Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-06-22 / 25-26. szám
Budapest, 1938 június 22. FüggßllßnBiidapesi 3 BORNEMISZA GÉZA iparügyi miniszter a magyar ipari kézműiparnak a berlini nemzetközi kiállításon elért nagy sikeréről nyilatkozik a Független Budapest munkatársának A Független Budapest egyik legutóbbi számában megemlékeztünk arról, hogy a berlini nemzetközi kézműipari kiállításon Magyarország is résztvesz és ennek jelentőségei öl Bornemisza Géza iparügyi miniszter részletesen ki rs fej tette lapunkban a maga álláspontját abban a reményben, hogy a magyar Kézműipar a, nemzetek nagy versenyében is becsülettel meg fogja, állani a helyét. Lapunk más helyén miír be is számolunk a magyar ipar nagy diadaláról, alább pedig örömmel közöljük Bornemisza miniszternek lapunk munkatársának tett következő nyilatkozatát: if j§ — Kezdettől fogva, — mondja Bornemisza miniszter — hogy a berlini ipari kiállítás meghívója megérkezett, nagy súlyt helyeztem arra, hogy azon megjelenjünk s hogy olyan mértékben vegyünk abban részt, ami a mi jelenlegi gazdasági erőnk korlátolt lehetőségei mellett is módot nynjt nekünk arra, hogy a magyar képművesipar jellegzetességét és sajátos »egyéni« vonásait érvényesítsük. Tudtam, hogy ez lesz itt a döntő. Hiszen az adja meg mindig a kézművesipar jellegét, hogy termelése nem gyári, hogy úgy mondjam: nem sablon s így érvényesülése annál biztosabb, minél önállóbb, sajátosabb, egyénibb. S mivel tudom, hogy a jellegzetesség tekintetében sokszor kell ' félteni a magyar kézművesipart s ahol csak jelentkezik, éppen e sajátosságok révén kelti fel maga iránt a figyelmet, Bornemisza Géza tudtam, hogy ez Berlinben sem téveszti el a maga hatását. Amint az eredmények mutatják, nem is csalódtam. De nem csalódtak azok sem, akik minden erejükkel és tudásukkal dolgoztak a végső sikeren. — És ez a siker —i amint a kitüntetések igazolják — nem is maradt el. Hogy harmadik lettünk a győzelemben, az csak addig árnyékolhatja teljes örömünket, míg nem gondoljuk meg, hogy Németországgal, Olaszországgal szemben kerültünk erre a harmadik helyre, ami feltétlenül már egymagában is nagy eredmény és maga is elismerés. S ha figyelembe vesszük, hogy husszonnégy állam versenyéből kerültünk a harmadik helyre, megelőzve ezzel az eredményünkkel nemcsak Lengyelországot, Svédországot, de magát Angliát is, úgy valóban meg lehetünk elégedve. — De még inkább, ha a megnyert díjakon keresztül mérlegeljük az eredményt. Ha figyelembe vesszük, hogy a hetvenötmilliós Németország 12 nagydíjhoz jutott, a negyvenötmilliós Olaszország kilenchez, míg a kilencmilliós M agyar ország héthez, a többi állam egy-két nagydíjával szemben, — Anglia is egy nagydíjat kapott! — akkor teljes értékében ítélhetjük meg a berlini eredményt, amit csak még jobban kiemelnek a többi kitüntetések is. Ezekből is elég szép számmal kaptak derék iparosaink. f— Mindez — azt hiszem — csak serkentő erővel fog hatni Iklézműv-esieinkre és kisiparosainkra, hogy tovább haladjanak az eddigi úton. A tér, a pálya itt valóban szabad és mindenki annyit futhat be rajta, amennyire lelki adottságaiból és egyéniségének erejéből futja. Kárászy István speciális nu<«>pü';ö üzeme. Az összes európai és amerikai autórúgók raktáron, gyártás és javítás, amerikai rendszerű edzőkemence Budapest, VI., Aréna-út 65. Autóbejárat: Angyalföldi útról Telefon: 291-840. Alapíttatott: 1872. — A magam részéről csak azt jelenthetem ki, hogy a berlini eredmények csak igazolták és megerősítették mindig hirdetett felfogásomat, amely szerint a kézműipar hivatottságát hirdettem és képviseltem azokkal szemben, akik megijedve a technika fejlődésétől, már megkongatták a vészharangot s úgy tüntették fel a helyzetet, mintha a kézműipar halálra, volna ítélve a gépi erő munkájával szemben. — Milyen tévedés! Mennyire rácáfol erre az a valóság, amely mindig azt tanúsítja, hogy akárhogyan terjed is a gépimunka teljesítménye, akármilyen veszedelmes olcsósággal is száll ez szembe a kézműves munkával, de azt sosem tudja teljesen háttérbe szorítani és legyőzni. Egyszerűen azért nem, mert itt két különböző dologról van szó s a gép valóban sosem tudja azt nyújtani, amit az emberi kéz. Az a 24 nemzet, amely részt vett a Berlini Versenyen, mind azt vallja, mind azt hirdeti a maga kézműves munkáival és remekeivel, hogy a kézműves ipar íciect hiába kongatták a vészharangot. S minél fejlettebb lesz az ízlés, és jobb a gazdasági helyzet, annál biztosabb lesz ennek a boldogulása is. (Zs. J.) Péntekiéin kiosztották .a berlini nemzetközi kézművesipari kiállítás, díjait é® érmeit. 'Hatvanéigy nagy állami és tisztelet- díjat osztottak sz'é’t a kiállításon résatvett államok között, ezek közül kilencet Németország, hetet Magyarország, négyet-né- gyet Olaszország, Lengyelország éis. Svédország, -a többi állaim pedig 'kettőt vagy csak «így díjat kapott. Maigyanors'zág teljesítménye igen jelentékeny, ha meggondoljuk, hogy a sokkal nagyobb anyaggal felvonuló Németország csak két nagydíjjal kapott többet. Ezért az összteljesítményért Magyarország megkapta Alfieri olasz níéjmiűvelödésii miniszter nagydíját, ezenfelül Magyajoirszáig- kapta a nemzetközi kézműipari kiállítási vezetőségének díját is. A halasi, csipkét a brüsszeli csipkével együtt az észt közgazda sági miniszter tiszteltdí- jáml tüntetők ki. A legjobb építészeti műre kitűzött díjat a »■Magyar csárda« épülete kapta. A csárda tervezője, Leininger Károly iparművész-tanár külön elismerésben is részesült. A kiállítás vezetőségének nagydíját Fehér Ferenc budapesti műszerész visikó'simétene kapta. A nagydíjakon kívül Magyar- ország bárminőt érmet .nyert. A nagysikerű kiállításon a magyar csoportot báró Kruchina Károly miniszteri lOisztály- fönök vezette, ő volt a magyar kiállítás kormánybiztosa # Ha figyelembe vesszük azt az általánosan tudott tényt, hogy a műszaki tudomány éá általában a technika szolgálatában Németország- érte el eddig a legnagyobb eredményeket az egész világon, úgy még többet nyer jelentőségében, hogy a kiállítás vezetőségének nagydíját Fehér Ferenc, a magyar műszerész- ipar kiváló képviselője nyerte el. Fehér Ferenc a műszerészipart Egger B. és Társa- cégnél Budapesten tanulta. Később mint műszerész Berlinben telepedett meg, ahol mint műszerészsegéd Siemens, Bergmann és Deutsche Telegraphen Wer- ke-nél működött. 1909. éviién az Országos Iparegyesület tanulmányi ösztöndíját kapta meg. Szakiskolai tanulmányai befejeztével 1913—1920-ig mint műszaki tisztviselő a Magyar Királyi Posta Kísérleti Állomásán teljesített szolgálatot, ahonnan hosszas, súlyos be- tegsége miatt elbocsáttatván, 1922-ben felgyógyulása után finommechanikai műhelyt létesített. Fehér Ferenc honosította meg Magyarországon a postai bélyegyártó gépek, valamint az értékpapír számozásához szükséges gyorssajtó számozógépek Skriván F. Alapítási év s 1852 Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk IV., Apponyi-tér5 Telefon: 184-334 Zagora Zoltán VIM,°nEszte^házy uitcaP 2o’ Telefon: 136-911 Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és iroda, állónaptái különlegességeket. Telefonkönyv védőtáblákat, noteszeket, íiléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák gyártását, ami jelenleg is gyártási programújába tartozik. 1927-ben Szvetics Emil elektromérnök a Magyar Telefon Hírmondó első műszaki igazgatója által alapított és 30 év óta fennálló műhellyel olvadt Össze. Szvetics Emil elhalálozása után a műhely továbbra is a gyengeáramú elektrotechnikában és a rádiótechnikában használatos mérőműszerek készítésével foglalkozik. Közben igen sok elismerésben és kitüntetésben részesült. 1925. évben az Országos Kézművesipari Tárlat nagy aranyérmével, 1926-ban az Országos Iparegyesület ezüst díszéremmel tüntette ki. 1925-től 1932-ig- az ipartestület több ízben műszerészalelnökkó választotta. 1932—1933. évig az ipartestület ügyvezető elnöke volt és azóta mint a Budapesti Villanyszerelők, Műszerészek és Látszerészek Ipartestületi Székének elnöke munkálkodik. Fehér Ferenc kiváló közéleti munkásságának bizonysága, hogy a kereskedelmi és iparkamara a mestervizsga-bizottság alelnökévé, a kereskedelmi miniszter pedig a mechanikai és elektromosipari szakiskola vizsgabizottsági tagjává nevezte ki. 1936-ban az Ipartestületek Országos Szövetsége levelezőtagjává választotta, ugyanakkor a kereskedelmi és iparkamara a szakma fejlesztése terén kifejtett elismeréséért elismerő oklevéllel tüntette ki. Mindezekből megállapítható, hogy a németországi nagy sikerben és a magyar ipar diadalában Fehér Ferencnek oroszlánrésze van. Apostolok Sörözőié Budapest, IV., Kígyó u. 4-6. Tel. 188-239 Révész János mozaiklapok. kútgyür ük, betoncső vek, paci ló és faburkolatok Újpest, Ősz ucca 14. Telefon: 294-198 Sajgó Alfréd építőmester Budapest, IX., Üllői út 69. Telefon : 130-007 MELCZER KÁROLY építőmester és vállalkozó Budapest, IX., Ferenc körút 14. — Telefon: 187-726 Építkezési vasanyagok vasgerendák, vasúti sínek, [U-vasak, beton gömbvasak, kokszkosarak és szádfaiak Pich L. és Társánál, c&tui. Klein Ifenrih V., Fáik Miksa ucca 11. Telelőn : 128-167 SP ITZ GY ULA, BP EST épftőszerszám kereskedés V.f Katona József ucca 13. Tel. 114-320 KALMÁR KÁROLY építőmester magas- és mélyépítő vállalata Budapest, Vili., Sándor ucca 27. Telefon: 142-909 NÉMETH BÉLA építőmester magas- és mélyépítési vállalkozó 51-627: Budapest, 611., Csatárba út 22. Jakab Gyula műbútorgyára Budapost, XIV., Hungária középkorút 79. Tel: 296-881 Az oirsz. iparművésze ’ i kiállításon a M. Kir. Állami Nagydijjal kiSünictve INDIC úáMn takt A GÁZHÜTÖSZEKRÉNY APRÓ GÁZLÁNGJA Staub wl eleqánó fBudapvót
