Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-02 / 22. szám
Budapest, 1937 június 2. Független Budapest 3 Az üzemvizsgáló bizottság nagyszabású beszámolója és javaslatai a Vízműveknél végzett vizsgálatok alapján Zsil vay Tibor elnök lésével a főváros üzempoMiti- kai bizottsága nemrégen befejezte a Vízművek egész gestiójának vizsgálatát. iA kitűnő szakértők bevonásával végzett özeim revízió eredményéről Zsit- vag Tibor most terjedelmes jelentésben számol be: ismerteti az üzem helyzetét, a szakértők véleményeit, végül a bizottság javaslatait. E 'közlésből természetesen legfontosabbak az üzempolitikai bizottság által előterjesztett javaslatok, mert ezek foglalják magukban a vizsgálat legfőbb eredményeit. Hat fejezetből áll a vizsgálati anyag és az egyes javaslatok a következők: 1. A víz termelésére vonatkozó javaslat ~ A bizottság szerint, a víztermelésnek jól bevált rendszerét, vagyis a természetes szűrés útján történő víznyerést továbbra is fenn kell tartani. A kutak rendszerének megválasztásában arra kell törekedni, hogy a víz a legolcsóbban, a legegyenletesebben és a legnagyobb hatásfokkal legyen kitermelhető. Ezért a jövőben új kutak építésénél aknakutak helyett porózus betoncsőkutak építése ajánlatos. (Mivel az előtanulmányok és számítások azt igazolják, hogy a palotai sziget nyugati partvonalán ily kutak építése gazdaságos, a kutak építését sürgősen végre kell hajtani, hogy addig is, míg az új budai vízmű teljesen kiépül, a vízszolgáltatás szükséges biztonsága meglegyen. Az új budai vízműnek a szentendrei szigetre tervezett 1. és 11. kútesoportját, mihelyt a mederszabályozás kedvező eredményi mutat, meg kell építeni. Azokat a partszakaszokat, ahol ma a kutak működése szempontjából kedvező mélységek vannak, biztosítóművekkel állandósítani kell, új kút- csoportokát pedig lehetőleg csak homorú, tehát mély- vizű partok mentén ajánlatos építeni. A káposztás- megyeri kutak megóvása érdekében ajánlatos, hogy az úgynevezett trianoni gát átalakítása iránt a főváros a földmívelésügyi miniszterhez felterjesztést intézzen, hegy a Duna palotaji, szentendrei és váci ágának a Vízművek érdekeit is szolgáló szabályozására a szükséges tanulmányokat mielőbb elvégezzék. 2. A vízvezetéki víz elosztására vonatkozó javaslat — A vízszolgáltatást csak a városfejlesztésnek a részletekben is kialakított, véglegesen megállapított átfogó terve alapján lehet tervszerűen, a mindenkor jelentkező igényeknek megfelelően megoldani. Ezért a Vízmüveknek az illetékes szervekkel való együttműködésben ,a. fejlesztésre részletes tervezetet kell megállapítania. Az elosztórendszer teljesítőképességének a fokozása és. továbbfejlesztésére vonatkozó elgondolásnak helyes megállapítása érdekéiben szükséges tanulmányokat meg kell kezdeni és, ezzel kapcsolatban a hálózati nyomás adatairól térképeket kell készítem. A vízvezetéki hálózat szűk csöveit ki kell bővíteni, a rossz állapotban levő csöveket ki kell cserélni. Kívánatos a berlinitéri hálózati csomópont rendezése, a váciúti fővezetéknek Zuglóval való összekötése, a hálózat vakon, végződő ágainak megszüntetése és körvezetékekké való átalakítása. Az üzembiztonság érdekében arra kell törekedni, hogy a jobb- és balpart vízellátása egymástól teljesen függetleníthető legyen, de szükség esetére a kisegítés lehetőségeit is bizto- ! sítani kell. i Az új óbudai híd megépítése után az új hídon is csővezetéket kell lefektetni, hogy a csőhálózat eltérő nyomásai kiegyenlíthetők legyenek. A tárolható vízmennyiség növelése érdekében új medencék építése, a régiek bővítése szükséges. Elsősorban a krisztinavárosi, lipótmezei s «kőbányai medencéket kell kibővíteni, .a pesti oldalon pedig 40.000 köbméter űrtartalommal egy nagy v.agy két kisebb medence építése szükséges. 3. A vízművek gépi berendezésére vonatkozó javaslat — Foglalkozni kell a Vízművek műtárgya,inaik megvédésével. Az üzembiztonság szempontjából ajánlatos a szentendrei szigeten.,járható út építése, rádióállomások építése a telepek és a központi igazgatás között, a gépházak szükségvilágításának megoldása. A Diesel-motorok működése érdekében a kormány figyelmét fel kell hívni az olajmotorokkal kapcsolatos pótanyag kérdésének tisztázására, 4. A vagyoni és pénzügyi — A bizottság javasolja, hogy az üzem által a legközelebbi 10 évben tervezett beruházások «költségeinek fedezésére a vízszolgáltatás egységára 2 fillérrel, vagyis köbméterenkint 20 fillérrel, a vízmérők használati díja pedig évenkint 3 pengővel emeltessék fel. Az ebből származó bevételi többlet a vízfogyasztásnál előreláthatólag évi 1,288.000, a vízmérők után pedig 105.000 pengőt jelent. Az igazgatásnak folyamatban levő átszervezésével, gépesítésével, a munka hatás- Iokának a növelésére és az iizeimi költségekben megtakarításokra kell törekedni. Minthogy ,a leírások elhanyagolása fokozatosan az üzemi vagyon elsorvadására vezet, a leírásokra szükséges összeget évenkint a költségvetésben elő kell irányozni. A bizottság másik két javaslata az előterjesznehogy a nyersolajhiány miatt a Vízművek üzemében fennakadás álljon be. Gondoskodni kell az áramellátás biztonsága érdekében a transzformátor motoranyagok tartalékáról. Ajánlatos a mai 5000 Voltos áram helyett 10.000 Voltos áram használatára áttérni. ^Iyzeíre vonatkozó javaslat tett vízszolgáltatási szabályrendeletre és az ügyviteli szervezetre vonatkozik. A vízdíjak megállapításával kapcsolatban Harrer Ferenc és Gidró László bizottsági tagok két különvéleményt jelentettek be. Harrer Ferenc szerint szükségtelen a vízmérők használati djáit megdrágítani. Gidró László a vízdíj megállapításának kérdésében sem a szakértők, sem az igazgatóság javaslatával nem ért egyet, hanem teljesen különálló indítványt terjeszt elő. Javaslata szerint tarifális díjszabást kellene megállapítani és pedig a Dunaiba,!part északi alsózónájiáhan 1-6, az alsó zónában 24, a Du na jobb part északi alsózónájáhan 18, déli alsózónájában 26, a magasabb zónában pedig 50 fillér legyen a víz egységára. Javasolja továbbá, hogy minden fürdőszoba után havi 1 pengő vízpótdíjat számítsanak fel. A 102.929 budapesti fürdőszoba után ez évi 1,235.150 pengő többevételt jelentene. Miért kell 2 fillérrel emelni a vízdíjat A tóvárosi nagyüzemek fejlesztése állandóan folyamatban van, de tová«bbi hatalmas munkaprogramok is végrehajtásra várnak. J«gy «a Vízmüvek ifej- h'sztési tervei, melyek a. már eddig elvégzett és eziidő- szerint is lolyamatban lévő munkálatokon túl a legközelebbi 10 12 évben várnak lebonyolításra. Az üzempolitikai bizottság fentebb ismertetett jelentésében külön fejezet szól a Vízmüvek új beruházásairól. A bemutatott program 17,540.001) pengőben állapítja meg az abban ismertetett szükségletek költségeit, Primitív szalmazsák helyett vegyen szabadalmazott szalmamatracot. 50%-ot megtakarít és jól fekszik. Nem gödrösö- dik, áthuzata levehető. Prospektust küld. POLLAK szalmaárugyár, Soroksár egyben javaslatot is tesz a tőkeszükséglet előteremtésére. A beruházó program egyes tételei a következőket tartalmazzák: 1. A meglévő csőhálózat vizszolgáltatókéipességé- nck javítása új csővezeték útján, mintegy 40.000 méter nagy átmérőjű öntött vascsőből 3,422.200 pengőért. 2. A vízzel ezidőszerint el nem látott területek bekapcsolása két átemelőt elep, hat drb összesen 9000 köbméter ürtartalmú medence és 14.000 méter n.agy átmérőjű öntöttvas csővezeték útján 2,982.000 pengőért. 3. Az üzem biztonságának növelésére a budakeszi- úti átemelőtelep rekonstrukciója, két gépberendezés az új budai vízműnél, «a gellértrakparti telep át- emelőteleip rekonstrokciója, két drb, összesen 23.000 köbméter ürtartalmú medence a budai oldalon, két drb összesen 40.000 köbméter ürtartalmú medence a pesti oldalon, egy drb 1000 köbméteres víztorony (3,200.000), mintegy 7000 méter főnyomócső építése «a budai új vízmű számára, valamint e mű gravitációs csatornájának meghosszabbítása (3,130.000), két iigye- letestelep és hat medencelakás (870.000) összesen 7.230.000 pengőért. 4. A Kómái II. átemelőtelep víztisztító berendezése napi 55.000 köbméterre, 2,2(36.000 pengőért. 5. A szentendrei Dunáéig Lupasziget körüli' szakaszának szabályozása 360.000 pengőért. 6. A szentendrei sziget 370.000 négyszögölnyi pócs- megyeri partjának meyszerzése 740.000 pengőért. 7. Mederszabályozások a váci és szentendrei Duna- ágban az iszapolódások meggátlására 573.200 pengőért. Eszerint tehát a fenti beruházó program végrehajtásához 17,540.000 pengő szükséges. Minthogy «a munkálatok lebonyolítása .10—12 évrei terjed, évenkint 1.5—1.75 millió pengő kerülne fel- használásra. Ha az üzem ezt ia tőkeszükségletet kölcsönből fedezné «akkor annak évi terhe — csak 4%-os kamatozást és húszéves törlesztést számítva — 1.754.000 «pengő lenne, 20 éven keresztül. Ilyenformán a 17,540.000 pengőben előirányzott beruházás pontosan a duplájába, 35,080.000 pengőbe kerülne. Ezzel szemben, ha «a Vízművek a folyó bevételek megfelelő részét 'használná fel ezeknek a kiadásoknak «a fedezésére, kétségtelen, hogy ez utóbbi megoldás olcsóbb lenne. Az üzem vezetősége a beruházást a folyó bevételek terhére szándékozik eszközölni és ezért javasolja a vízdíjnak két fillérrel való emelését. Ez a kétfilléres többlet teremtené meg a beruházások tőkeszükségletét. Felavatták a népligeti isbolai sporttelepet A kormányzó és József főherceg jelenlétében gyönyörű ünnepség Keretében adták át a használatnak a főváros iskolai stadionját Szombaton a kormányzói pár jelenlétében avatták fel szép ünnepség keretében a főváros népligeti iskolai stadionját. Az előkelőségek sorában megjelent József főherceg, Karafiáth Jenő« főpolgármester, Szendy Károly polgármester, Schuler Dezső alpolgármester, Ferenczy Tibor főkapitány, Kelemen Kornél, az OTT elnöke, Szukováthy Imre és számosán mások. Felkay Ferenc tanácsenok mondott pályaavató beszédet, amely után lezajlott a gyönyörű sportünnepség 5000 diák részvételével. Hodászy Miklós test- nevelési igazgató, Mezey Ferenc, Proff Kocsárdné, Cserhalmy Béla, Sári Károly, Elekesné Wéber Edit, Molnár Beláné, Horváth Margit és Budai Anna vezetésével, irányításával és rendezésével mutatták be a sizívet-lelket gyönyörködtető tornagyakorlatokat. A sporttelep a Népligetiben a Sí mór ucca és a vasúti töltés kereszteződésénél fekszik 73.000 négyzetméter területen e A Stadion 15.009 néző számára épült. Ebből 3000 ülőhely és. 12.000 állóhely. Az állóhelyek a mélyített küzdőtér köré' emelt földfeltöltésre létesültek vasbeton cölöpözési eljárással. A nézőket hat nagy kapun keresztül bocsátják be helyeikre. A küzdőtér a legmodernebb sportszempontokat is kielégíti. Külön 500 méteres és 400 méteres futópálya övezi a 05X115 méteres speciális eljárással füvesített nagy futballpályát. A nagy stadion nyugati oldalán épült a fedett ’tribünépület. A nézőtér felőli oldalán 750 fedett páholy- és tribünülés létesült külön teljesen elkülönített díszpáhollyal. A tribünépület a legmodernebb technikai és higiéniai követelménynek szem előtt tartásával tisztán vasbeton és elektromos úton hegesztett vasszerkezettel épült fel. A tribünépület két oldalán egy-egy lépcsőhöz vezet fel a teljesen elkülönített fiú- és leányöltözőkhöz. Az öltözők mellett a földszinten és az első' emeleten zuhanyozó és mosdó helyiség van. Az öltözők egyszerre 600 személy öltözködési lehetőségét biztosítják. A második emeleten irodahelyiségek és tanácskozói szoba belyeztc.- tett el. Az egész küzdőtér csatornázással és víznyelőkkel van ellátva, olyan megoldással, hogy a legerősebb feltételezhető zivatar esetén is percek alatt használható állapotba helyezhető. A küzdőtér tömegtornák zavartalan lebonyolítása érdekében a legmodernebb hangszóróberende-• zéssel van berendezve és vízvezetékberendezéssel is fel van szerelve, tehát a növények, fák stb. minden helyen öntözhető'. A közgyűlés határozata alapján az építkezés 1932. évben kezdődött és> 1937. év májusában fejeződött be, az előirányzott program szerint. A tervek elkészítésénél és az építkezés lebonyolításával Maty- tyók Aladár oki. mérnök, mint sportszakértő, továbbá Simkovits Lajos oki. építész, mint statikus működtek közre. KARDOS JENO^Tbf: rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05
