiszta jövödelem meg­haladja a 70 forintot. — Á viszontlátásra aug. 5-én! — y. — A tánczvigalom alkalmával feliillizettek : Orbán Ferencz 80 kr: Cs. G. E. 80 kr; Egyed János 20 kr; Rosenberger János 80 kr; Nagy Károly 2 frt, 60 kr; Kenessey Miklós 5 frt; Dr. Novák István 50 kr; Vincze Sándon 20 kr; Fischer Viktor 50 kr; Miklás József 50 kr; Boronkay Mik­lósné 1 frt; Dr. Berényi 1 frt 80 kr; Len­gyel Mórné 80 kr; Babay Kálmán 50 kr; Porragl Gyula 50 kr: Vein Ignácz 40 kr; Rothauser Jakabné 30 kr; Révész Vinczéné 30 kr; Fischer Károly 1 frt 50 kr; Fodor Kálmán 1 frt: Jánosik Gusztáv 4 frt 50 kr; Donnenberg Kálmán 20 kr; Borstein Ignácz 25 kr; Öcsi József 80 kr; Volf Ignácz 80 kr; Jánosik Bódi 1 frt; Narancsik 50 kr; Összesen 28 frt 35 kr, melyért a t. felülfize- tők fogadják hálás köszönetét a fürdő­bizottságnak. ÚJDONSÁGOK. Vesíprém, julius '28. — A balatoni fürdőkből. Szepez- den kis számú, de elegáns fürdőkö- zönség van. A társaság alig áll 70 tagból, kik többnyire a fővárosból kerültek ki. Köztük vannak Rákos- syék, Gyóry Elek képviselő stb. Ez az első balatoni fürdő, mely a közös table-dot étkezést rendszeresitette s 1 frt 50 krnyi napi ár mellett közös reggelit, ebédet, uzsonát s vacsorát ad. Jó volna, ha erről példát venné­nek a többi balatoni fürdők is. — A túlsó parton Boglár élénkült az idén kiválólag. Ott mintegy 150 fürdő­vendég van, többnyire Somogybó! s a dunántúli részekből. — Sió f o- k o n igen elegáns s szép számú kö- közönség mulat. Kevesebbeu vannak, mint tavaly, mert állandóan 250-uél többen nem igen időznek ott, de akik ott vannak — kitünően mulatnak. Legnagyobb számmal a fejérmegyei nagybirtokos családok s lionoratiorok vannak ott, mig a Mezőföldről s Enyingről napról-napra sok kiránduló érkezik oda. Ott vannak többi közt Than Károly, Meszlényi Lajos képvi­selő, |Török czeczei nagybirtokos, a Krasznay-család, Krisztin kovich Ala­dár stb. stb. Mult szombaton Fodor vendéglős ur pompás halászlé-ünne­pélyt rendezett vendégei tiszteletére, természetesen minden dij nélkül s mi fő pinezéje legjobb borait is szervie- rozta mellé. A kitűnő mulatságban vagy 150 fürdővendég vett í-észt s roppant kedvvel mulattak éjfélutánig. — B a 1 a t o n-F ü r e d e n nem lát­szik meg, hogy a „Kisfaludy“ hibázik ezidén. Az idegenforgalom a jó idő­járással napról-napra élénkebb. Ma legkevesebb 600 állandó fürdővendég van ott. A kirándulások hiányában a közönség főkint a szinházra van utalva s jó szerencse, hogy ezidén ott Somogyi igazgatása alatt oly kitűnő szintársulat van, aminő még nem volt Füreden soha. Somogyiék nem is panaszkodhatnak; mindig tele házuk van. — Kenésén közel 200 főnyi fürdőközönség van, az ország minden részéből, főkint Veszprémből, Buda­pestről, Fejérvárról. A múlt szombati bál, melyről külön tudósitásurk szól, élénk képét adja a sikerült társas­életnek, mely ott foly. Kifogástalanul kedélyes, fesztelen az s elmondhatni hogy itt senki sem unatkozik. A für- dóbizottság élén Nagy Károly el­nök gondos figyelemmel tesz meg mindent, ami a vendégek szórakozta­tására szükséges. Mult szerdán meg­hívta vendégeit egy kirándulásra Ro s- tásra s ottani birtokán pompásan megvendégelte őket. A jókedvű buda­pesti urak és kedves menyecskék bíz­vást mindig elismeréssel fognak emlé­kezni Nagy ur vendégszeretetéről. — Almádiból Ivenesére még egy évben soha sem volt annyi kirándu­lás, mint ez idén. Majd minden má­sodnap jön át 1—2 hajó a szomszédos testvérfürdőből Almádiból s aztán vegyest mulatnak a vendégek. Legkö­zelebb lámpa bált rendez a fürdő­bizottság. Az abban való részvételt őszintén ajánljuk az almádi közönség­nek. — Almádiban a vendégek száma az 500 at meghaladja; ezek nagy része azonban elsején elmegy. Maradni fog mintegy 200 vendég. A hét folyamán sikerült kirándulás volt a regényes Malotn völgybe, tegnapelőtt halászléünnep volt, amelyben vagy 200-an vettek részt. Holnap pedig az ,Anna“-bál tartatik meg« melyre Vesz­prémből is igen-igen sokan készülnek. Szóval szórakozásról eléggé gondos­kodva van ; csak a társasélet laza s egy-két társaság noli me tangere zárkózottságáról hallani panaszt. Egyéb­ként ehez senkinek semmi köze s mindenki úgy mulat, amint neki tetszik. — „Annabál“ Almádiban, 1888. julius hó 29-én, vasárnap a „Hattyú“- szállodában jótékonyczélu „Anna“-bál rendeztetik. D. u. 4 órakor gömb- és galamblövészet zeneszó mellett. Esti 10 órakor nagy tűzijáték. Helyárak: Személyjegy 50 kr., — családjegy 1 frt Kitűnő zene. Ételekről és ita­lokról gondoskodva van. A rendezőség.-- Az almádi fürdórészvény-tár- saság holnap, vasárnap délután Almá­diban, a Brenner-villában, rendes évi közgyűlést tart, melyre felhívjuk az összes tagok figyelmét. — Az „Anna“-bál B.-Füreden, mely nyilvános lesz, aug. hó 5-én tartatik meg. A rendezőbizottság már erélyesen működik. — Belépdi-dijak: Személy­jegy 3 frt, családjegy (4 személyre) 8 frt. Páholyjegy 10 frt. — Időjárásunk a mult héten ked­vező volt. A tartós hőséget itt-ott jótékony esők váltották föl, ami a szőllők s kapásnövény-ültetményekre rendkívül jó hatással volt. — A Rumy-billikomügyben hozott szombathelyi sajtóbiróságági Ítélet ellen, a melyet pár nap előtt közlöttünk, a vádlott védője, dr. V i s o n t a i Soma Budapest éjjel (Karczolatok a magyar főváros éjjeli életéből.) II. A hatvani-utezui „Mágnás-kaszinó“-ban a hosszú téli-estéken, unaloműzésből „ütik“ mágnásaink a gömbölyű zöld asztalt. Ott ül P. K. báró, — gondtalanul osztja szét a kártyát, mintha semmibe sem venné azt a halmaz „bankót* ott előtte. A jó Wahrmann bácsi komolyan szem­léli a játékosokat, ügy szeretne szólni, hogy nem jól van biz ez igy. Ott az a sok ezer, amit elvesztenek, jó lenne másra is. Úgy bizony uraim, azt a sok százezret, me­lyet ti kutyába sem vesztek, melyet félórái szórakozástokért oly könnyen eldobáltok, azt a sok százezret bizony jobb lenne, ha oda adnátok humánus czélokra. Ha pedig erre nem, tegyétek a bankba jövedelmeite­ket. Hisz ha igy megy soká, nem lesz „Fő­rendiház !“ Ott áll Zichy Jenő aki szintén nézi, miként dobálódznak a sok ezresekkel.- Talál­kozik szeme Wahrmann bácsiéval, ők megértik egymást. Ott hagyják a mágnás-kaszinót és midőn elválnak, ennyit mond jó Zichynk; — 0, nagy Széchenynk, ha te feltá­madnál, bizton azt mondanád: „Magyarország volt; De nem lesz!“ Fönn pedig foly tovább az a drága játék. P. K. báró nyer. Vége a játéknak. — Hova siet báró, azzal a sok pénzzel? — kérdi gróf Károlyi. — Gleichenbergbe, gróf ur-! — Hogyan, Gleichenbergbe ? — Oda. — Nem a Balatonra? — Ab az a Gleichenberg! És a Balaton?! Nem, gróf ur, nekem kül­földi chickell! * A kerepesi-utról az István-térre jutva, balra érjük a nevezetes, a rendőrség köré­ben igen ismert Fx-iedmann-féle éjjeli kávé­házat a kiScliófa-utczában. Ez a kávéház a másodrendű hamis kártyajátékosok tanyája. A „sipisták“-tói j ide csalt vidékieket lelketlenül fosztogatják j j itt akadálytalanul a gazemberek s az igy rabolt nyereségen osztoznak a jólelkü házi­gazdával. És ha az áldozat panaszra fakad kifosztattatása fölött, irgalmatlanul kiebru- dalják. Ha pedig a rendőrséghez fordul s a kávés megidéztetik, ez tagad mindent, elta­gadja, megesküszik százszor, hogy ő a pa­naszost soha sem látta. A szegény kirabolt, becsapott ember aztán mehet tovább. Oda haza várja csa- ládja, a kevés pénzzel, mellyel koldusbotra ! jutását akadályozhatta volna meg. És az- j tán? A szerény, csendes kis lakásból úgy kihallatszik az a végzetes szó: „Senki töb- j bet, harmadszor!“ * Az „Ozman‘-kávéház a Hunyadi-utcza 36. szám alatt Tölgyessy Saroltáé. Hasonló „sipista-fészek“ ez a Fridmanéhoz. A rend­őrség számtalanszor szétugrasztotta már e helyen a hamisjátékosokat; számtalanszor büntette Tölgyessynét. Megfizette a büntetés­pénzt; megfizethette, hisz az ily üzlet oly jól jövedelmez ; aztán űzik tovább a foszto­gatást, rablást. Utána következik a „Kukoricza*-kávé­ház a nagymező-utezában. Ennek tulajdo­nosa Domán J., aki oly jó lélekkel van se­gítségére a hamisjátékosoknak, hogy gyönyö­rűség nézni. * A rostély-utezai „Ferenczy"-kávéház, a váczi-utczai „Korona“-kávéház, és a Sándor- utczai „Országház“ czimü kávébázak is bír­nak titkos kártya-szobával, hol aztán megy a tiltott játék éjjel-nappal. Az „Erzsébet- sétány“ kioszkja sem különb fönnebbieknél. Itt azonban nagykereskedők, bankárok, él­vezik azt az édes tiltott játékokat. * Ha éjjel körutat tennénk a fővárosban éjfél után, ha végig járnánk a király-utezai, az Andrássy-uti kávéházakat, arra a szomorú tapasztalatra jutnánk, daczára, hogy Buda- j pestnek több száz, sőt több ezer gyalog s lovas rendőre, dedektiv-je van, hogy vala­Í mennyiben sportszerűen űzik a hamis játéko­sok a tiltott kártyajátékokat, éjfél előtt ) óvatosan, éjfél után pedig a zárt ajtók mö­gött egészen szabadon. De mindezek még nem oly veszedelmesek, mint a privát kártyabarlangok ; mert ilyenek is vannak a fővárosban s többnyire a kül- | városokban. Ezen titkos privát kártyabarlangoknak : van a legtöbb áldozata. A jóhiszemű embe- ! rek meghivatnak oda, ez mitsem gyanítva ] lépre megy. A „háziasszony“ szívélyesen fo- | gadja. 0 a szívélyességet szívélyességgel | rójja le. Hogyan is utasíthatná vissza a „jó I háziasszonynak“ kérését; játszik biz ő néhány í „parti-et.“ És játszik és nem néhányat. Elő­ször örül, mert nyer szép összeget, neki hevülten játszik tovább, de már többé nem nyer — veszt folyton; elveszti összes pén­zét. De ő nyerni akar okvetlen, vissza akarja nyerni elvesztett pénzét, csak azt, nem töb­bet. Hiába minden; már utolsó tízese járja, azt is elveszti. Mit tegyen ? Az a pénz, az a pénz, nem is az ö pénze volt! Elvánszorog a kártyabarlangból kifosztottál), becsületét vesztve. Harmadnapra a napilapok egy sensátiós elfogatásról hoznak hirt. — Sikkasztás. Fővárosunk egyik tekin­télyes pénzintézetének közbecsülésben álló hivatalnoka: N. N. a délutáni órákban elfogatott. Az elfogatás oka, a keringő , ■ versiók szerint, nagymérvű sikkasztás. És a család megbélyegezve, a nyomor­nak maradt hátra. Mi lesz majd velük, a jó Isten tudja . . . Kende rewy. budapesti ügyvéd a következő előter­jesztést adta be a szombathelyi sajtó- birósághoz: Bárdossy István, szom­bathelyi lakos által Takács Szylveszter veszprémi lakos, hirlapiró ellen s te­kintetes törvényszék, mint sajtóbiró- ság előtt folyamatba tett sajtóperben tisztelettel alólirott, mint panaszlott- nak •/• alatt igazolt védője a követ­kező előterjesztéssel élek : A Bárdossy István panaszos által 21. s. u. vb. 888. sz. a. benyújtott vádlevél folytán a sajtó-ügynek esküdtszéki tárgyalására 1888. évi iuiiius 23-ika tűzetett ki határnapul és habár — amint ezt a 2380/888. sajtó sz. a. hozott Ítélet indokai is megemlítik — panaszlott már a tárgyalást megelőző napon