Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-06 / 1. szám
Budapest, 1937 január 6. Független Budapest 5 A belügyminiszter megsemmisítette a közgyűlés határozatát a BART-ügyben Január 20-án újból tárgyalják a BART-koncesszió ügyét Nem érte váratlanul, mégis meglepte a főváros vezetőségét a belügyminiszter döntése, mellyel az ismeretes BART-ügyben hozott közgyűlési határozatot megsemmisítette. A Független Budapest jelentette elsőnek, hogy a BART vezetősége nem nyugszik bele a közgyűlési határozatba és különféle súlyos okokból megfellebbezte azt. A legfőbb érv az volt, hogy a közgyűlésen történi névszerinti, szavazásnál nem jegyezték pontosan a leadott szavazatokat. A BART vezetősége közjegyző előtt tanúsított nyilatkozatokat csatolt, mely szerint (» bizottsági tag »nem-mel« szavazott és ezek nem szerepeltek a jegyzékben. A tanúsítványok szerint Csilláry András, Fábián I áhh'mfaltnab’nálés az ebb61 erodö 0£ybb lidUU f JlklliilíUUlai bajoknál - hol más betét — biztosan gyógyít az „Imperator“ szabályozható liíHtültlhpfÓt Orvosok rendelik, a és rugalmas lUUldljJUC IC I betegek használják „Imperator" V., Phönix u. 4. Telefon: 1-189-91 Béla, Katona János, Hajnóczy Béla, Aichner Albert és Raján Ferenc szavaztak nemmel, de szavazatukat i a megbízott tisztviselők, úg.yiáiszn;, nem hallották és így nevük nem került be a nemmel szavazók lis- iájába-. Ilyenformán a közgyűlési határozat nem fedi | a szavazás valódi eredményét, tehát a határozat voltaképpen a közgyűlés többségének akarata ellenére, tévedésből jött létre. A belügyminiszter a bemutatott okmányok alapján nem tehetett mást, mint elfogadta a BART érveléséi, helyt adott a benyújtott fellebbezésnek és megsemmisítette a közgyűlési határozatot. A miniszteri intézkedés azonban kifejezetten a téves szavazatszámlálás miatt történt és a belügyminiszter leiratában hangsúlyozza is, hogy azt a kérdést, vájjon a főváros a BART-tál a szerződést meghosz- szabbítja vagy sem, tisztán az önkormányzat elhatározási körébe tartozónak ítéli és ebiben a kérdésben létrejött határozatnak érvényesülését meggátolni nem fogja. A főváros közgyűlése előreláthatólag január 20-án ül össze és ekkor kerül sor a SMBT-ügyben való újbóli szavazásra. Lehetséges, hogy addig még tárgyalások történnek a főváros, a pártvezérek és a BART között, mert a jelek szerint senki sem akarja kiélezni a helyzetet és különösen a BÁRT részéről keresnek módot méltányos megállapodásra. Révbe futott az angyalföldi szivattyútelep ügye A kormásiyhatósági jóváhagyás leérkezett a fővároshoz Az angyalföldi szivattyútelep régen vajúdó ügye végre tényleg a megvalósulás útjára jutott. A számtalan bonyodalommal tarkított, versenytárgyalások megsemmisítésével súlyosbított közmunka eljutott a kormányhatósági megerősítéshez. A legutolsó szűkkörű pályázat megsemmisítése után a polgármester szabadkézből adta vállalatba az alépítményi munkálatokat, mégpedig a Pittel és Brausewetter, valamint a Zsigmondi Béla Rt. cégeknek, melyek közösen vállalták az alépítmények megépítését. 740.000 pengő körül volt a vállalati összeg. Ezt a polgármesteri döntést is megfellebbezték egyes cégek, melyek új versenytárgyalás megrendezését követelték. Most azonban a kormányhatóság is mgelégelte a sok huzavonát és miután a polgármester határozata a közérdeknek minden tekintetben megfelelt, azt végre jóváhagyta. Ha az időjárás megfelelő lesz, úgy e hó közepén tényleg megkezdhetik ezt a nagyszabású közmunkát. Pontosan két évig késett ez az aktus, úgyhogy a munka befejezése is legalább másfél évvel későbben várható, mint ahogyan azt a program szerint tervezték. Egy félévet talán meg lehet takarítani azzal, hogy időközben a gépiberendezés egy- része már elkészült, tehát erre nem kell várni. A lehetőség szerint a munka tempóját is fokozni fogják, mert nagy városrendezési és közegészségügyi érdekek fűződnek ahhoz, hogy az angyalföldi szivattyútelep elkészüljön. Időközben a rendelkezésre álló 5.4 milliós költség egy hányadát más közmunkára vették igénybe, mert előrelátható volt, hogy a szivattyútelep építési programjában másfél-kétéves eltolódás áll be. Ezt a más célra elvont összeget egy később felveendő kölcsönből fogják visszatéríteni, úgyhogy kellő időben az rendelkezésre fog állani. M AZZ I LUIGI Sír>o- és márványárugyár Budapest VII., Garay ucca 39 Telefon; 1-314.-66 Alapítva 1865 evben Laposa András kádármester Vili, Kálvária tér 13. Telefon: 1-374-57 Mosókonyha berendezések, hordók nagy választékban. Javítások olcsón. Schebellc Ágoston säs különböző specialis varrógépek képviselete és raktára — Nagy javítóműhely. — Előnyös fizetési feltételek. Budapest. Vili, József U. 54. (Conti u. sarok) TU N G p • // r // bipocz Jenő Ha volt valami, ami egy sikerekben gazdag közéleti pálya felé a szomorúság és a bánat felhőit lor- nyosította, azt a szomorúságot Sipöcz Jenő hordozta a maga szivében, amikor olyan gyakran látta a gyászlobogó vészterhes követét lengeni a városházán. — Túl gyorsan kaszál köztünk a h a- l ál kaszája — mondotta fájdalmas mosollyal ajkán, talán már e mosolyon kérésziül érezve a szív rejett tájékáról azt az üzenetet, amit elsőnek mindig maga az ember érez meg, ha mingyárt nem is akarja meghallani, tudomásul venni, hogy a »behívó« megérkezett. Noha sokan tudták, hogy a kór, ami a Sipöcz Jenő életfáján rágódik, végzetesen veszélyes, de csuk kevesen, hogy a veszedelem olyan közeli, hogy nem is engedi üressé válni azt a zászlórudat, amelyről még alig vették le a B u z á t Ji alpolgármester gyászát, hogy már rá is kerüljön a Sipöcz Jenő halálát hirdető fekete lobogó. Valóban: a főváros nem fogy ki a gyászból. S az az elvonulás az örök éjszaka magánya felé, amit Liber Endre kezdett meg a kora ősszel — mintha nem akarná beszüntetni az idézéseik kézbesítését a nagy Ítélkező elé, amelynek minden halandó engedelmeskedni tartozik, bárhova született is légyen s bármily nagy állást is jelentett földi pályafutása. 'S i p ő cz Jenő halálát még csak fájdalmasabbá és nagyobb veszteséggé teszi, hogy érezzük rajta a bevégzettség hiányát, azt az űrt, amit még annak a munkaerőnek kellett volna betöltenie, melyet a forradalmi utáni idők hulláma vetett az ügyek élére, hogy a maga belső értékével, hivat ott súgóval, rátermettségével, lelki adottságaival, lelkének belső gazdagságával, szívének melegítő kalóriamennyiségével, állandó, időtálló értéknek bizonyuljon, amit a magyarnál sokkalta gazdagabb közület is a maga lelki koh-i-noor-jónak számíthatna. Ennek a belső gazdagságnak tulajdonítható aztán, hogy Sipöcz Jenőt nemcsak szorosan vett barátai és hívei, de még ellenfelei is — ha ugyan ilyenek voltak — mindig azzal az értékmérővel illették, amely kijár minden olyan hivatottságnak, amely a maga fajsúlyúnak köszönheti elfoglalt helyzetét, nem pedig a politika szeszélyének, sem a szerencse különböző széljárásainak. E sorok írójának még élénken emlékében él az a lelki tusakodás, amit az elhunytnak önmagával kellett megvívnia, mielőtt a központi városházának íróasztalát az Újvárosháza kissé hűvösebb légkörű, miniszteri levegőjű irodájával felcserélte volna. Mikor éppen a két állás közti különbségről esett szó — Sipöcz Jenő ajka körül különös mosoly ült ki, ami egyféleképpen jelenthette az. aggodalom túlerő- södését, mint. a fájdalmát, amely "a megszokott helyét kívánja áldozatul az emelkedés fényéért. — De hogyan tudom én mindazt az életet, — mondotta — mely ma Budapest életét jelenti s mellyel hosszú évéh küzdelmes bajai és válságai közben ösz- szenőttem — elfeledni s elszakadni tőle, mikor már az az én belső lényemmé és életemmé is vált. Hiszen sokkal bensőbben összenőttem vele, semhogy el tudnék tőle szakadni valaha is. De nem is szakadt el. Hiszen az idő, amit egy bizonyos munkakörben töltünk, az mindig az egyéniségünk alkatrészévé válik s mint ahogy a múló évek a fa anyagába vésik a színes fagyűrűket, hogy azokat sose lehessen tőlük elválasztani többé, akként válik a munkakör is, a hivatás is, a végzett munka is énünk sajátjává, egyéniségünk színévé és jellegévé, hogy míg élünk, sose tudjuk megtagadni többé. Sipöcz Jenő sem változott meg új méltóságában sem. Az maradt az Újvárosházán is, aki volt, mielőtt odakerült volna. S ha a nehéz idők válságos hullámveréseit a. városháza olyan aránylag osan kevés veszéllyel élte is át, mint amilyennel tényleg átélte, ha a szanálás nagy áldozatkészsége és lemondása a közgyűlés minden pártját egységbe tudta állítani a kitűzött cél: Budapest gazdasági életének biztosítására, s ha mindez erőpróba Volt, úgy akkor ezt az erőpróbát Sipöcz Jenő okos tapintata, rajongó Budapest szeretete és mindenki által elismert önzetlensége tette lehetővé és sikeressé. Sokkal egyszerűbb lélek volt, semhogy másban találhatta volna meg lelki kielégülését, mint szorgalmában és hivatása szeretetében. A szó nemes értelmében élt hivatásának, mind a polgármesteri, mind később <t főpolgármesteri méltóságát arra használva fel, hogy Budapest nagy gépezetét minél hatalmasabbá és tökéletesebbé tehesse a rája váró feladatok elvégzésére és megoldására. Ö még úgy érezte, hogy szolgálatára, munkájára Budapestnek szüksége van. S halálos kórral, a gyenge testben — az erős lélek ott ült íróasztala mellett, mint a halálrasebzett római katona, aki kirendelt helyéről nem mozdult el, míg el nem jött érte a — felváltás. És Sipöcz Jenő is csak akkor hagyta el helyéi, amikor a felváltás jött érte, az a felváltás, amely egy hosszú élet nehéz, de sikeres haszna, után azt mondta Sipöcz Jenő felé.— Pihen j m e g, m ért elvégzett m u lile á d után valóban rászól g á 11 á l a r r a, h o g y m egnyugod j á l. Azt mondják, hogy Sipöcz Jenő fájdalom nélkül, vergődés nélkül szenderedett át az örök áldott virágos mesgyére. Mintha csak mosolygós álomra csu-, kódolt volna a szem pályája. Vájjon miről álmodozik? Talán Budapest szebb és boldogabb jövendőjéről. Legyen c szép álom boldog pihenésének nyugal-i />nas takarója. Zs. J.
