Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-25 / 47. szám

Budapest, 1936 november 25. Független Budapest 3 M HÉ Sebő Béla — méltóságos úr Ha egy kitüntetésről el lehet mondani, hogy min­denfelé örömet és megelégedést váltott ki, akkor Sebő Béla főszámvevőnek méltóságos úrrá való emelése ilyen kitünte­tés. A kormányfőtanácsosi cím értékemelkedését jelenti az, hogy Sebő Béla is belépett a kormány- főtanácsosok sorába. Emberi mi­voltát, tisztviselői rangját és an­nak a tiszteletnek és szeretetnek a bensőséigét, amely Sebő Béla személyét eddig is övezte, a mél­tóságos cím nem nagyobbítliatja, csak öregbítheti. Mert Sebő Béla Sebő Béla az az ember, aki sohasem kereste a népszerűséget és talán ezért is van, hogy olyan 'mértékben találta meg, amely szinte példátlanul nyilatkozott meg vele szemben csak nem­régen, amikor főszámvevői működésének tízesztendős jubileumát ünnepelte meg a főváros tisztviselői kara. Az ő mindig derűs, mosolygó, csendes és úri lénye valahogy mintha ellentmondana a — hivatásának. A számok rideg és kegyetlen birodalmában élő ember lassan maga is mintha, számológéppé alakulna át. Sebő Béla optimizmusán, minden szépért és művésziért való rajongásán nem változtat semmit az a számokkal való fárasztó zsonglőrködés, amely egy milliós város háztartásának rendjét, csendjét és biztosságát jelenti. És ebben van az ö nagy emberi értéke... De mind­ezeken túl, Sebő Béla kitüntetése Budapest főszámve­vői állásának a megbecsülését is jelenti. Sebő Béla a számvevőségnek 1871-ben való felállítása óta a fő­város negyedik számvevője, de az első méltóságos úr is ebben az állásban. És így az ő személyén keresztül az elismerésnek egy sugara arra a testületre is rá- fénylik, amely az ő vezetése alatt rendben tartja Budapest háztartását. A főszámvevő várószobájának falán egy kép lóg, amely a számvevőség személyze­tét örökíti meg működésének első évfordulóján. Néhai Lampl Hugó képe körül ötvenhárom tisztviselő képe sorakozik. Ötvennégy tagja volt 1875-ben a főváros számvevőségének. Ma négyszázharminc tisztviselő felett parancsnokol Sebő Béla. És ez a nagyszámú család büszke örömmel látja és érzi, hogy a családfő kitüntetése az ő munkájának a megbecsülését is je­lenti. Nagy Ferenc elégtételt kapott Nyolc hónapon át tartó herce-hurca és megpró­báltatás után összeomlott olyan vádaknak a tömege, amelyek közül ha csak egy is va­lónak bizonyult volna, — Nagy Ferencnek el kellett volna tűnnie a közéletből, amelynek pedig az utolsó években ez a fiatalos tem- peramentumu férfiú harcos kato­nája volt. Nem kutatjuk, hiszen nem is a mi feladatunk, kik és miért indították Nagy Ferenc ellen azt az ír tóhad járatot, amelynek el­viseléséhez nemcsak jó idegek, ha­nem a maga igazának biztos tu­data és lelkiismeretének feltétlen nyugodtsága szükséges. A politika kegyetlen mesterség és nem válogatós az eszközökben, ha arról van szó, hogy valamely veszedelmes embert megsebezzen. Nagy Ferenc ellen is politikai hajsza indult, amely őt — az örökös mozgás emberét — tét­lenségre kárhoztatta. A hajsza kudarcot vallott és Nagy Ferenc az igazoló választmány egyhangú ha­tározata nyomán iniaktan, emelt fővel tér vissza a közéleti munkához, amelynek az ő vitalitására, bátor­ságára, szervezőképességére szüksége van. Nagy Ferenc Babesia 9 hogy a külföldi, áru jobb, mint a magyar. A 99 Túrán“ írón a legfinomabb grafitból gyarlóit legjobb MAGYAR Írón. Ezt kérje minlenütt! Gyártja: SCHULER JÓZSEF Rí. Getra Latos Fial «LV épület- és bútorasztalosmesiei* ISSSiSígBHg) í Budapest, VIII., Thék Endre u. 35 Telefon: 1 370-20. AiapáítaioU 1870 Sélley Mihály szí. csatorna- és pöcegödörtisztításá vállalkozó Budapest, XIV., Kerepesi út 144. sz. Telefon: 2—969-46 I bőrkü önl'tgef oégek és tengeri gzivncr.ox nagykereskedése Budapest, VI«, Dohány u. 22-74 Telefon: 1-405-61 Forró és Eppstein A 'decemberi első közgyűlésen terjeszti erő a pol­gármester a régen vajúdó BARt koncesszió ügyét. Az utolsó percig vártak ennek a problémának az el­intézésével és értesülésünk szerint a hosszadalmas tárgyalásoknak az az eredményük, hogy a polgármester fenntartja a tavasszal tett elő­terjesztését és változatlanul a lejáró koncesz- szió meghosszabbítása ellen foglal állást. A jövő héten a közlekedési és pénzügyi bizottságok elé terjesztik ilyen [értelemben a polgármester ja­vaslatát, melyen most dolgozik az illetékes ügyosz­tály. A javaslatot újabb érvekkel igyekeznek alá­támasztani. Arra hivatkoznak, Ihogy a BSzKRt az új autóbuszokat csak akkor tudja hasznosan foglal­koztam, ha azok nagyobbrészét a környékbeli forga­lomban használja fel, miután a belterületi forgalom még nem olyan fejlett, hogy az összes autóbuszokra itt szükség volna. Újabb vonalakat sem akarnak adni a BARt-nak épp arra való tekintettel, hogy a főváros véleménye szerint a mai forgalmi igények mellett nincs szükség új autóbuszvonalakra. Hivat­koznak még arra is hogy újabb autóbuszvonalak beállítása a BSzKRt jövedelmét csökkentené. A pártok véleménye még mindig megoszlik és igen tekintélyes tábora van annak az álláspontnak, hogy a BARt koncesszióját igen is meg kell hosz- szabbítani, mert a közönség gyorsabb, tökéletesebb közlekedést követel, azt viszont a BSzKRt nem lesz képes nyúj­tani akkor, )ha az új autóbuszokat a környéken jó- rcitja. Különben is azt hangoztatják, hogy az autó­buszüzem ráfizetne, ha ezeket a nagy befogadó- képességű és tetemes Fiiizem költségű autóbuszokat az aránylag gyérforgalmú környékbeli vonalakon já­ratnák, hiszen a BARt kis autóbuszai sem telnek meg ezeken a viszonylatokon. A BARt, sokkal ke­vesebb költséggel tartja fenn üzemét, mint a fővá­rosi autóbuszüzem. Előreláthatólag nagy harc lesz úgy a bizottsá­gokban, mint a közgyűlésem a polgármester javas­lata körül. Azt kifogásolják, hogy az előterjesztést az utolsó percben hozzák az autonómia elé. A BARt is a legteljesebb bizonytalanságban van, mert nem tudta, hogy egy hónap múlva fennáll-e még, vagy összeomlik üzeme. Ha a koncessziót nem hosszab­bítják meg, a BARt autobuszparkja berozsdásodásra lesz ítélve. Á temetésbiztosításra a Községi Takarékpénztár kapja az engedélyt Napirendre kerül a temetésbiztosítás ügye A Független Budapest annakidején sokat foglal­kozott a temetésbiztosítás problémájával. A főváros vezetősége kezdettől fogva szimpátiával kísérte a tervet és többször megkísérelte e szociális intézmény megvalósítását. Az előterjesztések megjárták a kü­lönböző fórumokat, bizottságokat és meg is állapí­tották annak előnyeit. Rámutattak arra, hogy nem­csak az egyén szempontjából, hanem a főváros érde­kéből is előnyös volna a temetésbiztosítás rendsze- i resítése. Sok családban a haláleset nemcsak lelki, hanem anyagú katasztrófát is idéz elő. A hátrama­radottaknak a gyász óráiban a legnagyobb gond a temetési költségek előteremtése és sokszor utolsó fillérét áldozza a család a temetési költségekre vagy súlyos adósságot vállal emiatt magára. Azoknak a szegény halottaknak az eltemettetése, kik hozzátartozó nélkül halnak el vagy akiknek [hátramaradottjai a leg­egyszerűbb temetés költségét sem képesek viselni. a fővárosra hárul az ú. n. ingyentemetések formá­jában, ami igen tekintélyes kiadást jelent a fővá­rosnak. Az előterjesztés akkoriban hangsúlyozta, hogyha a temetésbiztosítást bevezetnék, tömegesen jelentkeznének, akik a filléres biztósítási díjak elle­nében előre gondoskodnának eltemettetésükről. így a hozzátartozók mentesülnének az anyagi gondoktól és a fővárosnak is kevesebb grátisztemetést kellene vállalnia. A kegyeletes elgondolás azonban meghiúsult több okból, legfőképpen azonban azért, mert nem tuiltak megállapodni abban, melyik le­gyen az a biztosítóintézet, mely a temetés­biztosításra koncessziót kapjon. Sokáig tartott míg újból napirendre került ez a probléma, most azonban komolyan foglalkozik a főváros vezetősége a temetésbiztosítás ügyével. A Községi Temetkezési Intézet és a Községi Takarék- pénztár között folynak tárgyalások arra vonatko­zóan, hogy a Községi Takarékpénztár biztosítási osztálya vezesse be új üzletágként a temetésbiztosítás intézményét. A Községi Temetkezési Intézet ide dirigálná a je­lentkező feleket és megfelelő propagandát fejtene ki a temetésbiztosítás gondolatának népszerűsítésé­vel. A jelek szerint a megállapodás rövidesen létre jön. A Községi Temetkezési Intézetnél különben az utóbbi időben tömegesen jelentkeznek özvegyek, nyugdíjasok, agglegények, egyedülálló idősebb em­berek, akik megrendelik a maguk temetését előre és letétbe helyezik az, érte járó összeget. Sokan még a koporsójukat is előre kiválasztják magúknak. A Községi Temetkezési Intézet az ilyen jelentkezése­ket elfogadja, a lefizetett összeget nyugtázza és letétként kezeli. Viszont, ha a temetésbiztosítás in­tézménye meigvalósü’,, ezen az úton intézkedhetnek ■az élők a maguk végtisztességéről. A Hangli további 10 évre a Rónayék kezén marad A polgármester a Rónay testvérek újabb kérelmét páríoíóan terjeszti a közgyűlés elé A Vigadó térítési jogát is Rónayék kapják meg Megírtuk, hogy a Rónay testvérek, a Hangit- \ kioszk és a Hangit-söröző bérlői beadvánnyal for­dultak a polgármesterhez és kérték, hogy az 1938- ban lejáró bérleti szerződésüket már most 10 esz\ten- \ dővel hosszabbítsa, meg a főváros. Még tavasszal tár­gyalták ezt az ügyet, akkor azonban határozatot nem hoztak, hanem a beadványt levették a napi­rendről. Rónayék most megismételték kérelmüket és bejelentették, hogy bérletmeghosszabbítás esetén to­vábbi, 200.000 pengői fektetnek be a bérleményekbe 'és a főváros tulajdonába adják a Hangit berende­zését. A polgármester a kérelmet most pártoló ja­vaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Javasolja, hogy az eddigi feltételek mellett 1918 március végéig hosszabbítsák meg Rónayékkal a Hangit kioszk és a söröző bérleti szerződéséi, vegyék tudomásul a további 200.000 pengős beruházási és a berendezési tárgyaknak a, főváros tulajdonába Való átadási kötelezettséget. A feltételek szerint a bérleti idő első 5 évében a szerződés fel nem bontható, 5 év eltelte után azonban, amennyiben a fővárosnak városrendezési szempontból a Vigadó térre szüksége van, a, szerződés megszüntethető. Rónayék egyúttal azt is kérték a polgármestertől, hogy engedje át nekik a Vigadó helyiségében a bálok, táncmulatsá­gok, hangversenyek és egyén összejövetelek alkalmá­val gyakorolható étel- és italfelszolgálás, valamint a, terítés jogát. Évek óta ugyanis ez a bérlet füg­gőben vári, a legutóbbi versenytárgyalásra is csak egy ajánlat érkezett, úgyhogy azt megsemmisítették. Rónayék évi 2000 pengő fix bért ajánlanak a Vigadó terítési jogáért, ami lényegesen több, mint amennyi jövedelme a fővárosnak eddig volt a bérletből. A polgármester egyben javasolja, hogy a Vigadó terí­tési jogát szintén 1948 márciusi végéig engedjék át R (Mayáknak. Magyar Előszigetelő Vállalat Budapest, Vili,, Szilágyi ucca 5. sz. Telefon : 1-310-15 KARDOS JENŐ;« rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 A BARt-Koncesszió ügyében a decemberi első Közgyűlésen történik meg a döntés

Next

/
Oldalképek
Tartalom