Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)
1938-01-26 / 4. szám
\ VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel •gyütt: egész évre P 24.—, fél évre P l 2.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSEG PARTJA SZEKESFOVAROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Nagy-Budapest felé Életbeléptét te- a belügyminiszter a városrendezési törvény végrehajtási utasítását: ezzel jelentős lépés történt Budapest és az ország városainak fejlődése terén. Uj utakra lépnek februártól kezdve-a magyar városok, köztük legelső helyen Budapest. Hisszük, hogy a nagyság és haladás útjára. Nagy-Budapest körvonalai bontakoznak ki a törvény életbeléptetésével. Azé az álomé, amely vissza-visszatér unos-utafan, mint ahogy ez természetes is. Mert Budapest közigazgatásilag tizennégy kerületből áll ugyan és megvannak a maga földrajzi határai is a térképen, a valóság mégis az, hogy Budapest sokkal-sokkal nagyobb, mint ameddig polgármesterének és törvényhatóságának hatásköre kiterjed. Most, ezzel a törvénnyel, elindul a főváros, hogy- magához ölelje azokat a fiait is, akik az övéi és mégis másokéi: a környék városainak és községeinek gyermekei. Itt keresik kenyerüket, többnyire itt születtek, itt éltek. A gazdasági település örök törvényei azonban elvitték őket a környékre, ahonnan nap-nap után bejárnak a fővárosba, amely igazi hazájuk, mert hiszen városi emberek eöntől egoig, a főváros kultúráját szokták meg, ide tartoznak lélekben és csupán gazdasági okok kényszerűsége alatt váltak hűtlenekké hozzánk. Még így is, hogy elszakadtak tőlünk, Budapest gondoskodik sok tekintetben róluk: .közlekedésükről, hogy bejárhassanak munkájukat elvégezni, m,?g egyéb köz szükség!: tei'kről, „melyeket csak a nagyváros tud nekik adni, hogy megtalálják új otthonukban legalább azt a legprimitívebb kényelmet, amelyhez hozzászólhattuk őket, mielőtt száműztük a környékre. Igen: száműztük, a helytelen, minden előrelátás és városfejlesztési terv nélküli kapkodásban, amely nem szabta meg előre a település irányait, hanem a véletlenre bízta, merre, hová költözzenek: azok, akikéit az olcsóbb megélhetés reménysége a perifériák felé vonzott. Az új törvény és annak végrehajtási utasítása ■olyan konstruktív gondolatot valósít meg, amely műkében hordozza Nagy- B11dapestet. Sőt vészben már meg is valósítja, amikor kiterjeszti a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét a környékre, is.. Egységes irányítás alá kerül Budapest és a környék fejlesztése, vége az eddigi parciális, tervszerűtlen összevisszaságnak, amikor egy testnek különböző részei egymás rovására, sőt gyakran egymás ■ellenére is igyekeztek érvényesülni. Eddig élték a maguk külön-külÖh életét: ezentúl részei lesznek egy gyönyörű gondolatnak: Nagy-Budápestuek. Megszűnik az az anarchikus állapot, amely eddig a legképtelenebb torzszülötteket tenyésztette ki Budapest perifériáin — Budapest ellen. A jövőt készíti elő ez a most életbelépő törvény. De nemcsak Budapest- és a környék jövőjét, hanem a — Közmunkatanácsét is. Valamikor élesen szem- benálltuiik ezzel az intézménnyel, amely csak akadályozta' a. feltörekvő, fiatal város fejlődését, az ön- kormányzat szabad szárnyalását. Most azonban, mióta szellemben és erőben megfiatalodott a Közmunkák Tanácsa, amióta a valóságban is azzá lett, aminek már régen lennie kellett volna: a fejlődés vezetőjévé, Budapest újjászületésének nagyvonalú irányítójává, a városépítési munka lázas tempójának dirigensévé, azóta nemcsak elismerjük működésének nagyszerű lendületét, de őszinte hálával tekintünk nemes munkássága felé, amely rengeteg olyan nagy városépítési feladatot vitt a megvalósulás útjára, mely nélküle álom, papiroson maradt, halvaszületc’tt terv maradt volna. Eddig is fontos szerve volt Budapest életének a Tanács. Ezentúl még hatalmasabb, még szebb feladat vár reá: Nagy-Budapest előkészítése és megteremtése. Az új törvény nyomán, amely a Tanács kezébe teszi le ezt a munkát, végeszakad a káosznak, a tűrhetetlen anarchiának, amely idegenné tette a környéket a főváros ellenében és lass an-lass an ki fog bontakozni az új kép: az egységes terv és egységes munka, amelynek végső eredményeképpen éretten fog lehullani -a fáról a gyümölcs: Augy- I!iidapest. A főváros törvényhatósági élete pedig1 örömmel szemléli ezt a. haladást, melyben immár nem látja, az önkormányzat csorbítását, hanem azt n segítségei, amely eljuttatja oda, ahová feltétlenül mielőbb el kell érkeznie: Budapestről Nagy-Buda- peslre. SZENDY KÁROLY polgármester az iíj költségvetésről, a kormány és főváros egymáshoz való viszonyáról, a áeficitmentes költségvetés erkölcsi és anyagi hatásairól, a kütföiá megbecsüléséről és a főváros gazáasági fejlődésének ellenállhatatlanságáról nyilatkozik a Független Buáapest-nek munkatöbbletet. Hiszen minden ügyosztály költségvetését személyesen s a jó gazda odaadásával irányította, hogy mindegyik megkaphassa a. lefaragás után is azt a szükséges »ge,rendáriun«-ot, ami nélkül nem boldogulhat semmiféle ügyszeretet s elsorvad a legnagyobb lelkesedés is. És Szendy Károly -ezt nem alkarba. Bizalmas köriben) miéig, i,s mondotta, hogy minden munkatársától elvárja, hogy (azzal ia lelkesedéssel dolgozzék iaz új költségvetés összeállításáin1, mellyel a városháza tekintélyének' s az önkormányzat gon- d'Ola|tián|i?Jk miniden fővárosi tisztviselő tartozik. Veszteni Váló idő nilnpseon, hiszen mi törvény ■szabja meg- a határnapot, amikorra az új költségvetésnek készen kell lennie. S ha minden perc kimért is s az idővel sokkalta jobban keli most gazdálkodni, minit talán máskor, mikor már a nagy gond: a háztartás egyeinsúlyámak kérdésié elintéződött, de a polgármester még nagy gondja és munkája közben is időt szakít, mikor a. Független Budapest kér tőle (néhány percet, hogy három kérdést intézzen a polgármesterhez. Éspedig: 1. A főváros és az állam viszonya a belügyminiszter ismert leirata után; 2. milyen vezérelvek vezetik a polgármestert az új költségvetés összeállításában; :5. a szükségessé vált takarékossági szempontok mennyire érintik a beruházások, útépítések kérdését s vájjon nem fogja-e megtorpantam Budapest fejlődésének eddigi lendületét a kék ceruza? Ha katonai hasonlattal akarnánk élni, bátran mondh'atwók, hogy a városházai valósággal a mozgósítása, napjait élte át attól a pillanattól kezdve, miikor Szendy Káról y polgármester ■kézihez vette a belügyminiszter i saniert leiratát, amely a varázskulcsnak bűvészkedő hatalmával nyitotta fel a megoldás . eddig hét lakain a készségeit, reményi; támasztva, hogy Budapestnek végre hiánymentes lesz a költségvetésié és egyensúlyba jön a háztartása. Hogy ennek mikéínt kell megtörténnie? Ez ■a »miként« adja itt a 1 egnagyobb nehézséget, kell érvényesülnie annak az egyétuiségnek, aki az új köitséigfvetés összeállításáért a felelősséget viseli. És .ess nem más, mint az önkormányzat meg- S'ZemélyeisíltŐje: maga Szendy Kiárőly polgármester. S ha iá belügyminiszter leirata olyan, megfeszített munkát jelentett is a városházai minden egyes ügyosztálya,nlaik s főként azok,maik, akik az ügyek pénzügyi részével foglalkoznak, elsősorban magának a polgármesternek jelentett ez óriási Szendy Károly Ebben a »miként«--ben Szendy Károly polgármester az adott kérdésekre a következőkben válaszolt: Alíam és főváros viszonya 1. Ha egyéni érzésemről Íveli beszélnem, amelyet bennem az, ismert miniszteri elöntés keltett, csak azt mondhatom, hogy igazi jó érzéssel és . megelégedéssel vettem 'tudomásul, hogy küzdelmünk nem volt Mába;valói s megnyílt végre az az út, amelyet eddig hiába, kerestünk. Do itt nem egyéni érzésekről, de sokkalta többről van szó. Az önkormányzat nagy kérdésérőlS azt hiszem mindenki, aki ennek a gondolatnak híve, az csak örömmel állapíthatja meg a sikert, ami a minisztérium állásfoglalásán keresztül az önkormányzatnak osztályrészül jutott. Sokan csak anyagi oldalát mérnik a, kérdésnek- Pedig ez az én szememben nem csak anyagi kérdés. Elsősorban elvi kérdés. S hogy az ön- tormám y zu t ilyen megértésire- talált odafent s hogy miéig a költségvetés helyesbítése, azaz ciz új költség vetés összeállítása is az önkormányzat kezén maradt: azt én olyan jelenségnek tartóim), ami felbátorít, a, legszebb reményekre. Azt íbiszeim, ma már nem■ lehet többé a főváros és az állam háborúskodásáról beszélni. Ez ma mar ama oh róni zun us volna. Hiszen maguk a, tárgya- láisiolk, ezek hangja, és a •megértő sradilcim, ami az egészet áthatotta, engem, mint, az ömikormán yziat képviselőjét azzal az érzéssel telített meg, hogy ne.m szembenálló erők küzdelme ez többé, hanem, olyan erőké, amelyeknek egymás -mellett kell haladni ok, mert a főváros érdekei sosem kerülhetnek szembe az állam érdekeivel. Ennek a felfogásnak az érvényesülését érzem én a minisztérium, állás .foglalásában, és döntésében lés úgy érzem, hogy ez a nagy elvi siker engemiet is, az önkormányzat, minden hívét is arra sarkal, hegy az eddigi úton tovább haladva, dolgozzunk és küzdjünk Budapestért. Mert ez a küzdés nem hiábavaló és nem eredménytelen. — HlOlgy a miniszteri döntés anyagi oldalát so hagyjuk figyelmen kívül, ősizinutén meg kell mondanom, hogy bár többet szerettem volna elérni, (mégpedig azért, hogy a. főváros anyagi helyzetén még nagyobb mértékben segíthessünk, de. az adott körülmények között s éppen a közös nagy érdekeik miatt, amelyet mint magyar embernek egy pillanatra sem szabad szem elől. tévesztenünk, meg kell az eredménnyel elégednünk s ennek mértékéhez igazítani kiadásainkat és háztartásunk tételeit. Ez persze nem akarja a tárgyalások befejezését és végső szavát jelenteni. Hiszen a döntés elvi sikere éjppen abban
