Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-18 / 46. szám

HARMINCEGYEDIK évfolyam 1936 november 18 46. szám VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA m SZENDY PROGRAMJA ZSITVMY TIBOR dn a Nemzeti Egység fővárosi munkaprogramjáról nyilatkozik a Független Budapestnek (zd.) A költségvetés letárgyalása kapcsán szom­baton magához kérette a polgármester a városházi újságírókat és néhány rövid, szabatosan megfogal­mazott mondatban nyilatkozott legközelebbi tervei­ről. Mindenképpen elismerésreméltó dolog, hogy Szendy Károly polgármester szükségét érezte an­nak, hogy a maga elgondolásáról, az ügyek vitelé­ről és az aktuális kérdésekről tájékoztassa a közvé­leményt és ha nem is mondott — a minthogy nem is mondhatott — sok újat, annyit mindenesetre el­ért, hogy a nagy nyilvánosságot előkészítette bizo­nyos kérdések tárgyalására, amelyeknek elintézése nélkül a székesfőváros kormányzásában esetleg fennakadás következhetnék be. E kérdések sorából mi kettőt szeretnénk kiragadni. Az egyik a Beszkárt, a másik az üzemek kérdése. A polgármester úr veleszületett optimizmusá­ban, amely nélkül alkotni valóban nem lehet, diplo­matikusan és elővigyázatosan nyilatkozott a közúti közlekedés és az üzemek kérdésében. Érezte, tudta, hogy ennek a két kérdésnek nyugvópontra való jut­tatása jelenti a nyugodt, megrázkódtatás nélküli kormányzást, jelenti a jövő fejlődést. A Független Budapest, amely leplezetlen nyíltsággal már ismé­telten rámutatott az új Beszkárt-tarifa tarthatat­lanságára, csak a legnagyobb elismerés hangján nyugtázhatja a polgármester úrnak a tarifa ügyé­ben tett nyilatkozatát, amely — elővigyázatosan bár — mindenben megerősíti a mi felfogásunkat. És ugyanolyan helyesléssel kisérjük a nyilatkozatnak az üzemekre vonatkozó részét is, mert lehet-e nem helyeselni azt az álláspontot, amely azt hirdeti, hogy az üzemek tarifája arányban kell hogy álljon a fogyasztóközönség teherbírásával. Mi a magunk részéről ezt a kijelentést még kiegészítenők azzal, hogy a teherbíróképesség megállapításánál mégis csak számolni kell az üzemek prosperitásával is, mert a főváros életérdeke fűződik ahhoz, hogy az üzemek — minden teherbíróképesség ellenére is — hasznothajtó vagyontárgyai legyenek a háztartás­nak. Ezeknek a kérdéseknek az eldöntésénél nem lehet és nincsen helye a hamis szentimentalizmus- nak. Fenntartás nélkül elismerjük a polgármester úr álláspontjának helyességét az újabb beruházó-köl- csön felvételét illetően. Az erre vonatkozó mondat­ból a gondos és jó gazda arca tükröződik felénk, aki — bölcs előrelátással — nem hajlandó arra, hogy esetleges efemer értékű sikerek kedvéért kockáztassa a háztartás egész épületének stabilitását. Különben sem sürgős a dolog, annál kevésbbé, mert hiszen a már megkezdett közmunkák folytatására rendelke­zésre áll még tizenhárom millió. Ilyen körülmények közepette tökéletesen igaza van a polgármester úr­nak: ki kell várni a jobb lehetőséget. Van még egy része a polgármesteri nyilatkozatnak, amely min­denki rokonszenvére érdemes. Ez a »szanálás okozta sebek gyógyítására« vonatkozik. A polgár- mester úr ezzel — nem hisszük, hogy csalódnánk — nyilván a tisztviselői fizetések kényszerű csökkenté­sére, illetően a fizetéseknek a restaurálására gon­dol. Valóban, ha van igazságtalanság, amelyet a szanálás szült, akkor a tisztviselői illetmények csök­kentése az volt. De — a mi felfogásunk szerint — ennek az igazságtalanságnak nem kellett volna, — vagy legalább is nem ilyen mértékben — bekö­vetkeznie, ha a szanálás keresztülvitele terén nem állott volna be olyan késedelmeskedés, amely a sza­nálásra szánt terület kiszélesítéséhez vezetett. Persze, a polgármester urat etekintetben semmi fe­lelősség nem terheli, ő készen kapta az egész kom­plexumot és —• el kell tóla ismerni — min­den erejét és befolyását a megoldások enyhítésére fordította. A polgármester úr programja körültekintő, szo­ciális érzéktől fűtött és — a mi a legfontosabb — reális program. De minden program annyit ér, amennyit belőle megvalósítani sikerül. Semmi okunk sincsen feltételezni, hogy Szendy Károly nem váltja valóra azt, amit nyilatkozatában megígért. Az ereje, az akarása, a lendülete megvan hozzá. És ez már magábanvéve is fontos tényezője a sikernek. Közmunkák és közszáííítások kérdése az előtérben Párt közi értekezlet a közszállítás kérdésének meg­vitatására — M Nemzeti Egység pártja vitaestéket rendez a közszállítás kérdéséről ' Még mindig fülemben csengenek a szavak, me­lyekkel Zsitvay Tibor a főváros parlamentjében-, a közgyűlés termében, a pártok általános figyelme közepette a nagy színvonalú vita fonalát megindította. — Meggyőződésem, — mon­dotta többek között a pártelnök — hogy a magyar politikai életnek minden területén egye­dül az őszinteség az, amely ben­nünket a nemzet egyetemes ér­dekeinek szolgálatában előbbre vihet. Ez az őszinteség Zsitvay Ti­bornak különben is a legjelleg­zetesebb egyéni tulajdonsága s amelyről az alföldi ember azt mondaná, hogy olyan éppen, mint a síkság, ahol nincsenek bújóeskák, se rejtekhelyek s ahol mindent tisztán lát­hat az ember, — ez teszi az újságíró számára különö­sen kedves feladattá a kegyelmes úr megszólaltatását. Mert a vele való beszélgetés mindig azt a manapság egyre ritkábbá váló érzést váltja ki belőlünk, hogy egy olyan közéleti emberrel állunk szemben s egy olyan politikusnak a szavait halljuk, aki nem akar mesterkedni a szavaival. Zsitvay Tibor > Ez az őszinteség nyilatkozott meg szavaiban akkor is, mikor a közgyűlésen Gömbös Gyula fővárosi po­litikáját ismertette ezzel a néhány szóval: ^ — Gömbös Gyula olyan nagy fontosságot tulaj­donított annak, hogy a főváros gazdasági helyzetének egyensúlya biztosíttassék, hogy ez irányban a sza­nálás lebonyolítása után saját maga személyesen kí­vánta a tárgyalásokat vezetni s a megoldás módját megtalálni. De a kifürkészhetetlen isteni végzés, amely őt, a főváros őszinte barátját, betegágyba dön­tötte s idő előtt sírba szólította, a terv keresztülvite­lét meghiúsította ebben az évben. De az új kor­mány első megadott programja után a főváros kér­dései iránt ismét teljes egyetértésre és felkarolásra számíthatunk. M főváros helyzete és a kormány \ Ezekre a szavakra hivatkozva teszem fel Zsitvay Tibornak az első kérdést, hogy milyennek látja a fő­város helyzetét a változott politikai helyzettel kap­csolatosan? — Amint már egyszer a Független Budapest hasábjain kifejeztem — most is csak azt mond­hatom, hogy bizakodással nézek a főváros jö­vője elé. Nemcsak azért, mert a város vezetősé­gének önfeláldozó munkáját ismerem, s bennük teljesen megbízom, de azért is, mert viszont a kormányelnök álláspontját is ismerem a fővárossal szemben s úgy tudom, hogy a legbarátságosabb együttműködés minden lehetősége adva van. Mi a főváros gazdasági életének legsürgősebb feladata — Mit tart kegyelmes uram a legsürgősebbnek l Budapest gazdasági életének és fejlődésének biz- 1 tosítása érdeliében? — Talán fölösleges is számokra hivatkoz­nom, — feleli a kegyelmes úr — hogy a gazda­sági fellendülést igazoljam. Hiszen az újságok beszámoltak már többízben is az adatokkal me­lyek mindenike a mozgás, a tevékenység egyre növekvő erő-slbödését és gyorsabb ütemét magya­rázzák. Azt mondják erre, hogy mindez világ- jelenség. Idézik Sir Kinderley Robert-nek, az angol bank igazgatótanácsi tagjának a mondá­sát, amely szerint olyan gazdasági lendülés előtt állunk, ami még a háború előtti jólétet is felül­múlja. Ez mindenesetre örvendetes. Ránk fér egy kis bizakodás. De reánk magyarokra még örvendetesebb, hogy ebbe az áramvonalba — ha ez^ csakugyan megvan — a mi gazdasági életünk gépezete is belekapcsolódott. Egy kis kimutatás került a kezembe, amelyből meg tudom, hogy a tej fogyasztása ennek az évnek az első kilenc hónapjában huszonegymillió literrel növeke- j dett a tavalyihoz képest s hogy ez a fogyasztás ! az utolsó tíz esztendő legnagyobb fogyasztása. Sokan annak tulajdonítják ezt a javulást, hogy a tej ára négy fillérrel csökkent. Lehet, hogy ez is nagy szerepet játszik benne. De ilyen mérvű javulás az általános gazdasági helyzet javulása nélkül elképzelhetetlen. 71 párt tevékenysége 1 — Most, hogy a főváros közgyűlése a költség­i vetést tető alá hozta — mire fordítja fővárosi te­vékenységét ikegyelmes uram és a vezetése alatt i álló párt? — Mindenesetre — nem pihenésre — mondja mosolyogva. Ilyenre most gondolni sem lehet, hiszen az élet egyre lüktetőbb tevékenységre i sarkal bennünket. A költségvetés meglehetősen I feszült idegmunkája után a párttevékenység a | központba s innen viszont a kerületekbe áram- \ lik. Minden munkatársam ígéretét bírom, hogy lendülettel é,s kedvvel szenteli erejét és munkakedvét a kerületelmek, hogy ezekben a pártélet minél mélyebb és minél szélesebb vo­nalon kifejlődjék. — De maga a központ — mint ennek a szerv­vezeti erőnek a gócpontja, vagy hogy úgy mondjam: idegdúca, szintén folytatja azt a munkát, ami a tavalyi telünket oly gyümölcsözővé és eredmé­nyessé tette. Hogy többet ne említsek, a főváros üzemi éle­tének megismertetésével s mindazon kérdések tárgyalásával, amelyek szorosan összefüggnek Budapest életével, fejlődésével, rendezésével és szépítésével s a kialakuló fürdőváros ismerte­tésével — mindez csak még szorosabbra fűzte pártunkat Budapest életével. — A mi pártunkból indult el többek között a Forum gondolata is, amely ma már a meg­valósulás felé halad. Közmunka és közszállítás 1 — S van valami régibb terve kegyelmes uram­l nak, amivel az idén a központban olyan pezsgő ) életet tud biztosítani, mint tavaly a városrendezés és Budapest-fürdőváros gondolatával? Zsitvay Tibor egy pillanatra, némán marad,, mintha mérlegelné, vájjon alkalmas-e az idő, egy olyan eredeti gondolatának az ismertetésére, ami he­tek óta foglalkoztatja a pártvezért, de amiről még csak közvetlen környezete előtt beszélt s így még a sajtó nyilvánossága elé nem ért meg a kérdés. Mintha tekintetével mérlegre tonnó, hogy vájjon engem tiin- tessen-c ki bizalmával. Mosolyog — s ebből látóim,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom