Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-01-05 / 1. szám

2 Független Budapest amit a legvérmesebb remények mellett csak várni lehetett tőle s hogy ez a. szám még min­dig felfelé mutat s fejlődést jelez és nem ha­nyatlást, jogosan állapíthatom -meg, hogy a Szent Év elé bizakodással és remény­séggel nézhetünk, mert igazolni tudjulk 'angol barátaink ama né­zetét, hogy a Duna völgyének a sorsa nem old­ható meg a magyarok nélkül s itt a kulcshely­zet elvitathatatlanul a mienk. 7iz iparosítás kérdése — S itt csak örömmel kell tudomásul ven­nünk Bornemisza Géza iparügyi miniszternek éppen a Független Budapestben ismertetett fel­fogását az iparosítás kérdésében, amely szerint a kérdést úgy akarja megoldani, hogy ne már bevált és gyökeret fogott ipartelepeket ültesse­nek át a fővárosból és a környékből a vidékre, hanem új alapításokat segítsenek létrejönni a vidéken. Ez szerintem minden tekintetben he­lyes é.s célirányos- megoldás, ami, ha minden szempont figyelemibev-é te lével történik: nem maradhat- üdvös hatás nélkül az illető vidékre- éppen úgy, mint a magyar ipar általános érde­keire. Gazdasági és pénzügyi reformok — Legutóbb Kecskeméten tartott beszédem­ben bővebben kitértem arra a kérdésre is, hogy a keresztény gazdasági és pénzügyi poli­tikának mi a kötelessége, hogy szociális tevékenységével megszüntette mindazokat a bántó jelenségeket, melyek a megélhetés lehetőségével küzdő tömegeket any- \ nyira elkeserítik és a tőke és a nagyipar ellen hangolva, alkalmasak annak a hamis látszat­nak az elhitetésére, hogy minden társadalmi bajnak és elégedetlenkedésnek a tőke és a nagy­ipar a szülőoka. Ez persze nem így van, de ezt nehéz a tömegekkel megértetni és valónak elfo­gadtatni. S hogy azzal ne vádolhasson senki, mintha a vidék előtt más programot képvisel­nénk, mint a fővárosban, helyénvalónak tar­tom, hogy megismételjem, mik azok az intéz­kedések, melyeket szükségeseknek tartok . egy­részt az elégedetlenkedés levezetésére, másrészt pedig annak a nagyfontosságú elvnek az érvé­nyesítésére, -hogy nem hogy terhek nehezednek a polgárok vállára, hanem igenis ott és abban van a baj, ha a polgárság a teher megosztását igazságtalannak és jogtalannak találja. Ezért fontos az igazság győzelme a teherelosz- tódás terén. Ezért kívántam és kívánom több gazdasági kérdés rendezé­sét. így elsősorban: a széntermelési adó bevezetését, a cukor- és szeszkérdés újjá- rendezését, a részvényjog reformját, a karteltörvény teljes végrehajtását, a biz­tosítás államosítását, a telepítés kérdé­sének az igazi szociális és népvédelmi szempontból való keresztülvitelét s az összeférhetetlenség olyan rendezését, ami minden félreértést és félremagyarázást ki­zárttá tesz. — Mivel ezek a kérdések éppen úgy érintik a fővárosi polgárt, mint a vidéki polgárság éle­tét, egy pillanatig sem mondok le -a reményről, hogy a, megoldás és rendezés sikeréért folyta­tott küzdelem-ben minden képviselő ki fogja venni a részét, aki nem elégszik meg a politiká­val, amelyben csak jelszóképpen jelentkezik a keresztény szellem, de nem gyakorlati megvaló­sításban. Mindezen reformok keresztülvitelével olyan bevételi többlethez s olyan új erőforrások­hoz jutna az állam, melyek lehetővé tennék a pénzügyi terhek igazságos megosztását, -a töme­gekben azt a meggyőződést érlelvén, hogy a ter­hek elosztásánál nagyon is figyelemmel va­gyunk a teherképességre. sőt ez a szempont a legelsősorban irányadó. Ezen szempontoknak az érvényesülése nagy­ban hozzájárulna egy olyan közhangulat ki­alakulásához, ami kellőleg előkészítené ország­szerte a lelkeket Szent István évének belső át­éléséhez és méltó -megünnepléséhez. M belügyminiszter leirata — Most már a szűkebb községi politika vo­nalával nézve az új esztendőt s arra a kérdésre, hogy mit várhatunk a főváros javára a szőnye­gen lévő kérdések körül s hogy vájjon a bel­ügyminiszter leirata után lehet-e remélni a fő­város húz tart ás ának régen sóvárgott egyen­súlyát ? Minderre természetesen ebben a pilla­natban ma, még érdemben nem nyilalkozhatom, hiszen ez a nyilallutzal csak egyéni felfogást tükrözne, mert éppen a közbeeső ünnepek miatt még pártom- felfogását akkor sem ismerhetném, ha az már kialakult volna. De mielőtt ezt ismer­ném, talán kifejezhetem azt a -meggyőződése­met, hogy a belügyminiszter leiratát igen jelentős és fontos állomásnak tartom, amely ha még nem is jelenti a végííjlomást, de már elindult feléje. Es ez adja meg a jelen helyzet jelien tőségét s leszi lehetővé, hogy bizalommal, nézzünk a jövő r.lébe ... Zsinkay János Budapest, 1938 január 5. A törvényhatósági választói jog reformja Változások a kormány javaslatában a A magyar politikai élet történelmi fontosságú eseménye zajlott le a karácsonyi ünnepek előtt. A kormány benyújtotta a titkos választás, ól, a vá­lasztójog reformjáról szóló javaslatot, melyet a kép­viselőhöz rövidesen tárgyalás alá vesz. Természete­sen ez a -nagyjelentőségű reformtörvény az ország minden egyes polgárát a legközelebbről érinti. Budapestre vonatkozóan is érdekes reformokat tartalmaz a nagyjelentőségű törvénytervezet. Buda­pest étidig 25 képviselővel szerepelt az országgyűlé­sen, ezentúl 27 képviselője lesz a fővárosnak. A vá­lasztás -kétféle választói jog alapján történik, rész­ben az országgyűlési, részben a törvényhatósági választójog alapján. Budapest kerületeiben és a pestkörnyéki ke­rületben a képviselők egy részét az ország­gyűlési képviselőválasztók, más részét csak a törvényhatósági választók választják. A belügyminiszter külön rendeletben állapítja majd meg, hogy a budapesti kei illetékben hány képviselőt választanak az országgyűlési és hányat a lörvény- hdtósági választók. Az új törvénytervezet a választó­jog elnyerése terén szigorítást tartalmaz. Az új választójogi kellékek — a törvényhatósági választások szempontjából — a következők: Törvényhatósági választójoga van annak a fér­finak, aki tíz év óta magyar állampolgár, élethiva- tásszerü állandó foglalkozása van és hat év óta ugyanabban a községiben lakik vagy van lakása, ha 1. egyetemet vagy más főiskoláit végzett és életé­nek 24. évét betöltötte; 2. középiskolát vagy középiskolával egy tekintet alá eső középfokú iskolát végzett és életének 26. évét betöltötte; 3. az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, családfenntartó és életének 28. évét betöltötte; 4. írni-olvasni tud, családfenntartó, életének 30. évét betöltötte és: a) az 1914—18. évi világháborúban vitézségi érmet szerzett, vagy altiszti (tisztesi) rend­fokozatot ért el; vagy b) a Károly-csapatkereszt- iga­zolt tulajdoncsa (tűzharcos), vagy c) önálló ipaios vagy kereskedő; vagy d) földmíves, aki a saját vagy feleségével közös földbirtokán, vagy felesége földbir­lörvényhatósági válaszlásolí terén is tokán gazdálkodik, ha a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme legalább hatvan aianykorona, vagy e) mint gazdasági cseléd vagy mezőgazdasági munkás legalább hat év óta ugyanannál a munkaadónál van alkalmazásban. Törvényhatósági választójoga van annak a nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, hat év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása, ha 1. az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikerrel elvégezte és a) saját vagyoná­nak jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát; vagy b) olyan férfinak a felesége vagy özve­gye, alá a törvényhatósági választójogra megállapí­tott kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt. 2. í. ni-olvasni tud, négy vagy több törvényes gyermeknek adott életet és legalább négy gyermeke életben van — a háborúban hősi halált halt gyerme­ket e rendelkezés szempontjából életbenlevőnek kell tekinteni és olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki a törvényhatósági választójogra megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg megfelelt. 3. annak a nőnek, aki egyetemet vagy más főis­kolát végzett élete 24. évének betöltésétől kezdve van törvényhatósági választójoga, ha a magyar állampol­gárság és az egyhelybenlakásra megállapított kel- lékeknek megfelel és a) élethivatásszel ü állandó fog­lalkozása van, vagy nyugdíjat, öregségi, rokkantsági járadékot kap, vagy saját vagyonának jövedelméből tartja el magát; vagy b) olyan férfinak a felesége vagy özvegye, aki a törvényhatósági választójogra megállapított kellékeknek megfelel, illetőleg meg­felelt. Megszűnik a fővárosi boletlarendszer A vegyes rendelkezések szerint a törvényhatósági választók névjegyzékét is a központi választmány készíti el. Hatályon kívül helyezi az 1930. évi tör­vénynek azt a rendelkezését, hogy az ajánlóívekre az ajánlók szavazójegyének megfelelő szelvényét fel kell ragasztani (az úgynevezett bolettarendszert). Szigorítja a községi választójog feltételeit, akként, hogy a jelenleg is meglévő kétévi adófizetésen, kí­vül az illetőnek a törvényhatósági választók név­jegyzékében kell szerepelnie. NEP-HIREK Mikor és hol fogadnak a NÉP bizottsági tagjai? Dr. Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke, minden csütörtökön a NÉP központi helyiségében (VIII., Eszterházy ucca 30). A kötelező bejelentést a titkái’ság eszközli. Te) bócz Imre főtitkár fogad a NÉP központi he­lyiségében minden délben 11 órától előzetes bejelentés után. Dr. Bessenyei/ Zénó fogad az V., VI., VII. és VIII. kerület NÉP pártirodákban havonta a kitű­zött fogadónapokon. Dr. Bényi Károly minden pénteken fél 7 és 8 óra között a XIV. kerületi párthelyiségben. Thököly út 167. Dongó Orbán minden hétköznap délután 5—7 óra között a pártkörb-em (X., Jászberényi út 2), minden csütörtökön este 7—8 óra között MÁVAG kolónia­épületében (X., Delej ucca 51). Dési Géza: minden hétfőn délután »hivatalosan« fogad s ezenkívül állandóan mindig és bárhol készséggel áll polgártársai szolgálatára. Dorner Gyula minden szombatom délután 6—7 óra között a Budapesti Szent Imre Társaskörben (XI., Horthy Miklós út 15/d). Halter Károly mindennap délelőtt 11—1 óráig a Kőbányai Takarékpénztár Itt. (X., Belső Jászberé­nyi út 7) irodahelyiségében fogad. Dr. Hcfrrer Ferenc minden hó második szerdá­ján este 8 órakor a II. kér. párthelyiségben (Lövő- ház ucca 24). Dr. Hegedűs Bertalan minden kedden este 6—9 köf- ziött a kerületi párthelyiségben (XIII., Mohács ucca 6), ezenkívül minden hétköznap 2—4 óráig lakásán, XIII., Hun ucca 4, II. 5. Dr. ltencz Lajos minden hétfőm, csütörtökön és pénteken 7—8-ig, Krisztina körút 103, a NÉP XII. kerületi párt helyiségében (Déilivasút, indulási oldal). Katona János minden szerdán este 7—8 óráig, mindéin, szombaton este 8—9 óráig a párt Baross ucca 79. szám alatti helyiségében. Kertész Elemér minden héten pénteken 7 órá­tól a NÉP XIV. kerületi párthelyisógében (XIV., Thököly irt 167). Dr. Kövesligethy Miklós minden hétfőn délután 5—6-ig IX., Bakáts tér 9, I. 3. Ledermann Mór minden kedden és csütörtökön reggel 8—10 óra között, Károly király út 13. Dr. Németh Béla minden hétfőn délelőtt 9—10 óra között, I., Naphegy ucca 19. Nagy Ferenc minden szombaton (ünnepet kivéve) este 8—9 óra között a Saskor helyiségében, IV., Vámház körút 4. sz. Dr. (hova Zsigmoml minden hétfőn este 6—8 óráig a NÉP helyiségében (HL, Hajógyár ucca 2). Dr. Pályi Gyula minden hónap második és ne­gyedik keddjén este fél 8 érakor a NÉP párt-helyi­ségében, I., Krisztina körút 103, minden hónap első és harmadik csütörtökjén délután 4—6 óra között, III., Zsigmond ucca 70. Dr. Petracsek Lajos minden szerdán és csü-örtö­kön reggel 9—10 óra, közrölt, I., Attila -a. 11. Sárkány Ferenc minden hétfőn d. u. 2—3 óráig, Damjanich u. 28/a. II. 1. Szántay István minden péntek este 6—7 óra között a kerületi párthelyiségb-en (XL, Bercsényi ucca 7. I.). Szentesi József minden hétfőn és csütörtökön este 8—10 óra között, IX., Üllői út 115. párt helyiség. Dr. Vályi Lajos mindeu hétfőn és csütörtökön dél­után 6 és 8 óra között (VIII., Eszterházy ucca 30). A NÉP központi párthelyiségében. Vágvecsei JVellisch Andor minden hétfőn és csü­törtökön este 9 órakor a NÉP Ferencvárosi Kaszinó­jában, IX., Üllői út 115. Beszámolók. Dr. Hencz Liajos és dir. vitéz nemes Juhász Jenő székesfővárosi bizottsági tagok január 4-én este 8 órakor |hrtják beszámolójukat I., Krisztina körút 103. szám (Déli vasút épülete) alatt a NÉP XII. kerületi párthelyiségében. Katona János ünneplése. Meleg ünneplésben ré­szesítette a VIII. kerület lakossága népszerű bizott­sági tagját, Katona Jánost névünnepe alkalmából. Nagy számban gyűltek össze a választók és küldött­ségek a párthelyiségb-en, hogy szérencsekívána- taikkal halmozzák el a kiváló városatyát. A felkö­szöntők során Gazdg Jenő pártelnök nagyhatású, emelkedett hangú beszédben méltatta Katona Já­nos közéleti szereplését és önfeláldozó munkássá­gát, kiváltképpen a szegénysorsúak érdekében. Usetty Béla dr. és vitéz Tóth András dr. ország- gyűlési képviselők Katona Jánosban az igazi ke­resztény és hazafias érzésű férfiút köszöntötték. Füredy Lajos a kerület frontharcosai nevében üd­vözölte Katona Jánost. A női csoport nevében dr. Buzághné dr. Kócsy Aranka fejezte ki meleghangú beszédben jókívánatait és nyújtotta át a női cso­port ajándékát, egy művészien cizellált ötvös­munkát. Katona János meghatottan mondott köszö­netét az ünneplésért. A Nemzeti Egység Pártja V. kerületi szervezető december Ilié 22-én tartotta meg karácsonyi ünnepségét, melyen a ike- riilet szegényei közül ötvencn kaptak nagyobb s-zeretetcsóma- go-t éis ezenkívül több gyermek részesült cukorajándékokban,. Az U-ninicpélyt a kerület női csoportjának vezetője, dr. Bálint K-ároi'.yné igen me-l-ogszavú bevezetése nyitotta meg, a női cso­portnak áldozatkész munkásságát a Iker. -szervezet nevében dr. Fábián László köszönte meg. A NEp fővárosi pártjának X. kerületi szervezete decem­ber 2l-én nagyszabású karácsonyfa ünnepélyt rendezett körü­lied szegényei számára. Az ünnepélyen megjelent vi|éz Tóth András omszággyüíési képviselő is. Az ünnepi szónok. Dongó Orbán kerületi elnök méltatta az ünnep jelentőségét. A sze- rctetcsomagok m-eliló Halter Károly bizottsági tag még 1—1 pengőt adományozott a szegényeknek. A Nemződ Egység Fővárosi Pártja XII. kor. szorvezoto a kerület kisiparosainak é-s kiskereskedőinek áldozatkész ado­mányaiból igen szeretetteljes karáesenyfaünnepélyt rendezett. Dr. ’Hencz Lajos törvényhatósági bizottsági tag ünnepi meg­nyitója után a szervezet női táborának elnöknöje. Kozma \n- ta'lné mondott köszönetét az adományozóknak, akiknek jóvol- > táb-óit kétszáz csomagot osztottak szét a szegények között. 1 i- téui n-eime-s Juhász Jenő törvényhatósági bizottsági tag a ke- rüilct inovébipii- mondott köszönetét Kozma Äufaluénak ós a no) tábor fáradhatatlan tagjainak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom