Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-25 / 47. szám
4 Független Budapest Budapest, 1936 november 25. Számok a fürdőpolitikában Irta: SÁRKÁNY FERENC törvényhatósági bizottsági tag Sárkány Ferenc Valahányszor Budapest fürdőváros kérdése kerül napirendre, ragyogó ötletek, reményteljes és érdekes tervek merülnek fel és merülnek el immár évek óta, melyek a székesfőváros fürdőpolitikáját lennének hivatva előmozdítani. Valójában azonban úgyliátszik csak most kezd 'kialakulni az a központi szerv, amely ezt az ügyet a megvalósulás útjára fogja vinni. Annyi bizonyos, hogy végre meg kell teremteni állandó együttműködését azoknak a tényezőknek, amelyeknek hivatásuk és feladatuk a fürdő politikába beleszólni, avagy intézni, mert a fürdő politikának egy úton kell haladnia az idegen- fór gami politikával a közegészségügyi és a szociálpolitikával. .. A legteljesebb tárgyilagosságot tartom szem előtt akkor, amikor ehhez a nagy horderejű kérdéshez, melyhez annyi kiváló elmének munkássága tapad, szerényen hozzászólok és a székesfővárosi fürdőpolitikát, mely nemcsak fővárosunknak, hanem az egész magyar gazdasági életnek egyik igen fontos témája, az előbb említett hármas kapcsolat alapján vizsgálom. Ha az idegenforgalom statisztikáját szemléljük, akkor szinte felvillanyoz bennünket az az eredmény, melyet az 1935-ös évebn — a külföldiek látogatását illetőleg — elértünk, mert azt látjuk, hogy a külföldi idegenforgalomban ez az év mintegy 20%-os emelkedést hozott az 1934-es évvel szemben. Amíg 1934-ben 110 ezer, 19315-ben már 133 ezer külföldi keresett fel bennünket. Természetes, hogy a legnagyobb idegen vándorlási emelkedés a nyári hónapokra esett, amikor 40%-kal több külföldit láttunk vendégül, mint az előbbi év ugyanazon hónapjaiban. A kimutatott statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy 1935-ben a külföldiek 740 ezer éjjelt töltöttek Budapesten, míg az előbbi évben 604 ezer éjjel esik a külföldiek itt tartózkodására. E tekintetben is 23%-OiS az emelkedés. A leggyengébben látogatott idő a január, február és a márciusi hónapok voltak, amiből az következik, hogy a téli hónapok nálunk még mindig nem kedveznek az idegenforgalomnak. A külföldi idegenforgalomból eredő bevétel Budapest részére 1935-ben 24 millió pengő volt, viszont ugyanakkor az egész magyar idegenforgalom 32 millió pengőre rúgott. Ezzel szemben áll az a statisztikailag kimutatott tény, hogy a magyar idegenforgalmi kivitel, vagyis külföldi utazásaink és nyaralásunk körülbelül 30 millió pengőt emésztett fel, vagyis az idegenforgalmi import és export egyenlege csak 2 millió felesleget tüntet fel javunkra. Ha exportforgalmunk kevesebb lenne és az idegenforgalom egyenlege 2 millió helyett 20 millió pengőt tüntetne fel javunkra, úgy a fiatalság mun- kábahelyezésének kérdése is egy-kettőre megoldást nyerhetne. Idegenforgalmi exportunk csökkentéséhez mindenekelőtt szükségünk van azonban arra, hogy hazai vidéki fürdőink és fürdőhelyeink olyan felszereléssel és főleg vezetéssel rendelkezzenek, hogy a magyar közönségnek idehaza is módjában legyen kevés pénzért a megfelelő kényelmet megkapni. MORBITZER NÁNDOR építész és építőmester Budapest, Vili., Nap u. 10. Tel.: 1-310-90 Teniszpályákhoz wnrnc caäal/At legjutányosabban, es kerti utakhoz óaiClAUl úgv vagón. mjn{ viliim' Delta Vállalat ©blath Imre Dr, Szásx Zoltán tárnoki kő-, kavics- és homokbányáinak vezérképviselete. FULOP DEZSŐ építőmester Budapest, XIV., Aréna út li Telefon: 1-355-84 Lantos Mihály építőmester Budapest, V., Váci út 34. Telefon. 2-936-52 Krebs András Károly építőmester Budapest, Vili., Baross u. 126. Tel. 13 22-33 bállal mindenféle építkezési munkát. Közmunkatanács zárszámadása és 1937. évi előirányzata A jövő évi KözmunKaprogram az ideinek hétszeresére emelkedik Az idegenforgalom azonban még nem jelent fürdőforgalmat is. Az idegenforgalomból a fürdőpolitika csak akkor nyer megfelelő támogatást, ha olyan vendégek importálását is biztosítja, akik legalább háromhetes füidőkúrát akarnak a magyar fővárosban tartani, mert fürdővendégnek, az egész világon, csak az számít, aki gyógyulás céljából,, ténylegesen orvosi kúrát tart. Az idegenforgalom örvendetes fejlődésével azonban szembe kell állítanom fürdőink jelenlegi mérsékelt forgalmát, ami bizony gondolkodásra késztet bennünket. Fürdőink általában véve elég komoly veszteséggel dolgoznak, mely veszteségek abból erednek, hogy a fürdők kihasználási lehetősége nincs biztosítva. A statisztikai adatok világosan bizonyítják, hogy fürdőink kapacitása sokkal nagyobb, mint az igénybevételük. A Széchenyi-fürdő példáid az eddigi foi'- galomnak legalább ötszörösét tudná lebonyolítani, amivel biztosíthatná a megfelelő vezetés alatt álló fürdő életképességét. Az idegenforgalom inkább divatkérdés, a külföld érdeklődése, kíváncsisága legtöbbnyire oda terelődik, ahol nagyobb attrakciókat és olcsóbb tartózkodást biztosítanak részére. A valutadevalvál-ások mai érájában egész bizonytalannak látszik, hogy a devalváló országok alacsonyabb értékű valutája miképpen fogja elbírni a mi árainkat és nem fog-a esetleg éppen ezen szempontból is veszteséget szenvedni a mi idegenforgalmunk. A helyesen megoldott füirdöpolitika azonban szinte függetleníti magát az idegenforgalmat könnyen gátolható körülményektől, mert a szenvedő emberiség az egészség visszanyeréséért való törekvésében nem ismer határt az anyagi áldozatok meghozatalában. Úgy éraem, hogy a belföldi fürdőpolitika, melynek a legteljesebb mértékben kell szolgálnia a magyar nép egészségének ügyét, nem áll azon a magaslaton, melyet a mai helyzetben elvárhatnánk tőle. A gazdasági viszonyok súlyosbodása következtében a beteg- belföldi lakosság nem bír el olyan pár A Közmunkatanács most terjesztette elő a múlt évi zárószámadását és jövő évi költségvetését. Ez utóbbiból nagy munkaprogram bontakozik ki, olyannyira, hogy a Közmunkatanács új költségvetése a jövő évben megduplázódik az ideivel szemben. A kiadások emelkedése a hatalmas arányú új munkatervekkel függ össze. Többek között az új székházépítés költsége is fedezetet kapott a jövő évi büdzsében. Az új költségvetés 3,101.869 pengőben irányozza elő a Közmunkatanács jövő évi kiadásait. 1.743.205 pengővel magasabb összeggel, mint a folyó évben. A személyi járandóságok 255.357 pengővel szerepelnek, ami GO.OOO pengővel több az idei szemé.yi kiadásoknál. Nyugdíjakra 91.500 pengőt fordít az intézmény, ez 4500 pengővel haladja túl az idei nyugdíjkiadásokat. A közmunkaprogram végösszege meghaladja a 2 millió pengőt, az idei 310.000 pengős közmunkaköltségvetési kerettel szemben tehát majdnem hétszeresére emelkedik. Legnagyobb összeggel a Madách Imre út torkolatában létesítendő új székház költsége szerepel, mely célra 800.000 pengőt irányoztak elő. A dunai személy ha jóállomások áthelyezése 400.000 pengőbe kerül. 500.000 pengővel irányozták elő a Boráros téri híd feljáróinak építési költségét. Tovább folytatják a lágymányosi feltöltóst, ami 80.000 pengőbe kerül. A Margitszigeten útépítésre és kúfúrásokra 131.000 pengőt fordítanak. Tervpályázatokra 20.000, szabályozási tervek előkészítésére ugyancsak 20.000, az Építésügyi Szabályzat revíziójának költségére 25.000, egyéb közmunkákra 30.000 pengő van felvéve. A Közmunkatanács az új beruházások részben i fedezésére 900.01)0 pengő kölcsönt szándékozik felvenni. Ezenkívül 800.000 pengő értékben telekeladásokat vett kombinációba, úgyhogy ez a két bevételi forrás majdnem fedezi a nagyszabású beruházások többköltségét. De ezenkívül is növekszik a Közmunkatanács jövő évi bevétele. Az útadóból 730.000, különböző bérjövedelmekből 155.000, közterületfoglalási díjakból ICO 000, terjedékeladásokból 130.000 pengő bevételre számítanak, az állami javadalmazás pedig 205.C00 pengőt tesz ki. Végeredményben a Közmunkatanács jövő évi költségvetése 3133 tengő felesleggel zárult. A múlt évi zárszámadás is igen kedvező. Ügy a bevételeknél, mint a kiadásoknál kedvezőbb eredményt iért el az intézmény. A bevételek 1627.253 pengőt tettek ki, 300.000 pengővel magasabb összeget, mint amennyit előirányoztak, a kiadások pedig 115.215 pengőre redukálódtak, 42.132 pengővel kisebb összegre, mint amennyire számítottak. Ilyen körülmények között a Közmunkatanács múlt záró- számadása 512.038 pengő felesleggel zárult. Kriska János kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, I. Karolina út 14. Telefon 2-695-58 Ákos Frigyes építőmester n I . IV., Eskü út 3 Budapest/ iei: 1-895-71 csempe, kőnadló szállít, válla1, javít Porta épületburkoló Szövetkezet. Építőbolt. V., Or. Tisza István u. 1 Tel. : 1-824-81 Wl HART FERENC építész — építőmester XIV., COLUMBUS UCCA 33 Telefon: 2—969 08 Gruber János Központi iroda: festékgyár és ásvanyőrlőmű- vek, építési anyagok ós vegyészeti termékek raktára RlirlAnpcf- V.’ Kálmán ucca 22. sz. UUUQ^CjI, Telefon: 1-230-33 Alapíttatott: 1842 HESZ LAJOS ÉPÍTŐMESTER Budapest, I., Lógodi ucca 9. sx. Te'efon : 1-603 21 hetes fürdőkúrát, amely esetenként — közlekedéssel és mellékköltségekkel együtt — 2—3 pengőbe kerüljön. Nem lenne nehéz ezen a téren is olyan megoldást találni hogy — a közlekedést is bekapcsolva — a fürdőkúrát igénylő közönség például 20-as kombinált jegyfüzeteket olcsón vehetne igénybe. Ez nemcsak az egészség ügyét, hanem a fürdő gazdaságpolitikáját is szolgálná, sőt a gyógyfürdés lehetőségének megadásával bebizonyíthatná a magyar közönség is, hogy bízik fürdőinek gyógyhatásúban és orvosi kezelésének sikerében. Az egészségpolitikával kapcsolatban sajnálattal kell megái apítanom azt a tényt is, hogy a belföldi vidéki forgalom az elmúlt évben erőteljesebben csökkent. Itt is cselekednünk kell, hogy a vidéki magyar is megtalálhassa és megkaphassa olcsó pénzért az ország- fővárosában azokat a gyógyhatású tényezőket, melyek visszaadják munkaerejét a társadalomnak. Átalányárakat kell életbe léptetni, melyek szerény keretek között biztosíthatják a vidéki propaganda komoly eredményét. Egészségügyi és nemzetgazdasági szempontból rendkívüli fontossággal bír a magyar orvostársadalom bekapcsolása erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt, mert nélkülük a magyar fürdőkérdés szinte m eg oldhatatlan. A fürdőkérdés szociálpolitikai vonatkozásait tekintve pedig, igen sok a tenni való, mert ezen a téren ezidáig kevés történt. 1935-ben 18.000 drb ingyen für dőjegyet adott a székesfőváros az ellátatlanok részére, amely szám még a tisztasági fürdők biztosításának problémáját sem oldotta meg, nemhogy az ellátatlanok fürdő- gyógykezelésére elég lett volna. Amilyen mértékben szükségünk van a fürdőpolitikában a belföldi forgalomra, ugyanolyan nagy fontossággal bír az a körülmény, hogy a keresetnélküli és az ellátatlan betegek visszakapják munkaképességüket, hogy az élősködő tömegekből a társadalom dolgozó, hasznos polgárai váljanak. Mindenki tud'ia, hogy a székesfőváros kiváló polgármestere meg fogja valósítani a ragyogó fürdőtelepet, mely hirdetni fogja a felmérhetetlen földalatti kincsek értékét, a magyar szakértelem, tudomány és kultúra nagyságát az áldozatkészséget és az akaraterőt, hogy szolgálják az emberiség javát, az ország és a székesfőváros jólétét. Az összes fürdőügyi tényezők őszinte együttműködésének kell biztosítani ezt az eredményt.
