Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-12-08 / 49. szám

Veszprém, 1883. ÜL évfolyam. — 49. szám. Szombat, deczember 8. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ....................................., . 6 frt — kr. Fél évre.....................................................3 frt — kr, Neg yed évre..........................................1 frt 50 kr. Egy es pélpányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. wmm&m arasm sx*m&¥eiv. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. HIRDETÉSEK és NYILTTE REK a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. a o'.orVocTtnvci értekezhetni nanonta 12—2 óra között. SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz. hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendő KÉZIRATOK VISSZA NEM ADATNAK. Ki legyen az uj árvaszéki ülnök ? Budapest, 1883. decz. 5. A város árváinak ügye nemcsak most, hogy Soós Lajos ülnök agyonlőtte magát, hanem azelőtt is igazi á r v a ü g y volt. A milyen sorsuk volt az apátlan-anyátlan ár­váknak, olyan volt a sorsa az ő hagyatéki ügyeik­nek is. Nem volt ezeknek az ügyeknek sem semmi pártfogásuk. Kezeltettek azok dibdáb módra, vagy nemis kezeltettek sehogyse. Hiszen a minapi közgyűlésen maga a városügyész konstatálta, hogy annak a körülménynek, miszerint ilyen rettentő zavarba dűltek az árvaügyek, annak az az oka, „hogy senki sem ellenőrizte az ügy­vezetést.“ Bizony szégyenletes bárgyuság az ilyen önbe­ismerés. Mert ha már nem gyakorolta kötelességét az akkori polgármester, hát a város-ügyész mire való? Neki nem állott kötelességében utánna nézni ennek az őrületes könnyelműségnek, ennek a bűnös kötelesség mulasztásnak? íme most, hogy agyonlőtte magát az árvaügyeu vezetője, most derül ki, hogy mint azt a nyílt köz­gyűlésben dr. Halas sy Vilmos ur konstatálta: számtalan hagyatéki-ügy egyáltalán föl se vétetett; a szegény árvák vagyonául ma­radt házak egymásután, gondozatlanul dűltek romba s sok oly összedült ház vau Veszprémben, melyeknek már a legkisebb nyomát se találhatják föl az illető A czimbalom. Erről a bűbájos hangszerről akarok írni, mely nélkül a magyar zene olyan volna, mint virág-csokor ró­zsa nélkül, mint Lukullus vacsorája a jelenkorban fran- czia pezsgő nélkül: hiányoznék a zamatja, az ize, a ko­ronája, a java. Hogy abban a darab fában, hogy abban a rézhu­rokban olyan szivhasitó érzelem van ! Hogy azok az ütőszerszámok oly bűbájosán tudják azt abból kicsalni! És hogy ez minden ízében magyar ! Petőfinek költészetében benne zokog a czimbalom szava, az alföld csárdáinak e siró-rivó lelke. A czimbalom ős hazája Ázsia, s habár más nem­zeteknél is találunk olyan hangszereket, melyek a czim- balomra emlékeztetnek ez a hangszer azért mégis ma­gyar s tegyük hozzá igazi nemzeti hangszer. Hiszen a czimbalom, — mint hiteles adatok bizonyítják — Má­tyás király idején már el volt terjedve hazánkban. És azt a sírva vigadást, mely annyira jellemzi a magyar ember mulatását, a czimbalomból értjük meg. A czimbalom-szó akkor is sir mikor ujong benne a jó kedv. És ez teszi oly annyira bűbájossá. És valóban csodálatos, hogy ez a nagyszerű hang­szer, mely egy egész nemzet egyetlen mulatságából sem biányozhatik, csak most vívja ki magának a polgár jogot a főúri szalonokban. Sokat, hogy ne mindent köszönhet a czimbalom S c b u n d a V. J. udvari bangszerészuek, aki úgy lát­szik egész feladatául tűzte ki magának, e hangszer tö kéletesitését és terjesztését is, e téren már busás érde­meket szerzett magának. Az a lendület, melyet a czimbalom ez utóbbi évek­ben vett csaknem kizárólag az ő érdeme. Jelesen a bécsi kiállítás óta van felköltve a kül­föld figyelme e specziális magyar hangszer iránt. Scbunda ott több saját gyártmányú czimbalmot állított ki — még akkor pedál nélkül ! — és a kiállítá­son egyre hangzott a czimbalom varázs-hangja képzel­hető, hogy elbájolta a külföldieket ez a magyar pusztá­ról idetévedt syrén hang! A külföldi lapok egyre-másra tulkiabálták egymást a czimbalom dicsőítésében, Schundát e siker arra ösztönözte, hogy tökéle­tesítse a hangszert és többféle kísérlet után 1874-ben sikerült is ez neki a hangfogó (pedál) alkalmazása által mely találmánya az egész zenevilág részéről nagy elis­meréssel találkozott. A czimbalom ezóta a legmagasabb körök ked- vencze lett. A csárdából Egyszerre bevezettetett a fényes ra­gyogó palotába. Schunda a pedál-czimbalmat először is a nemzeti színház színpadán mutatta be (—ezen a színpadon csak örökös árvák. Az idők viszontagságai megdöntötték a falakat; fáit téli tüzelőre-, köveit építkezésekhez hordta el, akinek tetszett. S hogy a visszaélések, mulasztások szomorú lajstromának összeállításával foglalkozik az erre ki­küldött bizottság, az is kiderült, amit nem hittünk, hogy maga az árvaérték sincs meg egészen s mint­egy 3—4000 forint hiány konstatáltatok Hát ilyen nyomorult kezelés alatt volt eddig a városi árvák ügy ügye. ? S ime most, midőn annak az öngyilkossá lett ár­vaszéki ülnöknek helyébe, kinek halála felett, jegyző­könyvileg fejezik ki fájdalmukat a többi érdemes, meghagyatikok, — uj árvaszóki ülnököt kell válasz­tani, ugyan ezen állásra -- úgy rebesgetik — az egyik városi ügyészt, K ö r ő s s y urat akarják meg­választani, kire pedig másodsorban szinte ránehezül az eddi büuökért az erkölcsi felelősség súlya. Hát mi ezt a felláptetést a polgárság türelmé­vel való visszaélésnek tekintjük s hisszük is, hogy Körössy urat akarata ellenére tolják fel azok, akik­nek érdekükben áll az eltussolás politikának további próbálgatása. Hogy ez nem fog nekik sikerülni — abban a a polgárság lelkiismeretére való appelállálásunk mel­lett azért is megbízunk, hogy Körössy úrról föltesz- szük, miszerint az ilyen gyanúk, vádak bűnbakjául magát odadobatni nem engedi. Félre a további paklizással! Legyen végre igaz ügy — a z á r v ák ügye! korszak alkotó müveket szoktak bemutatni! —) és a legfényesebb sikert aratta. A sajtó teljes elismeréssel adózott találmányának, a közönség pedig a czimbalom tökéletesitőjét több ízben kitapsolta. Ezota csaknem kilencz év folyt le és Schunda ez idő alatt is folyvást a czimbalom tökéletesítésén fára­dozott. Fáradozását koronázta is a siker. Mert ma már hazánkban csaknem minden főúri palotában és a kül­földi főurak szalonjában is találni czimbalmot, a zene­iskolában, mint rendes tantárgyat tanítják, és zeneszer­zők is komoly figyelembe veszik. Hiszen még sokan em­lékezni fognak arra a nagy sikerre, melyet csak nemrég aratott Állaga Gézának a czimbalom számára irt szerenádja. Liszt Ferencz annyira kedveli a czimbal­mot, hogy valahányszor külföldi vendégei vannak eze­ket mindig czimbalom-hangversennyel lepi meg és arra hívja fel minden alkalommal a zenekapaczitásokat, hogy e hangszert alkalmazásba vegyék. Ö maga is irt egy ze­nemüvet „A magyarok istene“ czimbalom számára. Magyarországban eddigelé 1000-nél több czimba- lom van; külföldi pedig összes 04 és pedig Fancziaor- szágban, Angliában, Török-, Olasz-és Németországban, Belgiumban, sőt még Amerikában is. A czimbalom alkalmazása a zenekarkan sem pium desiderium többé. A népszínműnél elmaradhatlan, Blaba Lujza sohasem énekel czimbalom nélkül. A ked­ves diva annyira szereti e specziális magyar hangszert, hogy-maga is játszik czimbalmon. Azonban külföldi zeneszerzők is számolnak a czimbalom hatásával és készséggel alkalmazzák azt a zenekarban. Ausztriában a czimbalom nagyon el van terjedve. Különösen Becsben a magyar főúri termekben. Pre­ine zre a bécsi angol követségnek katonai attachéja jó és szenvedélyes czimbalmos. Francziaország- b a n is nagyon kedvelik e hangszert, mely ott is nagy tért hódított már magának. Oroszországban ara­nyokkal halmozzák el azokat a czigányainkat, kik czim­balmot visznek magukkal. Pintérnek, ekitűnő czim- balom-játszonak több orosz tanítványa is akadt. N é- metországban már évek előtt a zenekarokba is fel­vették a czimbalmot Olaszországban és Spanyolország­ban is imádják nemzeti hangszerünket, de legjobban ra­jongnak érte Angliában, hol Sckultz-Curt asszony mu­tatta be először nyilványosan és az angol lapokat egész extazióba hozta. De nagyban elősegíti a czimbalom terjedését és közkedveltségét az A 11 a g a Géza által irt czimbalom- iskola, melynek segélyével rendszeresen és könnyen el lehet sajátítani a czimbalom-játákot, még tanító segéd- kezese nélkül is. Most már különben az ország minden nagyobb vá­rosában vannak czimbalom-tanitók és mióta az iskola meg van szerkesztve, a czigányok is kótából tanulják : Szépen szól a czimbalom Tied vagyok angyalom! Hevesi lózsef. Tisztujítás Yeszprémmegyében. Meghívó! Veszprém megye főispánjától. 319. ein. 883. Az 1878. éri január 3-án meg­választott megyei tisztikar megbízatása a f. év végé­vel lejárván; a törvényhatósági bizottság 768,883 sz. a. kelt határozatához képest fölkérem a törvény­hatósági bizottság 1884. évre igazolt tisztelt tag­jait, hogy 1883, évi deczember hó 15-ón d. e. 11 órakor a kijelölő választmány 6 tagjának megvá­lasztása czéljából tartandó közgyűlésen, deczember hó 17-én d. e. 9 órakor pedig tiszujitó közgyűlésen mindenkor Veszprémben a megyei széliház nagyter­mében megjelenni szíveskedjenek. Az 1876. VI. t- ez. 3. §-ához képest jelezem egyszersmind, hogy a megyei közigazgatási bizott­ságból a jelen óv végével törvény szerint kilépő Ányos László, Csonka Ferencz, Kissovich József, dr. Sárkány Miklós és Szabó Imre közigazgatási bizott­sági tagok helyett az uj tagok szintén deczember hó 17-én fognak megválasztatni. Veszprém, 1883. évi november hó 30-án. Báró Fiáth Ferencz főispán. Meghívás. Folyó hó 26-án a megyei tisztikar miként leendő megalakítása tárgyában Veszprémben tartott értekezlet alkalmával hangsúlyozva lett, azon — korábban is ér- zényesitett — elv, hogy a megye összes bizottsága, oly járási tisztviselőket kíván választani, kik az illető járás többségének bizalmát bírják. Ennek megtudhatása czéljából szükségesnek látta minden egyes járásban lakó összes megyebizottságí ta­gok meghívása mellett, járási értekezletet tartani, hol a járási tisztviselők kijelelése érdemében a bizalom nyilvánítható legyen. S miután a veszprémi jái’ásban lakó m. biz. tag urak összehívására alulírottat bízta meg, tisztelettel felkérem a tisztelt biz. tag urat, hogy a fentebb jelzett czélból f. évi decz. hó 11-én d. e. 10 órakor Veszprém­ben, a megyeház nagytermében tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1883. évi nov. hó 30-án. Hazafiui tisztelettel Kopácsy Victor. Járásbeli értekezlet. Az enyingi járási megyebizottsági tagok a já­rási tisztviselőket kijelelő konferentiájukat decz. 6-án Enyingen tartották. A konfei’entián körülbelül 30—40 megyebizottsági tag jelent meg. Elnök idősb Purghy Sándor volt. Az értekezlet nagy lelkesedés között szol- gabiróul tek. Kenessey Miklós jelenlegi szolgabirót, já­rási orvosul tek. Dr. Telegdy Miksa jelenlegi járási or­vost jelölte ki. Az előértekezlet in corpore a derék szolgabiró lakására ment, a hol az értekezlet elnöke a konferentia határozatát ismételve, üdvözli s kéri a szol­gabirót, hogy a jelölést fogadja el. Tek. Kenessey Mik­lós a járás bizalmát, szeretetót és ragaszkodását, mele­gen köszönvén, a jelölést elfogadta. Tek. Kányay József segédszolgabiró ur kineveztetése érdekében a konferen- ti elhatározta, hogy a szolgabiró ur kéressék meg, hogy nevezett segédszolgabiró ur kineveztetését elősegíteni szíveskedjék, amit a szolgabiró ur meg is ígért. Yeszprémmegye évnegyedes köz­gyűlése. — Deczember 3-án, 1883. — A főispán üdvözölvén a középszámmal összejött bizottsági tagokat, az ülést megnyitottnak nyilvánítja. Az ez évi megyei ügyforgalom referálásánál a fő­ispán mindenekelőtt köszönetét mond az árvaszéki tiszt­viselőknek, kik a hajdan óriási hátralékot ernyedetlen szorgalommal elenyésztették úgy, hogy árvaszékünk je­lenleg egyike az ország legrendezettebb árvaszékeinek. Dr. Fenyvessy Ferencz interpellálja az al­ispánt a himlöjárváuy ügyében. A hírlapokból értesült, hogy Veszprémben himlőjárvány van. Van-e erről tudo­mása az alispánnak? Mily mérvű ez? Az alispán vála­szában kifejti, hogy van tudomása erről a járványszerü betegségről, amennyiben a helyi kir. tvszéki börtönök­ben egy bimlőzés után még 7 eset fordult elő s miután a bíróság tagjai között is kiütött a járvány, intézkedé­sek tétettek, hogy a tvszék ideiglenesen más helyisé­gekbe helyeztessék el. Azonban miután időközben a jár­vány megszűnt, ez intézkedések is fölöslegesekké váltak. EötvösKároly interpellálja azután az alis­pánt. Szomorú ügyről szól. Himlőjárvány az is, hanem erkölcsi bimlőjárvány. A„VeszprémiFüggetlen Hirlap“-ból értesült erről a szomorú esetről. Tudja a tek. közgyűlés, hogy Soós Lajos városi árvaszéki ül­nök öngyilkossá lett. Köztudomású az is, hogy leve­leket intézett a város főjegyzőjéhez, s egy megyei árva­széki ülnökhöz; de ezenkívül, még a városi árvaszékbez is. Ugyancsak ezen hírlapból értesült arról is, hogy ezen levelek olvasása, akkor, midőn oly fejezethez értek, mely fejezetek fölvilágositást nyújtanak egyes bűnös üzel- mekre; akkor e levelek olvasása fólbenszakittatott. Azok a levelek a közügyre fontosak, azon levelek a vá­ros és megye közönségéi, miután két közbivatalnokboz és a városi árvaszékhez voltak intézve. A városi közgyű­lésnek jogában áll megtudni, mit irt a levelekben az öngyilkos tisztviselő! Ugyancsak a,.Veszprémi FüggetlenHir- 1 a p“-ból értesült a Veszprém városi árvaszéki ügyek rendetlenségéről. Van-e tudomása mindezekről az ügyek­ről a megye alispánjának ? befolyt-e ezekbe az ügyekbe ? Gondoskodott-e, hogy e levelek nyilvánosságra hozassa­nak ? A királyi ügyész figyelmét felhivta-e erre az esetre és az megtette-e kötelességét ? Ugyancsak'az em­lített lapból értesült arról, hogy ez ügy megvizsgálására egy bizottság küldetett ki. Kik annak a bizottságnak tagjai ? Tavaly is fordult elő ott a városháznál egy ily nemű eset, akkor is bizottság küldetett ki s akkor az ügy eltussoltatott. De most ez az eltussolás nem fog bekövetkezni, hiszi azért, mert bízik a megye alispán­jában. Mivel azonban az interpellatet előzetes bejelen­tés nélkül teszi, megelégszik azzal is, ha az abspán vá­laszát az ülés végén, vagy másnap reggel teszi meg. VéghelyiDezső alispán: Az esetnek csak egy részéről van tudomása. De már is meggyőződött arról, hogy az ügy fontosságánál fogva szellőztessék; nehogy bárkinek jelleme alaptalanul gyanúsítva legyen s hivatkozva ezen ügy fontosságára válaszát a jövő köz­gyűlésen fogja megadni. EötvösKároly: Nincs a felelettel megelé­gedve. Ö maga mondta, hogy az alispán ne most, hanem az ülés után adja meg válaszát. A dolog érdemére vo­natkozólag kielégíti a válasz, de nincs abban megnyu­godva hogy a választ bizonytalan időre elhalogassák. Ha ő az alispán helyzetében volna, felelne azonnal. Fi­gyelmezteti az alispánt arra, hogy egy budapesti kir. tvszéki jegyző midőn öngyilkos lett, egy egészen privát emberhez és nem köztisztviselőhöz intézett levele a la­pokban a közönség megnyugtatására közöltetni rendel­tetett. Egyet megvár, azt, bogy most a legszigorúbb in­tézkedések megtétessenek s a levelek el ne sikkasztas- sanak. VégkelyiDez ső; Felolvassa a házszabályok 13-ik szakaszát, miszerint joga van, nem bizonytalan időre halasztani, de a legközelebb megtartandó köz­gyűlésen válaszát megadni. Bízik annyira a tisztviselők reputatiójában, hogy a levelek elsikkasztva nem lesz­nek. Pressiót nem hagy magára gyakorolni. EötvösKároly: Ne méltóztassék a tisztvise­lők reputatiójára hivatkozni. Ő azt soha kétségbe nem vonta. De vádolja őket a tény s a polgármesternek a „Veszprémi Független Hirlap“-ban is közzétett ama nyilatkozata (olvassa) „ha bárom négy ezer forintnál több a hiány, ő annak a fedezésére elegendő ember.“ Különben ily komoly ügyben nem illik Veszprém vár­megye alispánjának az érzékeny kedésben elterülni. Ve­gye ezt tudomásul! Véghelyi Dezső alispán: Nem veszem tudomásul! Eötvös Károly: No majd tudomásul fogja venni! KörössyAntal: Kötelességének tartja kije­lenteni, hogy a polgármester nem bárom ezer, csak két ezer frt. hiányról szólt. (Derültség.) VéghelyiDezső alispán : kéri, hogy Eötvös interpellátióját Írásban adja be. E ö t v ö s K. De nem muszáj ! VéghelyiDezső: Nem, csak kéri mihez tar­tás végett. Eötvös Károly: Abban az alispánielőterjesz­tésben majdan a levelekkel együtt az egész ügy tükre kell, hogy a ház asztalára legyen letéve. Akkor, tehát úgyis mindenről pontról, ponti'a referálni kell nagyon furcsának tűnnék az fel tehát, ha az alispáni jelentés csak egyes kérdésekhez ragaszkodnék! Kovácslmre polgármester: Miután ez ügyben a vád egyedül csak engem terhel .... Br. Fiáth Fér enezfőis pán: (Közbe vág:) Ha van türelmes főispán az oi’szágban, az én vagyok, de már ez ügyben több szavat senki részéről nem enge­dek ! (Csenget.) És ezzel e kínos természetű ügy tárgyalása ez ülésre véget ért. A közgyűlés többi tárgyai voltak: Békássy Károly biz. tag indítványára elhatározta­tott, hogy azon 5000 frt. alapítvány, mely arablók ül­dözésében elhalt pandúrok családjainak segélyezésére tétetett, most miután a pandúrok a megye szolgálatából elbocsájtatnak: végkielégítésül osztassák fel köztük. El- fogadtatik, ha törv. szerint ez lehetséges lesz. Dr. LánczNándor adomány levele olvastatott fel ezután, mely szerint két ezer forintnyi adományt tesz le oly czélból, hogy annak kamataiból szegényebb sorsú, 8 gymnasiumi osztályt végzett ifjak segélyezes­senek. Az adomány éljenzéssel fogadtatott. Egyébb kisebb érdekű ügyek letárgyalása után a közgyűlés véget ért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom