Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-08 / 35-36. szám

Budapest, 1937 szeptember 8. Független Budapest 3 Fővárosunk: élelmezése és az öntözés problémája Irta: EREKY KÁROLY v. közélelmezési miniszter A nemzetközi kereskedelem a búd apes ti textil- gyáraknak 150.000 hektár önötzött földről szállít pamutot, a gumigyáraknak pe­dig 20.000 hektár elárasztott erdőterületről szállít kaucsu- kot. A budapesti gumi- és tex­tilgyáriak tehát a nyersanya­gukat az öntözött tropikus me­zőgazdaságtól kapják. Sokkal nagyobb szerepet fog- játszani az öntözés a fővárosi lakosság élelmezésében. Jelenleg csak a bolgár kertészek öntözött terü­letei vesznek részt Budapest ellátásában, ha azonban az Al­föld nagyszabású öntözése mag­úidul, akkor Budapest élelme­zése teljesen új alapokra fog helyezkedni. Dr. Illyefalvy Lajos »Bu­dapest székesfőváros árufor­galma« című, színes grafikonokkal illusztrált, magas­nívójú könyvéből vettem ki a főváros élelmezési adatait és ezekből számítottam ki, hogy Budapesten az 1933. évben összesen és fejenkint az alábbi táblá­zatban feltüntetett élelmisziermennyiségek fogy­tak el. BUDAPEST ÉLELMISZERFOGYASZTÁSA 1933-BAN a) Növényi eredetűek: összesen Egy lakosra Egy lakosra a esik esik ' kg 1000 kalória Kenyér és tészta 2,123.184 206.0 494 Burgonya 941.564 91.0 73 Borsó 123.676 12.0 32 Bab 35.786 3.5 10 Lencse 29.594 2.9 8 Gyümölcs 574.260 55.7 22 Zöldség 961.108 93.3 23 Összesen : 662 b) Állati eredetűek: összesen Egv lakosra Egy lakosra Q esik esik kg 1000 kalória Marhahús 130.118 12.63 25 Borjúhús 97.913 9.51 11 Juh- és kecskehús 4.701 0.46 1 Sertéshús 160.326 15.57 31 Malachús 343 0.08 — Ló hús 18.657 1.80 2 Szalámihús 5.030 0.49 1 Összesen: 417.588 40.54 71 Baromfihús 194.228 19.40 31 Hal és rák 34.372 3.30 4 Tojás 94.186 9.12 6 Tej 1,597.108 155.07 103 Összesen : 215 Növényi és állati eredetű együtt: 877 Ha a cukor- és zsírfogyasztást is hozzászámít­juk ehhez az élelmiszermennyiséghez, akkor Buda­pest lakossága fejévenkint egymillió kalóriát fo­gyaszt, ami megfelel a normális követelményeknek. A fenti táblázat természetesen nem tökéletes. A statisztikai hivatalok rendszerint csak a fogyasztási adókból és vámhivatali elszámolásokból határozzák meg az élelmiszermennyiségeket, de hogy azok az­tán milyen változásokon mennek keresztül és mi­lyen veszteségeket szenvednek, amíg a búzából ke­nyér és rétes, vagy makaróni, a sertésből pedig tőkehús és kolbász lesz, azt már csak átszámító koefficiensekkel lehet megórzékíteni. Ez az átszámí­tás mindig, csak hozzávetőleges. A külföldi nagyvárosok statisztikai hivatalai rendszerint kevesebb adatot szolgáltatnak, mint a budapesti. A legnagyobb elismerés illeti meg dr. Jllyefalvyt és munkatársait, hogy a statisztika ezen területén egész Európában vezető és irányító tevé­kenységet fejtenek ki. Különösen értékes munkát végez Illyefalvy mellett dr. Buziássy, akinek »Buda­pest húsellátása«.-ról írt könyve a szakirodalomban is vezet és precizitásával túlszárnyalja a hasonló irányú összes külföldi munkákat. Budapest élelmezését az jellemzi, hogy a növényi eledelek túlsúlyban vannak, mert mint táblázatunk mutatja, a növényi kalóriák száma 602.000, szemben az állati eredetű eledelek 216.000 kalórián értékével. Ugyanezen kalóriaszámí­tás szerint Londonban a lakosság túlnyomóan állati KARDOS JENÖ^rS: rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 eredetű eledelekből táplálkozik. Szerencsére azonban a mi túlnyomó növényi táplálkozásunk az egészsége­sebb. Különösen nagyi előnye Budapest élelmezésé­nek az, hogy lakosságunk gyümölcsöt és zöldséget elég szép mennyiségben fogyaszt, a húsélelmezést pedig a baromfihús élvezte teszi egészségessé, amint az a táblázat adataiból kitűnik. Hogy a húsfogyasztásban egyébként a nyugati or­szágok mennyivel múlják felül a budapestit, azt világítsa meg egy-két számadat. Az angol nagy­városok évi húsfogyasztása fejenkint 150 kg. Pá­rizsé és Berliné 130 kg, az országos átlagos húsfo­gyasztás pedig, beleértve a falusi lakosságot is, eb­ben a három országban 80, illetve 70 és 65 kg, míg nálunk Magyarországon a fejévenkinti húsfogyasz­tás: Budapesten (baromfi és hallal együtt) 63 kg, a vidékkel együtt pedig 14 kg. Hogy az öntözés hogyan fogja befolyásolni Bu­dapest élelmezését, azt — ha biztonsággal nem is lehet előre megmondani — az összehasonlító sta­tisztika segítségével megállapíthatjuk azt, hogy — a kenyérfogyasztás rovására — a finom állati ere­detű élelmezés, továbbá a gyümölcs- és a friss zöld­ségfogyasztás emelkedésével kell számolnunk. Nézzük csak, milyen eltolódás következett be Angliában az utóbbi 50 évben az élelmiszerellátás terén. Valamikor a kenyér volt az emberiség főtáplá­léka. Amíg az emberek a szabadban éltek, addig a kenyeret meg tudták emészteni, hasonlóan ahhoz a kubikosmunkáshoz, aki manapság is megeszik na­ponkint 1—2 kiló kenyeret és csak azért eszik hozzá szalonnát, hogy az emésztést elősegítse. A szobában élő modern ember és a gyárimunkás ilyen kenyértömegek megemésztésére nem képes. Neki finom, könnyen emészthető húsféléket és tej­termékeket kell fogyasztania, hogy fedezni tudja szervezete szükségletét. A mezőgazdasági termelés­ben eszerint az első nagy változást az okozta, hogy az ipari és városi lakosság elszaporodásával a kenyér és szalonna megszűnt főtáplálék lenni, éppen annál a városi lakosságnál, alne- lyik pénzért vásárolja az élelmiszereit, tehát főfogyasztója a mezőgazdaság piaci produk­tumainak. A közélelmezés irányváltozásának második oko­zója a nő új szociális helyzete. Nálunk Magyarorszá­gon is látjuk már, hogy a lányok tízezrei mennek kenyérkereső pályára és nem tudnak és nem is akar­nak főzni, de még inkább ez a jelenség a nyugati népeknél és különösen az angoloknál. Miután ott a nők legnagyobb része már nem él benn a háztartás­ban, hanem otthonától távol kenyeret keres, a reg­geli, ebéd és vacsora félgyártmányokból készül és a fődolog minden étkezésnél az, hogy a háziasszony az eledeleket percek alatt tudja elkészíteni. Hozzá­járul még ehhez a dologhoz az is, hogy a fejlettebb országokban alig akad cselédleány és csak a felső tízezrek képesek arra, hogy a drága cselédbért meg tudják fizetni. Már a mértéktelen liúsevés is nagy bajokat oko­zott az angol városi lakosság egészségi viszonyai­ban, mikor azonban a nőemancipáció hatása alatt megkezdődött a húskonzerv fogyasztása is, akkor oly tömegesen léptek fel a konstitúciós betegségek, a fogkihullástól egészen a rákig, hogy az angol nép­jóléti minisztérium nem húnyhatta be többé a sze­mét és megkezdte a propagandát az egészséges nép­élelmezés érdekében. Jelszó lett, hogy minden nap kell enni valamit nyersen, akár gyümölcsöt, akár salátalevelet, mert a nyers eledelekben lévő vita­minok megmentik a szervezetet és ettől kezdve az ujságpropaganda alapján soha nem képzelt mérete­ket öltött a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Hogy fogalmat alkothassunk magunknak az an­gol propaganda eszközeiről, megemlítem a Daily Mail akcióját. Ennek a napilapnak az első oldalán a hirdetés napi 50.000 pengőbe kerül s miután több mint egymillió példányban jelenik meg, ennek a I lapnak az első oldalán hirdetnek az egészségügyi j hatóságok olyan vitamindús és egyéb nélkülözhetet­len eledeleket, amelyeket az angoloknak fogyaszta­nak kell. Miután évek óta megismétlődnek ezek a hirdetések, biztos, hogy kifizeti magát ez a hirde­tés. Az angol élelmiszer kereskedelem megváltozásá­nak illusztrálására bemutatom az angol import­számok változását az utóbbi 50 évben. Amíg az 1887. évben az angol gabonaimport 3000 millió pen­gőt tett ki, annak csak egy negyedrészét, azaz 700 millió pengőt reprezentál a hús, tej, vaj és gyümölcs importja, addig az 1937. évben megfordult a helyzet és az importált gabona értéke már csak egyharmad- részét tette ki a fent felsorolt finom tápanyagok ér­tékének. Az utóbbi 50 év alatt tehát Anglia értékben tizenötször akkora húst, vajat és gyümölcsöt impor­tált, mint 50 esztendeje. Budapesten az élelmezés hasonló irányokban to­lódott el az utóbbi években, de nálunk számolni kell azzal, hogy j az öntözés elterjedésével a zöldségfélék és nyers gyümölcsök fogyasztása óriási mére­tekben fog emelkedni. Még egy érdekes hatása lesz az öntözésnek Bu­dapest székesfővárosunkra. Általánosan ismert gaz- • das ágtörténelmi tény az, hogy kezdetleges civilizá- ciójú országokban a földműves nép gyarmatlakos­sága a városi népnek. A háborúelőtti időben ez ná­lunk is így volt és akkori politikusaink mindig erősen kifogásolták azt, hogy a magyar földműves nép Ausztria gyarmata legyen. Ennek a gyarmat­életnek a fő jellemvonása ugyanis az, hogy a földműves nép még nem él benne a munka- megosztás társadalmában. Önmaga gyártja életszükségleteit, amennyire csak lehet és amennyiben élelmiszerfölöslege van, azt odaadja a városi lakosságnak. Ekkor a mező- gazdaság élelmiszerfölöslege élelmezi a várost. Ké­sőbb jön aztán a fejlődés. Az intelligens városi la­kosság évről-évre szaporodik, míg vele szemben az életmódjánál fogva konzervatív paraszt nép sem számban, sem műveltségben nem gyarapodik, tehát élelmiszerfölöslegét évről-évre több ember veszi igénybe és bekövetkezik az egyik legérdekesebb tár­sadalmi tünemény, az élelmiszerek áremelkedése és vele kapcso­latosan a kapitalisztikus mezőgazdasági ter­melés lehetősége. Mi Magyarországon a fejlődésnek ebben a stá­diumában vagyunk jelenleg és az első nagy kon­junktúra Megindulásával olyan magas élelmiszer­árakkal kell számolni, mint amilyen a múlt század jó konjunktúráiban sokszor mutatkozott. Az öntözés van tehát hivatva arra. hogy ezen­túl necsak a földműves nép élelmiszerfölöslege és a hagyományokon nyugvó félkapitalisztikus gazdálko­dás produktumai jussanak el a városokba, hanem rendszeres termelés során legyen biztosítva a városi lakosság élelemellátása. Az öntözés megszünteti te­hát végérvényesen a gyarmatrendszert és a többet és jobbat olcsóbban termelő földmű­ves nép a munkamegosztás elve alapján ki­tűnő fogyasztója lehet a gyáripar produktu­mainak. A mezőgazdaság éppiein olyan kapitalisztikus vál­lalkozás, mint amilyenek ma a nagyipari vállalatok. Mikor Budapest környékén látom a modern gyá­rak fényes műhfelypalotái között a bolgár kertészek járgánnyal hajtott ókori vízemelőkészülékeit, mindig eszembe jut, hogy 100 évvel ezelőtt ilyen primitív szerszámokkal dolgozott a textilipar is és hogy a mezőgazdaságba épp úgy be kell vonulnia a ter­mészettudományoknak, mint ahogyan azok bevo­nultak a textiliparba. Ha valaki száz esztendeje azt merte volna mondani, hogy a kékfestők receptjeit valamikor a Műegyetemen textilkómiai tanszéken fogják tanítani, kikacagták volna. És ime, napjaink­ban a magyar műselyemfestőiparban olyan nagy­tudású vegyészek dolgoznak és olyan világsikereket ér el ez a magyar festőipar, hogy a budai Goldber- I ger-cég az idén elérkezettnek láttaz\ az időt arra, hogy 350.000 pengőt adományozzon egy ilyen egye­temi tanszék leállítására. Hasonlóan be kell vonulni a magyar mezőgazda­ság termelő tényezői közé a kapa és a kasza mellé a fiziológiai kémia tudományának és akkor lehet­séges lesz az, hogy az öntözéssel és természettudo­mányi felkészültséggel dolgozó magyar gazda éppen olyan anyagi és erkölcsi sikereket érjen el, mint amilyeneket elért a magyar textilgyáros. Tänzer Miksa szaküzlet Budapest. Iroda: II., Hadapród ucca 15 Raktár: VIII., Dóry ucca 10. — Telefon: 1-649-31 I Gyárkémények, kazánbefalazások, I ipari kemencék tervezése és építése I C«|||||9 Tüzeléstechnikaiés Épí- 1 » ^"IIS tésí Részvénytársasági Budapest, VII, Aréna út 80. Tel.: 1-329-04 | Lorschy Henrik mérnök elektrotechnikai cikkek nagykereskedése Budapest,V., Sziget u. 11. Telefon: 2-918-29 és 2-918-30 Ereky Károly PLASTILIT hézagmentes padlóburkolat aszfalt mümasszából színes Dnnúfti Alfréit gépest, Csengery u. 80. T.: 124-103 u imáin rviiicu Építőipari szigetelő- és vegyianyagok gyára FREUD FRIGYES Duda-pest, VI., Teréz körűt 19 Telefon s 1-136-30 Mindennemű csavarok, vas-, acél- és sárgarézből withw. és milliméter menettel raktáron fém és műszaKi vállalat Budapest, V., líresz Géza u. 45.:: Telefon: *2-908-70 Aporleo

Next

/
Oldalképek
Tartalom