Veszprémben feladott távirattal beteg­ségét jelentette be és a tárgyalásnak elhalasztását kérte, a tárgyalás mégis megtartatott és panaszlott az esküd­tek verdiktje alapján a btk. 258. §-ba ütköző, a 259. §. szerint büntetendő rágalmazás vétségében vétkesnek nyil­váníttatván, 4 havi fogházra és 100 frt pénzbüntetésre Ítéltetett. Már ma­gában azon tény, hogy a tek. sajtóbi- róság vádlottnak igazolt elmara­dása és táviratilag előterjesztett ha­lasztási kérelme daczára a tárgyalást vádlottnak távollétében és védelmének meghallgatása nélkül a megjelent pa­naszos, illetve jogi képviselőjének sür­getésére megtartotta, azt bizonyítja, hogy a tek. sajtóbiróság sajtóeljárásunk és az esküdtszéki ítélkezésnek ama kardinális elvét mely szerint az esküd­tek a vád és védelem előterjesztett erősségei és bizonyítékai szerint ítél­jenek és hogy az ügy, ugv a vád, valamiut a védelem részéről kellőleg megvilágittassék: nem igen óhajtotta figyelmébe venni. De a tek. sajtóbi- róságnak emez eljárása az 1867. máj. 17-iki miniszt. rendelet 81. §-ában foglalt elveknek is megsértését képezi és az eljárást törvénytelenné teszi. Mert a hivatkozott 81. §. szerint még az is elegendő a tárgyalás elhalasztá­sára. ha a távollevő vádlott rokonai vagy barátja vádlottnak kénytelenség- ből és nem makacscságból történt el­maradásának oly módon való igazolása a mint ezt vádlott tette, midőn be­látva, hogy minden reménykedése daczára betegségéből fel nem lábad, táviratilag kérte a tárgyalás halasztá­sát. Elnapolandó lett volna pedig azért is, mert az esküdtek egybehivása — minthogy Szombathelyen az esküd­teknek kocsidijat nem fizetnek — mi költséggel sincs egybekötve. De sé­relmes a megtartott tárgyalás folya­mán hozott sajtóbirósági ítélet is és a hivatkozott igazságügyi rendelet 83. §-ának téves magyarázásán alapszik, A hozott 2390—1888. sz. ítélet ren­delkező része szerint ugyanis „az íté­letnek a fogházbüntetést megállapító része felfüggesztetik“, amiből világos, hogy a tek. sajtóbiróság nem vette te­kintetbe a többször említett minisz­teri rendelet 85. §-át, mely szerint „a 83. §. esetében az uj eljárás minder részben úgy történik, mintha az else makacsságbeli eljárás meg sem történi volna“, miből következik, hogy nem csak az Ítéletnek fogházbüntetést meg­állapító része, hanem az égési Ítélet végrehajtása felfüg­gesztendő és hatályossága függőbei tartandó a 82. §. értelmében két hó­napig, hogy ezen idő alatt vádlotl elmaradását igazolhassa. Szükségesnél tartom mindezt megjegyezni, nehogj a hozott ítélet az uj esküdtszéki tár­gyalásnak és eljárásnak praejudikáljor és az esküdteket befolyásolja. Ezet előrebocsátása után pedig tisztelettel becsatolok 2/, alatt egy hiteles orvos: bizonyítványt annak igazolása Végett hogy a Takács Sylveszter vádlott ál­tal a tek. sajtóbirósághoz intézett táv­iratban felhozott körülmények valók hogy a vádlott jun. 23-án tehát £ tárgyalás napján, ezt megelőzőleg éi még azután is komolyan beteg volt hogy az orvos az ágyban maradása! is elrendelte, hogy tehát súlyos be tegségével Szombathelyre a tárgyalásn el nem utazhatván: nem makacsság ból,hanem alaposnak tekinthető okbó mulasztotta el a tárgyalásra val< megjelenését. Ily módon a sajtóeljá rás 82. §-a értelmében kellőleg iga zolván vádlott távolmaradását, tiszte lettel esedezem: miszerint vádlott el len uj esküdtszéki eljárást folyamaté tenni, az ujonan megtartandó esküdt széki tárgyalásra határnapot kitűzni arra az érdekelt feleket végzésile( s engem is értesíteni méltóztassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom