Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-19 / 7. szám
2 Független Budapest Budapest, 1936 február 19. Intézeti és házi ruha mosására csak a „KIRÁLY" GŐZ MOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldene ki BESZÁMOLÓ A NEMZETI EGYSÉG FŐVÁROSI SZERVEZETEINEK MUNKÁSSÁGÁRÓL maga igazi mértéke szerint, amikor a legmagasabbra jutott. Más pályafutásoknál ellenkezőleg szokott lenni ez. A beérkezés a népszerűség ilyen megtópázá- sát jelenti. Nála nem. Mikor ezt említem neki — a kegyelmes úr szemében mintha még jobban felosillana a fény. Hiába! A szeretet olyan dolog, aminek hatása alól nem tud mentesülni a lélek. Arca még derültebbé válik, amikor mondja: — Szeretettel töltöm be munkakörömet. Ha olykor nehéz is, fárasztó is, de mindig megnyugtat, ha, arra gondolok, hogy olyan munkakört töltök he, ahova a bizalom csaknem egyhangúlag állított s ha érzem, hogy azok, akiket vezetnem kell, vezetésemmel meg is vannak elégedve. Minden magyar* ember közös álma .. Kérem, hogy mondjon a kegyelmes úr valamit Budapestről a Független Budapest olvasóközönségének. Gondolkozik, aztán azt mondja: — Ha elnöki méltóságomban nem foglalkozom, de nem is foglalkozhatom pártpolitikai kérdésekkel s ha mindjárt, mint vidéki képviselőnek, több alkalmam is van a vidék s főként a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoznom, hiszen magam is földbirtokos vagyok — de Budapest mégis egészen külön érdeklődési kört jelent számomra. Azt hiszem, hogy minden magyar ember úgy van ezzel, nemcsak én. S ha közéleti pályámat vidéken kezdtem is, ha ott töltöttem el legszebb éveimet, de azért Budapest csak olyan közel áll érdeklődésemhez, mintha csak a szülővárosom volna. Ez is, azt hiszem — ma általános jelenség nálunk magyaroknál. Ma ez talán érthetőbb is, mint valaha volt. A ránkszakadt katasztrófa megmutatta, hogy milyen nagy kincsünk nekünk Budapest. Hisz ezen keresztül kezdett a külföld érdeklődése felénk fordulni. S ennek a nagyra hivatott városnak a lelkiereje, amellyel a megjósolt s elkerülhetetlennek látszó sorvadás helyett a fejlődés meglepő ütemét mutatja — olyan pezsdítő és jótékony hatással van a könnyen csüggedő magyar lélekre — akárcsak Budapest gyógyforrásainak a vize a beteg testre. Nem hiszem, hogy ez a fejlődés csak átmeneti volna. Ellenkezőleg, azt gondolom, hogy öntudatos munka mellett még mindig felfelé ível a haladás és fejlődés ami még igen szép alkotásokkal fogja gazdagítani fővárosunkat. Minden magyar embert csak megnyugvással tölthet el az a tudat, hogy Budapest fejlődésére folytatott munka nem torpanlmt meg a pártok egymásközti viaskodásán. Hiszen a főváros kölcsönös szeretete megérttette velünk az összefogás és együttműködés szükségét. így tehát biztosítva látom annak a nagyvonalú fejlődésnek a menetét, amelyet a főváros illetékes vezetői, a kormánnyal egyetértve, programjukba vettek s amelynek sikere minden magyar lélekben csak növelni fogja azt a szeretetet, amelyet Budapest iránt táplált s amely szeretekből megszületett a ma már még külföldön is népszerűvé vált szállóige: Velencét látni és meghalni: Budapestet látni és élni. A Független Budapest üdvözletét kitüntetésem alkalmával őszintén és szívből köszönöm. Viszonzásul csak azt kívánom, hogy a lap is minél tovább és minél sikereseb- bon küzdhessen minden magyar ember közös álmáról: a ragyogó, boldog és nagy Budapestünkről. Azt hiszem ennél jobbat és többet nem kívánhatok sem a lapnak, sem Budapest hazaszerető, dolgos polgárságának. A munkahiány esetére szóló biztosítás ügye a NÉP szociálpolitikai szakbizottsága előtt A Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetének Közjótékonysági és Szociálpolitikai Szakbizottsága dr. Gaár Vilmos elnöklete alatt folyó hó 10-én tartott ülésén foglalkozott azokkal a javaslatokkal, amelyek a munkahiány esetére szóló községi biztosítás bevezetése tárgyában kerültek a IX. ügyosztály napirendjére. E tárgyban a szociáldemokra párt egyik törvényhatósági bizottsági tagja terjesztett elő kétirányú indítványt. Az egyiket még 1926-ban aziránt, hogy vezettessék he a, munkahiány esetére szóló községi biztosítás, a másikat legntóbb, az 1936. évi költségvetés vitája során aziránt, hogy ír. jón fel a főváros a kormányhoz és kérje a szociális biztosítás kiterjesztését munkahiány esetére is. Az első indítvány konkrété arra irányulna, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósága a főváros területén lakó munkások és alkalmazottak iránti gondoskodásból alkossa meg a munkahiány esetére való biztosítást. Állapítsa meg, hogy azok, akik a létesítendő pénztár tagjai sorába felvétetnek, tartoznak hetenként 20 fillér biztosítási díjat fizetni, amelyben azonban 35% erejéig a munkaadó és 30% erejéig a székesfőváros osztozik. A biztosítás alapján munkahiány esetén kártalanításra jogosult az, aki a pénztárba 52 heti díjat befizetett és önhibáján kívül maradt munka nélkül. A kártalanításra jogosultak munkanélküliségük idejére, legfeljebb 70 napon át, éspedig az első 35 napon napi 1 pengő, a további 35 napon napi 1 pengő 20 fillér kártalanítást kapnának. A szakbizottság élénk vita közben, amelyben különösen Hegedűs Bertalan, Dongó Orbán, Vályi Lajos törvényhatósági bizottsági tagok és még sokan mások vettek részt, mindenekelőtt annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a munkanélküliségnek mostani súlyos napjaiban a munkanélküliségi biztosítás problémájának a megvitatása és megoldása feltétlenül időszerű. Az indítványt azonban nem tette a szakbizottság magáévá, mert áthidalhatatlan jogi akadályát látja annak, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósága biztosítási járulék kő. telezettséget állapíthasson meg és biztosítási kény. szerközösséget hozzon létre. Általában a munkahiány esetére szóló biztosítás ügyét a székesfőváros hatáskörén túlmenő országos problémának tekinti. j Azonkívül véleménye szerint az egyfolytában 52 hé- I lig tartó járulékfizetést éppen azok a munkások I néin tudnák teljesíteni, akiknek a munkahiány esetére szóló biztosításra elsősorban volna szükségük s valószínű, hogy a javasolt rendszer igen sok esetben csak a már befizetett járulékok elvesztésére vezetne. xYz évi 70 napon át érvényesülő kártalanítást is túlságosan kevésnek tartja a szakbizottság a jelenlegi viszonyok között. így eltekintve attól, hogy a terv megvalósításának gazdasági szempontból is nehézségei vannak, a javasolt megoldás a szakbizottság véleménye szerint kellő eredményt nem tudna biztosítani. Annál melegebben pártolja azonban a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének szociálpolitikai szakbizottsága azt a gondolatot, hogy a főváros erélyesen sürgesse a kormánynál a munkanélküliség* problémájának a megoldását. Ebben a vonatkozásban örömmel üdvözli a munkanélküliség orgánikus megoldására ■ vonatkozó kormányintézkedéseket a, munkaidő szabályozása és a munkabér egyeztetés tárgyában. Ezeken tiilmenő további mélyreható intézkedéseket is szükségesnek tart. E tárgyban külön felterjesztési szöveget fog a párt képviselete kidolgozni és javasolni, amely az ügyosztály javaslatánál határozottabban és meggyőzőbben indokolja az intézkedés abszolút szükségességét. Ezután a szakbizottság foglalkozott még a szegények községi tanácsadó és pártoló irodájára vonat, kozo javaslattal, a polgármester január havi jelentésének közjótékonysági és szociálpolitikai részével, végül elhatározta, hogy sorozatos üléseken fogja megállapítani a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének szociálpolitikai programját. * A főváros Közjótékonysági és Szociálpolitikai Szakbizottsága 1936. évi február hó 13-iki ülésén dr. Hegedűs Bertalan a Nemzeti Egység Pártja képviseletében ismertette azokat a javaslatokat, amelyek a párt szakbizottsági ülésén kialakultak. Ennek következtében Gaál Benő szociáldemokratapárti bizottsági tagnak a munkahiány esetére szóló biztosítás megvalósítására vonatkozó javaslatát a szakbizottság elvetette, ellenben egyhangúlag hozzájárult a Nemzeti Egység Pártja képviselőinek ahhoz a javaslatához, hogy a munkahiány esetére szóló biztosítás sürgős és hathatós megvalósítása érdekében nyomatékosan írjon fel a főváros a kormányhoz. Nagyobb vita alakult ki a szegény védelem kitér, jesztése érdekében tett javaslattal kapcsolatban, amelynek eredményeképpen ugyancsak a Nemzeti Egység Pártjának fentebb ismertetett javaslata nyert többséget azzal a módosíítással, hogy a szak- bizottság albizottságot küldött ki annak a megvizsgálására, hogy a szegényvédelem és szegénypártfogás a fővárosban milyen feltétellel volna a Budapesti Ügyvédi Kamarával együttesen megoldható. A városi bíztosíiások, a városligeti fúrások és bérleti ügyek a Nép szakbizottságában A Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének városgazdasági szakbizottsága 1936 február 14-én vitéz Juhász Jenő dr. elnöklésével ülést tartott, amelyen jelen voltak: da*. Vályi Lajos és Becsey Antal bizottsági tagok, valamint a NÉP belső szakbizottságának tagjai. vitéz Juhász Jenő elnök az ülést megnyitva, a jegyzőkönyv vezetésére dr. Martiny Pált kérte fel. Röviden ismerteti a bizottság feladatát és munka- programját, majd részletesen ismertette a székesfővárosi biztosítások ügyét, kiemelve, hogy a városnak módjában van részben vitéz nen.es Juhász is átérni az önbiztosítás rend- Jeno dr. szerere anélkül, bogy* tartamengedményt kellene visszatérítenie. Becsey Antal, Glazowsky Ádám, Szilágyi Ferenc és még többek hozzászólása után, elnök javaslatára a bizottság elhatározta, hogy biztosítási szakemberek megkérdezése után beható vizsgálat tárgyává teszi az önbiztosítás kérdését. Ernők ismertette a fővárosi cirkusz bérleti ügyét. Fényes György volt ,az egyedüli pályázó, aki kellő biztosítékkal is rendelkezik. <3 nyeri el a bérletet. Becsey Antal ismerteti a 7 éve húzódó városligeti j mélyfúrás ügyét. Erre 3011.0(H) P van megszavazva l és igen hasznos beruházásnak mutatkozik, de a munka kiadását még mindig nem intézték el. Elnök javaslatára elhatározta a bizottság, hogy az ügy elintézését illetékes helyben megsürgeti és Becsey Antalnak adja ki, előterjesztése értelmében való eljárás végett. Elnök ismerteti az Erzsébet téri kioszk bérlete ügyében tett ügyosztályi javaslatot. Az ezidöszerinti bérlő: a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok azt kéri, hogy 5% helyett 3%-ot, 20.OVO pengő bérminimum helyett 12.000 pengőt fizessen és a közterhek- nek átvállalását kéri. Ez utóbbit, az ügyosztály azzal az indokolással javasolta, hogy7 a gazdasági viszonyok romlottak, a bérlő pedig ingó beruházásait, a főváros tulajdonába, adj a. át. Ezek bérösszege címén. a múlt évi 6782 P adóból 20% levonható lenne. Elnök javasolja, hogy az ügyosztály indítványának elvetésével különös méltányosságból engedtessék ki a bérlő az 1944. évig kötött szerződésből, ha a szerződést gazdasági lehetetlenülés címén méltánytalannak tartaná. A bizottság így határozott. Elnök megköszönve a tagok részvételét, az ülést este fél 9 órakor bezárta. Zsirkay János ÓVJA A Nikopáll szipkában Nikopáll betéttel dohányozzon, mert az egészségére ártalmas nikotin, pyridin, kátrány, gyanta stb származékok nem ju'nak a szajba és a tüdőbe. Minden dohány tőzsdében kapható* 1 szipka és 5 darab betét ára 1.50 P. IO darab betét külön 1.60. Egy betéc 40 cigarettára elegendő! a : 6AA™cf*V'eyártía és «»reálomba hozz „Nikopáll“ k. f. t. Budapest, IV. Gerlóczy utca 11. Tel.s 892-30 Dr. Gaár Vilmos
