Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1883-12-15 / 50. szám
xxa aauiiuaii a ixuásegciv. mimt ciuciniuícg üiluutátják, hogy ezen kedvezmények mellett sem képesek a szükséges bikát megszerezni, még nagyobb kedvezményben is részesülhetnek. Ezek alapján mindazon magántenyésztők, kik a fent elősorolt tenyészbikákkal rendelkeznek, és azokat eladni hajlandók, továbbá azon tenyésztők és községek, kik alkalmas bikákat beszerezni óhajtanak, ez iránybani értesitéseiket, melyben a bikafaja és évszáma határozottan megjelelendő, 1884. január hó 15-éig Yeszprémbe a gazdasági egyesület titkári hivatalához annyival is inkább beküldjék, mert a később érkezendő ajánlatok vagy kérelmek figyelembe részeltethetek nem lesznek. Nagy Iván a gazdasági egyesület titkára. Országgyűlés. A főrendiház kitett a kormányon. A koronázás óta nemvolt annyi tag jelen, mint e hét folyamán a kereszt, és zsidók közt kötendő házassági törvényjavaslat tárgyalásánál. Az alsóházban már megszavazott törvényt el is vetették. Leszavazták a kormányt 6 szótöbbséggel. Nevezetesebb eseményei voltak még e hétnek, hogy a t. ház Verhovay Gyula mentelmi jogát az ismeretes sikkasztási ügyben felfüggesztette. Nemkülönben felfüg- gesztetett Onody képviselő mentelmi joga is az Onody- Szeifert-féle ügyben. Kinos vitája volt a háznak a Verhovay kiadatása, Almássy képviselő brutálisan megtámadta Herman Ottó és Hoitsy Pál képviselőket, hogy ők szerkesztették a „Függetlenséget“ midőn Verhovay halálos beteg volt s igy ő nekik is tudniok kell, hogy a Schvartz agyonlőtt jogász édes anyja részére gyűjtött adományok elsikkasztalak. A megtámadottak e gyanúsítást visszautasították. E megtámadás következménye vértelen párbaj volt. Hivatalos. Pályázat. Veszprém r. t. város árvaszékénél halálozás folytán megürült árvaszéki ülnöki állomás, mely 800 frt évi fizetéssel van javadalmazva, f. 1883. évi decz, hó 22-én tartandó rendkívüli képviseleti közgyűlésen választás utján fog betöltetni. Veszprém, 1883. évi decz. hó 13-án. KOVÁTS I. polgármester. A vidékről. Pápa, 1883. decz. 14. — A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Folyó hó 8-án tartatott a pápai járás kijelölő érte • kezlete a „Griff“ nagytermében. Békássy Károly megbízatását csak az értekezlet összehívására tartván érvényesnek, felhívta a tagokat elnök s jegyzőválasztásra mire Békássy Károly elnöknek, Valla Gyula jegyzőnek egyhangúlag megválasztatott. Hosszú vitát .idézett elő azon kérdés, hogy a pápai tagok jogositottak-e az értekezleten szavazni, végre is abban állapodtak meg, hogy az értekezlet e felett dönteni nincs hivatva, s igy a szavazás azon jegyzék szerint történt, mely elnöknek a m. jegyzői hivatal által kézbesittetett. — A szolgabírói állásra ajánltatott a jelenlegi szolgabiró Tóth Dániel, és Horváth Lajos jogtanár a „Pápai Lapok“ szerkesztője, mire szavazás kéretett. Beadatott 69 szavazat, ebből esett Tóth Dánielre 33, (ebből 1 kifogásoltatott) Horváth Lajosra 36 Ezenkívül 5 m. bizottsági tag levele, — kik megjelenésben akadályozva lévén, — szavazatukat Horváth Lajosra adták, a jegyzőkönyvhöz csatoltatni rendeltetett. A járási orvosi állomásra egyhangúlag Dr. Makara György jeleltetvén, inditványozEgyszer csak pásztortüzhöz hasonló világosságot látok. Amint oda érünk látom azt is, hogy vagy 10 bekormozott arczu zsivány ül, egy pedig félre egy fa alatt hátrakötött kezekkel egy birka bőrén térdel. Amint a tűzhöz értem a zsiványok mind felugráltak s egy közülök azt kérdé, ki és mi járatban vagyok ? Megmondtam neki nevemet és azt mondám, hogy nyulászni voltam, (elhallgatva nagy bölcsen, hogy pénzt hozok Enyingről.) Mikor nevemet megmondtam, az egyik betyár csak néz, csak néz ; azután két könnycsepp csillámlik meg szemében s azzal a kérdéssel, hogy nem ismerem-e őt ? zokogva nyakamba borul. Azután elmondja, hogy ifjú korában az én apámnál kanászként szolgált. „Isten áldja meg — mondá — még a föld alatt is, jó uram volt! hejh, nem is kerültem volna én erre az életre, ha ....! s zokogás fojtá el szavait. — Ha ? — kérdém én ? „Ha az a lány azzá nem lesz, amivé lett! Hogy ne legyen nyugta a nyirkos sírban sohasem — sohasem !“ A zsiványok azután odaültettek a tűz mellé s megkínáltak, gulyáshussal, tüzes borral. Ettem a kanalukkal, ittam a csutorájukból s beszélgettem velük, mig nem éjfél lett. Ekkor felugrik az elöbbeni öreg zsivány s „legények dologra fel!“ kiáltására valamennyien talpon vannak, szemök a dühtől, fokosuk a tűz vörös világától fénylik, oda rohannak ahhoz a társukhoz, ki ott a birka bőrön térdel. Az elhaló, kétségbeesett hangon kegyelemért es- dekel, de a könyörtelen szív megnem indul, a fokos piros vértől lesz piros, s az előbb ép ember darabokra vagdalva adja ki lelkét 1 Ekkor a vén betyár hozzám fordulva szólt: Lássa az urfi nem csak az uraknak, de nekünk is vannak törvényeink, ez az ember egy szegény asszonyt rabolt ki, azért kellett neki igy meghalnia! Öcsém ! — igy végzó M. urambátyám beszédét — 74 éves ember, vagyok, de az Isten soha meg ne segél- jen, ha az amit itt neked elmondtam nem szóról- szóra igaz! A. R. jegyzetei után : Magyar Gyula. taiuiu, uugy egy auiuuiaseg u. r iám rerencz ioispan urat Dr. Makara Györgynek tiszteletbeli megyei főorvossá leendő kineveztetése iránt felkérje. Ezután az értekezlet feloszlott. A hét elejen az egész várost befutotta az a hir, hogy a 71. honvédzászlóaljtól 7 vagy 8 altiszt kapitányuk brutális bánásmódja miatt megszökött s Fehérvárra mentek kapitányukat bepanaszolni. Nem tudom mi igaz a dologban, azért az egész hirt fenntartással közlöm. Folyó hó 8 án tartotta a „Polgári kör“ évi rendes alakuló közgyűlését, melyen többek közt elhatároztatott, hogy január 19-én a kör könyvtára javára a „Griff“ nagytermében egy polgári bált rendeznek. A pápai iparos ifjúság betegségéiyző egylete javára 1884. január 5-én az állandó színházban hangversenyt rendez. Egy fiatal zsebmetszőt csiptek meg a múlt heti vásárkor, ép akkor, midőn egy parasztnak pénzestár- czáját akarta elemelni. De a paraszt észrevette s a nagy reményekre jogosító tolvajt megcsípte s átadta a rendőrségnek. Tisztujítás Yeszprómmegyében. Veszprém járásának bizottsági tagjai múlt kedden jöttek össze értekezletre a megyeházán. Együtt volt 52 biz. tag. Kopácsy Viktor elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, az értekezlet ismét őt választá meg elnökül, melléje választva Dr. Jánossy Sándort jegyzőül. Közfelkiáltással jelöltettek aztán egyhangúlag szolgabiróvá Kleczár Ferencz, orvossá Dr. Sándorffy Miksa. Az értekezleti tagok aztán felkeresték a jelöltet s üdvözlék őt, mire Kleczár szolgabiró meleg szavakban köszönőleg válaszolt. Az értekezlet egyszersmind felkérte őt, hogy az eddigi derék segédszbiró Papp Gy. urnák újból leendő kineveztetése iránt a járási közönség nevében a főispán ur ő exellentijának érdemleges előterjesztést tegyen, mit szívből meg is Ígért. — — — — — — A megyei tisztújító előértekezlet elvi megállapodásához képest, mely szerint a járások tisztviselőit első sorban jelelje ki, Veszprémmegye zirczi járásában f. hó 5-én tartatott meg az értekezlet, melynek eredménye a következő: a szolgabirói állásra közfelkiáltással az eddigi szolgabiró Szönyeghy Alajos jelöltetett ki szótöbbséggel újólag. A segédszolgabirói állásra nézve határozattá lön, hogy főispán ur ő exellentiája fel fog kerestetni az iránt, hogy Végh Istvánt ebbeli állásában továbbra is erősítse meg. az esKüdtek visszavonulnak s a következő határozatot hozták meg: Az 1. kérdésre 9 igennel, 3 nemmel. A 2. „ 4 „ 8 „ •ff- » 12a n : Az 5. „ 4 „ 8 * Vádlott e szerint a rágalmazás vádja alól fel lett mentve. Becsületsértésben azonban vétkesnek mondatván ki, a törvényszék 4 heti fogházra, 100 forint pénzbírságra, esetleg 10 napi további fogházra ítélte el, valamint 214 frt 61 kr. költségek fizetésében is elmarasz- taltatott. Vádlott védője semmiségi panaszt jelentett be. Vádlót az esküdtek melegen üdvözölték. Törvényszéki Csarnok. Sajtóper. A szombathelyi törvényszék mint sajtóbiróság előtt f.hóll-én tárgyaltatott a Kolbenhayer Albert csernyei ág. hitv. lelkész által Kálmán István csernyei lakos körjegyző ellen indított sajtóper. Kálmán István körjegyző ugyanis lapunk nyiltterében több magánjellegű támadást intézett Kolbenhayer Albert csernyei ág. hitv. lelkész ellen. Kolbenhayer ennek folytán in ditva érezte magát a sajtóper megindítására. Az esküdtszék, mint az utóbbiak' ból is kitűnik Kálmán Istvánt becsületsértésben mondá ki bűnösnek. A törvényszék a következőleg alakult meg: elnök Bárdossy László, bírák : Szalay Ágost és Németh Gyula, jegyzők: Sárffy Károly és Pázmándy Elek. Az esküdtszék tagjai sorsolás utján, a felek nem élvén visszave- tési jogukkal, a következők voltak : Németh Lajos, Zág- róczky Tivadar, ifj. Hübner János, Gyük Sándor, Istóczy Sándor, Tulok Kázmér, Laky Mihály, Weder István, Tóth László, Acs Gyula, Szakács Manó és Czedera Gyula. Póttagok : Buchberger és dr. Goldschmidt Vilmos. A magánvádlót Bellák István enyingi ügyvéd, vádlottat dr. Karlovánszky László bpesti ügyvéd képviselték. A felek személyesén is jelen voltak. Elnök a tárgyalást megnyitottnak jelentvén ki, felszólal vádlott ügyvéde s fele nevében kijelenti, hogy ez hajlandó a kibékülésre, ha vádló eláll panaszától. Vádló nem fogadja el a kínált elégtételt, panaszát fentartja. Olvastatott a vádlevél, melyből kitűnik, hogy Kálmán István a „Veszprémi Független Hirlap“-ban ismételten oly közleményeket tett Hőzzé, Kolbenhayer ellen, melyek ez utóbbit becsületében érzékenyen megsértették. A vádlevél becsületsértés és rágalmazásért kéri vádlottat elitéltetni Olvastattak az inkriminált czikkek, majd vádló több tanúja lett kihallgatva. A bizonyítási eljárás befejeztetvén, vádló képviselője szólal fel. Elmondja, hogy a neheztelt czikkekben emelt vádak becsületsértők és rágalmazók. Vádlott hivatalában visszaéléseket követett el, mit felfüggesztésének el nem tagadható ténye bizonyit, s mert hibáit bevallani nem akarja, inkább a sajtó utján a piszkolódás fegyvereihez nyúlt, hogy másra hárítsa bűnét, nem gondolt arra, hogy a becsület drága kincs, a mely, ha egyszer el van vesztve visszanyerni lehetetlen. Megsértette Kolbenha- yert mint embert, mint papot és mint hazafit. Hoszter rablógyilkossal hasonlította össze, hamis kártyázónak és másnak nevezi őt, a ki szívesen látott vendég volt még az idegen felekezetű lelkészeknél is: olyan kifejezésekkel illette, melyek közül egy is sok. Kéri vádlott elitéltetését rágalmazás és becsületsértés miatt. Vádlott védője elismeri, hogy látszólag vádlónak igaza van. De felkéri az esküdteket, hogy ne ítéljenek átszat után és kötelességüknek megfelelőleg, vizsgálják meg a tényálladékot és ítéljenek egybevetve az ösz- szes körülményeket. Hisz nem egyebek ezen czikkek, mint védezikkek, azon támadásokra, melyek védencze ellen irányoztattak. Ő megfosztva érzi magát azon fegyverektől, melyekkel bebizonyíthatná hogy való mindaz, mi a czikkekben előhozatik. Tanúi ki nem hallgattattak, az általa kért okmányok felolvasása megtagadtatott tőle. Tiltakozik az ellen; hogy védenezót még mindig „felfüggesztettnek“ nevezik, mintha még az utolsó perezben is sérteni akarnák azt; az általa előterjesztett végzés folytán, védencze vissza lett helyezve hivatalába, miután maga védencze által kért vizsgálat kiderítette az ellene emelt vádak alaptalanságát. Vádló ügyvéd rövid válasza és a védő viszonválasza után elnök röviden összegezi a mondottakat s ezután felvétetnek az esküdtszékhez intézendő kérdések, melyek a következők: 1. foglaltatik-e a kérdéses czikkekben becsület- sértés ? 2. foglaltatik-e a kérdéses czikkekben rágalmazás ? 3. szerzője-e a vádlott a kérdéses czikkeknek ? 4. vétkes-e vádlott a becsületsértésben? 5. vétkes-e vádlott a rágalmazásban ? Bűnügyi tárgyalások a veszprémi kir. tvszék előtt 1883. évi deczember 18-án. 1 Lopással vádolt Bózsa Andrásnak ügye, vég tárgyalás. ^ 2. Súlyos testi sértéssel vádolt Rosta Ferencz ügye végtárgyalás. 3 Lopással vádolt őry Bolics József ügye, vég tárgyalás. Deczember 19-én. 1. Súlyos testi sértéssel vádolt Balog Károlynál végtárgyalása. 2. Lopással vádolt Bokor Józsefnek s társ. végtárgyalása, Deczember 20-án. 1. Hatóság elleni erőszak miatt vádolt Vas Mihály s társ. végtárgyalás. 2. Lopással vádolt Sebestyén János ügye. végtárgyalás. Deczember 24-én. 1. Gyilkossággal vádolt Nagy Mihálynak ügye, végtárgyalás. Deczember 27-én. 1. Halált okózó súlyos testi sértéssel vádolt Farkas Lászlónak végtárgyalása. Veszprém város költségvetése az 1884-ik évre. I. Szükséglet. Az idecsatolt közgyűlési határozat szerint megállapított kiadási többlet 103 frt. 92 és háromnegyed kr. Az ide mellékelt kimutatás szerint a város saját birtokaira kivetett adója, 1688 frt. 46 kr. A város javaitól egyenértékű aequivalens adó 335 frt 59 ötnegyed kr. Megyei nyilvános betegápolási pótlék 1025 frt 33 kr. Városi tisztviselők és szolgák fizetésére tabella szerint 16,668 frt. A város tőke tartozásai után kamat 1244 frt 8 kr. Város erdeire fordított kiadások 400 frt. Város kőbányájára fordított kiadások 384 frt 95 kr. Rendőrhiztos rendőrök es kerülök ruházatára 971 frt. 70 kr. Tűzoltók ruházatára 240 frt. Utczák világítására és lámpák javítására 1216 frt 30 kr. Utczák, lépcsők és hidak javítására 1000 frt. A város szabad terein levő kutakra 111 frt 70 kr. A város házainak tűzkár elleni biztosítás 153 frt 39 kr. Ugyanazok javítására 428 frt 97 kr. Myomtatványok és könyvkötő munkákra 124 frt 64 kr. Irodai szerekre 225 frt 70 kr. Faiskolára 97 frt 97 kr. Adóvégrehajtásokra 1845 frt. Honvéd menházra 13 frt. Tanítók nyugdíj alapjára 108 frt. 5 dijnoknak naponkint 1 forintjával 1825 frt. Városi szegények eltartására 5200 frt, Utczaseprés, sár és hó elhordás, tüzesetekben és egyéhb fuvarokra Répássy és Sárzónak 1500 frt. Rendőrség támogatására téli hónapokban 8 éjjeli őrnek 384 frt. Autographiánál alkalmazott egyénnek 292 frt. Murvavágási telepre fordított kiadás 200 frt. Képzőművészet pártolására 10 frt. Lelenczek eltartására 158 frt 1 kr. Vagyotalan árvák eltartására 372 frt. Mértékhitelesítő hivatal eltartása 1143 frt 18 kr. Vásártéri kútra kölcsöa vett tőke és kamatjának visszafizetésére 1060 frt. , Ipariskola fentartása 150 frt. Erdőrendezési költség kiegészítésére 166 frt 67 kr Árva ingatlanok megbecslési költsége 128 frt. A városi árvaszék berendezésére készült nyomtatványok és könyvkötő munkákra 258 frt 10 kr. Dunst es Pillitz arczképe 200 frt. Különfélékre és előre nem látható kiadásokra 707 frt 61 kr. Szükséglet összege 42,091 frt 28 és fél kr. II. F e d e z e t. Az ide esatolt szerződési másolatok szerint a ros házai és malom után évi haszonbér 540 frt. 70 A város tulajdonát képező szántóföldek után haszonbér 1443 frt 33 kr. A város rétjei és hamuház haszonbére 347 97 kr. Helypénzszedési jog után 5008 frt. Legelő és földadóba a pénztár által előlegezett összeg visszafizetése 351 frt 59 kr. Vasútnál levő barakok helyétől 30 frt. Vadászati jog haszonbére 99 frt. Erdei jövedelem után 3577 frt. Téglaház évi haszonbére 140 frt. Kőbánya jövedelme 78 frt 77 kr. Bor mérési jog után 1121 frt. 50 kr. Csőszbér után 480 frt. Gerencsér ipartársulat vörös föld ásás után 2 db. árpa 10 frt 60 kr. Kubai Hubert a háza előtti korláttól 3 db. ezüst luszast 1 frt. Bauer Károly a közvágó hídtól 2 db aranyat 10 frt 60 kr. Mészárosok legeltetésért 20 frt. Adóvégrehajtásokból 820 frt 77 kr. Községi pótlék hátralékból 5000 frt .X Mérték hitelesítésből 943 frt 98 kr. Murvavágás után 300 frt. Vasút melletti terület használatáért 1 frt. Legelők használatából 300 frt. vakr. évi frt Az aranyoskuti kőbányánál 200 négyszög öl tér s let használatáért 100 frt. A szegényalap 2489 frtn ak 4 és fél perczentes ka matja 112 frt. Kanászlak 2000 írtnak 4 és fél perczentes ki matja 90 frt. Különféle és előre nem látható bevétel ek a rój tartozásokból 220 frt. Fedezet összege 21,133 frt 71 kr. Összesítés. I. Szükséglet összege 42091 frt 23 és egy tized ki II. Fedezet összege 21,133 frt 71 kr. Melyet levonva lészen a pótlék által fedezendi összeg 20,957 57 és egy tizenegyed kr. Az ide alázárt kimutatás szerint a városi köz ön ségnek 1883-ik évre előirt összes királyi ad ója 93,85' frt 86 kr, melyből levonandó; a) általános jövedelmi pótadó 11,855 frt 35 kr. b) a szükséglet 2-ik száma alatt oldalasitott kimu tatas szerint a város saját birtokai után fizetendő eg; évi adó 1628 frt 46 kri c) Ezen költségvetés szükségletének 3-ik számi alatt kitüntetett egyenértékű adó 335 frt 56 kJ. d) A IV. oszt. kereseti adóból lelkészek és tanítói részére levonatik 431 frt, c) Jutás pusztára kivetett 1827 frt 45 krnak feli része 913 frt 72 kr. 15,174 frt 32 kr. Melynek levonása után marad 78,690 frt 54 kr Melyből az ide alázárt okirat szerint előrelátható lag az 1884-ik évbe leírásba jön, s igy az adóalapbó levonandó 2381 frt 47 kr. Lészen a tulajdonképeni adóalap 76,309 frt 6 kr Ezen összegre minden forintra 28 krt. számitví befog folyni 21,366 frt 52 kr. Melyet hasonlítva a kivetendő összeggel 29,951 frt 54 kr. több vettetető ki 408 94 kr. Kelt Veszprémben 1883 évi november 2-án Kovács sk. polgármester, Rosenthal Nándor sk. v. tanácsos Balogh Károly sk. v. tanácsos, Csolnoky László sk. v. ügyész Vikár Lajos sk. v, főjegyző, Perlaky József sk. városi számvevő. Jelen költségvetési előirányzatra a pénzügyi bizottság a folyó évi november 5-én tartott ülésében a következő módosításokat tette javaslatba: A szükséglet 15 folyó száma törölt 328 frt 97 kr. A szükséglet 37 f. sz. 50 frt. Törölt összesen 378 frt 97 kr. E szerint a szükséglet összegét megállapította 41,712 frt 31 kr. A fedezet 8-ik száma alatt erdei jövedelmet emelte 423 frt. Ezen tétel emelésével megállapittatott a fedezet összege 21,558 frt 71 kr. Melyet levonva pótlék által lészen fedezendő 20,155 frt 60 kr. Ezen összeg fedezhetése végett a 78,309 frt. kr. adóalapra minden forintra 26 krt. számítva, kivettetik községi pótlék 19,840 frt 34 kr. és igy kevesebb fog kivettetni 315 frt 26 kr. Kelt Veszprémben 1883 évi november 5-én Perlaky József sk. városi számvevő, Eszterhay Ferencz sk. a pénzügyi bizottság elnöke, Vikár Lajos sk, városi főjegyző bizottsági jegyző. Pótköltségvetési előiráuyzat 1884. évre. I. Szükséglet. Az idecsatolt okirat szerint 1883. évi adózók összeírására kiküldötteknek napi dijaikra 1883-ik évben kifizettetett 28 frt. Ipariskola berendezési költsége 389 frt. Erdő rendezési költség 333 frt 32 kr. Jeruzsálemhegyi fecskendő félszer építési, költsége 594 frt 40 kr. Uj városház kijavítási költsége 534 frt. Pénztár helyiségébe készült 3 drb asztalért 90 frt. Szükséglet összege 1968 frt 72 kr. II. Fedezet. A fentebbi szükséglet az ide oldalositott kimutatáson foglalt községi pótlék hátralékból leszen fedezendő 1968 frt 72 kr. Veszpr^rf?'. t. város részéről 1883. évi november hó 28-án tartott rendes (őszi) képviseleti közgyűlés jegyzőkönyvéből. Kivo nat. 71. 1883. k. gy. szám. Veszprém városát 1884 ik évre érdeklő költségvetési előirányzatot összes mellékleteivel a r. tanács s pénzügyi bizottság javaslataival együtt polgármester ur tárgyalás végett bemutatja. Minthogy a beterjesztett költségvetési előirányzat az 1871. XVIII. t. ez. körülményeinek megfelel, mután abbn e városnak mindennemű jövödelmei s kiadásai felvéve lettek ; minthogy ezen költségvetési előirányzat a törvény értelmében hirdetmény utján is közzététetett s azonkívül a v. képviselők között is kiosztatott. Minthogy továbbá mind a szükséglet, ming a fedezet tétele kellőleg indokolt, mindezeknél fogva a pénzügyi bizottság által tett módosítás szerint a szükséglet összege 41711 frt 31 egy negyed krban, a fedezet összege 21556 frt 72 krban clfogadtatik, a fedezet nélkül maradt 20155 frt egy negyed kr. pedig minden adótorint után 26 krban kivetendő községi pótadó utján fedeztetni s a községi pótadó kivetésének engedélyezése végett Veszprémmegye tek. törvényhatósági bizottságához felterjesztetni rendeltetik: Kiadja a főjegyző. Színház. A múlt szombaton Csiky G. „Bozótí Mártá“-ja került színre. A darab kitűnő hatásos színmű, fölötte nehéz jellem alakításokkal. Sághyné (Bozóti Mártka) jelesen felelt meg nehéz szerpének, Sághy (Villanyi) most is ragyogtatta tehetségét. Tolnainé (Vilma) a megszokott kedves jelenség volt. Tolnai (Erszényi) számtalanszor mosolyt csalt a közönség ajkára. Tukorai, Palotai Gy. és Hegyessy szintén jelesen megállták helyüket. Általán minden tag hozzájárult az est sikeréhez. Vidor Pál színmüve „A vörös sapka“ vasárnap került színre. Á darabot biz alig tudta megmenteni a szereplők igyekezete. A szereplők közül fölemlítendő Tolnainé, Tisztái Miksa, Tukorai, Sághy és Tisztainé. Kevés, unatkozó közönség. Hétfőn a „Kornevilli Harangok.“ Tisztái M. a vezérszerepnek, Sághy Gáspár apó szerepének felelt meg kitünően. Tolnainé (Zsermén), Ács Flóra (Szerpolette), kedves jelenségek voltak. Tolnai jó tenor hangot produkált, ügyes játéka mellett. Faludi komikumával hatott. Tolnainé Mari közönségünk kedvenezének jutalomjátéka, kedden volt. „Az igmándi kispap“ került színre. A közönség megtöltő a színházat. Tolnainé min- végig leköté figyelmüket. Terünk szűk volta miatt nem foglalkozhatunk valamennyi szereplővel ez alkalommal.
