Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-06 / 1. szám
2 Független Budapest Budapest, 19B7 január fi. Hí Intézeti és háziruba mosására csak a ..HmÁLY oözriosó IV., ttaüuar ncca 3, VII. her. Király ucca 15, v., Dálvánu ucca 23, VII., Dohány ucca 20 Telelőn - Házhoz HUiflcn^h ? Sipőcz Jenő betegsége és halála Sipőcz Jenő, a főváros főpolgármestere, 1920-tól 1934-ig- polgármestere, ötvenkileneéves korában, hosszú betegség után újév napján meghalt. Sipőcz betegsége már 1936 első hónapjaiban kezdődött s hiába vanultak fel betegágyánál a legkiválóbb orvosok, a súlyos szívbajjal az orvostudomány nem tudott megküzdeni és szenvedéseinek újév napján véget vetett a halál. Sipőcz Jenő 187S szeptember 19-én. született Buctopesteu. Édesapja, Sipőcz László, a székesfőváros árvaszéki elnöke volt. Egy ideig ügyvédjelöltként dolgozott, majd rövidéül) ideig ügyvédi gyakorlatot is folytatott. A főváros szolgálatába 1906 november elsején lépett. Rendkívül komoly, alapos jogi tudású munkaerőnek bizonyult, akinek érdemeit azzal honorálta a törvényhatósági bizottság, hogy hamarosan megválasztotta tiszti ügyésznek. 1920 áprilisáig ebben az állásban működött, ekkor azonban otthagyta eddigi munkaterületét. mert a kormányzó a székesfőváros kormánybiztosává és helyettes főpolgármesterévé nevezte ki. Üt hónappal később az újonnan megalakult törvélniyhatósági bizottság óriási többséggel a polgármesteri székbe ültette. Polgármesterségének tízesztendős jubileumán a kormányzó a II. osztályú magyar érdemkeresztet a csillaggal adományozta neki érdemei elismeréséül. 1934-bcm. Borvendég Ferenc halála után a kormányzó főpolgármesterré nevezte ki. A .székesfőváros közönsége külön gyászjelentést adott ki, amelynek szövege a következő: »Budapest Székesfőváros közönsége megrendült fájdalommal jelenti, hogy Sipőcz Jenő, Budapest székesfőváros főpolgármestere a ii. (-• ztályú Magyar Érdemkereszt a csillaggal, a Szent Gergely Rend középkeresztje a csillaggal, valamint számos belföldi és> külföldi kitüntetés tulajdonosa, munkás életének 59. évében, folyó évi .január hó elsején az élők sorából váratlanul elköltözött. Budapest történetének legválságolsaibb korszakában, előbb mint kormánybiztos, majd másfél évtizeden át mint polgármester irányította a székesfőváros ügyeit. Szilárd meggyőződése, kiváló egyénisége, nagy tudása, és kivételesein finom tapintata átsegítették a székesfővárost a legnehezebb időkön, amivel elévülhetetlen szolgálatot tett a székesfővárosnak és a magyar nemzetnek egyaránt. A világháború utáni forradalmak rombolásai után ,a főváros új alapjait fektette le. Három évtizedet meghaladó működésében hivatásának minden állomáshelyén a törvényhatósági bizottság és Budapest székesfőváros közönségének osztatlan bizalma, szeretet és tmegbecraü- ■lése kísérte. Nagy halottunkat ezévi január 4-én hétfőn, a székesfőváros kegyura,sága alá tartozó Szent István Bazilikában délelőtt tíz órakor történő be-zentelés után fogjuk utolsó útjára kisérni a Kerepesi-úti temetőben, a székesfőváros által adományozott örök nyugvóhelyére. Budapest, 1937. január 2. Emléke felejthetetlen«. A temetés Sipőcz Jenól a főváros polgárságának óriási részvéte mellett hétfőn délelőtt temették a Szent István-bazilikából. A gyászszertartást —■ amelyen megjelent Serédi .Tusztinián bíboros-hercegprímás is — Zadravetz István volt tábori püspök pontifikálta fényes papi segédlettel, a templom ének- és zenekarának közreműködésével. A gyászoló közönség tízezrei állották körül a ravatalt. A kormányzót Röder Vilmos helyettes-miniszterelnök képviselte, míg a kormány részéről Kozma Miklós belügyminiszter, Lázár Andor igazságügyi és Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter jelent meg. A felsőház képviseletében Széchenyi Bertalan gróf elnök, a képviselőház részéről Sztranyavszky Sándor elnök vett részt a temetési szertartáson. A bazilika hajójában Szendy Károly polgármester vezetésével ott volt a főváros egész főtisztviselői kara Lamotte Károly dr. h. Polgármesterrel az élén. A törvényhatósági bizottság minden pártja számos tagjával képviseltette magát és sok egyesület voin.ult fel, hogy megadja Sipőcz Jenőnek a végtisztességet. A gyászszertartás befejeztével a koporsót a templom előtti térségen ravatalozták fel. Itt mondotta el búcsúbeszédét Szendy Károly polgármester, aki a többek között a következőket mondotta: Soha el nem múló érdeme marad, hogy a székesfőváros közigazgatását a romokból újjáépítette és azt a korszerű követélmények magas színvonalára emelte. Annakidején egy pénzügyileg összeomlott fővárost vett át és lelkes odaadásával, gondos, bölcs irányításával a főváros háztartását ágy rendezte és ágy alapozta meg, hogy a főváros elbírta a súlyos gazdasági válságot, szilárd maradt akkor is, amikor a gazdasági krízis megrendítette az államok és közii- Ietek életét is. A polgármestersége idején alakultak és bontakoztak ki nagyarányúvá a községi üzemek, amelyek közérdekű céljaik szolgálatában jelentékenyen erősítették a háztartást és növelték a főváros vagyonát is. Joggal mondhatta Sipőtez Jenő polgármesteri munkásságának eredményéről, hogy a város felvirágzott és gazdag lett, de a polgármester szegény maradt. Szebb és igazabb jellemzést és méltatás! nem adhat senki Sipőcz Jenő közel másfélévtizedes polgármesteri működéséről. Valóban az elhunyt élő megtestesülése, példaképe volt a közéleti erényeknek, a legtisztább keresztén,!/ nemzeti eseménytől hevített I étkeknek. Amikor a legmagasabb bizalom a főpolgármesteri székbe szólította, egész népszerűségét és tekintélyét arra áldozta, hogy az ellentéteket elsimítsa és a főváros életérdekeit csorbítatlanul megvédje, A méltósár/ változhatott, de a székesfőváros első polgára, az autonómia hű fia változatlanul a régi maradt. A, törvényi) a tófiú®’ dzottság bizalma háromszor juttatta neki a polgármesteri méltóságot és a változó kormányok is változatlan bizalmukról biztosították a főpolgármesteri szettben. Ezeik a tények mutatják és bizonyítják, hogy Sipőcz Jenő kivételes egyéniségű, fényes jellemű, nagyképességű ember volt. Közéleti pályáján voltak ellenfelei, de erős meggyőződésem, hogy ellensége nem volt. Lelke csupa&önzetlenség, szíve csupa .szeretet, gondolkodása maga a pártatlan igazság volt. . # A beszéd1 elhangzása után az előkelőségek autóikba ültek, majd megindult a, gyászmenet, amelyet a koszorút vivő kocsik .sora vezetett be. Az útvonalon, amelyen át az elhúnyt főpolgármestert a Kerepesi- temetőbe kísérték, a polgárság százezrei állottak sorfalat és mély mogilletődéssel, kalaplevéve (búcsúztak Sipőcz Jenőtől, a főváros és az ország nagy halottjától. és ezt bocsássák a vármegye területén illetékes betegek rendelkezésére. Ami a környékbeli városoknak és községeknek a fővárosi közművekkel való kapcsolatát illeti, ez is megvalósuláshoz közeledik. Újpest és Kispest már bekapcsolódott a fővárosi gázhálózatba és egyre fokozódó mértékben veszi igénybe a főváros gázszolgáltatását. Több község közvetve fogyasztója a budapesti villanynak. A vízellátást már régen kérik, a környéki közületek a fővárostól. Miután a Vízművek fejlesztése befejezéshez közeledik, az Elektromosművek termelőképességének növelésére új áramtermelő központ létesítése van küszöbön és a Gázművek termelése is fokozódik, nem látszik akadálya annak, hogy a környékbeli városok kívánságai rövidesen teljesüljenek. Természetesen ezt megfelelő megállapodással kell biztosítani. A nagyszabású problémák egész sorát felölelő konferencia elé nagy várakozással tekintenek az érdekelt közületek. a HÉT A munka éve Míg az elhunyt Sipőcz Jenő főpolgármester a beteljesülés évének látja az 1938-at, amikor az egész világ figyelme a k/ilencszázéves ünnepet ülő Magyar- ország s ennek fővárosa: Budapest felé irányozza tekintetét, — míg Szendy Károly polgármester rajongó szeretető városa iránt olyan Budapest után rajong, amit a nyiladozó és színpompás virágok hí- mes palástjába takar a szeretet — addig Zsitvay Tibor a ma Budapestjének a munka alkotó lázát kívánja, azt a lüktető, ziháló munkát, amelynek áldott libegősétől születik a nagyság, a haladás s az emberek számára a mindennapi kenyér. S ez a hármasság szinte egységgé válik ama természeti törvény útján, amely a m á-nak a szorgalmát a jövő beteljesülésben gyümölcsöztéli s amely a virágzó Budapest m u s k á 11 i s virágdíszét is csal’ akkor teheti ragyogó díssszé, ha a virágos ablakok mögül éléinél■ örvendő, életet igenlő emberszemel' szórjál: boldog tekintetüket a virágot: sokaságára. Mert igaza van a polgármesternek, mikor virágos Budapestet akar. A virág mindig tanúvallomás. Amint a síről: virága az élők kegyelete mellett beszél — addig a terel:, uccák, ablakok, lakások, virágai minden szirmukon, illatukon keresztül az élei szépsége mellett tesz tanúságot, s azt igazolja, hogy az ezek között élő emberekben valóban él a vágy, hogy életüket minél hangsúlyozottabban, áláhúzot- tabban szebbé és boldogabbá tehessék. Azért kell akarnunk — Zsitvay Tiborral együtt — a munka évét, azért kell akarnunk és sóvárognunk a, munka, lázát, Iwgy az élet itt valóban virágzóvá lehessen s ebből a virágzásból megszülethessen maga. a. virágba borított, virágzó Budapest is. NEP-HIREK Szendy polgármester békét akar Pestkörnyékkel Értekezletet hív össze a környék panaszainak megvitatására A pestkörnyéki városoknak és községeknél: sok kívánságuk van a fővárossal szemben. Kereskedelmi, ipari, közlekedésügyi, pénzügyi problémák allanak fenn, azonkívül itt van a gáz, villany és vízellátás kérdése is. Időről időié felvetődik égy- (gy il>cn probléma és bár a főváros részéről a legteljesebb jóindulat nyilvánul meg a környékbeli közületek igényeinek kielégítésére, a pestkörnyéki tat osok es községek mégis elégedetlenek a főváros áltál nyújtott eddigi koncessziókkal.. Most újéy után Szendy Károly polgármester kezdemenyezesére ezek a régen napirenden lévő, elintézetlen kérdések egy tömegben kerülnek megvitatásra az érdekelt közületek képviselőinek bevonásával. Értesülésünk szerint a polgármester elhatározta, hogy a közeli hetekben értekezletre hívja össze Pest vármegye és a környéki közületek vezetőit. hogy közvetlen tárgyaláson beszéljék meg a környék kívánságán, sérelmeit és azok teljesítésének, illetve orvoslásának módját. Elsősorban a városi vám függőben lévő ügyét szeretnék közmegelégedésre .rendezni, miután a” főváros most már rövidesen meg akarj,a valósítani a régen húzódó vámreformot. A következő nagyjelentőségű probléma a környékbeli városok és községek közlekedésének javítása, a fővárossal való kapcsolatoknak szorosabbátétele lesz. Erre nézve különböző tervek készültek, többek között új összekötő villamosszárny vonalak építése, az autóbusz hálózatnak a környék felé való kiterjesztése, a HÉV forgalmának javítása Közélelmezési vonatkozásban az őstermelők kívánságait fogják megtárgyalni, merít a környékbeli termelők még ma ié elégedetlenek a fennálló állapotokkal és azt követelik, hogy valamennyi piacon szabadon árusíthassák termékeikéi, úgy mint azelőtt. Napirendre kerül az ősrégi kórházi probléma, mely a fővárosi közegészségügynek változatlanul nehéz kérdése, sí fővárosi kórházak belegtet száméinak jórésze most is a vidéki, környékbeli betegekből rekrulálódil: és miután ezek túlnyomórésze fizetőképtelen szegény beteg, illetőségi helyük pedig nem téríti meg az ápolási költséget, a vidéki betegei: gyógykezeltelési terhe is nagyobb részt a fővárosra hárul. Felvetik ismét a régi gondolatot, Pest vármegye létesítsen Budapesten, esetleg a vármegye egyik nagyobb városában önálló kórházat / Ex ( BihlCiv: BudapostiKerületi hírek A Nemzeti Egység Pártjának székesfővárosi. Vili. kerületi szervezete meleg ünneplésben része sítette népszerű bizottsági tagját, Katona Jánost. tiSetty Béla országgyűlési képviselő nagyhatású beszédében utalt arra, hogy a nemzet nagy célkitű- zéses munkaprogramja csak úg-y hajtható végre zökkenés nélkül, ha olyan önzetlen, kiváló férfiak állanak szolgálatában, aminő Katona János. fíazdy Jenő székesfővárosi bizottsági tag pedig a szervezet legkeményebb és legharcosabb tagját üdvözölte Katona János személyében. A női tábor nevében egyik vezetőségi tag üdvözölte Katona Jánost. Biztosította a női tábor teljes bizalmáról, majd pompás virágcsokrot nyújtott át az űnnepeltnek. Katona János meghatottál! mondott köszönetét és ígéretet tett, hogy továbbra is küzdeni fog a nemzeti egységért, mert csak ez hozhatja meg a szebb jövőt és az igazi boldogulást. LACZKÓ ISTVÁN gépkés üzeme Budapest, VI., Horn Ede ucca 12. sz. Telefon : 1-105-23 Mindennemű papír bőr és faipari gépkések, lemezollók, szerszámok gyártása, köszörülése Sélley Mihály ■zl. csatorna- és pöcegödörtiszütásl vállalkozó Budapest, XIV., Kerepesi út 144. sz. Telelőn i 2—969 —46
