Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-06 / 1. szám

Budapest, 1937 január ß. Független Budapest 3 Zsitvay Tibor dr: „M karácsonyi álom után az új év valósága** DénesJózsef „Nemzeti Szálló“ éttermei Budapest, Vili., József körút 4. szám Közismerten elsőrangú konyha, olcsó árak, naponta töobször D r e h e r-s ö r csapolás. Fényesen áialakított, megnagyobbított éttermek. HZ vadá.s’z.sx.ofnx t á. t v á n y o » s «S g Társaságoknak díjmentes különterem. Toll Árpád, Toll Jancsi, Horváth Gyula és Kányási cigányprímások vezetése alatt elsőrendű cigányzene M munka lázának kell betöltenie Budapest életét — Budapest készülődése a Szent Évre — Mi Budapest kötelessége önmagával s az országgal — M JVEP fővárosi szervezete kiveszi a részét a munkából mindnyájunk részére, hogy a rendelkezésünkre álló idő elég legyen, hogy Budapest felkészül­hessen. Nagy a megtiszteltetés, ami részünkre jutott az 1938-as egyházi eseményeken keresztül, de erre rá is kell szolgálnunk. tj'j kéréssel keresem Jel Zsitvay Tibort az évfor­— Kegyelmes uram — ha már oly kitüntető ked- ressséggel tehet eleget a Független Budapest — jkí­vánságainak, hogy hasáb­jain megrajzold a kará­csonyi álmot Budapest öt­évi fejlődéséről, nem tagad­hatod meg azt a kegyet sem, hogy az újévi elindu­láshoz te add meg nekünk azt a jelszót, amivel az új e sztendö h áromszázö tven­három napjára el kell in­dulnunk. A jó katona, is — mikor őrséget vállal — jel­szót kér, amelyet mindig szem előtt kell tartania, amíg csak őrhelyén áll. Mink is azt akarjuk, hogy szolgálatunkat híven betölthessük. Azért kérjük tőled, mint vezérünktől az útbaigazítást, a jelszót az egész esztendő tartamára. Zsitvay Tibor gondolatokba mélyed. Ki tudja, hogy e pillanatnyi hallgatás alatt nem röppen-e visszafelé is a tekintete s nem méri-e végig a közel­múltat, hogy a közel jövő feladata annál szemlél- tetőbbé váljék lelki szeme előtt. Aztán így szól: — Igazad van, a karácsonyi álom szinte kötelez. Mégpedig a valóságra. Kötelez, hogy azt ne mondhassák nálunk, hogy csak az álom- szövögetéshez értünk, de már a közel jövő iránt nincsen érzékünk. Hiszen az élet éppen olyan, mint a mozaik: darabkákból tevődik össze, hogy a darabkákból alakuljon ki az egész, ami aztán egy egységet alkot. Az élet is az évek összetevődése s ha a karácsony meg­adta nekünk az alkalmat, hogy egy kissé sza­badon engedjük a képzeletünket és álmodoz­hattunk: viszont az új év józan valósága figyelmeztet, az idő gyors pergésére s arra, hogyha ötéves álmot szőttünk, abbéd csak úgy lehet valami, ha minden évben megteszük azt, ami arra az évre esik s ha nem, késünk és nem tétlenkedünk. Ezt másképpen úgyis mondhatnám: a karácsonyi álom talán az új év való­ságának kell következnie. dúló alkalmából: Zsitvay Tibor több emberkéz száméira termeljenek munka­lehetőséget. Nagy boldogsággal olvastam egyik genfi szaklap cikkét, melyben Európa gazdasági helyzetével foglalkozván. Magyarországot is azon országok közé osztja, ahol az új esztendő egy felfelé haladó és minden vonatkozásban a javulás irányát mutató fejlődést talál. Ha maga a dolgozó társadalom ezt a javu­lást még talán nem is érzi úgy, ahogyan azt a szakemberek megállapítják, ele bízom benne, hogy az általam kívánt munkaláza — azt mielőbb éreztetni fogja a legszélesebb népréte­gekkel is. És most már, hogy részletesen is beszéljek az új esztendő reménységeiről és lehetőségei­ről, a ?>munkaláz«-nak s eszerint a megváltó munkának itt nem szabad elmaradnia. Az óhaj megszűnt óhajnak lenni s a vágy testet ölt ama parancs hatása alatt, amely, hogy én is a fenti hasonlatnál megmaradjak: a katona, kötelességéhez híven, szinte katonai kötelességgé teszi nekünk mindnyájunknak, akik vezető szerepet vállaltunk és töltünk be a főváros életében, hogy a munka is meg le­gyen s az áldásos munkaláza is termővé tegye a magyar élet talaját. A kegyelet arra késztet, hogy hálás^ szere­tettel fordítsuk tekintetünket a Vatikán vá­rosnak élet-halállal vívódó uralkodója felé, akinek áldott jósága áltál a világ figyelmének gócpontjává válik két év múlva Budapest la­kói. A magyar szent évnek jelző állomásnak kell számolnia a magyar főváros fejlődésében. Az ütemnek gyorsulnia kell s a tanácsko­zások papír értékének nemes valutává kell válniok a cselekedet és az alkotás révén. Az új esztendőnek, amibe most belekezd- tünk, többnek kell számítania, mint egyszerű naptári évfordulónak. Az év egész tartalmá­nak a munkát, a munka lázát kell jelentenie Adnunk kell a legtökéletesebbet, a legjob­bat, mindabból, amit csak adhatunk. Az egy­ház meg fogja tenni a magáét, de a mi, mun­kánknálsem szabad elmaradnia. Az ünnepi forma, amelyek között a bíboros államtitkár az ország miniszterelnökével: Da­rányi Kálmánnal a kitüntető megtiszteltetést közölte s az öröm, mellyel azt Darányi Kál­mán miniszterelnök fogadta és megköszönte, egymagában is méltóképpen jelzi, milyen megtiszteltetéshez jutott az ország az eucha­risztikus kongresszus budapesti ünnepségei révén. Csak önmagunknak vallanók kárát, ha ebben a tényben nem látnák meg a római szentszék jóakaratát a szenvedő Magyaror­szággal szemben. Ezt nem szabad felekezeti kérdésnek tekin­teni : Minden magyar embernek az érdeke, hogy ez minél jobban sikerüljön s minél több idegen barátot, tudjunk szerezni magunknak. Hogy a sikert elérjük, ehhez természetesen sok munkát kell még végeznünk. Nem be­csülném meg pártunk munka erejét, ha fel tudnám tételezni róla, hogy nem minden tag­ját hatja át a vágy, hogy a maga részét ki vegye ebből a munkából. Hogy ez a munka minél eredményesebb legyen, az az én legforróbb kívánságom az új esztendőre. Azt szeretném, ha a következő évforduló már azzal a tudattal tölthetne el bennünket, hogy jó és sikeres munkát végeztünk Buda­pest és az egész ország javára. Zsirkay János. KARDOS JENŐi rendező, Központi fűtés, vízveze- 1 téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 \ fővárost perrel feiuicücíih 50 ezer vagon (lágya miatt A szenílőrincí Siemere-birioh tulajdonosait main Ferenc képviseli Egy keleti mesében olvastam, hogy egyik fejedelem azt mondotta jó tanácsként a fiai­nak. hogy akkor válik hasznos uralkodójává népének, ha egy pillanatra sem hagyja szem elől azokat a célokat, melyeket maga elé tűzött. Nekünk is ezt kell cselekednünk. Nekünk sem szabad szem elől tévesztenünk egyetlen pillanatra sem kitűzött céljainkat. Hogy mi ez a cél? Talán már unalmas is az ismételt kijelen­tés. Mi más volna, mint: Budapest. Budapest élete. Budapest fejlődése. Buda­pest kulturális és gazdasági haladása. Szóval röviden és mindent összefoglalva: mindaz, ami Budapest életét jobbá, szebbé, gazdagabbá teheti, az benne kell, hogy legyen a mi pártunk pro­gramjában, mint ahogyan benne kell lennie az összes pár­tokéban is, hogy együttesen dolgozva, kitűzött célunkat el is érhessük. Ha jelszót kell adnom erre a most kezdődő áj esztendőre mindazoknak, akik velem együtt Budapestért dolgozunk, az a jelszó csak egy lehet: munka. S ha kívánnom is szabad Budapest polgár­ságának valamit, amint az karácsonykor is, újévkor is szokás: egyet kívánhatok csupán: a munka lázát. Azt mondják az orvosok, hogy a láz min­dig harcot jelent. Harcot, melyet az élet vív a halállal, az egészség a betegséggel, a hervad ás a. virulással, a fejlődés a sorvadással. Nos, én a munka lázát kívánom, a, mi fővárosunknak. Hadd Iérmékenyüljön meg a gazdasági élet­területe az egészséges munka éltető áramától. Hadd induljanak neki a gépek láthatatlan légiói ipartelepeken és műhelyekben. De nem azért, hogy fölöslegessé tegye az emberkezeket s ezekből kiüsse a szerszámot, hanem a Roose- velt fel fogása szerint, csak azért, hogy minél Érdekes, nem mindennapi pereskedés fenyegeti a fővárost a Köztisztasági Hivatalon keresztül. Még 1910-ben a főváros szerződést kötött a pestszent­lőrinci Szemere-birtok tulajdonosaival és a szerző­désben engedélyt kapott arra, hogy a pestszentlőrinci szeméttelephez vezető vasútvonalat a birtok terüle­tén át megépíthesse. A területhasználat ellenében kötelezettséget vállalt arra, hogy a birtok földjei­nek javítására 2000 vágón trágyát bocsát az urada­lom rendelkezésére, mégpedig 1000 vagont ingyen, 1000 vagont bizonyos megtérítés ellenében. A trágyát olyan mennyiségben kelleti szállítani e 2000 vagónos évi maximum keretében, amint arra az uradalomnak szüksége volt. Úgy látszik, a szerző­désben kikötött mennyiség sok volt, mert mióta a szerződés fennáll, a Szemere-birtok mindössze 1700 | vágón trágyát vett át a Köztisztasági Hivataltól. Többet a birtokosok nem kértek, a Köztisztasági Hivatal nem is számított. A szerződésnek még egy fontos kikötése az volt, hogy a trágyát kizárólag a Szemere-birtok föld­jeinek javítására használhatják, azt eladni vagy más módon értékesíteni, vagy más föld­területek javítására használni nem szabad. Huszonhat év telt el ez idő óta és a trágyaszer­ződést senki sem reklamálta. A főváros a felesleges trágya, egy részét eladta. Most azután váratlanul ügyvédi felszólítást kapott a Köztisztasági Hivatal Utam Ferenctől, a Szemere-birtok jogtanácsosától, melyben felhívja a fővárost, illetve a Köztisztasági Hivatalt arra, hogy a 2(1 év alatt szerződésileg járó, de elmaradt (rágyamennyiséget szállítsa le. Miután 26 év alatt a Köztisztasági Hivatalnak 52.000 vágón trágyát, keltett volna átadnia, de csak 1700 vagont szállított, ilyenformán kereken 50.00(1 vágón trágya átadása volna esedékes. Ha a Köztisztasági Hivatal ezt a kötelezettséget ter­mészetben nem tudná teljesíteni, úgy a Szemere- birtoktulajdonosok az elmaradt trágyamennyiség el­lenértékét követelik. Tekintve, bogy a lóforgalom csökkenése folytán ma már évente alig 3000 vágón trágyát szednek össze az uecuseprők Budapest út­vonalain és ez a mennyiség is folyton csökken, nem valószínű, hogy a Köztisztasági Hivatal a termé­szetbeni szolgáltatást teljesíteni tudná. Ilyenformán tehát fennmaradna a kártérítés fizetése. A Köztisztasági Hivatal azonban nem hajlandó egyszerűen csak fizetni. Kijelentette, hogy eleget tesz a természetbeni kötelezettségnek és leszállítja a negyed évszázad alatt elmaradt trágyamennyisé­get, természetesen részletekben, de kiköti, hogy a trágyát — amint a szerződés előírja — kizárólag a Szemere-birtok földjein szabad felhasználni. Ennek a kikötésnek a teljesítése szinte lehetetlen, mert a Szemere-birtok az idők folyamán összezsugorodott és ott talajjavításra alig lehet néhány vágón trágyát alkalmazni. Hiába kapnák tehát meg az 50.000 vá­gón trágyát, azzal nem tudnának mit kezdeni, mert a főváros szigorúan ellenőrizné, nehogy azt eladják. Az ügyben most szélcsend állott be. Mindenfelől nagy kíváncsisággal várják, vájjon per Jesz-e a ‘10 év előtti trágya szerződésből, vagy sikerül-e békésen megállapodni valamilyen megoldási módozatban. Igazgató úr! Cégvezető űr! Intézkedjék, hogy mindennapi postájának aláírásánál kéznél logyen a 11AGYA R „Ttiebris“ másoló (tinta) írón. Gyártja; SCHULEF JÓZSEF Rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom