Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-08-14 / 34. szám

Baiog-tó mely mar — Ideje már. éve nem lett kitisztítva, s mely majdnem egészen megtelt iszappal, (ami nem valami pompás illatot terjesztett maga körül), valahára ki lesz tisztítva a közeli lakosok folytonos sür­getésére. — Lapunk szerkesztőjének. Kompolthy Tivadar urnák házába péntekre virradó éjjel a gólya egy siró kis leánykával köszöntött be. Az apróságot, a kiben a szülői szemek már egy napos korában i° nagyon okos kis leánykát födöztek fél, természetesen nagy örömmel fogadták. Kívánjuk, hogy mindig oly örömet találjanak benne, mint most, hogy a napvilágot megpillantotta. — Dangl nemzetközi zenetársulata ma este i.nnmuovapnvt rendez a Köve s-féle kávéház­a bélyeg más tintával s más kézírással van keresztül írva, mint a milyennek az okirat íratott, „a bélyeg az okiratra biróilag utólagosan fel ragasztottnak vélelmeztetik.“ — A székházépitő bizottság f. hó 9-én ülést tartott, amely alkalommal érdemleges határo­zat hozatott a beérkezett belső munkálatokra vonatkozó ajánlatok fölött. Az ajánlatok közül a következő iparosoké fogadtatott el: Zellerin Mátyás Budapestről bádogos mun­kákra 9717 frt 78 kr; Sandracsik Budapest­ről palafedő munkákra 4435 frt; Thék Endre Budapestről asztalos munkákra 17208 frt 85 kr; Árkai Sándor Budapestről lakatos­munkákra 7005 frt 76 kr; Forgó és társa Budapestről üveges munkákra 4456 frt; Pfilf onp A r..L — Nyári mulatság. A zirczi önkéntes tűzoltó-egylet, segélyalapja javára, e hó 22-én a „Pintér “-hegyen nyári tánczmulatságot rendez. A rendezőség élén Szőnyeghy Ala­jos, dr. Kemény Pál és Takácsy Ignácz álla­nak. ügy halljuk, hogy a mulatságon a környékről is számosán készülnek megje­lenni. Akik meghívót véletlenül nem kap­tak s arra igényt tartanak : forduljanak az egvlet titkárához. — A megyei uj szék -áz — ugv látszik — sünien megköveteli áldozatait. E hét folya­mán ismét komolyabb sérülés történt. Az egyik munkavezető ugyanis a magas áll­ványról egy téglát dobott le, mi az alant álló munkás fejére esvén, azt súlyosan meg­sebesítette. r '!• j f..L— EMLÉKLAP n r r o t, it 1­is t. lt m i­is »t, a­ég ?n >z- ó- n t 3SÍ 511, fit. id­én a A csendőrség azonban megindította a nyomo­zást s kiderítette, hogy Bácsi Pál, az elhunyt Bácsi fia, apjával folytonos gyűlölködésben élt, sőt egy ízben fenyegette is, mert attól félt, hogy az öreg Bácsi egész birtokát gazda- asszonyára, Magyar Zsófiára fogja Íratni. Ez adatok alapján Bácsi Pált és nejét letartóz- tóztatták. A holttestet 5 hó múlva a sírból kiásták és felbonczolták. Az orvosi látlelet megengedi, hogy a halál megfojtás következ­tében állt be. Hácsi Pál később beismerő vallomást tett. elmondván, hogy apját illet­lenségből a padlásról letaszította. Köveket akkor rakott apja teste mellé és főléje, midőn meggyőződött, hogy meghalt. A v e s z p r é m i ki r. törvényszék Bácsi P á 11 g y i í k o s- ság miatt életfogytiglani fegyházra ítélte. A kir. tábla szüneti büntető tanácsa az ítéletet megváltoztatta s vádlottat halált okozott súlyos testi sértés miatt 10 évi fegyházra Ítélte. — Kegyetlen kanász. Már több ízben emel­tek a város kapitányi hivatalánál panaszt az alsóvárosi kanász ellen, amiért a reábizott sertéseket barbár módra kínozza, kutyáival tépeti. E. hó J 1-én Bekker Mihályné malaczos disznóját a csordán vad kegyetlenséggel verte agjzon. A károsult asszony sertése elpusztu­lásával jelentékeny kárt szenvedett, mert a hátramaradt 8 apró malaczot sem tudja föl­nevelni. Kövágó-Eörsröl írják lapunknak, hogy ott a napokban egy vándorórás tartózkodott, ki több úgynevezett „stikli“ után -egv szép éjszakán hátat fordított a helységnek. Az ott töltött szép napok emlékéül azonban magával vitte Eösze Gábor ottani lakos 62.845 számú ancre remontoir óráját is. A kedélyes „Wanderpurs“ most a tapolczai szolgabiró utján köröztetik. Személyleirása : magas, vállas, barna, körszakálla van; baju­sza kicsiny és ritka. Három hivatalos bizo­nyítványt hord magával. — Pénzhamisító banda nyomára jött a nagy- kanizsai rendőrség, mely értesült, hogy Keszt­helyen bizonyos Corzinek nevű gépész hamis pénz gyártásával foglalkozik. Az illető elfo­gatván, lakásán egy érczpénznyomó gépet, számos hamis egy-forintost és félig elégetett papírpénzeket találtak. Oorzineknek azonban czinkostársai is vannak, kik a környék nagyobb városaiban, sőt Zágrábban is túladtak a hamis pénzeken. — Borzasztó tűzvész dühöngött Sümegben, mely a város alsó végén levő gőzmalom kürtőjéből támadt s több mint 50 házat el­hamvasztott, sőt egy asszony is a lángoló kazalok közt égett. A kárvallottak nagyobb­részt szegény emberek, a kik egészen koldus­botra jutottak. — Fürdőzök tizparancsolatja. Egy szakember hosszú évi tapasztalatai alapján figyelemre méltó szabályo­kat állított fel a fürdőzök részére. A tízparancsolat a következő: Heves kedély izgalmak után ne fürödj. Hirtelen roszullét vagy tartós gyöngélkedés után ne fürödj! Átvirasztott éjek és túlságos megerőltetés után ne fürödj, mig nem pihentél! Dús lakmározás és evés után ne fürödj! A fürdő-épülethez lassan menj ! Megérkezésed után tudakold meg a viz mély­ségét és áramlását! Vetkőzz le lassan, de aztán azon­nal menj a vízbe! Fejjel ugorj a vízbe, vagy gyor­san bukj alá. Ne maradj soká a vizben, vagy gyor­san ne bukj alá. Ne maradj soká a vizben, különösen ha nem vagy nagyon erős. Fürdés után dörzsöld meg testedet a vérkeringés előmozdítása végett, öl­tözz fel gyorsan és menj sétálni. A fürdés és úszás nemcsak meleg, hanem hűvös időben is egészséges és üdvös a testre s lélekre, ha e szabályokat szem előtt tartjuk. Felelős szerkesztő: KOMPOLTHY TIVADAR. °1 i jelentés! § mint sok egyetemi hallgatóé, Ki az összes kurzusokat végigjárta. Alighanem sok minden „elúszott“ amíg ezt a sok numerust megtanulta. — ..Röndnek muszáj lönnyi!“ még a tej­fölös piaczon is, moudja a rendőrbiztos, s megvizsgálta a milimárik készítményeit, mely alkalommal több liter tejföl koboztatott el, mivel liszttel volt keverve. — Az okiratok bélyegei. A kir. pénzügyi közigazgatási bíróság fontos határozatot hozott. Kimondta ugyanis, hogy ha valamely okiraton — mvaiaiuo <nnu0> —-------­ok mány van kezeink között, melynek hite­lességét a szöveg alá ütött bélyeg eléggé bizonyítja. Hangzik pedig a következőképpen „Pizoniddom, hog Hegyeddős Isdván Eztda- bogyvekéthetes. üzző borgyó. Nem dudom lazzugat anni mernem, kabdom. 1886. Augusz- tis 5-án. K. J. biró.“ Mint értesülünk ez okmányt egyenesen a szanszkrit tudós akadé­miához fogják küldeni, mivel a szöveg átko­zottul hasonlít a sz anszkrithoz. n. é. közönséggel tudatni, hogy az eddig Sándor-féle mérést átvettem. ó 16-án, azaz hétfőn YITOM. ízletes ételekről és italokról minden időben gondoskodva leend. Kérem a m. t. közönség szives pártfogását. Kiváló tisztelettel Szabó József, vendéglős. Veszprémben, 1886. augusztus hó 8-án, a közös hadsereg kérdésében megtartott megyei népgyülésről. népgyülés lefolyása, Már szombat reggel falragaszok tudattá szprém város közönségével E ö t v ö á r o 1 y megérkezését. Délután négy ór; r indult a százas bizottság, élén az egy* ni ifjúsággal, a vasútra, ahol már töb ,z ember volt, hogy jelen legyenek a szt -ett szónok fogadtatásánál. Egy éles főtt ezte i) és fel órakor a pesti vonat meg ;ezését. Kiss Jancsi rázendítette a „Rá ;zy“-t s ennek hangjai összevegyültek sönség harsány éljeneivel, miközben a vona •obogott a pályaudvarba s E ö t v ö zállott. Ekkor Unger Manó népgyülés ök meleg szavakkal üdvözölte a jeles szó iot Yeszprémváros és megye közönség' lében, bemutatva a megye buzgó ifjúságát k a uépgyülés kezdeményezői valának jd megmutatta a diszes koszorút, melye szprém város közönsége készíttetett: tiszte 5 jeléül. S ö t v ö s röviden, de melegen válaszok elnök beszédére, hangsúlyozva, hogy köte- jégének tartotta a szent ügy érdekéber Cinkbe jönni. le«zéde után kocsikra ültek s harsány 'nzések között megindult a diszes menet, ly csendesen és méltóságosan haladott a os felé. A város végén nagyszámú közön­várakozott, kik szűnni nem akaró éljen­jei fogadták a szeretett férfiút. íz a nagy tömeg kisérte a menetet egé- ii a takarékpénztári épületig, ahol Fodor da lakása van. Ide szállt E ö tvös. Hat után az egyetemi ifjak tisztelegtek 11 v ö s n é 1, akiknek nevében L áng jorló orvos üdvözölte az ünnepeltet. ízzel be volt fejezve a szombati prog- >m. Mindenki nyugtalanul várta a más- á. vasárnap délután 4 órakor megtartandó •gyűlést. Kora reggel hozzáfogtak a tribün téséhez a vásártéren. A tervezettel Ro- thal Zsigmond orvosjelölt lett megbízva, a reá bízott feladatnak szépen megfelelt, rt várakozáson felüli csínnal és ízléssel zitett tribünt állíttatott elő. >Iár délután 1 órakor látni lehetett a gye különböző községeiből érkező kocsi- • Mindenki azon volt. hogy alkalmas yet keressen magának. Türelmetlenül vár- » négy órát és a gyűlés megnyitását. a«i hőség volt. Úgy tetszett, mintha a > is megállott volna az égen bámulni a 40 ezer lélekből álló tömeget. Mintha dezte volna : mi fog itt történni ? Végre elérkezett a várva-várt idő. E ö t- * v ö s Károly az egyetemi ifjak s a bízott­éi ság kíséretében megérkezett. Szűnni nem s akaró, öt perczig tartó éljenzés fogadta őket, t_ de csakhamar néma csend állott be, mikor Unge r Manó elnök a tribünra lépett, hogy b a népgyülést megnyitottnak nyilvánítsa, i- j __ y Un ger Manó elnöki megnyitója. Tisztelt Polgártársaim ! Midőn az ezúttal megtartandó Veszprém megyei népgyülésre sze- ' rencsém volt elnökké kijeleltetni. a gyűlés meg- ! ! nyitását előzőleg következőket kell előre bocsá- 1 tanom. Örömmel constatálom, hogy Veszprémme- gye polgársága, a jelen szorgos munkaidő ’ I daczára is, párt- és osztály különbség nélkül i ^ teljes számban jelent meg s ezzel fényesen beigazolt e megye polgárságának pártkü- lömbség nélküli hasafiui lelkesültsége és dicső őseihez méltó honfiúi szeretete. Fogadják ezen lelkes részvételükért és " [ hazafiasságukért a szent ügy nevében köszö- 1 netemet. Constatálom. hogy ezen népgyülés megtar- ! tása szabályszerűen a hatóságnak be van I jelentve. Tudatom, hogy ezen gyűlés folyamára a rend fenntartását a Veszprém városi, úgy a megyei egyetemi ifjúság vállalta magára, miért is ebbeli fáradságukért és hazafiságu- kért fogadják köszönetemet. Ezeket előre bocsátva. Veszprémmegve nép- gyűlését megalakultnak lenni nyilvánítom, és ezennel elnökileg megnyitom. Tisztelt megyei népgyülés! A népgyü- lések jogosultsága és szükségessége úgy a múltak történetében, valamint a jelenkor gyakorlatában, de az észjog elveiben is leli elvitázhatlan indokát mindannyiszor — vala­hányszor az alkotmányos kormányformák között élő nemzetek, nemzeti jogaik, alkot­mányuk és becsületük védelmére kelni kéiry- teleflek. De különösen a magyar nemzetnek ezen gyülésezési joga elvitázhatlan indokát leli a múltból, — a magyar alkotmányt megala- . pitó pusztaszeri nagy nemzeti gyűlésben, és ; ebből kifolyólag a Rákoson számtalanszor fényesen megtartott és a megyei életbe is átvitt gyülésezési rendszerében, és ebben ; hagyományos múltjának megfelelőleg mindig j fentartott óvástételi jogában. De igazolják ezen népgyiilések jogosultad- i gát a jelenkor alkotmányos nemzeteinek szó- 1 kásái is, — mint az angol meetingek, a fran- czia, honi és belgiumi népgyiilések, melyek ! mindannyiszor megtartatnak, ha nemzeti és I alkotmányos jogokat érdeklő esemén}rek adják magukat elő. Tekintve tehát, hogy mi is alkotmányos ,formával bírunk; tekintve, hogy azon ismeretes Janszki-féle botrányt, — mely a magyar kormáuy és nemzet meggyaláztatását elvitázhatlanná teszi, a magyar nemzet tiltakozás nélkül nem hagy­hatja, és jogosult követelni a méltatlan sér­tésekért az elégtételt; tekintve, hogy alkotmányunk egyik leg­főbb tényezője, a parlament, most szünetel, s igy a nemzet ez utón ott rögtön sérelmeit elő nem terjesztheti, tehát kell, hogy nép- gyülésekben adjon kifejezést annak, mikép ily Janszky-féle merényleteket sem el nem tűr, sem eltűrni nem köteles, és egyidejűleg ezen gyűlésekkel oda hasson, hogy ez utón hozott nemzeti és elégtételi követelményei, annak utján, az egybegyülendő parlament elé terjesztessenek, és ezekre már előre is. íz országgyűlési képviselő urak figyelme, a aemzet jogos érdekeinek védelmére felhi- ,Tassék. Miután tehát a gyűlés czélját, szükséges­ségét és jogosultságát, ekként röviden kifej­tettem ; tekintve, hogy a resolutió pontjait, — úgy a Janszki-féle merénylet keletkezését, indokait, történetét és alkotmányunkkal ellentétes minőségét, az ezen gyűlésre ajánl­kozott szónokok fogják kifejteni, ennek foly­tán e czélból a szót átadom Fodor Gyula urnák, kit ezzel bemutatni van szerencsém. Fodor Gyula beszéde. Tisztelt Polgártársak! Tisztelt népgyülés! Miután engem is az a kedves megtisztelte­tés ért, hogy a népgyülés tanácskozmányá- nak tárgyához hozzászólhatok, engedjék meg. hogy becses türelmüket részemre egy kevés időre kikérjem. Tisztelt polgártársak ! Azon fontos esemény, mely a népgyülés egybehivását és megtartá­sát kívánatossá, de sőt szükségessé tette — a népgyülés minden egyes tagja előtt sokkal is inkább ismeretes, semhogy arról bővebben kellene e helyről megemlékezni, éppen azért azon eseménynyel csak igen röviden kívánok foglalkozni. Ez év május havának 21-én történt tisz­telt polgártársak, hogy a magyar szabadság- harcz egyik dicső emlékű napjának: Duda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom