Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-15 / 33. szám
Veszprém, I885< Ötödik évfolyam. 33. sz. Szombat, augusztus 15. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .......................6 frt — kr. Fé lévre........................3 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadóhivatalban. Megjelen minden szombaton. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, Korona-utcza, Hartmann-ház, küldendők. =: HIRDETÉSEK és NYILTT EREK = a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. — Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr,; nyílttól- petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap, hétfő és kedd kivételével, naponta 8—1 óra között. Harminczhat éve ma! Emlékezzünk erről a szomorú napról. A magyar nemzet Ephialtese, Görgey Arthur ezen a napon árulta el nemzetét, negyvenezernyi győzelemhez szokott dicső hadát az oroszok előtt meghódoltatván, hitóra juttatva a nemzet legjobbjait, kiket Európa tisztelve csodált a titáni óriás küzdelemben. Nagyobb akart lenni Kossuthnál, s hogy az nem lehetett — sírba döntötte egész nemzetét. A judási bér fejében megmentette nyomorult életét s nyert hitvány zsoldot, melyenazt tengesse. Nagyobb akart lenni a nemzet legnagyobb fiánóil s hitványabb lett a legundokabb gonosztevőnél, kit átok kísér a halálba, tetemét kiveti a föld. Harminczhat éve ma! Akik azt a napot átélték, akik átérették akkoron a hon haláltusáját, akik a letiprott magyarság bitófái körül megharsanni halották a vérszomjas osztrák csőcselék „Gott Erhalte“-)át, azoknak még ma is visszacseng az az észbontó, szivetráző hallotti dallam: Dies irae, dies illa! Világosnál . . . Emlékezésünk gyászoló Géniusa odaszáll ma arra a szomorú Golgothára, hol a magyar szabadság keresztre feszittetett s fájó, égő könnyeit a megváltás vérével öntözött halmokra ejti. S leikébe vigasz száll. Oh, jönni fog még az az idő, mikor nem Skiernevicz-ben, de ezen a vérvirágos mezőkön béri s októberi megyegytiléseken intézkednek ez üdvözöljük majdan a minden muszkák feketelelkü , irányban. Előző lapunkban közlők Fejérmegye alis- féhér czárját s öldöklő ágyuk fogják neki oda- • pánjáriak ez irányban tett intézkedését, most Győrmenydörögni ennek a mai napnak a szomorú me- mentóját . . . Szent, dicső nap jövel, jövel! Bíboros hajnalpirod ihlett szívvel, táguló kebellel, lengő lobogókkal várja ez a nemzet! Alispánok értekezlete. Veszprém, aug. 14. A Balaton-kultusz fejlesztése érdekében megindult mozgalom magvát-törzsét kétségkívül amaz értekezlet képezendi, melyre Yeszprémmegye alis- pána Véghely Dezső, a legközelebbi napokban össze- hivandja a Balatonmeilók érdeklett megyéinek alis- pánait. Ugylátszik e nagyhorderejű konfereuczia egész Dunántúl élénk érdeklődéssel fógadtatik. Ezt jelzik a zalai, somogyi s fejérmegyei hírlapok, melyek külön czikkekben emlékeznek erről s a Balaton- kultuszt fökép csakis közigazgatási utón s együttható czélirányos intézkedésekkel vélik fejleszthetőnek. Első sorban mind az útjavítások s a fásítás általános sürgősségét hangoztatják s Yeszprómmegyó- ről erre is már örömmel jelezzük az első lépest. Ándrovits ur, mint tudjuk, most uj balatonparti ut tervét készíti a Balaton végsarkától a zalai határig, melyet megyénk fogna kiépítem; a határtól Balaton- Fiiredig pedig Zalamegye rendszeresítené azt. A selyemtermelés szükségességét az összes ór- deklett törvényhatóságok elismervén, már aszepteinrnegye alispána hason rendelkezéseiről értesítenek, Pápa város pedig közgyiilésileg rendelte el a szedercsemeték általános ültetését s felolvasásokat tartat a selyem tenyésztésről. A parti fásításokon kívül az alispánok értekezlete elé még több nagyfontosságu ügy kerül. Ilyenek a vidékenkint rendszeresítendő amerikai szöllő- vessző-iskolák, — továbbá a Sió-zsilip ügye s a halászat-ügy. Nem kevésbé fontos ügye leeud a vízi forgalom rendszeresítése, egy rendes partmenti gőzha- j ójárat által. Megvagyunk győ zödve, hogy amint az összes érdeklett törvényhatóságok egy szivvel-lélekkel fogjak sanctionálni e konterentia megállapodásait s azokat érvényre emelik: úgy megvagyunk győződve, hogy a Baíatonvidék e létérdekeit képező ügyeiben is, úgy erkölcsi, mind anyagi támogatásunkra lesz maga a kormány ie. Melegen, lelkesült szív vei üdvözöljük ezért a kezdeményezést, a Baíatonvidék összes népei nevében ! A mai kor. Veszprém, aug. 14. Hogy ^kísérőivel együtt a szegénység éppen abban a pillanatban mutatkozik egész valóságában, a mikor a haladás elérte bizonyos czólját, csak arra mutat, hogy a társadalmi nehézségek, melyek mindenkor keletkeznek, a midőn a haladás egy kitűzött fokra lépett, nem helyi okok folytán merülnek fel, Szerkesztőség: Veszprém, Korona-utcza, Hartmanu-ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. hanem a haladás közvetlen következményének tekinthetők. Bármily kedvezőtlen hatást gyakoroljon is ezen beismerés, végre csak igaznak fog bizonyulni, hogy a termelői erő roppant terjedése, mely századunk jellege, s a mely a gyorsított haladás viszonyaival egyre növekszik, hogy ezen termelői erő nem szolgál a szegénység meggátlására, vagy ama teher könnyítésére, mely azokra nehezül, kik dolgozni kényszeritvék. A termelési erő csak nagyobbá teszi a szegény és gazdag közötti űrt, csak élesbiti és elkeseríti a létfentartási harezot. A találmányok hosszú sora az emberiséget oly erőkkel gazdagította, melyekkel az elmúlt századok legmerészebb álmaikban sem találkoztak. A gyárakban, a melyekben gépek mnnkálkodnak, gyermekek kezében van egy-egy munka-gép emeltyűje, mig azoknak száma egyre szaporodik, kik a, társadalom terhére váiuak. Igaz ugyan, hogy a gazdaság is megmérhetetlen haladást mutat, a kényelem, jólét és fényűzés átlagos magassága folyton növekedik, ámde mindez nem az egész társadalmat, hanem a társadalom bizonyos rétegét érinti, a legalsóbb osztályoknak nincsen benne részük. A mai anyagi haladás az alsóbb osztályok jólétére nem hat kedvezően, nem javitja a megélhetés kellékeit, sőt úgy hisszük, < ellenkezőjét éri el. Az uj erők bármily bámulatos hatással lépnek is fel, a társadalmi épületre, nem alulról fölfelé, hanem a közepén kezdenek hatni. Ezen erők egy nagy ékhez hasonlithatók, mely a társadalmat két nagy részre hasítja. Azok, kik az elválasztási vonal felé jutnak, magasra nyomulnak, a kik alatta maradnak, lenyomatnak. Ezen elnyomó hatást nem is ismerhetjük fel általában, mert ott, a hosszú időn át csak olyanok léteztek leginkább, kik alig bírtak megélni; nem léphet föl s ott, a hol a szegény népnek éppen csak aunyija van, hogy nem kénytelen óhhalált szenvedni, ÉCSY LÁSZLÓ született 1809. deczember i-én Péren, Győrmegyében, nemesi szülőktől. Iskoláját helyben kezdette meg s 1821-ben a győri gymnasium első latin osztályában folytatta. Szülői papnak J szánták, ő azonban a jogi pályát választván, 1831-ben el is végezte a jog-akadémiát Győrben s azonnal Beke Kristóf jogtanár s igen jeles ügyvéd mellett joggyakornoki állást foglalt el. 1832. évi szeptember 29-én a pannonhalmi főapáti irodába lépett, mint Írnok, hol ügyessége és fáradhatlan szorgalma által rövid idő alatt úgy kitüntette magát s any- nyira megnyerte Kovács Tamás akkori főapát bizalmát, hogy az még azon év november hó végén a Pozsonyban megnyitott országgyűlésre magával vitte, hol rövid idő alatt az országgyűlésen működő királyi táblánál felesküdtetett jurátusnak, mire egy év lefolyása alatt az ügyvédi vizsgát is letette kitűnő sikerrel. Az 1834-ik év fordulópontot képezett Écsy életében. A jogi pályára készült ifjút megnyerő külsejénél s kitűnő modoránál fogva főapátja, ugylátszik, jobbnak látta más, az ő jeles tehetségeinek inkább megfelelő munkakörbe helyezni. Erre pedig a b.-füredi fürdő-intézetet ért nagy szerencsétlenség szolgáltatott alkalmat. 1834. évi julius 26-án — éppen Anna napján — a déli órákban ugyanis a Horváth-házban tűz ütvén ki, a Horváth-, Fülöp-, lallián-ház s a nagyvendéglő egészen a lángok martalékává lett. A leégett uradalmi épületek újból való felépítése még azon év szeptember havában megkezdetett s Ecsy László szept. 29-én Tihanyba küldetett, hogy az építkezésekre felügyeljen. A következő évben lejárván a bérleti idő, az eddig 2000 váltó forintért haszonbérbe adott fürdő-intézet kezelése visszaszáilt a tihanyi apátságra, ez pedig az intézet vezetését „felügyelő* czimmel 1835. évi május 20-án Écsy Lászlóra bízta. Itt Ecsy a helyi körülményekkel megismerkedve, éleslátásával mindjárt felismerte mindazon hiányokat, a melyek azon időben itt úgy a lakházak, mint a hideg s meleg fürdőket illetőleg léteztek, s finom tapintatos eljárásával megtudta uraságát arról győzni, hogy Füred az akkori kezdetleges állapotban nem maradhat továbbra, hanem hogy a tűzvész által ^ elpusztított házak helyreállításán kívül még más teendő is vár az apátságra, t. i., hogy uj épületek emefürdő-igazgatói 50 éves ünnepélye alkalmából. lése is elkerülhetetlenül szükséges. Épült is ugyanazon évben az úgynevezett Ujíürdő-ház 45 szobával s 9 első osztályú fürdővel, és úgy ez, mint az O-fürdőház másod osztályú meleg fürdőkkel , 1836. junius 27-én át is adatott a forgalomnak. ÉCSY LÁSZLÓ. Ugyanezen évben építtetett egy'uj gépház arra a czálra, hogy a Balaton-tó vizét lóerő által lehessen felvezetni a fürdőkbe. Az 1837. évben eszközölte Écsy az első Curlisták kiadását s a reá következő évben a hideg fürdő nagj ob- bitását. 1837. évben Bresztyenszky Béla neveztetett ki tihanyi apáttá, a ki Écsy törekvését, Füredből egy jól felszerelt gyógyintézetet teremteni, hatalmasan pártolta. Ezen derék főpap e czélból beutazta Écsy vei a külföld jelesebb fürdőit, hogy az ott szerzett tapasztalatokat Füred érdekében érvényesíthessék. Écsy ilyen tanulmányi utat később is vagy maga, vagy a fürdő főorvosával együtt, saját költségén, csaknem minden évben tett. Ez nem is maradt sikertelenül, mert Ecsy ennek következtében a kor kívánalmainak megfelelőig át is alakította az intézet administráczióját, a fürdőket, sétányokat lakházakat stb. s czélszerü uj épületekkel gazdagította Füredet. 1S42—48 időközben épültek ugyanis Ecsy felügyelete alatt a Keresztház, a pompás kápolna, mely 1846. év junius havában szenteltetett fel; a kávéház s e fölött egyik étterem, az északi; a vendéglőslak konyhával s más ehez tartozó épületekkel együtt. Bresztyenszky apát halála után'1848—1856-ig; amely idő akut apát helyett egy administrator vezette Tihanyban az uradalmat, Füred életéből nem sok nevezetes eseményt jegyezhetni fel. Egészen uj és kedvező aera következett azonban Kruesz Chrisostom pannonhalmi főapát és Simon Zsigmond tihanyi apát kinevezésével. Ezen jeles egyházi férfiak a legjobb szándéktól vezéreltetve s teljes egyetértésben karolták fel büred ügyét s méltányolva az eddigi fürdő-felügyelő fáradhatlan buzgalmát s szakértő tehetségét, nemsokára magas hivataluk elfoglalása után, őt tágasabb működési körrel ruházták lel s a leghatártalanabb bizalommal tüntették ki: Écsy László ugyanis 1867-ben ki lett nevezve a fürdő-intézet igazgatójává; érdemeinek elismeréséül pedig az apátság részéről a fürdő-intézet területén egy villatelket kapott ajándékba. A közügyek terén szerzett kiváló érdemei a legfelsőbb helyen sem maradtak elismerés nélkül, mert 1873. áp- ril 17-én a királyi kegy őt a Ferencz-József-renddel való legmagasabb kitüntetésben részesítette. Igazgatói állásában kifejtett tevékeny munkálkodásának legkiválóbb eredményei a következőkben foglalható össze : kiépíttetett az uj fürdőház díszes homlokzata, 32 szobával r Ecsy László
