Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-01-23 / 5. szám

— A vidéki kereskedelem körében nemrég mozgalom indult meg annak keresztülvitelére, hogy a házalókereskedés korlátoztassék. Hogy a mozgalomnak nagyobb nyomatéka legyen, az ország minden részében bizottságok ala­kultak egy memorandum elkészítése czéljából, amelyhez az érdeklettek már néhány ezer aláírással csatlakoztak. Múlt hó 22-én adta át a memorandumot Zichy Jenő gróf vezetése mellett egy küldöttség gróf Széchenyi Pál keresk. miniszternek, ki a küldöttséget szíve­sen fogadta s megígérte, hogy az ügyben minden lehetőt megtesz, valamint Matlekovics államtitkár is, kit a küldöttség szintén föl­keresett. Nálunk erről hallgat a krónika. — Uj állampolgár. Sönser Nándor, al­ezredes, aVI. (székesfejérvár-veszprémi) csendőr­kerület parancsnoka, a ki eddig bécsi polgár volt: székesfej érvári polgárrá lett s ily minő­ségében tette is le az esküt Havranek József polgármester kezeibe. — Bakonysárkányi jegyzővé — Herczeg Ignácz lemondása folytán — egyhangúlag választatott meg Gánti Mihály, volt sár- kereszturi segédjegyző. — A sümegi járás jegyzői kara saját egylete alaptőkéjének gyarapítására 1886. évi január hó 23-án a zala-szent-gróthi nagy vendéglő termeiben zártkörű tánczvigalmat rendez. Személyjegy 1 frt. Kezdete 8 órakor. Elszállásolásról gondoskodva leend. (Hát a veszprémmegyei jegyzői egylet nem tudná vajúdó állapotát egy bállal fölfrissitni a megye központjában 1 A szerk.) — Elvi jelentőségű határozat iparügyek­ben. Mikor a nyáron a szombathelyi Por- cziunkula búcsú volt, felvettetett a kérdés, váljon vásárjellegünek tekintessék-e a búcsú vagy nem ? Most erre miniszteri határozat van. A keresk. miniszter a kérdést ekép döntötte el: „A kellő jog alapján tartani szokott bucsu-vásárok országos vásár jellegé­vel bírván, ezeken nem a helyben lakó ipa­rosok is szabadon árusíthatnak. A bucsujáró napokon azonban, vagyis oly napokon, ami­dőn a nép ájtatosságát végzendő, bizonyos helyeken megjelen, de amelj7 buesunapok ré­gibb idők óta fennálló szokás szerint általá­nos forgalmú jelleggel biró vásárok gyanánt nem jelentkeznek, ezeken, ha árusítás törté­nik is, iparkészitményeket csakis a helyben lakó iparos árusíthat. A mézeskaláesosokat illetőleg megjegyzem, hogy az idegen mézes- kalácsosok a vásárnapokon is megjelenhetnek és árusíthatnak mézet és mézes süteménye­ket, mivel ez áruk élelmi czikkeknek tekin­tendők; viaszárukat azonban, minthogy azok iparkészitmények, ily alkalommal nem áru­síthatnak. “ — A vérhas és hasmenés ellen a marhánál, egy tapasztalt gazda a következő szert ajánlja: Ha a telién vagy ló meghűléstől hasmenést kap, főzzünk meg egy font korpát három liter vízben, ezen főzettel forrázzunk le egy jó marék szekfüvirágot s kevés vártatra szüljük meg s aztán tegyünk bele fóliát kénmáját s féllat tinisót, hogy az benne feloldódjék; ebből adjunk a beteg szarvasmarhának két-liárom Ízben egy meszelyt, — langyosan, a lónak valamivel többet. Fentebbi gyógyszer a vérhasnál is igen jó szolgálatot tesz, csakhogy ilyenkor még féllat kánfort is belé kell tenni. — Magyar pezsgő. Az orsz. kiállításnak talán semmi téren nem volt oly hatása, mint abban, hogy egyes kiváló magyar czikkekre hívta fel a közönség figyelmét. Divat volt nálunk eddig, a mágnások kezdték, mások utánozták, hogy a franczia pezsgő az egyetlen ital. Lassankint azonban az el­fogulatlanabb körökben utat tört a nézet, hogy tudunk ám mi is gyártani jó pezsgőt. Csakhogy sok embernél meg volt az elfogultság, hogy franczia hir nélkül, még sem iható a pezsgő, ha a legpompásabb is. Végre aztán a kiállításon nem lehetett mást inni, mint hazai pezsgőt. A vám is megdrá­gította a francziát. És e két körülmény elég volt, hogy megszokják, jónak is találják a hazait. De annyira is haladt nálunk ez iparág, hogy a Törley-pavillonban, kiállítás alatt, két mágnás fogadásból külön-külön üvegbe töltette a magyar és a franczia pezsgőt és az izlelők a Törleyét találták francziának, a francziát magyarnak. Ez és ehez hasonló körülmények annyira döntöttek a magyar pezsgő javára, hogy ma már a nemzeti kaszinó, az urias tempók s divat­terme, a Törley által készítet pezsgőt elfogadta asztalára. S ha még nem is szorította ki onnan egészen a franczia- pezsgőt, nagy vívmány az is, hogy egyenrangúvá lett azzal. És ezzel meg van törve az ut, hogy a franczia pezsgő egé­szen kiszoruljon asztalainkról és fejünk, erszényünk, no meg közgazdaságunk nagy előnyére végkép helyet adjon a ma­gyar pezsgőnek. — Megégett. Udvari László lesencze- tomaji hegyi lakos f. hó 4-én este egy saját maga által készített földalatti gunyhóban, mely neki állandó lakásul szolgált, agyonégve talál­tatott. A megejtett helyszíni vizsgálat adatai szerint minden körülmény oda mutat, hogy az illető a hideg ellen gunyhójában tüzet rakott, mi közben elaludt s az alatta volt szalma meggyulladván, mielőtt kimenekülhe­tett volna, a füsttől elkábult s később egé­szen megégett.— Az illető nem rég szabadult ki az illavai fegyházból, hol anyagyilkosság miatt 12 évet töltött. Kiszabadulása után a világtól egészen elvonult s egyedül a borban keresett vigasztalást. — Valószínű, hogy a végzetes éjjel is részeg állapotban volt. — Az első csók. Egy fiatal hölgy a következőket irta naplójába arról, hogy az első csók hogyan Ízlett neki: Máj. 20-án először csókolt meg Laczi! ügy éreztem, mint ha egy rózsa kellős közepén lennék, mely mézben, rózsa­olajban és pezsgőben úszik, mint ha valami gyémánt-lábak­kal végig futott volna idegeimen, mint ha angyalkák úszkál­nának apró csónakokon ereimben s mint ha egész testemet bűvös szivárványfény özönlené át. Milyen komplikált dolog az a csók — igy elméletbe. — Halálozás. Egy jólelkil pap hunyt el a múlt héten. Egyházmegyénk kiváló erőt vesztett benne. Supka Márton, devecseri plébános, január hó 9-én, életének 65-ik, áldozó-papságának 42-ik évében jobblétre szenderiilt. Benne az egyházmegye áldott lelkű és buzgó papot vesztett, ki hiveinek és paptársainak megérdemleit szeretetét kiváló mérték­ben birta. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Uj posta megyénkben. Mező-Szent-György községben 1886. január 12-én kir. postahivatal lépett életbe. — A közművelődési egyesület Pápán. A pápai ismeretterjesztő egyesület f. hó 10-én tartotta rend­kívüli közgyűlését, melyen a módosított alapszabályok megvitatás után elfogadtattak. A módosított alap- j szabályok szerint a „pápai ismeretterjesztő egyesület“ »Pápa és vidéki közművelődési egyesület“-té alakult át. Az ismeretterjesztő egylet tisztviselői és választ­mánya a közgyűlésen beadták lemondásukat s tekin­tettel azon alapos reményre, hogy az átalakult egye- { siiletnek jóval több tagja leend, egy szervező bízott- \ súgnak kiküldését ajánlották a közgyűlésnek. A közgyűlés osztozva a választmány nézetében, s nem akarva az újonnan belépő tagok szabad választási ; jogát korlátozni, a fentebb érintett ajánlatot elfo­gadta s Antal Gábor, Fischer Lajos tr.. Harmos Zoltán, Horváth Lajos és Kis Ernő-ből álló öt tagú szervező bizottságot küldött ki oly utasítással, hogy j a tagok gyűjtését eszközölje s annak idején rendki- j vüli közgyűlést hívjon össze, mely az alapszabályok- 1 ban meghatározott tisztviselőket, választmányt stb. megválasztja. A szervező bizottság — mint a „Pá­pai Lapok“ írják — már megtartotta első értekez­letét, melyen az alapszabályoknak kinyomatása és gyűjtő ivek kibocsátása határoztatok! el. Ezen alka­lommal megjegyezzük még, hogy Dunántúl a .Pápa j és vidéki közművelődési egyesület“ a második, mely alakult. Az első a pécsi volna, ez azonban csak van, de nem él. Reméljük, bogy a pápai lenni, élni és áldásosán működni fog. — Falusi levélhortíók. A szomszédos Fejér­megyében a kormány életbe lépteti a „falusi levélhordók“ intézményét. Erre vonatkozó­lag írja a „Szabadság“: „A postaigazgatóság átirt az alispánhoz, hogy Fejérmegye azon községeiben, a hol posta nincs, az úgyneve­zett „falusi levélhordók“ rendszerét óhajtaná behozni. Az ilyen levélhordók bizonyos posta- hivatalból indulnak ki s az útba eső közsé­gekbe — a hol posta nincs — kiviszik az érkezett leveleket, a feladandó leveleket pedig átveszik és viszik magukkal vissza a postára továbbításra. Felvesznek pénzt 50 frtig, cso­magot bizonyos súlyig és árulnak bélyegeket. — Az alispán most intézkedni fog ilyen köz­ségcsoportok alakítása iránt (egyes majorok­ban és telepeken is tarthatnak állomást) s az eredményről értesitendi a postaigazgatóságot.“ Nem tehetne lépést eziránt a kormánynál a mi megyénk is, hogy hasonlólag Veszprém- megyében is életbeléptettetnék ez a czélszerü intézmény ? Nyilt-tér.) Reinseidene Stoffe 80 kr. per Meter, sowie a fl. 1.10 und fl. 1.35 bis fl. 6.10 (farbige, gestreifte und carrirte Dessins) versendet in einzelnen Koben und Stücken zollfrei ins Haus das Seidenfabrik-Depot G. Henneberg (k. und k. Hoflieferant), Zürich. Muster um- | gehend. Briefe kosten 10 kr. Porto. Farbige und schwarzseidene Grenadines 95 kr. per Meter bis fl. 9.15 (in 10 verschiedenen j Qualitäten) versendet in einzelnen Roben und Stücken zollfrei ins Haus das Seidenfabrik-Depot G. Henneberg (k. und k. Hoflieferant), Ziiiich. Muster umgebend. Briefe I kosten 10 kr. Porto. Felvilágosításul. Papkeszi, jan. 23. Egy téves hir szárnyalta be vidékünket mint­egy öt hóval ezelőtt. Egy tévedt férj, ki a neki küldött ételben mérget gyanítván, megvizsgáltatta. Na volt mit apritni a kétszerkettős világnak! Boncz- kés alá vevén a férj csak volt nejét: egyik végzésről a másik börtönözésről beszélt! mig végre kiderült a múlt év deczember havának 17-ik törvényüléséből, hogy nem bogy csak méreg nem találtatott, de semmi más, ami az emberi gyomornak ártalmára lehetne. Egy vidéki. *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. Felelős szerkesztő : KOMPOLTHY TIVADAR. HIRDETÉSEK. fí H fi H iá H ii fi H ii H ii H I! H y tf :: H ii fi 5M,v-^-j ír**-.* v-*»-.« t--**-* Előnyös kereset Minden állású egy helyben lakó egyé­nek, kik állam- és dij-sorsjegyek részletfizetés melletti eladásával o 8 az 1883. évi XXXI. törvényczikk szerint foglalkozni óhajtanak, egy elsőrangú budapesti bankház által rendkívül előnyös feltételek mellett felvétetnek, némi tevékenység mellett 100—200 forintnyi havi keresetre számíthatni. Ajánlatok az eddigi foglalkozás megne­vezésével: Mosse Rudolf úrhoz Becs, sub J. II50. intézendők. ii K u I« t Ü 15 4J==-Jj KÖLCSÖNT 6°|o és 5°|0-ra. Minden önjogu személy, kinek önfentartására állandó jövedelmei vannak, u. m. ház- tulaj donos-gazda. bérlő, iparos, kereskedő és hivatalnok, kaphat közbejöttem utján egy fővárosi hitelszövetkezettől 100 írttól 1000 frtig 50 hó alatt postautalvány utján visszafize- tendő hatszázalékos személy-hitel-kölcsönt. Minden 100 frtos kölcsönösszeg havi 2 frt betéttel törlesztendő. 51-0 s bankkölcsön. ________Közvetítetik 2000 írttól kezdve egy millióig földbirtokra, esetleg jó anyagból ép ült városi házakra 25 évre 21/äu/n, vagy 40 évre lu/n tőketörlesztéssel. Házkölcsönnél az előirt becslési költség előre leteendő. Nyers-termények, tőzsdei értékpapírok, részvények stb. elvállaltatnak szerény díjazás mellett eladás, esetleg előleg beszerzése végett. Ügynökök tisztességes provisió mellett működésre kéretnek fel. Válasz- és portóköltség fejében 30 kr. levélbélyegben kéretik ; e dij nélkül válasz nem adatik. POLLAK JÁNOS, bizományi és ügynöki irodája Budapesten, VII. Csömöri-ut 37. sz. I. em. A pesti magyar kereskedelmi bank jutányos feltételek mellett JELZÁEOG-KÖLCS ÖNÖKET nyújt földbirtokra, valamint nagyobb városokban fekvő lakházakra is. A kölcsönök a bank 5%-os zálogleveleiben adatnak és 39 éven belől tet­szés szerinti törlesztési időtartam alatt fizethetők vissza. Részletes feltételek kívánatra díjmentesen megküldetnek. Közvetítők nincsenek kizárva. OLTONYSZOYETEK csakis tartós gyapjúszövetből egy középtermetű férfi részére ) 4 frt 96 krért jó gyapjúszövetből, 3.10 meter ) 8 „ — „ legjobb gyapjúszövetből, egy öltönyre ) 10 „ — „ legfinomabból, ) 12 „ 40 „ felülmúlhatatlan finomságából. Utazóplaidek drbja 4, 5, 8 frttól 10 frtig. Legfinomabb öltönyök, nadrágok, felöltő, kabát- s eső­köpenyszövetek, tüflel, loden, commis, kammgarn, cheviot, tricots, női s billard-szövetek, peruvien s doscingokat ajánl Alapittatott 1866. évben. STIKáBOFBIY GYÁRI RAKTÁRA BRÜNNBEN. Minták díjmentesen. Mintalapok szabók részére bérmentetlenül. Utánvéten küldemények 10 frton felül franko. Állandó raktáram van több mint 150.000 frtot érő szövetekből s nagy világüzletemből kifolyólag ter­mészetes az, bogy sok maradékszövetem van 1—5 meter hosszaságban, s igy kénytelen vagyok ezeket az előállítási áron jóval alább eladni. Minden józan fő beláthatja, hogy e csekély maradókokból minta nem küldhető, mert 1—2 száz minta-rendelés után ezekből misem maradna; azért csak szédelgés az, ha szövetárusok maradékmustrákat hirdetnek, mert ez esetben a mustrák a rendes szövetből valók s igy az üzleti fogás világos. Maradékszövetek, melyek nem tetszenek, becseréltetnek vagy a pénz visszaküldetik. nm~ Levelek intézhetők magyar, német, cseh, lengyel, olasz és franczia nyelveken, “^a _2700 tkv. 885. r Árverési hirdetmény. A zirczi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Kriszter Gáspárné csetényi lakos végrebajtatónak, Szi­lágyi József eseté ,yi lakos végrehajtást szen­vedő elleni ügyében 241 forint tőke, ennek 1882. évi január 1-től járó * 6% kamatai, 36 frt 82 kr. peri és végrahajtási, 10 frt 85 kr. korábbi árverés kérvényei, 25 frt 21 kr. ár­verés foganatositási s ezúttal 10 frt 85 krban megállapított árverés kérvényi költség, mégis a hozzá csatlakozónak kimondott zirezvidéki takarékpénztárnak 100 frt tőke, ennek 1S82. évi január 13-tól járó 8% rendes s 8% kése­delmi kamatai, 36 frt 30 kr és 37 frt 65 kr ; költség iránti követelése behajtása végett a veszprémi kir. törvényszék s a zirczi kir. járásbíróság területén levő Csatka község 123 sz. tjkvben f 1 sorsz. a. felvett 43 sz. ház, udvartér és kertből álló, Szilágyi József tulaj­donát képező 400 frt becsértékü birtoktest | a kitett becs- mint megállapított kikiáltási áron 1886. január 25-én d. e. 10 órakor Csatkán a község házánál megtartandó nyil­vános árverésen a kikiáltási áron alól is a legtöbbet Ígérőnek eladatik. A venni szándékozók részéről az árverés megkezdése előtt a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összeg bánatpénzül a kiküldött kezeihez leteendő. Kelt Zirczen, a kir. járásbíróság mint tkönyvi hatóság 1885. október 28-án. Mayerhofer, kir. alj biró. k * £ * & k * * * * j* TÖRLEY JÓZSEF és Ta magyar pezsgöbor-gyárosok X5 r o xxx o xx t o r o XX (Budapest mellett) a budapesti mágnási casino, a bécsi Jockey:Club és a bécsi altadeliges Casino egyedüli magyar pezsgő­kor szállítóinak valódi champagnei mód szerint elő­állított kitűnő pezsgői, úgymint; Ta.lisxxxa.xx STIC (kellemes savanykás) és G-raxxd.-'vixx réservé (édes) üvegenként 2 frt, Créxxxaxxt rosé üvegenként 3 frt árban kap­hatók gyárunkban. A gyár csak nagyobb megrendeléseket fogad el. Kisebb mennyiségben pezsgőink kaphatók a főváros és vidék minden nagyobb kereskedésében, valamint első rangú szállodákban és vendéglőkben. ’ ~ Különösen felhívjuk a t. ez. közönség becses figyelmét a főúri körök által igen kedvelt és az egész continensen egyedül csak nálunk kapható specialitás „Tixx Tor-u-t“ (a legkellemesebb fanyarizü) pezsgő­borunkra, Ara nagyobb megrendeléseknél 2 frt. a Bérbeadási hirdetmény. A várpalotai „Fehér keresztihez czimzett, jó hírnév és látogatottságnak örvendő szálloda, hozzá tartozó épületekkel és italmérési joggal, f. évi Szt. György, azaz április hó 24-töl három egymás után következő évrej kedvező feltételek mellett, bérbe adandó. Bővebb felvilágosítást nyerhetni Tehel Soma, vas- és fűszer-kereskedőnél Tárpa,lotárx­Nyomatott a »Petőfi*-könyvnyomdában. Veszprém. 1886. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom