Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-08 / 35-36. szám
Budapest, 1937 szeptember 8. Független Budapest 3 Fővárosunk: élelmezése és az öntözés problémája Irta: EREKY KÁROLY v. közélelmezési miniszter A nemzetközi kereskedelem a búd apes ti textil- gyáraknak 150.000 hektár önötzött földről szállít pamutot, a gumigyáraknak pedig 20.000 hektár elárasztott erdőterületről szállít kaucsu- kot. A budapesti gumi- és textilgyáriak tehát a nyersanyagukat az öntözött tropikus mezőgazdaságtól kapják. Sokkal nagyobb szerepet fog- játszani az öntözés a fővárosi lakosság élelmezésében. Jelenleg csak a bolgár kertészek öntözött területei vesznek részt Budapest ellátásában, ha azonban az Alföld nagyszabású öntözése magúidul, akkor Budapest élelmezése teljesen új alapokra fog helyezkedni. Dr. Illyefalvy Lajos »Budapest székesfőváros áruforgalma« című, színes grafikonokkal illusztrált, magasnívójú könyvéből vettem ki a főváros élelmezési adatait és ezekből számítottam ki, hogy Budapesten az 1933. évben összesen és fejenkint az alábbi táblázatban feltüntetett élelmisziermennyiségek fogytak el. BUDAPEST ÉLELMISZERFOGYASZTÁSA 1933-BAN a) Növényi eredetűek: összesen Egy lakosra Egy lakosra a esik esik ' kg 1000 kalória Kenyér és tészta 2,123.184 206.0 494 Burgonya 941.564 91.0 73 Borsó 123.676 12.0 32 Bab 35.786 3.5 10 Lencse 29.594 2.9 8 Gyümölcs 574.260 55.7 22 Zöldség 961.108 93.3 23 Összesen : 662 b) Állati eredetűek: összesen Egv lakosra Egy lakosra Q esik esik kg 1000 kalória Marhahús 130.118 12.63 25 Borjúhús 97.913 9.51 11 Juh- és kecskehús 4.701 0.46 1 Sertéshús 160.326 15.57 31 Malachús 343 0.08 — Ló hús 18.657 1.80 2 Szalámihús 5.030 0.49 1 Összesen: 417.588 40.54 71 Baromfihús 194.228 19.40 31 Hal és rák 34.372 3.30 4 Tojás 94.186 9.12 6 Tej 1,597.108 155.07 103 Összesen : 215 Növényi és állati eredetű együtt: 877 Ha a cukor- és zsírfogyasztást is hozzászámítjuk ehhez az élelmiszermennyiséghez, akkor Budapest lakossága fejévenkint egymillió kalóriát fogyaszt, ami megfelel a normális követelményeknek. A fenti táblázat természetesen nem tökéletes. A statisztikai hivatalok rendszerint csak a fogyasztási adókból és vámhivatali elszámolásokból határozzák meg az élelmiszermennyiségeket, de hogy azok aztán milyen változásokon mennek keresztül és milyen veszteségeket szenvednek, amíg a búzából kenyér és rétes, vagy makaróni, a sertésből pedig tőkehús és kolbász lesz, azt már csak átszámító koefficiensekkel lehet megórzékíteni. Ez az átszámítás mindig, csak hozzávetőleges. A külföldi nagyvárosok statisztikai hivatalai rendszerint kevesebb adatot szolgáltatnak, mint a budapesti. A legnagyobb elismerés illeti meg dr. Jllyefalvyt és munkatársait, hogy a statisztika ezen területén egész Európában vezető és irányító tevékenységet fejtenek ki. Különösen értékes munkát végez Illyefalvy mellett dr. Buziássy, akinek »Budapest húsellátása«.-ról írt könyve a szakirodalomban is vezet és precizitásával túlszárnyalja a hasonló irányú összes külföldi munkákat. Budapest élelmezését az jellemzi, hogy a növényi eledelek túlsúlyban vannak, mert mint táblázatunk mutatja, a növényi kalóriák száma 602.000, szemben az állati eredetű eledelek 216.000 kalórián értékével. Ugyanezen kalóriaszámítás szerint Londonban a lakosság túlnyomóan állati KARDOS JENÖ^rS: rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 eredetű eledelekből táplálkozik. Szerencsére azonban a mi túlnyomó növényi táplálkozásunk az egészségesebb. Különösen nagyi előnye Budapest élelmezésének az, hogy lakosságunk gyümölcsöt és zöldséget elég szép mennyiségben fogyaszt, a húsélelmezést pedig a baromfihús élvezte teszi egészségessé, amint az a táblázat adataiból kitűnik. Hogy a húsfogyasztásban egyébként a nyugati országok mennyivel múlják felül a budapestit, azt világítsa meg egy-két számadat. Az angol nagyvárosok évi húsfogyasztása fejenkint 150 kg. Párizsé és Berliné 130 kg, az országos átlagos húsfogyasztás pedig, beleértve a falusi lakosságot is, ebben a három országban 80, illetve 70 és 65 kg, míg nálunk Magyarországon a fejévenkinti húsfogyasztás: Budapesten (baromfi és hallal együtt) 63 kg, a vidékkel együtt pedig 14 kg. Hogy az öntözés hogyan fogja befolyásolni Budapest élelmezését, azt — ha biztonsággal nem is lehet előre megmondani — az összehasonlító statisztika segítségével megállapíthatjuk azt, hogy — a kenyérfogyasztás rovására — a finom állati eredetű élelmezés, továbbá a gyümölcs- és a friss zöldségfogyasztás emelkedésével kell számolnunk. Nézzük csak, milyen eltolódás következett be Angliában az utóbbi 50 évben az élelmiszerellátás terén. Valamikor a kenyér volt az emberiség főtápláléka. Amíg az emberek a szabadban éltek, addig a kenyeret meg tudták emészteni, hasonlóan ahhoz a kubikosmunkáshoz, aki manapság is megeszik naponkint 1—2 kiló kenyeret és csak azért eszik hozzá szalonnát, hogy az emésztést elősegítse. A szobában élő modern ember és a gyárimunkás ilyen kenyértömegek megemésztésére nem képes. Neki finom, könnyen emészthető húsféléket és tejtermékeket kell fogyasztania, hogy fedezni tudja szervezete szükségletét. A mezőgazdasági termelésben eszerint az első nagy változást az okozta, hogy az ipari és városi lakosság elszaporodásával a kenyér és szalonna megszűnt főtáplálék lenni, éppen annál a városi lakosságnál, alne- lyik pénzért vásárolja az élelmiszereit, tehát főfogyasztója a mezőgazdaság piaci produktumainak. A közélelmezés irányváltozásának második okozója a nő új szociális helyzete. Nálunk Magyarországon is látjuk már, hogy a lányok tízezrei mennek kenyérkereső pályára és nem tudnak és nem is akarnak főzni, de még inkább ez a jelenség a nyugati népeknél és különösen az angoloknál. Miután ott a nők legnagyobb része már nem él benn a háztartásban, hanem otthonától távol kenyeret keres, a reggeli, ebéd és vacsora félgyártmányokból készül és a fődolog minden étkezésnél az, hogy a háziasszony az eledeleket percek alatt tudja elkészíteni. Hozzájárul még ehhez a dologhoz az is, hogy a fejlettebb országokban alig akad cselédleány és csak a felső tízezrek képesek arra, hogy a drága cselédbért meg tudják fizetni. Már a mértéktelen liúsevés is nagy bajokat okozott az angol városi lakosság egészségi viszonyaiban, mikor azonban a nőemancipáció hatása alatt megkezdődött a húskonzerv fogyasztása is, akkor oly tömegesen léptek fel a konstitúciós betegségek, a fogkihullástól egészen a rákig, hogy az angol népjóléti minisztérium nem húnyhatta be többé a szemét és megkezdte a propagandát az egészséges népélelmezés érdekében. Jelszó lett, hogy minden nap kell enni valamit nyersen, akár gyümölcsöt, akár salátalevelet, mert a nyers eledelekben lévő vitaminok megmentik a szervezetet és ettől kezdve az ujságpropaganda alapján soha nem képzelt méreteket öltött a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Hogy fogalmat alkothassunk magunknak az angol propaganda eszközeiről, megemlítem a Daily Mail akcióját. Ennek a napilapnak az első oldalán a hirdetés napi 50.000 pengőbe kerül s miután több mint egymillió példányban jelenik meg, ennek a I lapnak az első oldalán hirdetnek az egészségügyi j hatóságok olyan vitamindús és egyéb nélkülözhetetlen eledeleket, amelyeket az angoloknak fogyasztanak kell. Miután évek óta megismétlődnek ezek a hirdetések, biztos, hogy kifizeti magát ez a hirdetés. Az angol élelmiszer kereskedelem megváltozásának illusztrálására bemutatom az angol importszámok változását az utóbbi 50 évben. Amíg az 1887. évben az angol gabonaimport 3000 millió pengőt tett ki, annak csak egy negyedrészét, azaz 700 millió pengőt reprezentál a hús, tej, vaj és gyümölcs importja, addig az 1937. évben megfordult a helyzet és az importált gabona értéke már csak egyharmad- részét tette ki a fent felsorolt finom tápanyagok értékének. Az utóbbi 50 év alatt tehát Anglia értékben tizenötször akkora húst, vajat és gyümölcsöt importált, mint 50 esztendeje. Budapesten az élelmezés hasonló irányokban tolódott el az utóbbi években, de nálunk számolni kell azzal, hogy j az öntözés elterjedésével a zöldségfélék és nyers gyümölcsök fogyasztása óriási méretekben fog emelkedni. Még egy érdekes hatása lesz az öntözésnek Budapest székesfővárosunkra. Általánosan ismert gaz- • das ágtörténelmi tény az, hogy kezdetleges civilizá- ciójú országokban a földműves nép gyarmatlakossága a városi népnek. A háborúelőtti időben ez nálunk is így volt és akkori politikusaink mindig erősen kifogásolták azt, hogy a magyar földműves nép Ausztria gyarmata legyen. Ennek a gyarmatéletnek a fő jellemvonása ugyanis az, hogy a földműves nép még nem él benne a munka- megosztás társadalmában. Önmaga gyártja életszükségleteit, amennyire csak lehet és amennyiben élelmiszerfölöslege van, azt odaadja a városi lakosságnak. Ekkor a mező- gazdaság élelmiszerfölöslege élelmezi a várost. Később jön aztán a fejlődés. Az intelligens városi lakosság évről-évre szaporodik, míg vele szemben az életmódjánál fogva konzervatív paraszt nép sem számban, sem műveltségben nem gyarapodik, tehát élelmiszerfölöslegét évről-évre több ember veszi igénybe és bekövetkezik az egyik legérdekesebb társadalmi tünemény, az élelmiszerek áremelkedése és vele kapcsolatosan a kapitalisztikus mezőgazdasági termelés lehetősége. Mi Magyarországon a fejlődésnek ebben a stádiumában vagyunk jelenleg és az első nagy konjunktúra Megindulásával olyan magas élelmiszerárakkal kell számolni, mint amilyen a múlt század jó konjunktúráiban sokszor mutatkozott. Az öntözés van tehát hivatva arra. hogy ezentúl necsak a földműves nép élelmiszerfölöslege és a hagyományokon nyugvó félkapitalisztikus gazdálkodás produktumai jussanak el a városokba, hanem rendszeres termelés során legyen biztosítva a városi lakosság élelemellátása. Az öntözés megszünteti tehát végérvényesen a gyarmatrendszert és a többet és jobbat olcsóbban termelő földműves nép a munkamegosztás elve alapján kitűnő fogyasztója lehet a gyáripar produktumainak. A mezőgazdaság éppiein olyan kapitalisztikus vállalkozás, mint amilyenek ma a nagyipari vállalatok. Mikor Budapest környékén látom a modern gyárak fényes műhfelypalotái között a bolgár kertészek járgánnyal hajtott ókori vízemelőkészülékeit, mindig eszembe jut, hogy 100 évvel ezelőtt ilyen primitív szerszámokkal dolgozott a textilipar is és hogy a mezőgazdaságba épp úgy be kell vonulnia a természettudományoknak, mint ahogyan azok bevonultak a textiliparba. Ha valaki száz esztendeje azt merte volna mondani, hogy a kékfestők receptjeit valamikor a Műegyetemen textilkómiai tanszéken fogják tanítani, kikacagták volna. És ime, napjainkban a magyar műselyemfestőiparban olyan nagytudású vegyészek dolgoznak és olyan világsikereket ér el ez a magyar festőipar, hogy a budai Goldber- I ger-cég az idén elérkezettnek láttaz\ az időt arra, hogy 350.000 pengőt adományozzon egy ilyen egyetemi tanszék leállítására. Hasonlóan be kell vonulni a magyar mezőgazdaság termelő tényezői közé a kapa és a kasza mellé a fiziológiai kémia tudományának és akkor lehetséges lesz az, hogy az öntözéssel és természettudományi felkészültséggel dolgozó magyar gazda éppen olyan anyagi és erkölcsi sikereket érjen el, mint amilyeneket elért a magyar textilgyáros. Tänzer Miksa szaküzlet Budapest. Iroda: II., Hadapród ucca 15 Raktár: VIII., Dóry ucca 10. — Telefon: 1-649-31 I Gyárkémények, kazánbefalazások, I ipari kemencék tervezése és építése I C«|||||9 Tüzeléstechnikaiés Épí- 1 » ^"IIS tésí Részvénytársasági Budapest, VII, Aréna út 80. Tel.: 1-329-04 | Lorschy Henrik mérnök elektrotechnikai cikkek nagykereskedése Budapest,V., Sziget u. 11. Telefon: 2-918-29 és 2-918-30 Ereky Károly PLASTILIT hézagmentes padlóburkolat aszfalt mümasszából színes Dnnúfti Alfréit gépest, Csengery u. 80. T.: 124-103 u imáin rviiicu Építőipari szigetelő- és vegyianyagok gyára FREUD FRIGYES Duda-pest, VI., Teréz körűt 19 Telefon s 1-136-30 Mindennemű csavarok, vas-, acél- és sárgarézből withw. és milliméter menettel raktáron fém és műszaKi vállalat Budapest, V., líresz Géza u. 45.:: Telefon: *2-908-70 Aporleo
