Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-15 / 33. szám
a nép úgy sem szállhat tovább alá — mert ha igen, akkor a lét megsemmisül — s igy további nyomás tendencziája kérdésbe már nem jöhet. Szegénység és gazdagság, e kettőnek kölcsönös egymásra ható növekedése korunk nagy talányát állítja elénk. Ez az a pont, melyből a jelen kor minden nehézménye és visszássága kiindul, mely a világot zavarba hozza, melylyel az állam, a filantro- pika, a nevelés hiába küzd. E pontnál keletkeznek a sötét fellegek, melyek a legelőrehaladottabb s leg- fiiggetlenebb nemzetek jövőjére vetik vészes árnyaikat. Ez az a talány, melyet korunk sorsának sphinxe ad megfejtésre a mai czivilizácziónak s mely talánynak meg nem fejtése az elmélyedést jelenti. Addig, mig a birtokszaporitás, melyet a modern haladás szül, csak arra szolgál, hogy nagy vagyonokat teremtsen, a fényűzést előmozdítsa s a fölösleg palotája meg a sziikölködés kunyhója közti ellentétet élesítse — addig a haladás nem lehet egészséges, nem lehet maradandó. Bármily fontos legyen is ez az életkérdés — mindakkoráig megfejtést nem talált. A nemzetgazdasági tudósok egy része azt állítja, hogy az elnyomás a túlfogyasztás által hozatik létre, másik része azt mondja egész határozottsággal, hogy a túltermelés szüleménye. Azt is állítják, hogy a vasutak nagy elterjedése, a munkás strike-ok, az ezüst értékének siilye- dése, a papírpénz, a munkaerőt leszállító gépek feltalálása s rövidebb kereskedelmi utak megnyitása az okok s igy megy ez a végtelenbe, de az igazi okot kimutatni, egynek sem sikerült még teljesen. S a midőn a professor urak czivakodnak egymással, egyre elterjedettebbé lesz a nézet, hogy a kormányok kötelessége volna tőkét teremteni, munkát adni — s épen a nép az, mely e nézetet pártolja, mert érzi szerencsétlen helyzetének egész súlyát, mert kívánja, hogy a rajta elkövetett igazságtalanság jóvátétele előbb foganatba vétessék. A helyett azonban csak az adóbeszedés megszorítása, uj adók kivetése és sok másféle kellemetlenség lép az események fölszinére; a nagy kérdés azonban, mely az elszegényedés és a gazdagság közti meghasonlást békés utón egyengesse, még mindig megfejtetlen marad! A Balatonpart fásitási ügyében, (Tekintetes Kompolthy Tivadar urnák.) Mezőszentgyörgy, aug. 10. Becses lapja 32-ik számában Almádi befá- sitásáról lévén szó, én tisztelettel alulírott ezennel ünnepélyesen felajánlok a nemes czélra sajátomból ötszáz darab szeder-csemetét, ötszáz darab nemes kötő és fűző fűzfa-dugványt, és i2 darab Ő — 6 láb magasságú szép egészséges ül- tetnivaló fenyőt. A szederfák ültetése most az őszön, a fűz dugvány és fenyő ültetését csak a jövő tavaszszal leket biztos sikerrel eszközölni. A fentiekben tett kötelezettségemre nézve kérem Tekintetességedet, az illető 5-ös bizottsági tag uraknak figyelmét kegyeskedjék szerény ajánlatomra felivni és a felajánlott fák felett tetszésük szerint rendelkezni. Honfiúi üdvözlettel hive s kész szolgája Eötvös László. * (E nemeslelkü szép ajánlatot az almádi 5-ös bizottságnak örömmel jelentettük be s a bizottság jegyzőkönyvileg fejezte ki Eötvös urnák, Almádi emelése érdekében tanúsított önzetlen nagylelkűségéért hálás köszönetét. Vajha e nemes példa ine- gyeszerte követőkre találna a vagyonos birtokos osztály köreiben. És Almádi, mint közkincse a vármegyének, valóban mindnyájunk támogatását joggal igényli is. Fogadja t. Eötvös ur ezúttal a mi szives köszönetünket is. A szerkesztőségi s az uj pompás fürdőház márvány fürdőkádakkal, szénsavas-, s elegánsan berendezett gőz-, zuhany- és savanyuviz tükör-fürdőkkel. — Mindezen fürdőkhöz a viz most gőzerővel vezettetik s az látja el az öntözésre berendezett vízvezetékeket is. Füred legnagyobb fogyatkozásának, — a lakáshiánynak, megszüntetése czéljából kieszközölte, hogy az eddig parlagon fekvő telkek házhelyekké kihasítva, privát embereknek eladhatók legyenek villák építésére. Ezen házhelyek ma már gyönyörű kertekké átalakitva, leg- nagyobb részben csinos nyaralókkal vannak beépítve. Az egész gyógyhelyet hűs árnyékot nyújtó fasorokkal vette körül s az utczá- kat szabályozva, fákkal ültette be és kieszközölte, hogy az országút, mely a gyógyhely disztelenitésére s a fürdővendégek zaklatására a fürdőintézet közepén vonult át, más helyre tétessék át. A Balaton-part nagy töltések által felemeltetvén, szélesbittetett s ma ekként biztosítva a viz elöntése ellen is, gyönyörű rózsaligeteivel a legkedvesebb sétányul szolgál a fürdő-közönségnek. Egyszóval minden lehetőt elkövetett, hogy Magyarország ezen legelőkelőbb fürdőhelyét, az európai kiválóbb fürdők mintájára minden igényeknek megfelelővé s kifogástalanná tegye. Eddigi működésének mintegy koronáját Az általános tanköztelezettség tényleges életbeléptetésének föakadályairól. . — Ajánlva azoknak, a kiket illet. A népoktatás ügyét rendező 1885. évi XXXVIII. t. ez. megalkotása óta állandóan tart a küzdelem az eredményes nevelés-oktatás egyik főtétele: a rendes iskolalátogatás érdekében. Küzdelemnek kell neveznünk az alkotmányos kormány illető közegeinek, az egyes megyei törvényhatóságok, felekezeti főhatóságok — a községi elöljárók értelmesebb, — a lelkészi és tanítói kar javarészének ez ügyben kifejtett munkásságát és pedig — fájdalom — még ma is nagy részben eredménytelen, küzdelemnek ! Köznépünk káromolja a szidót, a helyett, hogy eltanulná tőle a növendék ifjuságnak gondos taníttatását ; ellenszenvesen tekint a felsőbb társadalmi osztályokra a helyett, hogy szellemileg magasabb színvonalra emelkedni önként iparkodnék. A mai csekély anyagi hasznot, mit a gyermeknek iskolától elvonása nyújthat, nem hajlandó feláldozni a holnapiért, az egész életre szóló szellemi előnyért. Kényszer-eszközökhöz, a mulasztó gyermekek szülői- s gyámjainak pénzbírsággal sujtáshoz kell folyamodni. S ezután is gyakran az óhajtott eredmény helyett keserű gyümölcs, kemény kő száll azok tejére, kiket a sors a törvény alkalmazása körüli teendők végzésére — hogy úgy mondjuk — kárhoztatott. Távol legyen tőlünk, hogy a törvényt s annak alkotóit meggondolatlanul elitéljük. A törvény alkalmazásának módozatai helytelenek. E helytelenségek okozói egyes községi hatóságok botrányos hanyag eljárása — és nópnevelésünk ügyének több, nem egyelő buzgalmu közvetlen hatóság alá rendeltetése. A községi elöljáróságok indolens, sőt nem egyszer tüntetőén ellenszegülő magatartása ellenében az egyszerű, de egyetlen és biztos hatású eszköz: a felülrőli pontos ellenőrzés és igazságos szigor. Hogy ne a tani- tók kényszerítietnének a községi elöljárókat ösztökélni s igy nem nehezülne reájok a dolog ódiuma. De másrészről igy nem torlódván össze a mulasztások óriási halmaza a tanév végére, nem a szegény, bár gondatlan, dé nem mindig makacs szülők fizetnék meg bírák urai- mék hanyagságának bündiját. Népoktatás ügyünk több felekezei hatóságnak közvtelen felügyelete alá lévén helyezve (ami hazai viszonyainkat figyelembe vévén, csak helyeselhető) a törvény az iskolák jellege szerint sem egyelően használta- tik fel. Ezen körülményekből származik a tanítók egy részének a legtöbb kellemetlensége. Van pl. vármegyénk területén oly egyházi hatóság, mely a tanítótól a mulasztás kimutatási ivek pontos kiállítását, azoknak a közs. elöljárósághoz vevény mellett átadását szigorúan megköveteli. Ennek elmulasztása esetén az igazolatlan m ulasztásokért első sorban a tanítót teszi felelőssé. Itt a tanító, ha — tegyük fel — lelkiismeretesebb ember volna is, mint hivatalnok uem sunyiskodhatik, nem sikkaszthat, nem hamisíthatja meg azon adatokat, melyek alapján országos népnevelésügyi statisztikánk rovatai töltetnek be. Ezen felekezet iskoláiban tanévenként két körlelkészi, két nyilvános jellegű s egy esperesi vizsgálat tartatik ; a tanév a törvényes idő-minimumnál nem is rövidebb, de a jegyzett mulasztások száma légió, a mulasztók zaklatása napirenden van, haladnak az eszmény felé vezető göröngyös utón. De a legtöbb községben többféle felekezetű népiskola van. Egyik a már leirt rendszer keretében működik. Van mellette egy más felekezeti. Ezt az illető egyh. vizsgáló-bizottság tanévenkint egyszer (rendesen áprilisban) meglátogatja, azután megy a tussolás. A papiroson „minden rendes“ (az iskola csendes) — a valóságban: „vivat vacatio !“ a tanév végéig és aztán is, a mig csak lehet. Amit írunk, több évi közvetlen megfigyelés alapján Írjuk. Van eset rá, hogy ily iskolá ban nyilvános közvizsga már 5 — 6 eve nem tartatott. Nomina sunt odiosa. Különben is ez nem helyi baj. Volt alkalmam egy egész egyházmegye tanítóinak egyhangú feljajdulá- sát hallani, a másfelekezetü tanügyi hatóságok és tanítók ilyetén eljárása folytán szenvedett tenger kellemetlenség miatt. Tűrni a legszeretetreméltóbb (?) czimeket a megaláztatást, szidalmazást utón és útfélen, viselni a gyanúsítást, hogy a behajtott bírságpénzeken a rektram vesz szivart magának. Ez a sokat emlegetett „mellék-jövedelem 1“ Azt mondják: tövis és borostyán együtt jár. A tövis — mint láttuk, — a tanitókar egy részéé, — no a borostyán bizonyosan az erélyes egyházi hatóságé lesz ? Dehogy ! A hivatalos jelentésekben ezt olvassuk rólok : Az ő iskoláikban legtöbb mulasztás van (kimutatva.) Persze, ami itt zárjel közé van téve, az ott sehogysem olvasható. — A borostyán tehát azoké lesz, kik a hivatalos kimutatások czélját egy veterán Írónk ezen szaképezi a nagyszerű cursalon, olvasó termeivel •, a födött sétány s a kávécsarnok építésének kieszközlése; továbbá a fürdőt övedző parknak 20 holdnyi fenyves ültetvénynyel való kibővítése s 50 éves fürdőigazgatói jubileumának bizonyára legszebb emléke lesz az újonnan építendő 2 emeletes lakház, melynek felépítése az O-fürdőháznak helyébe, Vaszary Kolos pannonhalmi főapát és Simon Zsigmond tihanyi apát megállapodása folytán, valószínűleg még ezen évben meg fog kezdetni. És ezzel Écsynek egyik legrégibb terve is teljesedésbe megy. Az itt felsorolt építkezések, újítások s átalakítások keresztülvitelében Écsynek jó szándékai természetesen hajótörést szenvednek vala, ha a szenvedő emberiségért oly melegen érző Simon Zsigmond tihanyi apát részéről a leghathatósabb támogatásban nem részesült volna. Ezen derék főpap által hozott tetemes áldozatok mindenesetre hagy lendületet adtak Füred emelkedésének, de teljes felvirágzása sem fog bizonyára soká késni a nemeslelkü Vaszary Kolos pannonhalmi főapát alatt, ki Füred iránt oly nagy vonzalommal viseltetik. Ecsy fáradhatlan tevékenységének jellemzésére szolgál, hogy ő a szorosan vett fürdőigazgatói teendőkön kívül még másfelé is sokféle tiszteletbeli hivatal által van igényvaival vélik kifejezhetni: „Az ipart pártolni kell, —■ különösen az oly ipart, mely a rongyból papirost csinál. — Hát fogyjék az a pappéros ! Ennek az állapotnak a hanyag fél veszi látszólagos hasznát. Nagy az ő iskoláiknak népszerűsége, ott tenyészik még az ős szabadság. (Népünk nagy része még sincs arra megérve, hogy szabadság törvény nélkül — fából vaskarika.) — Fájdalom, ezt még a „nép vezérei“ egy részének sem lehet a fejébe verni! A „zsarnok“ iskolából viszik a „szabadosság“ odúiba. Amaz erélyes egyházi hatóságnak közgyűlésén arról kell tanácskozni : miként lehetne megakadályozni a hitsorsos ifjuságnak „keresztyén felebaráti szeretetből'* 1 származó „elneveltetesét!“ Szomorú bélyege lennne a kornak, ha ilyen dologból felekezetközi villongások származnának! Ezért is örömmel kell üvözölni a nepnevelés barátainak a közokt. miniszter ur azon rendeleletét, mely vármegyei tanfelügyelő uraktól minden népiskolának tanévenként legalább egyszeri „személyes meglátogatását kívánja. Remélni lehet, hogy e látogatások fognak módot és alkalmat szolgáltatni arra, miszerint a mulasztási naplóból, s tán itt-ott „azoknak daczára is“ a maga színében tűnjék fel azon valóság, melynek látása ha egyelőre elszomorít is, de egynttal első lépés lehet a helyzetnek gyökeres megjavításához ! Addig is iparkodjék a közjónak minden hü bajnoka megértetni a néppel, hogy a népoktatási törvénynek minden pontja a nép érdekében hozatott, hogy akik azon kibúvót keresnek, azok nem mások javát, csak saját kényelmüket, nem ritkán csalárd hízelgéssel hajhá- szott népszerűségüket tartják szem előtt, s hogy végre az országos törvényt tisztelni s mások által is tisztelettartatni legelső kötelessége minden hazafinak ! — K.-----Pr ogrammja, a magyar vidéki kirlapszevkesztök és kiadók 1885-ik évi augusztus hó 24-én és 25-én tartandó kongresszusának Aug. 23-án este 9 órakor. Találkozás, ismerkedési estély a Hungária-szálló egyik termében. Augusztus 24-én : D. e. fél 10 órakor a kongresz- szus megnyitása az irók és művészek társaságának helyiségében. Tárgysorozat: 1. A kongresszus megalakulása, a tisztikar választása. 2. A kongresszus czéljának vázolása. 3. A vidéki hírlapírók egyesületének megalakulása. Ideiglenes választmány és alapszbályokat kidolgozó bizottság megválasztása. Az alakuló közgyűlés helyének és idejének megállapitása. 4: A segélyező és nyugdijszövetkezet megalakulása hasonló módon. 5. Indítványok. D. u. 1 orakor társas ebéd az irók és művészek helyiségében. Társas ebéd után közös kirándulás a kiállítás megtekintésére. Este színházlátogatás külön csoportokban. Augusztus 25-én. D. e. fél 10 órakor a kongresszus folytatása. Tárgysorozat: Kiadók és szerkesztők közötti viszony szabályozása. Vidéki és fővárosi sajtó. A hírlapkiadók szövetkezetének megalakulása. A hirdetési ügy szabályozása. Hirdetési bélyeg. Indítványok. Este 9 órakor társasvacsora. A kongresszus ügyrendje: 1. A kongresszust a kezdeményezők nevében Roboz István, a Somogy szerkesztője nyitja meg. 2. Ezután következik a kongresszus tisztikarának megválasztása. A tisztviselői kar áll egy elnök, egy alelnök, két jegyző és egy pénztárnokból. A tisztviselők választása közfelkiáltással való, 10 tag írásbeli kivánatával titkos szavazás utján történik. 3. A választás után következik a kongresszus tárgysorozatának letárgyalása. 4. Az előre bejelentett indítványokon kívül — az idő rövidsége miatt — oly indítványok is tárgyaltainak, melyek a kongresszusi ülés tartama alatt az elnökhöz Írásban benyujtattak. 5. A szólni kívánók a jegyzők valamelyikénél előzetesen jelentkezni tartoznak. A tagok csakis a feljegyzés sorrendjében szólhatnak. bevéve, a melyeknek azonban mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel s buzgalommal felelt meg. Écsy fürdőigazgató társelnöke az első magyar szeretetháznak B.-Füreden s annak úgy létrehozása, — mint fentartása s administrativ ügyeinek vezetése körül 15 év óta elévülhetetlen érdemeket szerzett magának s ezzel humánus érzelmeinek s a tanügy iránti meleg érdeklődésének legszebb jelét adta. Különben elnöke a B.-Füredi róm. kath. iskolaszéknek s legújabban B.-Füred és Arács községek területére az iskola látogatói tiszttel lett kitüntetve. Vezérigazgatója a Balaton gőzhajózási társulatnak s azonkívül nincs a megyei életnek mozzanata, a melyben részt ne venne ; röviden, csupán az ország és Füred jólétéért él és munkálkodik. Ecsy csak hazájáé és Füredé s már közmondásossá lett, hogy Füred Ecsy nélkül s Écsy Füred nélkül nem is gondolható. Jótékonyságáról is igen ismeretes Écsy az egész környéken; sok család örvend ezen jótevő férfiú segélyének. A gondviselés kis részt juttatott ugyan neki a családi örömök élvezetéből, mert a halál kérlelhetlen keze mindkétszeri nősülésénél megszakította családi bologságát, s gyermekekkel sem áldotta meg, de az ő atyai szeretete, a mit saját gyermekeire nem fordithata, annál nagyobb mértékben nyilvánult nővérének, Riglernének j 6. Az elnök a szónok felett a szokott páriámén táris fegyelmet gyakorolja. Megintheti, rendreutasif hatja, sőt ezek sikertelensége esetén, ;megvonhatja tőle a szót.) 7. A kongresszus határozatképes, ha legalább 30 tag van jelen. 8. A kongresszusban való részvételre a jelentkezőknek kiszolgáltatandó részvéti jegy jogosít. 9. A kongresszus jegyzőkönyveit a kongresszuson képviselt valamennyi lap közölni köteles. , 10. Egy résztvevő — Írásbeli meghatalmazás alapján — töhb lapot képviselhet. 11. E képviseletek az egybehivóknál előre be- jelentendők. 15. A kongresszus tagjai számára esetleg kiesz- közlendő kedvezmények a kongresszus határideje előtt a lapok utján tétetnek közzé. 13. A kongresszus részvételi dija — a költségek : nyomtatványok, posta stb. fedezésére — minden tag után két forint, mely összeg vagy előre beküldendő, vagy a kongresszus megnyíltakor Budapesten lefizetendő. 14. A kongresszusban való részvételre a jelentkezési határidő meghosszabbittatik augusztus hó 16-áig. Újdonságok. — Az Écsy-jubileum holnapután, hétfőn fog megtartatni Balatonfüreden s mint illetékes forrásból értesülünk, az nagyszerű lesz. Képviselve lesz azon a Dunántúl számos kitűnősége. Megyénkből is több notabilitás vesz azon részt, örvendünk, hogy az ősz igazgatónak félszázados sikeres ügybuzgalma ily szívélyes elismerésben részesül s adja az ég, hogy még soká áldozhassa szorgalmas ügybuzgalmát Ba- latonfüred érdekében. Az ünnepély alkalmából lapunk mai tárczájában közöljük a derék igazgató életrajzát arczképével s egyúttal jelezzük, hogy Szita Géza ur, a helyi „Szent István“ könyvnyomda tulajdonosa a jubileum emelése czéljából egy rendkívül elegáns, díszes kiállítású emléklapot adott ki, mely a nyomda dicséretére válik s mesterére vall! — Almádi uj fürdője. Az almádi fürdőrész- vónytársaság idei nyári közgyűlésén Hetessy Dániel részvényestag azon indítványt tette, hogy miután a mostani fürdőhely igen kövecses, keresne a társaság alkalmasb helyet a part mentén, mert ő úgy hiszi, hogy néhány lépésnyire a mostani fürdőhelytől már kitűnő homokos a talaj. A közgyűlés ekkor Hetessy, Kompolthy és Czollenstein részv. tagokat kérte föl s bizta meg azzal, hogy a nyár folyamán alkalmasb helyet keressen, erről közgyülósileg jelentést tegyenek. Tegnapelőtt e 3-as bizottság ebbeli küldetésében eljárta „Czicza“-hajó segélyével s örömhírül jelezhetjük, hogy a mostani fürdőhelytől alig 75 lépésnyire jobbra már oly pompás altalaju a Balaton, hogy annál kitünőbbet képzelni sem lehet; egyetlen göbecset sem lehetett fölfedezni, noha csáklyákkal is történt kutatás. A bizottság erről az aug. 30-iki közgyűlésben jelentést teend s igy jövőre, hál’ Istenek, Almádi ez egyetlen kalamitása is el lesz kerülve, mert a fürdőhely áthelyezése, ha költséges is, a fürdő jövője érdekében elkerülhetlen. Hisszük, hogy Almádi minden barátja e hírünket örömmel fogadja! — Az uj plébános. Ns. Szabó György volt kiüti plébános, most városunk plébánosa és székesegyházi kanonokur, kineveztetéseutánBudapestenor- vosi műtét által egy régi bajától gyökeresen menekült. Noha igen sikerült a műtét, mindazonáltal igen gyöngén érzi magát és ez késlelteti, hogy mind- ezideig körünkben meg nem jelent. — Statisztika. Hir szerint a jövő évben már megkezdődnek a hivatalos kimutatások, azzal kiegészítve, hogy a lefolyt legközelebbi 10 év alatt hány iparos és kereskedő jutott tönkre, hányán buktak meg és ezek közül hányán gazdagodtak meg; hányán lettek hamis bukás miatt feljelentve és hányat mentettek fel „bizonyítékok hiánya miatt stb. Ezenkívül nyilván lesz tartva, hogy a nyár folyamán át kik ólgyermekei irányában, kiket, — két leányt és 1 fiút, mint saját gyermekeit neveltetett fel. Écsy társalkodása a külvilággal mintaszerű és nem mindennapi; úgy alattvalóival szemben, azoknak legnagyobb fogyatkozásaiban, mint a vendégek részéről jövő nagy igényű követeléseknél, tud találni kibúvót s a legkitűnőbben érti mindenkit kívánsága szerint szolgálni s mindenkit megelégedetté tenni. Écsynek sokoldalú tevékenysége fényesen igazolja, hogy nemcsak csatákban és a zöld asztal mellett szolgálhatja valaki hazáját és szerezhet magának érdemeket, hanem humanisztikus czélok ápolásában és emelésében is; ezen férfiú ápolja és emeli Füredet úgyszólván bölcsőjétől fogva és szolgálja már 50 év óta a szenvedő emberiséget. Hasznos működésének 50-ik évfordulója alkalmából méltó örömünnepet ülhet tehát ő, ki hivatásának híven megfelelt, s örömét fokozhatja az az öntudat, hogy teljes mértékben megérdemli nagyszámú tisztelői-, a Füredet látogató fürdővendégek és a fürdőtulajdonos tihanyi apátság részéről ezen alkalommal nyilvánuló tiszteletet, elismerést s abbeli őszinte jó kivánatokat, hogy Écsy László még igen sokáig éljen! n. á.
