Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-10 / 45. szám

Budapest, 1937 november 10. Független Budapest 7 Sétaközben Budapest körül írja: vitéz PESTHY-MÜLLER JÓZSEF törvényhatósági bizottsági tag II. A »legelső' pesti polgár« óimét és díszét a szé­kesfőváros mindenkori polgármester© viseli. Szendy Károly ennek a címnek tar­talmat is ad. Az ő közked­velt személyében megtestesül az a szükséges nagy együtt­érzés, aminek a polgár és a polgármester között fennáll­ni kell. Amit a polgár meg- érez, azt megérzi a polgár- mester is és ahol a polgár érdekein segíteni kell, azon elsőnek maga a polgármes­ter — Budapest legelső' pol­gára — segít. A Margit-kíd pesti és budai hídfőjénél és a kissznkasz-határokon a Beszkárt által elkövetett »tavohabohu« kiváltotta a közvélemény megütközését. Szendy Károly, Budapest »leg­első polgára« leszállt a különféle aluljárók mélyébe, az emeletnyi lépcsőh'álózatokat, mint a féle jó sport­ember, végiglihegte, megváltotta a villamosra a maga »tantuszi«-iá,t és — Szendy Károly, a székesfő­város polgármestere, személyes meggyőződése alap­ján nyomban intézkedett, hogy a polgártársainak panaszain és mesterségesen felidézett kellemetlen­ségein enyhítsem Az ilyen cselekedetekkel Szendy Károly tevékenységét -mélyen beleékeli a pesti pol­gárok tartós rokonszenvébe és bizalmába. Mert a közüzemek konok kellemetlenkedését, amit a közön­ségnek okoznak, nem lehet hosszú lére eresztett ak­tákkal, hanem csakis ilyen Szendy-íéle gyors és erélyes beavatkozással orvosolni. Reméljük, hogy a polgármester első és lendületes gesztusa elveszi a magukat kiskirályoknak képzelő közüzemi vezetők kedvét attól, hogy örökösen csak a polgárok érde­kei és kényelme ellen kovácsoljanak terveket. Mert hfezen egészen bizonyos, hogy a közüzemek a pol­gárokért vannak, nem pedig fordítva. * Nagy hullámokat vet, az eucharisztikus világ- eseményekre figyelemmel, a régi Tabán és a Vér­mezői között kitervelt ‘ felvonulási útvonal kérdése. A pesti polgár méltán csodálkozik is, hogy milyen felesleges izgalmakat okoznak egymásnak a. város­vezető' urak. Mert akármilyen óriási tömegfelvonu- lásia szlámitanak is, a felvonulók százezrei a pesti oldalról fognak elindulni és mire az emberek ára­data a budai oldalra ér, az egész menet már telje­sen kialakul, mint azt szcenikailag kifejezik, »el­nyúlik«. Erre a kiformált menetre pedig elég széle­sek lesznek a budai uccák. Hiszen a Vérmezőn csak szórványosan fognak tartani nagyszabású tömeg- eseményeket az eucharisztikus ünnepélyek idején és most azért rendezik át, nagyon helyesen, az And- rássy-út végén a Hősök-terét, mert a főünnepsé­gekre ennél alkalmasabb és díszesebb hely Budapes­ten alig kínálkozik. Egyébként, ha már ilyenféle grandiózus és ál­landó jellegű útvonalat létesíteni akarnak, azt min­den különösebb nehézség' nélkül, az új Erzsébet- sugátrúiton csinálhatnák meg, ennek némi kiszélesí­tésével. így az. Andrássy-úttal, azután a Rákóczi- és Thökoly-utakkal párhuzamosan futó és természe­tes felvonulási útvonalat kapnánk, amelynek torko­latában ott ékeskedik a Regnum Marianum dicsősé­gét hirdető dóm, melyet kis költséggel még’ művé­szibben lehetne kiképezni. Ez aztán impozáns és építészeti stílus tekintetében is lendületes megoldás volna és minden izgalmas pártpolitikai vitát kikü­szöbölne. * Annak idején én tettem javaslatot hogy Buda­pest nevezetesebb pontjait kivilágítsák. Azóta a Lánchíd tündéri kivilágítását a világhír szárnyra kapta. Mit jelent a 'Gellérthegy, a parlament, a Ha­lászbástya és a Mátyás templom, valamint a jános­hegyi kilátó kivilágítása idegenforgalmi szempont­ból, azt ma már senkinek sem kell megmagyarázni. A dunai rakpartok világítása is megjavult. E téren a gázzal is jó hatást lehet elérni. Hatásában párat­lan volna a Margitsziget szil net jenek kivilágí­tása és a parti szegély esti fényiáradata egyszeri­ben véget vetne azoknak a megbotránkoztató cs rendőrileg üldözendő eseményeknek, amik ma a koromsötétségben napirenden vannak kies Margit­szigetünkön. A sziget kivilágítása — akármennyi költséget okoz is — világcsodát jelentene és jobban emelné Budapest hírnevét minden fény-és tűzijáték­nál. Kétségtelen, hogy tűzijátékot is kell rendezni, mert ez. minden világvárosban otthonos. Csak cso­dálkozni nem szabad azon, hogy agy-agy ilyen tűzi­játék több pénzbe kerül, mint a szegényes eszközök­kel megrendezett Szent lstván-napi tűzijáték. Miért rendeznek tűzijátékokat a tömegek orra előtt, a Belváros határán fekvő jó öreg Gellérthegyen'? Ha­csak kissé messzebb mennének vele, pl. a Sváb­hegyre, a Naphegyre, a Sashegyre, vagy akár a Já­noshegyi1©, mindjárt egész, más hatása volna. Egyéb­ként itt a. széles Duna mentén, inkább vízi fény­játékokat lehetne rendszeresíteni. Aztán több kivi­lágított szökőkútal kellene elhelyezni. Ezeket a vá­ros szívében (Kálvin-tér, a parlament előtti Kossuth Bajos-tér, Városliget, Múzeumként, Andrássy-út, stb.) is pompásan lehetne működtetni és vonzó látványos­ságok volnának. Pel kell készülni a Margithíd, az Erzsébethíd és az új Horthy Miklós-híd jövő évi kivilágítására is. De a legfontosabb volna a budai Várnak, ezzel kapcsolatban a Várbazárnak és az, önnön a Várba vezető parkfel járónak teljes és a mos­taninál szemkápráztatóbb kivilágítása. A mostani kupolavilágítás az épület gyönyörű tereibélyességét és építészeti hatásiát teljesen lerontja, mert nem hat ki a gigantikus méretek egész terjedelmére. A sa- voyai Eugen főherceg szobrának megvilágítása mellett nagyobb jelentőségű volna a várépület szár­nyainak és az előtte elterülő pazarul festői hegyol­dalnak fényárba vonása. Mert a Vár kupolája meg­világítva szép ugyan, de most csak olyan, mint egy nagy kalap, karima nélkül. A budai 1 árat a heggyel együtt kell megvilágítani. * Nemcsak a pesti polgárok, de a külföldiek is észreveszik, hogy itt Budapesten bonyolultabb és körülményesebb az autóbusz- és villamosközlekedés, mint bárhol, széles e világon. Annyi átszállás mint Pesten, egyetlen világvárosban sincs. És az, átszálló- jegyek érvényessége körüli komplikációk, szinte elő­tanulmányokat követelnek meg az utasoktól. Ez az A Független Budapest még a múlt évben jelen­tette, hogy a főváros több hasonlócélú jótékony alapítvány vagyonát egyesíteni kívánja, miután azok jelenlegi vagyonálla'dékáhól az alapítók in­tenciói nem valósíthatók meg: a vagyonok egyesí­tésével azonban megteremthetik azt az intézményt, melynek életrehívása annakidején a nemes alapítók célja és intenciója volt. A belügyminiszter hozzájá­rult a tervhez és ennek folytán az] említett alapítványok egyesítésével a fő­város 5:10.000 pengő készpénzalapot teremtett és azt egy új nevelő fiiiotthon építésére használja j fel. A belügyminiszter feltételei szerint ia, létesí­tendő fiú- és ipari nevelőotthon elhagyott gyerme­kekkel népesítendő be. Az építkezés most már rövidesen megkezdődik. A főváros a budai Szél ucca és Kerék ncca sarkán 2150 négyszögöles telket engedett át az építkezés céljaira. Az intézmény két részből fog állani, az egyik egyszerű fiúolthon lesz, melyben; 14 éves korig gondozzák majd a gyermekeket; a másik pedig ipari nevelőotthon, ahol 14 éves korukon túl nevelik és ipari pályákra képezik majd ki a fiatalokat. Az intézmény 200 fiú befogadására létesül. Evedütileg csak Í2'0 férőhelyes intézményt akartak építeni, de ennek költsége majdnem ugyanannyi lett volna, mint a 200 személyesé. Tavasszal volt napirenden a Városligetben léte- sítendű kertészeti kiállítási csarnok ügye. Megírtuk, hogy az Országos Magyar Kertészeti Egyesület a Kollegerszky-kioszk területéin akarja megépíteni a kiállítási csarnokot, melynek 400.000 pengős építési költségét — egyenként 100.000 pengős arányban; — három minisztérium és a főváros biztosította volna. Az volt az elgondolás, hogy a kertészeti kiállítási csarnokot még divatbemutatók, ipari kiállítások és sportesemények céljaira is felhasználnák, kiállításo­kon kívül pedig a H alakú csarnokokban 3 tennisz- pádya állna a sportolók rendelkezésére. Ép ezért az építési akcióba bekapcsolódott a Tcnnisz Szövetség is. A főváros közgyűlése a nyár elején megsza­vazta a városligeti terület átengedését, 30 évi idő­tartamra, azzal a kikötéssel, hogy a csarnok már a megépüléstől kezdődően a főváros tulajdonába, kerül és a Kertelsz,éti Egyesültet annak használa­táért évi 20 aranypengő úrijogelismcrési díjat fizet. Megállapodtak abban is, hogy mint épület tu l ajd, o n o s i a főváros fog gondoskodni a csarnok állandó jókar­bantartásáról, de a Kertészeti Egyesület a karban­tartási költségekhez való hozzájárulás címén évi 3000 pengőt térít meg a fővárosnak. Senki sem gondolt arra, hogy az építkezés meg­valósításának akadálya lesz és ép az utolsó pilla­natban hiúsul meg a kiállítási csarnok létesítése. A Közmunkatanács váratlan határozata azonban meg­semmisítette az összes eddigi számításokat, ameny- nyiblem a Közmunkatanács megtagadta az építési en­gedély jóváhagyását. oka a sok vexaturának, aminek a közönség a háló­zati személyzet részéről ki van téve, mert hiszen ezek a szakképzett alkalmazottak minden utasiban jegycsalót látnak, aki nem tud úgy eligazodni a körmönfont utazási rendben, mint ők maguk. Aztán folyton ide-oda helyezik a villamossíneket. Felás­sák a legfőbb útvonalakat. Az ember azt hiszi, hogy a hálózatot bővítik. Hogy új irányokat, új vonalakat nyitnak. Pedig hát csak kívülről belülre helyezik as ineket, vagy a szomszéd uccákba tere­lik a forgalmat. Ehhez aztán igazán nem kell nagy zsenialitás, ami éppen úgy »stokkol« akár a sok hurokvágány. Rettenetes sok a pesti polgárok pa­nasza, a kocsipark hiányossága miatt is. Ez az oka annak, hogy egyes járatokra sokáig kell várni és különösen az esti órákban, vagy rossz, idő esetén, leginkább lekésnek az emberek. Kétségtelen, hogy a jövő évi óriási idegenforgalom, hatalmas próbaköve lesz közlekedési járműveink és egész közlekedési politikánk alkalmasságának. Belei kell feküdni a legkisebb részletek revíziójába és különösen a sze­mélyzetet kell bei (legezni a türelmes és előzékeny modorba, mert különben igen nagy bajok lesznek' és a panaszok áradata többet fog 'ártani Budapest hír­nevének, mint ami növelheti országunk és székes­fővárosunk kívánatos presztízsét. Gondoljunk csak Az építkezés 530.0'00 pengőbe kerül, az intéz­mény fenntartása pedig évi 124.000 pengőbe. A főváros saját vagyonából is áldoz az új intéz­mény céljaira, miután az alapítványi készpénz­vagyon felhasználása után megmaradó értékpapírok és ingatlanok évi jövedelme mintegy 60.000 pengő ■lesz. Tekintve, hogy az intézmény 'fenntartása a fontiek szerint évente 124.000 pengőbe kerül, ilyen­formán a főváros évente sajátjából 64.000 pengőt pótol'. A polgármester e héten írja ki a fiúotthon épí­tésére a tervpályázatot, melynek lejárati határidejét február 15-ben állapította meg. A legjobb tervek jutalmazására 2000 pengős első, 1200 pengős második és SCO pengős harmadik díjat tűztek ki, azonkívül a további tíz legjobb pályamunkát egyenként 400 pengőért fogják megvásárolni. Megalakították a bírálóbizottságot is, melynek elnöke Szendy Károly polgármester, tagjai Lamotte Károly és Schuler Dezső alpolgármesterek, Wossala Sándor és Horony- Pálffy Aurél tanácsnokok, Fridrich Lajos műszaki főtanácsos, Szerényi Ödön főmérnök, Petrovácz Gyula, Hegedűs Armand és Hagy László bizottsági tagok, továbbá az iparügyi minisztérium, a Magyar Mérnök- és Építészegylet, végül a Mag*yar Mérnökök ds Építészek Nemzeti Szövetségének egy-egy kikül­döttje. A fiúotthon építésének megkezdésére kora ta­vasszal kerül sor és valószínűleg a jövő év végén az új otthont át is adhatják rendeltetésének. A Közmunkatanács arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a Városliget területén nem engedhető meg további építkezés, sőt a területen már meglévő épü­leteket is melőbh el kellene távolítani és helyüket fákkal beültetni. A Kertészeti Egyesület megdöbbenéssel fogadta a Közmunkatanács végzését, amelybe nem nyugszik bele, hanem fellebbez a határozat ellen. Az egyesü­let elnöké, Széchenyi Károly gróf . arra hivatkozik, hogy külföldön is parkok, ligetek keretében rende­zik a kertészeti kiállításokat. Ha felsőbb helyen ennek dacára sem változtatják meg a Közmunka­tanács 'elutasító határozatát, úgy más területet fog­nak keresni, és nincs kizárva, hogy a Horthy Miklós híd budai környékén, az állandó kiállítási, illetve a Nemzeti Stadion céljaira kiszemelt területen építik fel a kerté­szeti kiállítási csarnokot. Ez az utóbbi elgondolás egészen kézenfekvő, mert ez a terület, mely ma teljesen szabad, rendelkezésre áll. Ha tényleg kiállítási területnek szánják, úgy a kertészeti kiállítás is elsősorban ide való. —---------------------”-----------------------§ No vember 11 és 16-án délután ’A3 órakor § getőversenyek vitéz Pesthy-Müller Jóasef Nem telt el 48 óra, a bécsi konkurreneiára ... Félmilliós Költséggel új alapítványi fíúotthon épül Budán Az építésre már kiírták a tervpályázatot A Közmunkatanács nem engedélyezi a kertészeti kiállítási csarnok felépítését a Városligetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom