Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-07-15 / 28. szám

Nem, a szabadságért lelkesülni tudó, józan magyar nép ezt nem teheti, nem akarhatja !

Igaz, vannak a zsidóknak is hibájuk, bűneik, vannak köztük uzsorások, vádolják ökéV csafessal smeffeléveí "

De hát nincs-e uzsorás keresztény, nincs-e keresztény a ki csal! Igen is van! Azután ezek ellen a bűnök ellen ott van a corpus juris !

Legnagyobb hibájuk a zsidóknak az egy- máshözi túlságos ragaszkodás,' mert ha egy zsidó bűnt követ el, a többi azonosítja vele magát és mindent elkövet megmentésére. — De ha őket, velünk teljesen azonosítjuk, egyenlőkké tesszük, elfog múlni az is, és nem fogja a zsidó magát, többé külön népnek tekinteni,hanem csak külön felekezetnek!

Alkotmányos utón oldjuk meg a zsidókérdést és akkor büszkék lehetünk önmagunkra és első helyet foglalhatunk el a czi- vilizált nemzetek sorában... —r —a.

Szabályrendelet a zárórákról.

Veszprémmegye hatósága elrendelte, hogy a megye területén levő korcsmák nyáron esti 10, télen pedig 9 órakor bezárassanak,

Nem tudjuk mit akart ezzel a t. megyei hatóság elérni; a szolidság érdekében tette-e, vágy hogy elejét vegye a zsidó-heezczeknek ?

De, ha ezeket akarta, akkor megjövendölhetjük, hogy fájdalmasan csalódni fog, hogy miért ? ez alkalommal nincs terünk az indokolásra.

Ha pedig azt akarta, hogy a szegény iparos polgár és gazdaember, ki nyáron esti 9—10 óráig dolgozik, egy kis szórakozást ne találhasson, társaságot ne alakíthasson magának; mondjuk, ha ezt akarta a t. megyei hatóság, akkor ez intézkedésével czél- ját érte.

Nem akarjuk ez intézkedés czélszerü vagy czél- szerütlen voltát fejtegetni ez alkalommal, csak ide iktatjuk a következő sorokat, mely sorok több tekintélyes polgár aláírásával hozzánk érkeztek:

Zsandárvilág!

„Tehát megtörtént Veszprémben is, — bevárta a megye hatósága mig a jövedelemadókat letárgyalják, — aztán bocsájtott ki egy szabályrendeletet, hogy a korcsmákat, kávébázakat télen 9, nyáron 10 órakor be kell zárni, kifejtvén benne a törvényes következményeket, pénzbüntetést, elzárást, üzletbetiltást stb. — Az amúgy is sanyaruságos üzleti vizonyok között Veszprém ez ágbeli iparosainak több nem kellett; záróra oly városban, hol a legbékésebb, leghiggadtabb polgárság lakik, — úgy látszik előkészítője a melegen pártolt s várva várt zsandárvilágnak, mert erőnek erejével izgatják a lakosságot. Nem hihetjük, hogy azok a jó urak, kik e szabályrendeletet kiadták, ismernék a korcsmáros : és kévés irigylendő helyzetét, — hisz ezek szeretnék legjobban, ha már 10 órakor lepihenhetnének, napközben megkeresvén annyit, hogy a sok terhet nagy adót félre tehesse, de mindenki tudja, hogy a nyilvános helyeket leginkább este szokás felkeresni, hogy ott némi szórakozást találjanak a napi munka fáradalmai irtán, de ezután ezt sem szabad tenni az adózó polgárnak ; dolgozzál kutya, fizess adót, minek neked a szórakozás is. Bevárták ezen rendelet kibocsátásával a jövedelmi adók letárgyalását, hogy az adókat feljebb emelhessék — s az illetők alapos kifogással, igazolással a jogtalanság ellen ne élhessenek, — nem veszik tekintetbe, hogy a szegény korcsmáros amúgy is mennyire van terhelve a regale-adóval is, mert nálunk ez püspöki javadalom, tőle egy kegyúri főbérlő bírja, s midőn egy alkalommal a kegyelmes püspök mint főpásztor, és ; hitatya figyelmeztetett főbérlője zsarolására és egy tel- : jes biztosítékot nyújtó consortium kérte a regalebér- 1 letet, hátat fordítót, házilag nem akarja kezeltetni, — mivel mint mondá, ő sem tücskét, sem bogarát nem akarja árvereztetni senkinek sem, de azért nyugodtan nézi főbérlője zsarolását, 200—600 frt évi bér mellett csak annak ad bormérési jogot, ki az általa készített kotyvalék pálinkát is méri, hogy ezzel butíthassák el a népet, a szegényt, kinek borra nem telik. Fizet a bormérő még fogyasztási adót is, hát még a kincstári ?

De szabad Veszprémben mindenkinek négy hónapon át saját borát kimérni, szabad egész éven át boutelliázni, ezért regale-adó nem jár, sőt még jövedelmi adót sem fizetnek; — károsítják tehát a túlságos terhekkel megrótt korcsmárosokat — s ezentúl tessék 10 órakor a korcsmát is bezárni és a vendéget is kidobni, fizetni 5—600 frt regale-adót, 4—500 írt házbért, 5—600 frt után jövedelmi adót, fogyasztási adót, mindenféle más pótlékokat, és ezt esti 10 óráig kell bekeresni. — Kitől, hogyan ? erre válaszoljanak a tisztelt zárórát behozó törvényalkotó urak. Szükséges a záróra, belátjuk magunk is, ott, hol garázda nép van, az éjjeli csend és rendzavarások napirenden vannak, — de Veszprémben? — Vagy talán ezzel akarják a zsidóheczczet megelőzni? Tévednek, mert Veszprém békés lakossága sokkal higgadtabb, semhogy erre szükség volna. — Tudjuk nagyon jól, hogy e sorainkkal semmi ezélt sem érünk el, de hallgatással még sem vehettük, s az fáj leginkább, hogy oly időben adták ki a zárórai rendeletet, midőn az adókat már majd minden egyes korcsmárosnál felemelték, s az ellen orvoslást sem kereshet, de mégis meg fogjuk

kísérteni, talán a pénzügyminiszter meghallgatja kérésünket s tán országos képviselőnk is tesz lépéseket ezen ügyben. Elvárjuk!

A balaton-fökajári eset alkalmából. )

A „Veszprémi Független Hírlap* 27-ik számában megjelent azon közleményt, melyben elmondatik, hogy Balaton-Főkajár községben a tisza-eszlári esethez hasonló eset történt, — minden más alkalomkor figyelmen kívül hagytam volna. De számolva a jelenlegi helyzettel, midőn néhány fővárosi hírlap a hírvágy által ösztönözve, nem a kultúra terjesztésére, Hanem az ellenkezőnek elérésére fordítja a sajtószabadság magasztos intentióját, és hogy néhány példánynyal többet árusíthasson el, nem riad vissza a legnemtelenebb eszközöktől, hogy szenzacziós közleményekkel, melyek sokszor a legszemtelenebb hazugságokból állanak, hitfelekezetíink ellen izgassanak, —r elhatároztam, hogy a közleményre, melyhez müveit, elfogulatlan és józanon gondolkodó embernek úgy sem kell magyarázat, válaszoljak.

Igen sokan a senzatiós közlemények által el- ámitva, a metszőket, vagy a szokásos megnevezés szerint a sakterokat nem is tartják jelenleg másnak, mint egyedül emberölések czéljára alkalmazott személyeknek, holmi emberevő kannibáloknak stb., mellékesen akarom megjegyezni, hogy ott, hol sakter van, azért embereket nem esznek, — és hogy az izr. hitközség kebelében a sakterek 3 féle czél elérése végett alkalmaztatnak:

O

1- ször azért, mert a gyermekek nevelése megkívánja, hogy ne lássa maga előtt az állatok kínzását, ne legyen alkalma örülni azon, midőn a csirke nyakát kitekerik, és addig ficzánkodik, mig páráját kiadja, mi által az érzés eltompittatásától őriztetnek meg.

2- szor a metszésért járó dij a község tagjaira rótt indirekt adót képez, mely a községi háztartás egyik jövedelmi forrása.

3- szor azért alkalmaztatnak, hogy a forgalomba hozandó húst megvizsgálják, és csakis akkor engedjék elárusítani, ha annak egészséges voltáról meggyőződtek, — minden más hir, mi a sakterokra mondatik, mint például a vallási czélból történt gyilkolás, szertartáshoz szükséges vér megszerzése s több efféle, bor melletti társalgásnak talán jó, de mégis alaptalan rágalom, melyek izgatások ezéljából közöltetnek és melyeknek szomorú következményei: az egymás iránti bizalmatlankodás előidézése, a kül- és belföldön a hitel megrongálása, a kereskedelem tönkretevése, és ezáltal a földmivelés és ipar érzékenyen sujtása. A kereskedelemben annál inkább érezhetők az izgatások nyomai, mert más években julius hónapban az adás-vétel már űzetett, jelenleg a kereskedők egy része attól tartván, hogy az izgatások folytattatnak, a nagyobb üzletek kötésétől tartózkodik, de még több, ha az izgatások meg nem szűnnek, a külföldi kereskedők bizalmatlanság következtében a pénzküldeményeket és megrendeléseket is beszüntetik; miután ha ketten veszekesznek, mindig a harmadik huzza a hasznot, bizonyára a szomszéd államok kárörömmel nézik a nálunk létesített zsidó- heczczeket, mert mig nálunk a heczczek következté- a termények a kereskedelmi versenyből könnyen kimaradhatnának, más államok fognák eddig verseny- képtelen terményeiket versenyképessé tenni és kereskedelmünket a világpiaczról leszorítani.

Gondolják meg tehát az izgatok, hogy aratás ideje van, a kereskedelem most veszi kezdetét és a heczczek által kiszámithatlan károkat okozhatnak.

De eltekintve mindezektől az 1882-ik év úgy látszik a történelemben sajátságos hírre akar szert tenni, mert mit jelentsen az, hogy Afrikában a mohamedánok a keresztényeket, Európában a keresztények a zsidóvallásuakat üldözik. — Aggodalommal tekintünk a jövő elé, vájjon nem esünk-e vissza a keresztes háborúk és inquisitió irtózatos korszakába?!

A mi pedig a Balaton-Főkajár községről közölt fentebb mondott czikket illeti, az nézetem szerint említést, és igy czáfolatot sem érdemel, és csak any- nyit jegyzek meg, hogy hir szerint ugyanazon községben úri ruhába bujt intelligens kinézésű egyének egy kis leányt egy zsidó padlásába bujtattak, hogy ezt keresve, ez által a zsidók ellen izgassanak, a mi persze nem sikerült, mert a zsidók észrevették.

A VIDÉKRŐL.

__________

Pá

pa, 1882. julius 12.

— A „V. F. H.“ szerkesztőségéhez. —

Az általános hangulat jeleu állapota a fővárosi szerkesztői teendőket, mindenki tudja, hogy nagyban megkönnyiti. Elczlapjaink élénk humorokat produkálnak, napilapjaink egész a csömörletig nem telvék ollózott, idegen hiranyaggal! — a Kárpátokon belül minden érdekes és ingerlő manap.

A fővárosi hirlapiróknak a parlamenti szünetelés idejében a lembergi hűtlenségi pör s az eszlári sakter regeszerü szövevénye kapóra köszöntött be.

Itt-ott üdvös s a kor igényeit nagyban kielégitő eredményeket insolvál az eszlári eset, ilyennek jelezhetem a nálunk Pápán megindult nemes törekvést, mely méltán sikerült kifolyása az itten végbement antise- mita színezetű hadjáratnak.

Ha valahol, Pápán van újszülött vagyis analitice a kor szelleméhez alkalmazkodó, Ízig magyar érzelmii- zsidó fiatalság. Üdvözöljük őket, és segítse a mindenható Jehova dicséretes elszántságuk pályáján. E kiváló

*) Egy izraelita polgártársunktól vettük e sorokat, melyeket minden kommentár nélkül közlünk.

tiszteletet érdemlő fiatal testület (mert már azzá növekedett), sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint hogy Dr. Breuer főrabbi ur lenne szives a magyar nyelvet magáévá tenni, — tenne abból is doctorátust, melynek eredményes kiviteléről, ha nem is kapna kutyabőrös „ igazságot,“ mindenesetre megfelelőbb lenne egy magyar izraelita hitközséget vezérlő főrabbihoz, mint azon doctori diploma, melyre német eredeténél fogva a manó sem hederit.

Higvje meg édes lelki atya, annak a múlt szombati igehirdetésnek nagyobb lett volna súlya, de pub- licuma is, ha azt édes hazai nyelvünkön zengi el dr, főrabbi ur, mikor veszi észre, hogy egy nemzetnek léte, ergo mindennapi kenyere a nyelv, mert legyen szives lelki atyaságodnak e magyar axiómát lefordítani: „Nyelvében él a nemzet.“

Egy deputatio fogja főtisztelendőségedet tisztelegvén megkeresni, melynek előadója, talán hódolva a vallás hidetője iránt kötelességszerü tiszteletnek, nem jelzi éles vonásokban, szigorú hangnyomattal abbeli akaratát, hogy főtisztelendőségedet a magyar nyelv elsajátítására fölszólítsa, — de értse meg és vegye komolyan, mert a mai számtalan váddal szemben ama fiatal testület a hatalmába ejthető minden jogos uton-módon önt arra kényszeríteni már erősen tömörült.

A vallás és erkölcs dolgaiban önhöz tartozó fiatal nemzedéket elég ideig germanizálta, nem sokalta ezt meg önmaga is, no ez már igazán „szélhámosság.* On miatt a muszka zsidók álla fölkophatott volna, hisz nem bir ékes hazai nyelvünkön könyörületességre indító beszédet tartani, vagy hangulatot kelteni, pedig a holdmezővásárhelyi fiatal, derék rabbi alkalomszerű idézete szerint : „Zord századokból éji rém. Jár szerte a fold kerekén.“

No higyje meg ön, hogy csókot sem Révész püspöktől, sem éljent a tömegtől kiérdemelni nem fogna, mert hiszen magyarul sem tud pedig, de éltető magyar levegő lengedez kedvencz szőllőjében. — „Ganz richtig“ mondaná Ábrahám bácsi.

A pápai zsidó nemzedék magyar szellemtől áthatott, hazai nyelven kívánja erkölcsi oktatását nyerni, elvárja főtisztelendőségedtől, hogy ósdi magatartásának adjon már nemzeti irányt, hagyjon föl germani- záló buzgalmával.

Üdvözöljük zsidó polgártásaink fiatalságát s adja Isten, hogy dr. Breuer főrabbi ur megértvén a kor sürgető szózatát, minél előbb kész legyen eleget tenni a jogos felszólításnak.

Városunkban az a roszakaratu hir kering, hogy S/.ammer Mihály boltos a zsidók elleni tüntetés miatt fogva volna. A mennyiben ily gyártmány egy fiatal kereskedő üzleti és egyéni tekintélyét fölöttébb sértheti szélesebb körben is, biztos helyről vett értesülés alapján írhatom, hogy nem igaz. Bizonyos jóindulata üzleti szomszédja akart magának ily valótlanság terjesztése által magának tőkét csapni, az rí ki az egészből.

A múlt vasárnap a „Polgári kör“ kerti helyiségében megtartott tűzoltók nyári vigalma igen látogatott és sikerült volt — megjelent gr. Eszterházy Móricz ur is, mint az egylet védnöke s egész végig kedélyesen társalgott.

Károlyiék sem a legjobb időben kerestek meg bennünket, minden előadásuk üres ház előtt folyik le, pedig, ha egy oly vendég, mint a jelenleg itt vendégszereplő Tamási ur, nem hoz össze telt házat, akkor már jelek mutatkoznak a város kebelében.

Bizony jelek. A zsidóközönség tartózkodik este 8 órán túl nyilvános helyen megjelenni, nehogy insultusnak, vagy más eshetőségnek legyen kitéve.

Itt-ott keserű leve folyik a lefolyt zsidóheccznek.

Radius.

CSARNOK.

Balatonmellóki fürdők.

Itt a fürdő-évad!

Pakol a nagybirtokos, a tisztviselő, az iró az ügyvéd és orvosi kar, a széptevő fiatalság, kinek csak szórakozásra egy kis ideje, megtakarított pénze van, hogy a munkában töltött órákat kipihenhesse, üdülést és egészséget nyerjen.

A Balaton vidéke régtől fogva kedvencz tartózkodási helye a fürdő vendégeknek; nemcsak azért, mert Magyarországnak egyetlen Balatona van, mert a vesz- prém-zalai hegyláncz szőlőkoszorus halmai, a badacsonyi classicus vidék olyan panorámát nyújtanak,mely ritkítja párját, mert a déli partok hosszát gyors közlekedésre vasútvonal futja át, hanem mindenek felett azért mert a nagy tó vizének gyógyereje, a jó lég jótékonyan hatnak az egészségre. S ez a legfőbb ok.

Távol legyen tőlünk, hogy egészség tekintetében elemezzük a Balaton vizét, a lég balzsamát, ezt tegyék meg az orvosok, mi csak az egyes fürdőhelyek előnyeit, szórakoztatását, kényelmét stb. írjuk le, hogy tájékozzuk azokat, kik a messze távolból még nem keresték fel a varázserejü tó gyönyörű vidékeit.

Balatou-Füred.

Nemcsak a balatonparti fürdők közt, de az országban is egyik a legelső. A zalai hegyláncz aljában, védve az éjszaki szelektől, előtte a Balaton lelket lekötő fényes tükrével, átellenben a Tihany félsziget és a somogyi partok községei, erdős halmaival olyan igéző pont, hol a szobák fülledt légköréből kimenekült lélek örömmel élvezheti az órák gyönyörét.

Füred többé nem a régi Füred, hol legfeljebb mutatásra, széptevósre rándult a szomszéd megyék fiatalsága s midőn az országos hirli Anna-bálnak vége volt, szétfutott a fürdőközönség.

Hanem a szó szoros értelmében gyógyhely, mely európai hírben álló fürdőhelyek mintájára rendeztetik be, évenkint nagyobb építkezések és berendezések által. A zaj, lárma, sport, éji tivornyák jobban megszűntek s

s helyébe lépett a kényelem, a nyugalom, a csende társalgás, rend és mindenek felett az egészség és . test edzése felett őrködő orvosi intézkedések, melyek évről évre nagyobb számban hozzák meg a vendégeket.

Nem egyedül a meleg és hideg fürdők berendezésére, éttermekre, virágos park és kirándulási helyekre fordittatik folytonosan nagyobb figyelem, hanem közelebb olyan fedett sétahely, társalgási és olvasótermek építtettek, melyek bármely hires fürdőhelynek is díszére válnának.

A folytonosan épülő szebbnél-szebb villák a szállásokat is jelentékenyen olcsóbbá tették s olyan kényelmet nyújtanak, hogy ma már nemcsak futóvendégek, a szomszéd megyék unatkozói találják fel itt magokat,— hanem idegen országok követei, státus-férfíai állandó nyári lakásokat bérelnek itt, s teszik élvezetessé a fürdő-évadot.

A balaton-parti rózsaliget, a felemelt és ültetvényekkel szegélyzett sétatér, a parkra forditott gond, a fedett sétatér előtti virágszőnyeges tér, az aréna, a villákban zsibongó élet, az országos hírre jutott savó hatása,—egyformán lekötnek és feledtetik veled a régi Füred tehetetlenségét, schlendrián szokásait.

Sokat találsz már itt a mi európai, a mi más nagy fürdőkben honos, s kiadásainkban legalább megnyugtat.

Kirándulásra úgy a „Kisfaludy“ gőzösön, mint tengelyen egyformán sok regényességet nyújt, aztán — mi a vendégnek egyik legfőbb szüksége — a gyors közlekedés minden irányban nyitva áll.

A vizi kirándulások pedig az utóbbi két évben sok élénkséget nyertek az által, hogy egy angol sok jármüvet építtetett, s a vizi sport nagyban áll az évadok alatt.

Meg kell még említenünk a nagy társaságot, s habár egy évtized óta kevés mágnást látunk, annál több a tudomány és művészet embereinek szám, a középbirtokos osztályból, különösen kereskedőkből nagy eontigens. — Még mindig Ecsy László igazgatónak figyelme őrködik a vendégek kényelme, a rend s tisztaság felett.

Kár, — hogy aránylag a drágaság még mindig nagy.

Siófok.

1870-től egész kilencz éven át folytonosan keresett fürdőhely volt, — hova különösen sok vendég jött Tolna- és Somogy megy ékből, Yeszprémmegye mezőföldi vidéke és Székesfehérvárról. Midőn azonban szép fürdőházát a vihar megrongálta, a tulajdonos Végh pedig másvilágra költözött, azóta kevés az élet Siófokon, pedig kár, mert hasonló jó és kényelmes fürdő, csak ritka pontján található a nagy tónak. A hullámverés, a bársonysima talaj egyformán ajánlják a gyógyerejü vizet. Ez nagy isten áldása itt; hátba ütője azonban ennek a jó és egészséges szállások hiánya s a mi van is olyan drága, hogy Füreden is kapsz annyiért. Midőn egy kis földes szobáért 25-—-35 frtot kérnek havonkint, ez nem tartozik az olcsóságok közé. Ezen tehát minden esetre segíteni kell.

Karlherger fogadója jó szórakoztató hely s itt van találkozása az egész vendégkoszorunak, ki meg is érdemli a pártfogást, mert előzékeny s áldozatrakész ember.

Vasúti és hajó általi közlekedés gyors és kényelmet nyújtó, napjában többször utazhatsz a szélrózsa minden irányában.

Most újra szépen és csinosan van helyreállítva a fürdőház s hisszük, hogy kedvező idővel Siófoknak sok vendége lesz.

Isten megadta a jó levegőt és a Balatont, csak használni kell. S—gy.

Almádi.

A veszprémiek Tuskulánuma. . . .

Szőlőindákkal bafntott hajlékok, előttünk a ringó Balaton, mögöttünk a zöldelő hegyek, fölöttünk a tiszta ég...

Azután azok a jó „compániák!“

A hajlékok szerte szórva vannak, egyik ott van a hegy tetőjén, közel az éghez, a másik a völgyben, a csobogó csermely partjánál vonja meg magát szerényen.

A Balatonon a czölöpökre épített fürdőház ott van, s ez évre már meg is nagyobbitották, hogy a folyton szaporodó vendégek igényeinek megfeleljen.

A múlt évben szokásban volt, hogy a vendégek fölváltva hol ennél, hol annál a hajléknál töltötték az estet, kóstolgatva azt a jó almádii „murczit;“ azután Almádi „saját, külön czimbalom művészének“ zenéje mellett, még gyakran tánezra is kerekedtek azokkal a balatonparti gyöngyvirágokkal. . . Mert vannak ám itt azok is. . . .

A fürdő- és nem fürdővendégek napirendje k ülönben a következő:

Felkelés reggel 11 órakor, ezután fürdés, ezt követi a reggeli, melynek folytatását képezi a „nyers bor.“ Délután S—1/^ órakor az ebéd, ebéd után alvás, alvás után ismét fürdés, fürdés után pedig estebéd. De már ebéd után nem jő alvás, hanem buesu- járás az előre kiszemelt „áldozat“ boros pinezéjé- hez. A lefekvés ideje meghatározhattam — A szolid emberek, megvárják a hajnal hasadását az unsolidak, még egy kis „snapszra* hátra maradnak.

Ez az almádi-i fürdő élet, nem biztatunk senkit, az oda menetelre, mert aki egyszer ott volt, az úgy is vissza megy.

Hangoztassuk tehát a gárda jelszavát: Előre!

A sereg induljon a hullámos Balaton partja felé, nyomuljunk előre és ez az előrehaladás bizony- nyara többet fog érni és több hasznot hajt, mint a Krivosczionu» ragy Bosnyák háború!

a