Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-18 / 46. szám
2 Független Budapest Budapest, 1936 november 18. „K I R A LY“ GŐZMÖSŐ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V„ Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz kőiden« ki hogy javamra, illetve a Független Budapest javára dőlt el a belső tanakodás. És kezdi: — Az idei pártmunka a központiján a közszállítások jegyében fog lezajlani. — Közszállítások? kérdem és valóban nem értem a kijelentést, sem a kapcsolatot, a párt és a közszállítások, között. De nem sokáig- kell tópelődnőm. Megkapom a i magyarázatot. — Az üzempolitikai bizottság megszületése — mondja a kegyelmes úr — abból az elgondolásomból született, bogy legyen egy szerv, amely ezeknek az üzemeknek a belső életét alaposan, a legkisebb részlettől a legnagyóbbig ismeri. S bogy ez a gondolat reális szükséget pótolt és (hatalmas feladatot oldott meg, annak bizonysága, bogy magával a szanálással sem szűnt meg munkája és hatásköre. Azt szeretném elérni, bogy ugyanilyen formán a közszállítások kérdése is vizsgálat tárgyává tétessék— Valami konkrét visszaélés ad erre alkalmat a kegyelmes úrnak — kérdem. — Szó sincs róla — feleli Zsitvay Tibor. De mivel a közszállítások ma — 'érthetően nagyobb szerepet játszanak a magyar gazdasági életben, mint bármikor s olyan szerepet, ahol érdekelve van a kisipar, a nagyipar, a gyár, a tőke, a vállalkozás, a rokkantak, a hadviseltek, ahol ezer és ezer érdekszál fonódik, szövődik összevissza — óhajtandó, hogy minden tényező,^ amelyik ebbe a kérdésbe beleszólhat — a kérdést á-tól cettig ismerje. Főként nekünk kell ismernünk, akiket a nép bizalma odaállított, ahonnan ellenőrizhetjük a főváros gazdasági életműködésének bonyolult szervezetét. Ma sokat beszélünk közmunkákról is, közszállításokról is. — De a közmunkákról is csak most kezdik beismerni, hogy nem minden közmunkából van haszna a közületnek, legalább is nem olyan mérvű, ami a hozott anyagi áldozatnak ellenszolgáltatása volna. Hogy az lehessen a közmunka — ahhoz tervsze- ; rűség kell s gazdasági feltételek teljesítése, amelyek kizárják a munkabérek leszorítását, De a felesleges munkát magát is, ahogyan Darányi kormány elnök igen helyesen mondotta: közszükségletet kell szolgálniok, s emellett a munkás megélhetésének biztosítását is. — Ha rendet kell teremteni a közmunkák terén, akkor a rendezésből nem maradhat ki gazdasági életünknek egy olyan fontos tényezője sem, mint a közszállítás — Hogy ezt nemcsak én éreztem szükségesnek, de az egész törvényhatóság is, arra elég bizonyíték, hogy javaslatomra már pártközi értekezlet is jött össze, mégpedig Lamotte alpolgármester elnökletével, akit fel is kért a bizottság, hogy állítsa össze ama testületeket, szervezeteket, érdekeltségeket, amelyek véleményére szükség van, hogy a nagy és bonyolult kérdés végre minden oldalról megvilágo- síttassék. Ez a munka most folyamatban is van s reméljük, hogy a közeljövőben már a bizottság hasznos munkát végezhet e kérdésben. — Hogy magát az én pártomat is belevonjam ebbe a kis- és nagyipart egyaránt érdeklő kérdésbe, már a jövő héten megkezdjük a tanácskozásokat a párt központjában, mégpedig meghívott szakemberek előadása keretében, amit megbeszélés és vita is követ s amelyen a párt minden tagja résztvehet. hogy ismeretkörét tágíthassa. — S kegyelmes uramnak van már kifejezett álláspontja ebben a kérdésben, amely szerint átreformálni törekszik a közszállítás kérdését? — vetem fel a kérdést. — Ha volna is — feleli a kegyelmes úr — akkor is el kellene azt vetnem, hogy tárgyilagos lehessek a kérdésben. De hát nincsen. S VacUrttafytyác H. T. X. Központi iroda- BUDAPEST, V., JÓZSEF TÉR 1 Telefon: 1-833-97-Sürgönyeim: EQERFA BUDAPEST fílcvLÍidiucfif wt Qyjöncj.y,ö~&: Jeíefun 221 : nem is akarom, hogy legyen, mielőtt az összes í érdekeltek álláspontját nem ismerem. Ha majd | minden egyes tényező, a munkavállaló éppen j úgy, mint a közszállítást igénylő kifejti állás- I pontját a kérdésben — akkor végeredményben ! leszűrheti mindenki a maga teljes állásfoglalását s megállapíthatjuk ama szempontokat, melyeknek érvényesülniük kell, hogy a köz- szállítások valóban a közérdeket szolgálják s hogy minden olyan visszásság, amely eddig Még' mindig- nem fejeződtek be azok a perek, me- j lyek a Vízművek fejlesztésével kapcsolatosan a szent- í endrei területek kisajátítása miatt folynak. Ennek az ! ügynek az (előzményeiről a Független Budapest is j sokat írt. Amikor a víznyerő területek megszerzése • először szóbakerült, az érdekelt iszigetmonostori gaz- j dák kijelentették, bogy nem akarnak megválni föld- I jeiktől. Később különböző feltételeket szabtak. Sokan ' cseretelket követeltek, és hogy e cserét lebonyolíthas- ; sák, a főváros megvásárolta a szigetmonostori Ko- , rona-uradalom hatalmas területét közel egymillió pen- j goért. De ez az áldozat sem bizonyult elegendőnek, mert a gazdák egyre újabb és teljesítlietetlenebb követeléseket támasztottak. Azt állították, hogy földjeik a megajánlott árnál nagyobb értéket képviselnek, és nem szántóföldnek megfelelő áron, hanem weekentelepi értékelésben követeltek kártérítést. Közel 360 holdnyi terület kisajátítása körül áll hosszú ideje a harc, amelynek eldöntése a bíróság feladata. A főváros jogi alapra helyezkedve, a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosára értékeli a földeket, ami négyszögölenkint 70 fillér, viszont a gazdák í—8 pengő közötti igényeket támasztanak. Egyesek már leszállították követelésüket, de még mindig többszörösét igénylik annak az összegnek, amit a főváros fizetni hajlandó. Ezekkel a józanabb gazdákkal a főváros már (meg is állapodott olyan módon, hogy a főváros által megadhatónalc tartott 70 filléres kártalanítási árat a tulajdonjogának bekebelezése ellenében megfizette. így körülbelül 100.000 négyszögölnyi területet iraA főváros telekárverései nem sikerültek, d& ez már nem okoz gondot a fővárosnak. A telekeladások ugyanis most már szabadkézből folynak és ebben az évben 1.2 millió pengő értékű telket adtak el, illetve cseréltek kölcsönök; megállapodás útján. Beiga- | zolódott, hogy árverésre nincs szükség-, mert komoly | vevők árverésen nem is vásárolnak. Még sem volt j hiábavaló az árverések meghirdetése, mert így legalább a főváros vezetősége szabad kezet kapott a további eljárásra. Most is egy hatalmas telekeladást bonyolít le a főváros árverésen kívül. Olyan telek talált most vevőt, melynek értékesítését a főváros évek óta hiába kísérli meg. A dobuccai, úgynevezett elöljárósági telekkomplexumról van ,szó, melyet a főváros még a háború előtt vásárolt meg abból a célból, hogy ott építse meg a VII. kerületi elöljáróság székházát. A változott viszonyok lehetetlenné tették ennek a tervnek a megvalósítását és emiatt a Csengéid ucca, Dob ucca, Hársfa ucca között elterülő nagy telektömb évtizedek óta parlagon bevetés egy idő ben szemétdombja volt a környéknek. Csak nemrég szüntették meg ezt az állapotot, a főváros bekerítette a telket és (egy baraképületet is emelt a palánkok mögött. Ebben a barakban poűködik a VII. kerületi elöljáróság népjóléti osztálya. Közben a főváros megvásárolta a Csengeri uccai házat, melyben az elöljáróság most működik és ezzel a házvétellel teljeseti összeomlottak azok a tervek, hogy a főváros az üres telken valaha is megépíti az 1 új elöljárósági székházat. A nagyértékű telekkomplexumot a főváros • számára »feleslegesnek« minősítették és az eladandó, árverésre bocsátandó telkek közé sorozták. Legutóbb meg is volt hirdetve rá az árverés, de vevő nem jelentkezett. Néhány nappal ezelőtt váratlanul komoly és nagyon érdekes ajánlatot kapott a polgármester a szó- banforgó dobuccai telek megvásárolására. akár a köz, akár a közszállításban résztvevő kárára jelentkezett, r teljesen kizárható_ legyen. Azt hiszem, ez a szándékom útját fogja állani az utóbbi idők ama szomorú jelenségeinek, amely a nagy versenyben a tőkeszegény kisembert arra kényszerítette, hogy csupán a munkához jutásért esetleg értéken alul is vállalkozzék, amikor is a látszólagos nyereség valóságos véráldozattá vált számára, amelyen tel- I jesen elvérezhetett. Ilyesminek elkerülése egy- ! magában is indokolná a kérdés megvitatását. Zsirkay János tott a város nevére. Természetesen, ha a bíróság magasabb kártalanítási összeget állapítana meg, a székesfőváros a különbözetet utólagosan nekik megtéríti. A bonyodalmas ügy likvidálása még sokáig elhúzódik, mert a bíróság alapos munkát végez és mindkét fél álláspontját a legnagyobb részletességgel kivizsgálja. A törvényszék most újabb szakértői megállapítást rendelt el, még pedig két irányban: mindenekelőtt azt igyekszik megállapítani, tényleg weekend-területnek minő- síthetők-e a kisajátításra kerülő földek és ha igen, milyen költségeket igényel e területek parcellázása. A parcellázás ugyanis közművek megépítését igényli, ami hatalmas anyagi befektetéssel jár, ezeket a terheket tehát a kártalanítási, kisajátítási ár megállapításánál figyelembe kell venni. A törvényszék másik irányú vizsgálata arra szorítkozik, hogy megállapítsa, vájjon használhatók-e továbbra is legelő céljaira azok a földrészek, melyek kisajátítására a főváros igényt nem tart. Köztudomású, hogy Vízművek céljaira a szigetmonostori gazdáktól csak a part mentén elhúzódó teleksávra van szükség. A gazdák azt állítják, hogy part nélkül a belső területeket nem használhatják, mert állataik innen nem mehetnének a vízhez. Már ezért is nagyobb kártalanításra tartanak igényt azon a címen, hogy a birtokukban megmaradó belső területrészek értéke nagyon csökken. Ezeknek a számításoknak az alapossága dolgában a bíróság szakértőket fog meghallgatni. A postavezérigazgatóság bejelentette, hogy az Erzsébetvárosban új telefonközpontot szándékozik építeni és erre a célra alkalmasnak tartja a dobuccai telekkomplexumot, illetve annak egy részét. A hatalmas ingatlan nyolc parcellára van osztva, és a postaigazgatóság ebből négy parcellára tart igényt olyan formában, hogy a dobuccai teljes, hosszú frontot, azonkívül a Csengeri uccában és Hársfa uccában még a sarokhoz csatlakozó telekrészeket is megvenni szándékozik. A Hársfa uccában és a Csengeri uccában két-két házhely a főváros birtokában maradna. A postaigazgatóság által kiszemelt telekrész 880 négyszögöl kiterjedésű és a főváros becslése szerint 330.325 Pengőt ér. Ezzel szemben a postaigazgatóság 300.000 pengőt ajánlott fel a telekért. A polgármester az ajánlatot elfogadhatónak tartja, mert a 30.000 pengős árengedménnyel szemben sokszorosan több érték az, hogy az évtizedek óta parlagon beverő ingatlamon most egy hatalmas, nagy- jelentőségű közintézmény létesül, melynek többmilliós építkezése gazdasági szempontból is jelentős. De ezenkívül remény van arra, hogy az erzsébetvárosi telefonközpont megépítése által a hársfa uccai és a Csengeri uccai négy telek is vevőt kap( és így végre beépül ez a nagy telektömb. A főváros anyagilag is jól jár, mert kamatban már sokkal többet vesztett, mint amennyi ennek az ingatlannak a tényleges értéke. A szigetmonostori telheti gazdáival még mindig pereskedik a főváros A bíróság szakértőket hallgat meg a telkes gazdák követeléseinek jogossága dolgában Erzsébetvárosi felelonhözpont épül a tővaros dobuccai nagy telekkomplexumán A Vil. kerületi elölfáróság cellára fenntartott Csengeri es Pliksa uccai telefttömbie vételi ajánlatot tett a postaigazgatóság
