Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)
1887-10-15 / 49. szám
A belügyminiszternek tartatik fenn a rögtön-biráskodási jegot valamely hatóság területén, a körülményekhez képest az előbbi és a 7. §-ban érintett valamennyi, vagy azok közül csak egyes bűntettekre nézve engedélyezni. 3. §. Kihirdetése. Megadatván a kért engedély, a törvényhatóság elnöke az engedély kihirdetését késedelem nélkül elrendeli. A hirdetés az illető közigazgatási tisztviselők által körlevelek utján, s főleg pusztákon személyesen is teljesitendő, nemkülönben a megyében szállásoló katonás ág parancsnokságának tudtára adandó lesz úgy hogy legfeljebb az engedély kihirdetésétől számított 14 nap alatt mindenkinek tudomására jusson. Hogy pedig az összes kebelbeli községekb en és pusztákon kellő módon eszközlött kihirdetésről bizonyosság szereztessék, az említett 14 nap elforgása alatt minden járásbeli szolgabiró szorosan köteleztetik a kerületbeli helyeken mikép teljesített hirdetésről, a helység biráinak és jegyzőinek látta- mozásaival ellátott körlevél bemutatása mellett, az alispánnak kimerítő jelentést tenni; ez pedig azon jelentést a rög- tönitélő bíróság elnökével s tagjaival haladék nélkül köz- lendi. Ha azonban a községekben történt kihirdetésről bizonyosság szereztetett, azon községeket illetőleg, melyekben a kihirdetés megtörtént, a rögtön-biráskodás gyakorlatát a kihirdetésre kitűzött 14 nap eltelte előtt is el lehet kezdeni. 4. §.* Rögtön-biróság. A rögtönbiráskodást a törvényhatóság területén létező első folyamodásu kir. törvényszék gyakorolja, amelynek területére a rögtön-biróság elrendeltetett. Ha egy törvényhatóság területén több törvényszék létezik, vagy ha a törvényszék székhelye nem azon törvényhatóság területén léteznék, melyre nézve a rögtön-biróság elrendeltetett : a bíráskodásra azon törvényszék illetékes, melynek területén a büntetésre méltó cselekmény elkövettetett. A törvényszék, mint rögtön-biróság egy elnökből és 4 szavazó bíróból áll, kikhez a 12. §-ban említetteken kivül még egy szavazó járul. Ha e szám a kir. törvényszék bírói tagjaiból ki nem kerül: a hiányzók a törvényszék területén alkalmazott kir. járásbirákkal esetleg albirákkal pótlandók. A járásbirák e bírói teendők gyakorlására törvényszék elnöke által rendeltetnek be. A bírói érdekeltségnek a törvényben meghatározott ese tén kivül a rögtönbiróságnál érdekeltnek tekintetik azon biró is, ki maga, vagy kinek közelrokona rablók vagy gyújtogatok által kárt szenvedett. Jelen szabályok, minden rögtön-biráskodási esetnél, a bíróság első ülésében nyilvánosan felolvasandók. 5. §. Jelentés. A rögtön-biráskodásra nyert engedély idejétől fogva köteleztetik a törvényhatóság, a közbátorságnak állapotáról, a kir. belügyminiszternek minden egyes közbiztonságot sértő eset rögtöni feljelentésén kivül havonkint kimerítő jelentést tenni, különös tekintettel azon bűntettekre, melyek miatt a rögtön-biráskodás joga megadatott. ö. §• A rögtön-biráskodási jog megújítása és visszavonása. Ha a rögtön-biráskodásra nyert időtartama lejárt s a közhatóság annak megújítását a fennforgó körülmények miatt szükségesnek tartaná: további engedélyért folyamod- hatik és pedig még az előbbinek lejárta előtt s azt a kebelbeli helységekben és pusztákon ismét ki kell a fennebb leirt módon hirdetni. A kihirdetés egyébiránt időközben is isrné- teltethetik, hogy faledékenységbe ne menjen. 7. §• Rögtön-biróság i illetőség. A belügyminiszter engedélyéhez képest (2. §.) rögtön-biráskodási eljárás alá vonhatók ; 1- ör, a rablók, kik mást valamely ingó vagyonától vagy személye elleni tettleges erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetések által jogtalanul megfosztanak, habár a tettleges erőszak vagy azzal fenyegetés nem közvetlen a kirabolt egyén, hanem más jelenlevők ellen volt is intézve. Erőszakkal való fenyegetések neve alatt azon fenyegetések értetnek, melyek a fenyegetettnek életére vagy testére nézve súlyos és azonnali veszélylyel vannak összekötve. A rablás végrehajtottak tekintetik, mihelyt a rabló valamely ingó vagyont a fennebb körülirt módon elvett, habár azzal, valamely szándékán kivül, közbejött akadály miatt, el nem távozhatott is vagy mihelyt a rabláskor valakinek személyén bármely tettleges erőszakot elkövetett, habár még semmit magáévá nem tehetett is; 2- or, a rablógyilkosok, kik rablásnál valakit életétől is megfosztanak, * Az 1873, évi 35,042./I. M. sz. kelt módosítással. — Hm, hm! Már hogy kihez legyen szerencséje magácskának ?! Hát volt-e már Magyarországban öreg? — Voltam, kérem. — Hát hallotta-e hirét Sárospataknak ? — Igen is kérem. — No, én Tamássy Zoltán vagyok, most jövök a sárospataki kollégiumról — tudja mi az a collegium? — Igen is: közép iskola. — Nos, én ott senior voltam. Tudja magácska mi az a senior? — Gondolom, a legjobb tanulók közül választanak egyet, társai szószólóul és vezérférfiul. — Igen, no lám, hisz magácska tudja?! Most pedig a berlini egyetemre megyek. Tudja magácska mi az az egyetem ?! —- Tehát a felsőbb tudományok elsajátítása védett utazik Berlinbe? — Nos, igen; tehát még sok minden lehet belőlem, mert protekezióm van quantum satis! Hát magácska kicsoda? — En gr. Vay Miklós főkanczellár, a Tisza- melléki ev. ref. egyházkerület fögondnoka, — a sárospataki kollégiumnak is én vagyok a főgondnoka. Protekezióm nincs, feljebb már alig vihetem, hanem öcsémnek azért adok egy ajánlólevelet az egyetemre — szólt az öreg és névjegyére pár sort Írva azt egy százas kíséretében átadta Tamássynak. — Itt van barátom, azt hiszem egyik sem fog felesleges lenni. De Ígérje meg, hogy máskor alázatos lesz és hogylétéről engem mindig tudósitni fog. Tamássy megígérte és lett is belőle ember. Hanem máig is titkolta az okát átváltozásának, mig egyszer csak véletlenül elszólta magát. Hullám. 3- or, azon bűntársak, kik a rablást tanácsadással vagy utasítással elősegítik s annak elkövetésére és a sikerülés biztosítására eszközök szerzése vagy akadályok elhárítása által önként segédkezet nyújtanak; 4- er oly bűnrészesek, kik rablókkal előlegesen, a rablás elkövetése után nyújtandó segély, vagy nyereség s haszonból veendő osztályrész iránt ssövet- keznek; 5- ör, orgazdák, kik rablóktól oly tárgyakat, melyekről tudják, hogy raboltattak, átvesznek, azokat elrejtik, vagy tovább adják, vagy kik a rablóknak önként oltalmat szolgáltatnak s azokat a nyomozó hatóság elöl elr jtik vagy elszökésöket anélkül, hogy ez által önmagukat vagy családjaikat közvetlenül veszélynek tétetnék ki, elősegítik. Azok mindazonáltal, kik a tettessel házassági, gyermeki, szülői vagy testvéri viszonyban állanak, ily oltalmazás vagy elrejtés miatt rögtönbiróságilag nem büntettethetnek; 6- or, gyújtogatok, kik kártételre irányzott számitó roszakarattal oly tettet követnek el, melyből idegen tulajdonon tűz támad. Mindezen gonosztevők polgári állása semmi tekintetbe nem jő s ide értetnek a katonai szökevények, a katonák és a katonai hatóság alá tartozó más személyek is, ha az illető területen történt kihirdetés után a rögtön-biróság elé tartozó bűntettet követnek el s a polgári hatóság által, vagy ennek megkeresése folytán a gonosztevők üldözésére kiküldött katonaság által befogatnak. 8. §. Kivétetnek a rögtön-biráskodás alól: a) a busz évet még el nem ért személyek; b) oly egyének, kiknek ép elmebeli állapotuk felől alapos kétség merült fel; c) kik bünbánat folytán magukat a hatóságnál feljelentve, eddig tudva nem volt, bűntársaikat és orgazdáikat felfedezik ; d) kik ellen a rögtön-biráskodás alá tartozó bűntett, a rögtön-biróság elé lett állításuktól számítandó nyolez nap alatt be nem bizonyítható. 9- §■ A rögtön-biróság eljárása. Mihelyt a gonosztevő, ki minden előleges bejelentés nélkül más törvényhatóság területén is üldöztet- hetik és elfogathatik,kézrekerittetett: a körülmények , szerint mielőbb a rögtön-biróság tartására már kitü- zött, vagy kitűzendő helyre kisértessék; s mindaddig más gonosztevőktől különválasztva, gondosan őriztessék. Az elfogásról az alispánnak és egyszersmind a rögtön-biróság elnökének haladék nélkül jelentés teendő, ki a rögtönb-Íróságot azonnal összehivandja. , 10. §. A vádlott kézrekeritése után a rögtön-biróság minéli előbb összeülni tartozik. 11. §A rögtön-biróság a 4. §-ban megállapított számnál se; kevesebb, se több tagból nem állhat: egy póttag azonban szükség esetére az egész tárgyaláson, folyvást jelen legyen. A bírák kivétel nélkül az ülés kezdetén következő esküt' köteles letenni : Én N. N. esküszöm és fogadom isten és emberek előtt, hogy a rám bízott bírói tisztet minden részóben, a rögtön- biráskodásra nézve legkegyelmesebbcn kiadott szabályokhoz képest, lelkiismeretesen gyakorlandom s félretévén minden indulatot, hajlandóságot vagy gvülölséget, szavazatomat az itélethozás alkalmával tökéletes részreliajlatlansággal, csupán a vádlott mellett vagy ellen felhozott bizonyítékok s ezekre alapitott legbensőbb meggyőződésem szerint, úgy jelentem ki, hogy azért isten és lelkiismeretem előtt felelős lehessek.« Isten engem úgy segéljen! 12. §. Minden rögtön-birósághoz egy jegyző s a tiszti ügyész rendelendő, ki közvádlóképen jár el ; a vádlott pedig védő megnevezésére felhívandó, és ha ilyet éppen nem, vagy nem olyat választana, ki védelmét azonnal átvehetné- ez esetekben hivatalból lesz a vádlott részére védő alkalmazandóMind a tiszti ügyész, mind a védő az egész tárgyaláson jelen lenni tartozik. 13. §. A bíráskodás tárgyát főleg azon bűntett képezendi, mely miatt a vádlott elfogatott s rögtönbiróság elé állíttatott^ a váglottnak egyéb bűntetteit csak annyiban kell nyomozni, amennyiben azok a főbűnnel összeköttetésben vannak. Egyéb a közbátorságot veszélyeztető tervekre, czimborák fölfedezésére, károk megtérítésére stb. világot vethető körül* mények, kihallgatásközben jegyzőkönyvbe veendők. 14. §. A rögtön-biróság a törvénykezés rendes utján különben használt formaságok mellőzésével bíráskodik. 15. §. A rögtön-biróság bárminemű és rendű tanukat tüstént megidézhet, és megjelenésre kényszeríthet, sőt hatalommal bir a katonai személyeket is tanukul használni s e végett közvetlenül maga elé idézni; ez utóbbi esetben köteleztetik a felől a legközelebbi parancsnokságot haladók nélkül értesíteni. 16. §. A rögtön-biróság rendszerint njrílvános ülésekben tárgyal, és a meghozott ítéletet is nyilvános ülésben hirdeti ki. A bíróság belátására bizatik a hallgatóságot kizárni Oly esetben, amidőn alapos okok forognak fenn aziránt, hogy az eljárás nyilvánossága a bűn elkövetőinek, részeseinek és tényállásának kiderítését meghiúsíthatná. Az Ítélet azonban ez esetben is nyilvánns ülésben hirdettetik ki s a biró a nyilvánosság kizárását a jegyzőkönyvben indokolni tartozik. 17. §. A tárgyalás megkezdése előtt a belügyminiszternek a rögtön-biráskodás jogára s annak terjedelmére vonatkozó engedélye, szintúgy, mint a jelen utasítás, a 7. §-tól kezdve végig, az ülésben felolvasandó. 18. §. A tény álladók előterjesztése után a vádlott vallomása vétetik ki s jegyzőkönyvbe iktattatván, előtte felolvastatik; ha a bíróság nyelvét nem értené, előtte saját anyanyelvén értelmeztetik; végre ha Írni tud, általa sajátkezüleg aláira- tik, különben pedig kézjegyével elláttatik, ha pedig vallomását konokságból aláírni, illetőleg kézjegyével megjelölni nem akarná: ez a bíróság jegyzője által vallomása alá följegyeztetik. — Ezután a tanuk, kiknek életkora és polgári állása kiteendő, hit alatt kihallgattatnak, vallomásaikat önmaguk sajátkezüleg aláírják, vagy kézjegyükkel ellátják. Mindezután pedig a szembesítések eszközöltetnek. Azon esetekben, midőn a sebészorvosi látlelet oly sarkalatos oklevelet képez, mely az ítéletnek alapul szolgál staz nem valamely hites tiszti orvos vagy sebész által hivatalosan adatott ki : a látlelet kiállító orvosnak is eskü alatt meghiteltetése szükséges. Végre meghallgattatik a tiszti ügyész vádja és indítványa, s a védőnek védelme, melyek röviden összefoglalva sziütén jegyzőkönyvbe iktatandók. 19. § Arra, hogy a vádlott eUtélhethessék, okvetlenül szükséges, hogy bűnössége saját vallomásából vagy minden kifogáson telül álló legalább két meghitelt tanú összhangzó vallomásaiból a tényálladékkal együtt, tökéletesen bebizonyítva legyen; körülmények összetalálkozásából merített, úgynevezett „összetett“ bizonyítékra az ítélet nem alapítható. A vádlottat fenyegetéssel, veréssel, kegyelemigérettel vagy bármi más móddal vallomásra kényszeríteni, vagy csábítani szigorú felelősség terhe alatt tiltatik. 20. §. . ítélethozatal. A tárgyalás befejeztével a biróság a jegyzőkönyvet egész terjedelemben felolvastatván, a,hallgatóságot eltávolítja, vagy mellékhelyiségbe vonul vissza, és minden körülménynek, különösen annak: vájjon a vádlott rögtön-biráskodás alá tartozik-e s vájjon a bűntett és a bűnösség tökéletesen be van-e bizo- nyitva ? komoly megfontolás után Ítéletet hoz. Arra, hogy a vádlott halálra Ítéltessék : az elnök és négy biró szavazatából legalább négy szavazat kívántatik. Időleges büntetések (22. §.) kiszabásánál : a szavazatok többsége dönt. 21. §. Ha a rögtön-biróság magát Ítélethozatalra illeték- telennek tartja, vagy ha a vádlott ellen a rögtön- biráskodás alá tartozó bűntettre nézve a bűnösség a 19. §-ban körülírt módon a rögtön-biróság elé lett állittatásától számítandó nyolez nap alatt be nem bizonyittathatott: ugyanaz, amennyiben ellene még gyanuokok maradnak fenn, a törvény rendes útjára utasítandó; teljes büntelenségének kiderülése esetében pedig itéletileg felmentendő. 22. §. A rögtön-biráskodás alá tartozó büntettek büntetése átalában: kötél általi halál. Midőn ugyanazon Ítélet által több vádlott Ítéltetik halálra: az Ítéletben a kivégeztetés sora is meghatározandó. Oly esetekben azonban, midőn számosabb vádlott vonatott egyszerre a rögtön-biróság s a rögtön-biráskodás teljes szigorának kivétel nélküli alkalmazása a rögtön-biróság belátása szerint szükségtelennek találtatnék : kivételképen meg van engedve, hogy a legsúlyosabban terheltre, vagy terheltekre halálos büntetés mondassák ki, a többi, kevésbé terheltek pedig a rögtön-biróság által börtönbüntetésre is ítéltethessenek. 1 23. §. Mihelyt az ítélet, melyben az elmarasztalásnak minden indoka, a tettnek a fennálló szabályokra való alkalmazásával együtt elősorolandó, megállapittatott: az, a jegyzőkönyv egész tartalmával az elitéit előtt nyilvános ülésben azonnal felolvastatik. 24. §. Végrehajtás. Kihirdettetvén az ítélet: a halálraítéltnek halálra való előkészülésére 3 óra engedtetik, melléje adatván az illető lelkiatya. ítélet kihirdetése után az elitéltet a rokonokon s azokon kivül, kik vele hivatalosan érintkeznek, senki sem látogathatja s vele nem beszélhet. A kiszabott idő elteltével a halálitélet végrehajtandó. — A kivételesen börtönbüntetésre Ítéltek pedig azonnal az illető fegyintézetbe küldendők. 25. §. Az Ítélet végrehajtása el nem halasztathatik. 26. §. Halálos Ítélet ellen felebbvitelnek helye nincsen, ellenben a 22. §. szerint kivételesen börtönbüntetésre Ítélteknek, valamint a közvádlónak, de csak a biróság együttülésénnk ideje alatt, a fokozatos felebbezés megengedtetik. Ugyanazért ezen felebbviteli jogra az elítéltek, az ítélet kihirdetésekor oly megjegyzéssel figyelmezte- tendők, bogy ezen jogukkal csak a biróság egyiitt- ttlése ideje alatt élhetnek. 27. §. Az Ítélet bekerített helyen s a közönség kizárásával, de legalább 10 tanú jelenlétében hajtatik végre; mely tanuk községi elöljárók vagy bizalmat érdemlő más meghívottak lehetnek. A végrehajtás teljesítésére kiküldött tag, a kivégzésre rendelt helyszínén az elitéltet ismételve kihirdetvén, a végrehajtásról jelentést tesz a bíróságnak, mely csak ennek megtörténtével oszolhat el. A jelentésben a jelen volt tanuk is megneveztetnek. 28. §. A kivégzettnek holt teste, mihelyt a törvényszéki orvos a halált hivatalosan bizonyítja, eltakarítandó és a kivégzés eszközei a vesztőhelyről eltávolitandók. 29. §. A végrehajtás után a tény rövid vázlata az Ítélet rövid tartalmával kinyomatik, és a törvényhatóság területén szétosztatik. 30. §. Jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv következőket tertalmazza : 1. A bevezetésben kitétetik a rögtönbiráskodás gyakorlására nyert engedélynek, vagy ha az meg- hosszabittatott volna, az ismételt kihirdetésnek napja, a hely ahol, az év, nap és óra, midőn a rögtön .bíróság összeült, és minden tagjának, valamint a tiszti ügyésznek és védőnek nere; 2. megérintetik, hogy a rögtön-birósági szabályok felolvastatnak; 3. az eset röviden leiratik; 4. a vádlott és tanuk vallomása, a szembesítés lefolyása és egyéb segédpróbák egyenkint feljegyeztetnek, megemlittetvén: hogy az Ítélet hozatala előtt a jegyzőkönyv felolvastatott; 5. ezek után a vád és védelem rövid kivonata következik ; továbbá: 6. az ítélet és az egyes indokolt szavazatok feljegyzése ; 7. a végrehajtásra kiküldöttnek jelentése; végre 8. világosan megemlítendő, hogy a rögtön-biróság a kiszabott idő előtt szét nem oszlott. Az ekkép elkészített, felolvasott, az elnök, a köz- birák, jegyző, tiszti ügyész és védő által aláirt jegyzőkönyv mellékleteivel összefűzendő s a rögtön- birósági elnök és jegyzőnek a jegyzőkönyv végén fonalra alkalmazott pecsétjeivel ellátandó és legföl- lebb harmadnap alatt az alispánnak bemutatandó, ki azt a kir. igazságminiszternek haladéktalanul felterjeszti. 31. §• Az elitéit illetékes hatóságának értesítése. Azon törvényhatóság, melyhez az elitéit tartozott, az elitéltetésről mindenkor értesítendő. Bel- és igazságügyi magyar minisztereim előterjesztése folytán az 1867. évi augusztus hó 11-én kelt elhatározásommal visszaállitott 1846. évi rögtön-itélési szabályokat hatályon kivül teszem s az azok helyett nevezett minisztérium által tervezett jelen uj rögtön-birósági szabályokat ezennel jóváhagyom, ezeket egész Magyarországban kihirdetni és életbe léptetni rendelvén. Ezen elhatározásom végrehajtásával a bel- és illetőleg igazságügyi magyar minisztereimet bizom meg. Kelt Becsben, 1868. november hó 1-én. FERENCZ JÓZSEF, Báró WENCKHEIM JÓZSEF, HORVÁTH BOLDIZSÁR. A pápai rémesethez. Pápa, okt. 13. — Saját tudósítónktól. — Ma már ismét csendes minden. Szilágyi Gerő veszprémi csendőr-hadnagy és Tyrmann győri csendőr-hadnagyok buzgósága folytán a marczaltői gyilkosság tettesei kézrekerültek. Szombaton déli egy órakor kisérték őket Pápára. A rablók, mint azt mi a gyilkosság után, a barbárságból következtettük, csakugyan oláhezigányok, akik erélyes kikérdezés után beismerték, hogy ők követték el a borzasztó gyilkosságot. A czigányok nyomára úgy jöttek, hogy a kónyi csendőrségi őrs értesült, hogy czigányok csizmákat árulnak. Erről jelentést tett Tyrmann József szakaszparancsnok, ki körözte a czigányokat, minekfolytán a győri rendőrség elfogott kettőt, a kik azonban egy tár- czának hátrahagyásával megszöktek. A tárcza Tyrmann hadnagy kezébe került, ki tartalmát átkutatván, megtalálta Bihari Boldizsár igazolási jegyét s az ezen levő személyleirásból meggyőződött arról, hogy a szalacsi pusztán csizmát áruló czigányok egyike a tárcza tulajdonosa, mert azok között is volt olyan, kinek egyik szemén hályog van. Erre a csendőrök rögtön a czigányok üldözésére indultak és sikerült is a Nyalka és Táp közötti erdőcskében a 38 főből álló czigány csapatot elfogni; ezek között volt a négy czigány is, kiket Pápára kisértek- Elfo- gatás után vallatóra vették a czigányokat, de tagadták a csizmák árulását és csak mikor a szalacsi majorbeli cselédséggel szembesítettek és ezek hármat közülök határozottan felismertek; beismerték, hogy ők árultak egy pár csizmát, mikor pedig a második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik pár csizma vevőjét is szembe állították, akkor ismerték be fokról-fokra az eladást. Mikor pedig arról kérdeztettek külón-külön, hogy egy kóbor czigánytól vette, a többiek pedig azt állították, hogy 20-én éjjel, mikor sátoruk körül aludtak, két czigány forma ember futott el mellettük és ezek dobták közéjük a csizmákat, e valósziniitleu és egymásnak ellenmondó vallomások is kétségtelenné tették, hogy a letartóztatott czigányok követték el a gyilkosságot. Végre megvallották, hogy a marczaltői rablógyilkosságot ők követték el s hogy a véres tervet Bihari Boldizsár főzte ki. A gyilkosokról s első kihallgatásukról a következőket közölhetem. Bihari Boldizsár állítólag Hegykőn született, 32 éves' kovács és lókupecz. Balszemét szürke hályog borítja, fején sebhegedés, emléke egy kardvágásnak, melyet ezelőtt hat esztendővel felső-eörsi csendőrökkel vívott harezban kapott. Karika Vendel kónyi születésű, 35 éves kovács. Izmos, nyúlánk ember, félelmetes kinézéssel. Sztojka Mihály az écsi dombon született, 25 éves vézna czigánylegény. Sztojka Géza szintén écsi termés *s még csak 18 éves. A rablógyilkosság tervét a győr-sopron- megyei határszélen, az u. e. Laudsa csárdánál beszélték meg s innét indult a 38 tagból álló karaván a véres munkára. Sztojka Mihály és Karika Vendel vallottak legelőször. Az utóbbi megfogadta, hogy ha még egyszer haza kerül, soha el nem hagyja a faluját. „Haza kerülsz bizonyosan Karika, biztatá a biró, csak beszéld el, hogyan követtétek el a gyilkosságot.“ Ez azután előadta, úgy, amint azt már mi is megírtuk. Szembesítették a czigányokat a sebeikből immár felgyógyult Dukicsnéval és Hollinéval is, kiket a gyilkosok látása annyira felizgatott, hogy csak nehezen lehetett őket visszatartani a tettlegességtól. Azt a kézitáskát és kopott vörös bugyellárist, melyet a czigányoknál találtak, Dukicsné és Holliné a magukénak ismerték föl. A nehéz betegen fekvő, de eszméletéhez jutott Dukics a czigánjmktól elvett, porszemüvegben és noteskönyvecskében szintén sajátjára ismert. Mennél tovább hallgatták ki a czigányokat, anüál részletesebben vallottak. Elmondták azt is, hogy doronggal kilenczen voltak fölfegyverkezve, köztük két asszony. Ez a két asszony Győrött van letartóztatva. A rablógyilkosság főczinkosait 9-én este Karika Józsit Szováton, Karika Palit pedig
