Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-06-22 / 25-26. szám

Függelion Buűapesl Budapest, 1938 június 22. Nagyjelentőségű tervek a Gázművek fejlesztésére és működésének átalakítására Az üzempolitikai bizottság elaborátuma a Gázművek munkásságának és üzemi gesztiójának új szabályozásara Nyilvánosságra került az. üzempolitikai bizott­ság egyik legnagyobb jelentőségű munkásságáról szóló jelentés: a Gázművek vizsgálata és az annak alapján előterjesztett javaslatokat tartalmazó ha­talmas elaborátum. A Zsitvay Tibor elnöklete alatt működő bizottság 14 kiváló szakértőt hívott meg a bizottságban való közreműködésre, hogy tudásukkal a bizottság munkásságát támogassák és a helyes állás- foglalásra segítsék. A közreműködő szakértők a kö­vetkezők voltak: Birrnaczky Szilárd, a P. K. igaz­gató-főrevizora, Bodócsy István, a Központi Gáz- és Villamossági Rt. műszaki főtanácsosa, Erdélyi Sán­dor, a Salgótarjáni Kőszénbánya főmérnöke, Ferencz Pál vegyészmérnök, a Berlin, Anh. Masch. A.-G. vezérképviselője, Kendi Finály István mérnök, vitéz Gálócsy Zsigmond vaskohómérnök, egyetemi magán­tanár, Halász Ernő gépészmérnök, ny. MÁV igaz­gató, műegyetemi előadó, Jaszovszky János gépész- mérnök, a Központi Gáz- és Villamossági Rt. igaz­gatója, Misángyi Vilmos műegyetemi tanár, Na- hoczky Alfonz iparügyi minisztériumi osztálytaná­csos, vitéz Pétery István iparügyi min. tanácsos, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár, Dabis László, a Bakteriológiai Intézet igazgatója és Varga József műegyetemi tanár. A 60 oldalra terjedő tartalmas előterjesztés fe­jezetenként foglalkozik a feltett kérdéscsoportokkal és mindegyikre vonatkozóan külön-külön ismerteti ügyi a szakértők, mint a bizottság állásfoglalása alapján kialakult javaslatokat. A gáztermelés Az első fejezet a gáz termelésére vonatkozó vizs­gálati anyagot tartalmazza. A hely rövidsége miatt csupán a bizottság javaslatait ismertetjük ez alka­lommal, amely a következőket mondja: — Az óbudai üzem rendeltetésének mindenben megfelel. Kívánatos továbbra is a hazai szénből ter­melt generátorgáznak a kőszéngázhoz való keverése, annak ellenére, hogy az üzemnek ez jelentős kiadási többletet okoz.. A hazai barnaszenekből való gáz­gyártás kérdésének megoldásáig a külföldi gázszén behozatala elé akadályokat gördíteni nem szabad, Tanulmányi társaságot kellene létrehozni avégből, hogy a hazai barnaszeneknek a gázgyártásnál való felhasználását minden vonatkozásban vizsgálja meg. Indokolt a földgázkutatásnak a főváros által való támogatása. A főváros melegellátása terén a gázgyártás jelentős szerepét igazolja, hogy a Gázművek által értékesí­tett gáz és koksz évenként mintegy 1300 milliárd ka­lóriát képvisel. A Gázművek üzemének a fejlesztése olyan mértékben indokolt, hogy a meglévő termelő- telep jobb, gazdaságosabb kihasználása biztosítva legyen. A Gázgyár bővítésének a kérdését a hazai barnaszenekkel folytatott kísérletek eredmé­nyeinek a figyelembevételével kell napiren­den tartani. Gépberendezés és gázelosztás A második kérdéscsoport az üzem gépberendezé­sének vizsgálatát tartalmazta. Ennek kapcsán a ja­vaslat így szól: A termelő üzem, valamint a műszaki telep be­rendezései kifogástalanok. Csupán a kokszoló és osztályozó berendezés szorul korszerű felújításra. Ezek a különös munkálatok folyamatban vannak. Szükséges az anyagvizsgálatok fokozása és ennek érdekében az üzen' laboratóriumainak fejlesztése. A gáz elosztására vonatkozóan ezt a javaslatot terjeszti elő a bizottság: A gázcsőhálózat tömörség és szállítóképesség szempontjából megfelelő. A közvilágításnál a régi típusú lámpáknak új, modern lámpákkal való kicse­rélése szükséges. A gáztartók jelenlegi űrtartalma a gázszolgáltatási zavartalanságát kellőiképpen bizto­sítja. Ellenben a Margit körúti és budafokiúti ma már meg nem felelő gáztartók helyett nagyobb űrtar­talommal és megfelelőbb helyen új gáztartót kell létesíteni. A gázelosztás gazdaságosabb megoldása érdekében a csőhálózat bővítésére kidolgozott üzemi tervek he­lyesek és azoknak fokozatos keresztülvitele indokolt. A csőhálózatnak a külső városrészek felé való ki­építése csak akkor indokolt, ha az gazdasági szem­pontból előnyt jelent. A környékbeli városoknak és kör-Sege nek a gázellátásba való bevonása nem idő­szerű. Ezzel csak akkor lehet foglalkozni, ha a gaz­daságosság előifeltételei biztosíthatók lesznek. A lég­védelem előkészítésére tett intézkedések megfelelőek. Az értékesítés A következő kérdéskomplexum a gáz értékesíté­sét ölelte fel. Erre nézve a bizottság a következő javaslatot terjeszti elő: — A városi irodák ügykezelése az adott körül­mények között megfelelő. A mutatkozó nehézségeken lényegesen enyhítene az ríj üzemi székház mielőbbi megépítése. Helyesli a bizottság magánszerelőknek a városi irodák működésébe való bekapcsolását. A gázközvilágítás az elektromos közvilágítást célsze­rűen kiegészíti, fenntartása ezért közbiztonsági szem­pontokból indokolt. De szükséges légvédelmi szem­pontból is. A melléktermékek értékesítése ügyében bemuta­tott javaslat ezeket mondja: — A nyerskoksz tárolására és a koksz osztályo­zására szolgáló terület bŐAÚtése szükséges. Kívána­tos a közönség gyors kiszolgálása érdekében a többi telepről történő kokszelosztás, valamint a kicsiny­ben való eladás fenntartása. A kokszértékesítés elő­mozdítása érdekében szükségesnek tartja a bizottság az öntödei koksz behozatalának korlátozáséit, a Gáz­művek által termelt kokszra megfelelő vasúti díj- kedvezmény engedélyezését. A belföldön — akár kül­földi szénből •— termelt koksznak hazai szénter­mékké való minősítését, a koksztüzelésre létesített berendezések után a házadónientesség és a tatarozási kedvez­mények megadását, az ország nagyobb városaiban, fürdő- és üdülőhe­lyeken belföldi termelésű füst- és kénmentes tüzelő­anyagok használatának az elrendelését, a koksz szénadójának a leszállítását. A tűzifa behozataléinak a legszükségesebb mértékre való csökkentését, a koksztermékek zavartalan elhelyezése érdekében a hazai bányákkal megfelelő megegyezés létrehozását, a koksz értékesítésének fokozása céljából sajtópro­paganda szervezését, az ország koksztermelésének tervszerű elhelyezésére a Gázművek által irányí­tandó közös eladási szerv létesítését. Helyesnek és szükségesnek minősítette a bizottság a benzolgyár­tás tökéletesítése érdekében tervbevett intézkedé­seket. Vagyoni és pénzügyi helyzet A Gázművek vagyoni és pénzügyi helyzetének vizsgálata kapcsán a bizottság megállapította, hogy a főváros által a Gázmüvekbe fektetett tőke meg­felelő kamatoztatása és törlesztése az üzem évi ren­des költségvetésének előirányzatában anuitás által és az üzem gondos üzletvitele révén biztosítva van. Az üzem likviditása kifogástalan, a befolyó és kifizetendő tételek állandó egyensúlya a pénzgazdálkodás zavartalanságát biztosítja. Az összes számításba veendő terhek figyelembevéte­lével az üzem jövedelmezősége 11 százalékra tehető. Az üzem jövedelmeinek a községi háztartás számára való igénybevétele különösen az utóbbi időben túl­zottan nagymértékben érvényesül. A gáz tarifája tekintetében az üzempolitikai bi­zottság ugyanazt a javaslatot tette, amelyet a fő­város közgyűlése jelenleg tárgyal. Ezután az előterjesztés foglalkozik az üzem igaz­gatása, az anyagbeszerzés, kezelés és ellenőrzés, va­Szász Mí bért oki. mérnök út-, vasút-, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, V, Személynök u. 19 Telefon: 118-068 SZENDRŐ ZSIGMOND kövező-, út- és csatornaépítő vállalat Budapest, IX, Sobieski János u. 42. Telefon 130-266 MINDIG^a^^ ad­A GÁZHÜTÖSZEKRÉMY apró gázUngja SARMEZEY ANTAL oki. mérnök, út-, vasút- és csatornaépítési vállalkozó Budapest, XI., Kemenes u. 4. — Telefon: 259-486 SCHMIDT JENŐ oki. mérnök, építési és kövezővállalkozó Budapest, XIV, Hungária körút 136.Tel.: 296-487 Dr. Méret Ernő mérnök, építőmester, burkoló- és kövezővállalata Budapest, III., Beszterce u. 30. Telefon : 163-114 WAHL VIKTOR szabályozó- és mérőkészülékek képviselete, hőmérséklet­nyomás, mennyiség, folyadékszint és nedvesség számára Budapest, VIt. Almássy tér 16. Telefon: 138-689 FEHER FERENC ezelőtt SZVETICS EMIL precíziós mechanikai műhelye és elektrotechnikai laboratórium Budapest, V., Váci út 26. Telefon: 290-786 lamint az alkalmazottak helyzete ügyével és számos­javaslatot tesz. Az Elektromos Művek és a Gázművek propagan­dái ja és versenye tekintetében, valamint az üzem­egyesítési elgondolások dolgában hozta a bizottság: a legérdekesebb javaslatot. A Gáz- és Elektromos Művek kooperálása — A Gázgyár tevékenységéül — mondja többek közt a javaslat — a háztartási melegszükséglet ellá­tását. jelöljük meg és pedig elsősorban a gázhálózat­tal már ellátott területen, de nem tartjuk elzárható- nak az üzemet a hálózat bővítésétől sem, ha az jö­vedelmező. Figyelembe kell venni az ipari fogyasz­tás tekintetében kínálkozó fejlődési lehetőségeket is. Az új építési szabályzatban a kisebb jövedel­műek településére szánt területnek olcsóbb gázzal való ellátását az önköltség határáig szociális szem­pontból megokoltnak látjuk. Mindenféle fogyasztási, fejlődési lehetőségnek azonban határt szab a Gáz- , gyár jelenlegi teljesítőképessége. Ennek megközelí­5 tése esetén vetődik fel majd a kérdés, I lehet-e még szó az üzeni bővítéséről, átala­kításáról, esetleg új gázgyár építéséről. Ami a Gázművek és az Elektromos Művek egyesítését illeti, ez egyfelől a műszaki vezetést, másfelől az. igazgatás racionalizálását érinti. Arra nézve nincs véleménykülönbség, hogy az üzemek műszakilag annyira különbözők, hogy műszaki ügyvitelük csak külön-külön történhet. Ugyanez áll az igazgatás né­hány ágára is. Mivel azonban a főváros mind a két üzemnek a tulajdonosa, a legfőbb irányításnak egységesnek kell lennie. Ez az egység formailag a közgyűlés, a polgármester, az ügyosztályvezető tanácsnok és az ügyosztályi szakbizottság hatáskörében nyilvánul meg, lényegé­ben azonban a polgármester képviseli az egységet. Szükségesnek tartjuk, hogy a polgármesternek elvi jelentőségű és nagy kihatású kérdések eldöntésénél a szükséghez képest, de különösen az üzemek veze­tőségével szemben felmerülő vélménykülönbség ese­tén független szakértők álljanak rendelkezésére. Az anyagbeszerzés terén a kooperáció szük­séges. Az ügyvitelnél a levelezés, számlázás, pénztári szol­gálat, a személyzeti és jogügyi igazgatás összevoná­sával a felekkel való érintkezésben, az óraleolva­sásnál, pénzbeszedésnél lehet szó a közös működés­ről. Mindezen szervezeti átalakítások azonban egy­előre még tanulmányokat és kísérleteket kívánnak. A Fényes Nagycirkusz örömmel jelenti, megérkezett a világhírű és utolérhetetlen Rtvels család. Polo. Renee Rivels, a tíz csodagyermek, elefántokkal, lovakkal, majmokkal és 120 titokzatos ládával. Fellépnek teljesen új műsorokkal egy pompás pazar cirkuszrevűben : Rivelsék a majomszige­ten Egy bolondos család izgalmas, mulatságos, látványos társasutazása 18 képben. A hajót vezeti: Hacsek és Sajó ff ff szellőző berendézések Schubauer Ferenc magánmérnok Budapest, III., Föld u. 51. Tel. 162 206 Peringer Péter és Társai vas- és fómöntőde, motoralkatrész- és gépgyár Pestszenterzsébet, Baross u. 84-S6. Tel. 147-572 Grósz Frigyes oki. mérnök, építési és kövezési vállalkozó Budapest, IX., Bakáts ucca 1. Tel. 386-154 j Kóródi Mihály papír-, írószer-, könyv- és irodatelszerelési cikkek szaküzlete Könyvnyomda — Könyvkötészet Budapest, IX., Mester u. 21. Telefon: 134-144 Vasvári Pál Telefon i 292-888 okleveles gépészmérnök fogaskerék* és gépgyár Budapest, V.f Váci ű* 92 (Villamosmegálló: Véső ucca)

Next

/
Oldalképek
Tartalom