Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-01-19 / 3. szám

F&ggetlen Budapest Bad«pest, 1»38 január 19. I Kálvintéri Gyógyintézet Rt. IX., Ráday ucca 2., II. kapu. Telefon: 1-865-01 Főváios, MABI, Hangya stb. betegsegélyzők utalványaira díjtalan kezelés. — Idegesség, mozgásszervi megbetegedé­sek, koravénülés fáradékonyság stb. szakszei ü gyógyítása. Az összes legmodernebb gyöktényezőkkel felszerelve. A tantusz és a népszerűség — Levél a szerkesztőhöz. — Tudom, Igen tisztelt Szerkesztő úr, hogy ez a két fogalom nehezen egyeztethető össze. De éppen erről szeretnék írni, mert sohasem árt, ha az ember az eseményekből tanai és tapasztalataiI továbbadja késő nemzedékek okulására. Amikor, 1936 júliusában, a Deszkán7 életbelép­tette az akkor megreformál!« tarifát, a Független Budapest volt az., amelyik kert el és nélkül hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az új tarifa — magyarán mondva amolyan »nesze semmi, fogd meg jól«, amelyből a vállalatnak és így közvet íred városnak semmi haszna nem lesz. Sőt. Hamarosan be keli következnie annak az időpontnak, amelyben újból foglalkozni kell a tarifakérdéssel. Sajnos, ez az időpont sokkal hamarább elérkezett, semmint gondoltuk volna, hiszen már három hónap elteltével napnál világosabban beigazolódott, hogy az új me­netdijakkal a Deszkáit nem felelhet meg a törvény- hatóság álltai reá rótt feladatoknak. Ezen nem volt mii csodálkozni. Igazán nem kellett jóstehetség hozzá, csak egy kis adag józan gondolkodás, hogy az ember előre lássa a fenyegető veszedelmet: a pénzügyi lehetetlenülést, vágj) nem is tudom hogyan nevezik financiális nyelven egy vállalatnak azt oz állapotát, amikor részesedést kell fizetnie a — defi­citből. Szóval a bajok .hamarosan jelentkeztek. Miért? Azért, mert az illetékeseknek nem volt meg a bátorsága, hogy a tarifarevízió kérdésével, ha az már egyszer elkerülhetetlenül eléjük toppant, végle­gesen leszámoljanak'. Apró pepecséléssel ez a nagy és a főváros nézőpontjából rendkívül fontos kérdés nem oldható meg. Most, ennek az esztendőnek első napján, megint kaptunk kóstolót a tarifarevízióból a nyolc fillérre emelt tantusz és a húszfilléres szakaszjegy alakjá­ban. Ha elgondolom, hogy mennyi sok népszerűséget hajhászó beszéd hangzott el, mekkora izgalmat kel­lett levezetni és mennyi betűmilliói vonultattak fel, amíg ez az új tarifarevíziónak nevezett ';>nevetséges egér megszületett, megint csak azt kell mondanom, hogy ekkora fáradtsággal igazán el lehetett volna és el is kellett volna intézni az egész kérdéskomplexu­mot. Már csak azért is, hogy ne mérgezze tovább ° levegőt és hogy végre, túl legyünk rajta. Mert — higyje el, kedves Szerkesztő úr még most sem ju­tottunk túl a kérdésen. A neheze csak ezután követ­kezik. Nem sok idő telik majd el és újból elénk me­red a tarifarev'izió kísérlete, amelynek <— akár tet­szik ez fővárosunk atyáinak, akár nem — szemébe kell nézni. És végérvényesen ki kell küszöbölni a főváros életéből. Ezek után nyilván arra kíváncsi igen tisztelt Szerkesztő úr, hogy mindezt miért írtam meg? Meg­mondom. Azért, mert azt vallom, hogy vannak köz­érdekű és bizony sokszor népszerűtlen kérdések, ame­lyeket mégis csak magasabb nézőpontból.- mondjuk a székesfőváros nagy érdekeinek, nézőpontjából es­nem az egyén i vagy pán t népszer űség szem szögéből kell dűlőre juttatni. Ilyen a. villamos viteldíj kér­dése is. Kell hogy — amint erre Zsilvay Tibor olyan szép és követendő példát adott — legyenek férfiak, akikben van bátorság és elhatározó erő ahhoz, hogy a közérdek szolgálatának ideális magaslatára emel­kedve, nyúljanak hozzá azoknak a kérdéseknek a megoldásához, amelyek bizonyára nem népszerűek a tömegek szemében, de amelyektől nemcsak em)be- rek százainak, hanem ■— bizonyos mértéiben — ma­gának ft. székesfővárosnak a léte is függ. Mert az egyik oldalon azt követelni hangos szó­val, hogy a. főváros jusson az őt megillető részese­déshez, a másik oldalon viszont a hamisan értelme­zett népszerűség és közérdek verében megtagadni a lehetőségét unnak, hogy egy üzem meg is felelhessen fizető kötelességének, talán mégsem az a, mód, aho­gyan egy milliós város szükségleteiről gondoskodni szokás. Erre az eljárásra igazán, pontosan áll az is­mert közmondásnak a fordítottja, hogy: nem lehet kél meggyőződéssel egy nyeregben ülni. Szerkesztő urnái; készséges híve és tisztelője Zólyomi Dezső. *** !*£% Minden szerves lágyát 100 éjyd százalékban felülmúl hatásában Budapesten házhoz szálMtva: 5 q ............ P 15— 50 q..............P 80— 25 q............ P 50— 140 q............P 140— Ké rjen vegyelemzésft! Suppan Champignon Kultúrák, Budatétény Iroda : Budapest, IV., Ferenc József rakpart 20 Telefon : *182-945 Szladleky Mo és Fia első magyar pénzszekrénygyáros és míílaiiatos, xn. kir. posta rendes szállítója Budapest, VOI, Kender ucca 30. sz. Telefon Í 1-324-69 Alapítási év 1867 Nagy üzlet a szemétbánya A Köztisztasági Hivatal rendkívüli kedvező feltételekkel adta bérbe a szeméttelep kiaknázást jogát Többször foglalkoztunk a Köztisztasági Hivatal érdekes problémáival. Megírtuk, milyen új ötletek­kel igyekszik az intézmény vezetősége a .jövedelme­ket szaporítani és a kiadásokat csökkenteni, ezen felül pedig a Köztisztasági Hivatal nívójút emelni. Az intézmény keretébe tartozik a szeméttelep, mely ősidőktől fogva a szegényemberek >»aranybányája«. A szeméttelepre kerülő hulladékok között az újra értékesíthető anyagok nagy tömege található és évtizedek óta vállalkozók űzik itt a »kaliforniai« szerencse,hajhászást. Még a Cséry-telep idejéből le­gendás hire van a. szeméthegyekből kikerülő ócska anyagok értékének, azóta is főbb vállalkozó foly­tatta a szerencse vadászatot a szeméttelepen és egyi­kük sem járt anyagilag rosszul. Még a. főváros is te­kintélyes jövedelemhez jutott a b&nyászási engedé­lyekből, de különösen nemzetgazdasági szempontból felbecsülhetetlen az így megmentett anyagok értéke. Legutóbb is több vállalkozó bérelte a Köztiszta­sági Hivataltól a. szemétbányászási jogot. A rend­szer az volt, hogy minden vállalkozó más-más anyag kibányászásdra kapott engedélyt. Az egyik koncesz- sziótulajdonosnak csak rongyanyagok kitermelésére volt joga, a másik ifémanyagokat gyűjthetett, a har­madik az üvegcserepeket szedhette- össze,. Ilyenfor­mán tehát az anyagok minősége szerint elkülönítve dolgoztak a szemétbányászok. Most új helyzet állott be a szemétbányászási koncesszió ügyében. A főváros ajánlatot kapott egy áj érdekelt­ségtől, mely havi 3(>ÜU pengőt kínált a kon­cesszióért. Ez évente több mint 40.000 pengőt jeleni, lényegesen többet, mint amennyit a Köztisztasági Hivatal eddig kapott a. szemétbányászási engedélyekért. Ezenkívül, a Köztisztasági Hivatal még havonta 500 kg rongyot is kap, amit géptisztításhoz használnak fel. A ron­gyot eddig elég drágán vásárolta a főváros, raősl ezt a kiadást is megtakarítja. Az előnyös ajánlatot a polgámester el is fogadta. Sünijén Zsigmond volt textilgyári igazgató és Kamocsay Béla tették ezt az előnyös ajánlatot, melynek alapján több évre megkapták a szemétbányászási kizárólagossági jogot. Elképzelhető, milyen óriási értékek termelhetők ki a budapesti szemétből, ha csupán a bányászási en­gedélyért több mint 40.0U0 pengőt fizethetnek a vál­lalkozók. Ha a szemétbányászásnál foglalatoskodó többszáz ember munkabérét, a tisztogatási és száilL tási költségeket, a szükséges beruházásokat is figye­lembe vesszük, bizonyos, hogy a budapesti szemét­ből súlyos százezrek vonhatók ki, tehát a szemét­hegyek tényleg aranybányáknak nevezhetők. ventilátor- és lemezára gyár Varga Testvérek Budapest, VI., Röppentyű ucca 61. Telefon : 2-9iö-26 A Községi Takarékpénztár ragyogó üzletéve Minden vonalon emelkedett az intézet forgalma a magánfelek betétjei Ötmillióval emelkedtek Mint az utóbbi években szokássá lett, ebben az esztendőben is Budapest Székesfőváros Községi Taka­rékpénztára hozta először nyilvánosságra muitévi mérlegét. A Községi Takarék, a főváros pénzintézete és egyben büszkesége, ezúttal is olyan ragyogó ered­ményt produkált, amelyért hálával tartozik a székes- főváros közönsége az intézet vezetőségének, amely, élén Lipthag Lajos vezérigazgatóval, nagyszerű mun­kát végzett. A Községi Tokáréi: igazgatósága január 13-áu Szendy Károly dr. polgármester elnöklése mellett, megtartott ülésén terjesztette ellő Lipthay Lajos ve­zérigazgató az intézet 1937. évi mérlegét. A takarékpénztár elmúlt üzletévének eredményei közül a legkiemelkedőbb az a 30 milliós kötvénykibo­csátás, amellyel a. takarékpénztár a székesfővárosnak állt rendelkezésére. Ismeretes, hogy a takarékpénztár a székesfőváros bizonyos rövidlejáratú hiteleinek konverziója céljából, valamint a különféle útépítést és szükséglakásépítkezésekct magukban foglaló beru­házások céljaira egy új törlesatéses kölcsönt nyújtott a múlt év végén a fővárosnak. A takarékpénztár köz­ségi kötvényeket bocsátott ki 31) millió pengő névér­tékben és a Leszámítolt kötvények ellenértékéből ke­rült beváltásra az ugyancsak a takarékpénztár által korábban a székesfővárosnak nyújtóti összesen 21 mil­lió pengő összegű rövidlejáratú, váltóhitel. Ezzel a hitelművelettel a takarékpénztár egyfelől jelentős mértékben állt a székesfővárosnak rendelkezésére, másfelől pedig — és ebben van a takarékpénztárt ille­tőleg a. tranzakciónak nagy és komoly jelentősége — ezzel olyan új üzletágai vezetett be, amivel nemcsak hivatásának felel meg teljes mértékben, hanem, ami, egyben szinte teljes kiegészítése is a. takarékpénztár üzletkörének. Bár ilyen módon a váltótárcából 21 millió pengő visszafizetésre került, az előző évi 56.5 millióval szemben 50.9 millióban mulatja ki a taka­rékpénztár ez évi leszámítolt váltóinak összegét, ami annak az eredménye, hogy nagymértékben sikerült a. váltóállomámyt kommerciális jellegű váltókkal kibő­víteni. Több mint 15 milliót tesz ki az az összeg, amellyel a takarékpénztár ez évben ezt az üzletkörét .kibővítette, amivel egyben mobilitásának fenntartá­sát is jelentős mértékben szolgálta. Ugyancsak jelentős eredménye a takarékpénztár üzletévének a, betétállomány tekintélyes emelkedése, A takarékkönyvekre és folyószámlára elhelyezett be­tétek összege az előző évi 36.5 millióról 91.6 millióra, emelkedett. Ez az emelkedés teljes egészében a ma­gánfelel; részéről elhelyezett betétekre esik, mert az egyéb jellegű betétek az év folyamán csökkentek. A betéteknek ebben a formában és ilyen mértékben való emelkedése különös figyelmet érdemel azért, mert közismert az, hogy a betéti tőkék szaporodása, álta­lánosságban elég alacsony mértékű volt. A takarék- pénztár által kezelt összes betétek állománya 104.5 millióra emelkedőd!. Elénk bizonyítóka ez a takarék­pénztár nagyarányú fej Kiölésének és egyben annak a bizalomnak is, amely n takarékpénztár iránt min­őiig nagyobb mértékben nyilvánul meg a székes-fő­város lakossága részéről. A takarékpénztár érdekkörébe tartozó két vállalat közül a Budapest Székesfővárosi Allatvásár Pénzfor­galmi Rt. a múlt évben 100 millió pengőt meghaladó vásári forgalmat, bonyolított le és üzleti évét minden tekintetben jó eredménnyel zárta. A Parkváros Rt. •jelentős számban és kedvező árban értékesített ezidéa is telkeket. Aktívái értékelésénél a takarékpénztár előrelátó óvatossággal járt el, aminek megfelelően a mérlegé­ben szereplő különféle vagyontárgyak értékelésében igen jelentős tartalékok rejlenek. Ugyancsak ennek az óvatos üzletpolitikának és szakszerű ügyvezetés­iek az eredménye, hogy a takarékpénztár eddig is kitűnő mobilitását teljes -mértékben fenntartotta. A takarékpénztár forgalmúmul nagyarányú emel­kedése és üzletkörének kibővülése a bevételek jelen­tős emelkedésében is kifejezésre jut és ilyen módon, dacára, a kiadások indokolt emelkedésének, a taka­rékpénztár elmúlt üzletéve ez előző évi 339.000 pengő­vel szemben 451.000 pengő tiszta nyereséggel zárult. A takarékpénztár igazgatósága gondos mérlege­lés után a székesfőváros vezetőségével teljés egyet­értésben mégis akként határozott, hogy továbbra is a belső erők lehető fokozását tartva szem előtt, ez évben isem javasolja még osztalék fizetését, hanem a kimutatott nyereségből az alap szab ályszer ü egyéb célokra történő levonások után fenn maradó összeget teljes egészéiben az intézel tartalékalapjához kívánja c:atoini A Jegybank múlt évi üzleteredménye. A Magyar Nemzeti Bank főtan ácsa. január hó 11-én tartott ülésében dr. Baranyai Lipót vezérigazgató előterjesztése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint a nyereség- és vesz­teségszámláját, amely szerint <tz 1937. évi tiszta jövedelem 2.688.399 pengő. A főtanács elhatá­rozta, hogy az elért üzleti eredményből, úgy mint az előző évben, 6l/> százalékos osztalék (részvényenként 7.53 pengő) kifizetését fogja a február 7-én tartandó közgyűlésnek javaslatba hozni. A főtanács tudomásul vette, hogy az Elnöki Osztály kebelében működő Központi Titkárság vezetését dr. Serbán Iván gazdasági főtanácsos, igazgató vette át. Kirchknopff Gyula üveges, üveg- és porcellánkereskedő Budapest, IX., Kálvin tér S U lefon : 1-851-39. Alapítási év 1897 A Nemzeti Casino nyilvános étterem különtermei esküvők és estélyek részére kiadóit. Elsőrendű magyar és francia konyha Tokafhegyalfai Bortermelők Pinceszövetkezete állami ellenőrzés alatt. Budapest, IV., Mária Valéria ucca 8. — Horthy Miklós körtér 1. Központ: Sátoraljaújhely. Feltétlenül megbízható, államilag márkázott tükörtiszta tüzes és édes TOKAJI BOROK kaphatók minden jobb fűszerüzletben, étteremben, kávéházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom