Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-10 / 23. szám
Független Budapest Budapest, 1936 június 10. wr Őszinte beszélgetés Szendy Károly polgármesterrel a szanálási törvény hatályának megszűnése után ifHa a gazdasági javulás ilyen tempóban folytatódik, könnyű dolog lesz polgármesternek lenni“ — A „lórum“-terv és az „üzemház“-elgondolás Szállóépítési ajánlat a Széchenyi fürdőnél — Idegenforgalom — A varsó— berlin—müncheni út —«'Hogyan érzi magát Méltóságod a polgármesteri hatalom, teljében? — Amint lathatja: jól! — felleli nevetve Szendy Károly polgármester úr. Az az eszmecsere ugyanis, amelyről alabb ,számolunk be, június ti-án folyt le a Polgár- mester úr és e sorok írója között. Ezen a napon szűnt meg a szamár-rendelet hatálya és lépett életbe az 1934. évi XII. törvény cikknek az a rendelkezése, amely a főváros polgármesterét visszahelyezi annak a. hatalomnak a teljessé gébé, amelyet az 1930. évi XVIII. törvénycikk an nakidején megvont tőle. Ez az utóbbi törvény csak a teljes felelősséget statuálta a polgármesterrel szemben, a teljes hatalmat azonban a főpolgármesterre, tehát a. kormány exponensére ruházta. Az 1930. évi törvény az, amely az autonómia Bárján az első kapavágást jelenti. A nemzeti egység kormányának egyik legkiválóbb tette volt, hogy az 1934-i törvény megalkotásával a főpolgármesteri jogkört majdnem változatlanul visszalwlyezte azok közé a keretek közé, amelyeket ennek az állásnak a számára . az 1872-i fővárosi törvény állapított meg. Ma már nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy kár volt ezt a régi törvényt, amellyel hatvan esztendőn át kormányozták Budapestet, alapjaiból kiforgatni. Ez a törvény jelenti Budapest hőskorát, ennek a törvénynek az uralma alatt lett a magyar főváros európai értelemben vett metropolis. A mi nagy és szép ebben a. városban, ami kultúrát és színvonalat jelent, az mind ez alatt a hatvan esztendő alatt — és elsősorban Bárczy István polgármestersége idején — született meg. \ /, £ A közüzemek megváltása, az ebből eredő óriási jövedelem, amely nélkül Budapest mai igazgatása el sem képzelhető, annak a törvénynek köszönhető, amelyet 1930-ban minden politikai szükségszerűség nélkül leromboltak, ahelyett, hogy egyes .elavult intézkedéseit a haladó élet követelményeihez simulva — megváltoztatták volna. El kellett ezt mondani éppen most, amikor az 1934-i törvényből! eltűnik a 27. §, amely a főpolgármestert legfeljebb két évre kivételes halvámmal ruházta fel, hogy ez alatt az idő alatt végrehajtsa a szanálást és feléled a közigazgatás fejének, a polgármesternek teljes jogköre. El kellett mondani mindezt azért: is, mert egyeseik ábbami a tévhitben élnek. hogy az 1934. évi törvény »szanáló törvény« csupán, amely immár érvényét vesztette. Holott az igazság az, hogy csak most kezd igazában élni. Meddő és céltalan dolog volna most afelett vitázni, szükség volt-e a szanálásra, vagy sem? Meddő és céltalan dolog volna azért, mert egyrészt ma már túl vagyunk a szanáláson, másrészt pedig, mert — szerény véleményűink szerint — rövid néhány esztendő leforgása után. új szanálás elölt fogunk’állaui. Miért? Azért, mert most a népszerűtlenségitől való félelem, a. közvélemény állandó izgalomban való tartása, a rálicitál ás, a népszerüséghájhászás és a versengés lehelellenné lelte a szanálás gyökeres elintézését. Az újságíró — az örök pesszimista — így látja a helyzetet. De ebbe a pesszimizmusba váratlanul, mint mikor a- sötét felhő mögül hirtelen kisüt a nap, beleesendő! a polgármester — az örök opitimista — hangja: Eli azt hiszem, hogy a szanáláson túl vagyunk és a helyzet igen örvendetes nyugvópontra érkezett. Minden reményem megvan arra, iiogy a főváros most már a saját marja politikai erejével és belátásával elő farija teremteni azokat az anyagi eszközöket, amelyekre szüksége lesz, hogy életet teremtsen a maga birodalmában és meg fogja szabni azt a határt, amelyen belül ez a megtermékenyítő élet lefolyjék. Szendy Károly Gondoljon egészségére, szívjon NIKOTEXET — A jövő programja egyébként ugyanaz marad, amit eddig is vallottam. Ennek első és legfontosabb pontja: munkát és ezzel kenyeret teremteni minden dolgozni tudó és akaró embernek! Ez volt a célja a múlt évben felvett huszonegymilliós OTI-kölcsönnek és ez a programja az idei .kilencmilliós MABI-köl- csönnek is. Az az érzésem, hogy igazam volt, amikor a múlt esztendőben azt mondottam, hogy túl vagyunk a gazdasági mélyponton és halk javulás észlelhető. Ezt a megállapításomat most kiegészítem azzal, hogy ennek a halk javulásnak a tempója egy fokkal megerősödött és ha a gazdasági javulás ilyen mértékben folytatódik, könnyű és öröm- teljes dolog lesz polgármesternek lenni.-— Polgármester úr fel akarja építeni a városháza Károly király úti frontján az új »üzemházat.« Hogyan áll ennek az ügye?- A városháza, illetően az »üzemház« felépítésének a programja változatlanul fennáll. Természetesen ennek a tervnek, vagy nevezzük gondolatnak, az elindítása nem azt jelenti, hogy holnap megindul az építkezés. Majd ha letárgyaltuk a Közmunkák Tanácsának úgynevezett »Fórum«- elgóndolását, amellyel ennek a tervnek a kivitele szorosan összefügg, akkor kerül a sor az »üzemliáz« terveinek a kiírására. Remélem, hogy ez ősszel megtörténhetik. És ha már ennél a kérdésnél tartunk, beszélni akarok más építkezési kérdésekről is. Henribe fogjuk hozni a Rudas fürdőt és környékéi, értem ezalatt a forrásokat, amelyeket teljesen alkalmassá akarok tenni az ivókúra számára. A Tabán rendezése során, a közgyűlés elgondolásának megfelelően, gond oskodni akarunk a Szent Imre-gyógy- fiirdő átépítéséről, modernizálásáról és főként megfelelő szállóval való kiegészítéséről. Ennek a kérdésnek a kapcsán megjegyzem: — Tudomásom van róla, hogy egy magyar és egy külföldi pénzcsoport együttes ajánlatot akar lenni a Széclienyi-füniő mellett felépítendő szállodára. A csoport azt kéri, hogy a főváros a szálló céljaira engedje át ötven esztendőre a inai Weingruber-kioszk és a régi Széchenyi- fürdő területét. Ennek ellenében a csoport nagyszabású szállót építene, amelyik egyesítené magában a nagy és modern világhírű szállók minden komfortját — még golfpályát is létesítenének a területen — és amelyet közvetlen összeköttetésbe hoznának a gyógyfürdővel. —• Égy tudom-, hogy ebben az ügyben már jártak is’ (h polgármester úrnál. — Igen. És elvbem nem is ellenzem, a = I llllllllllllllllllllllllll! MELOCCO R.-T. V., Nádor ucca 24. Telefon: 24-2-14 Gyártmányai 1 Géppel gyártott : Mozaiklap Műkő Cementlap Oszlopvédö Betoncső Kéménytoldó Vállai: Padló- és falburkolást EZT KÉRJE F-L. rendszerű aszfaltparkettázást MINDENÜTT! tervet. Nekem ugyanis az a felfogásom, hogy szállót a magántőke építsen, mert — szerintem — a szállóépítés nem városi feladat. De előbb lássuk a terveket ' és az ajánlatot. Azután majd tárgyalhatunk róla. Az idegenforgalomra terelődik a szó. Felvetjük, mennyire hátrányos dolog, hogy az idegenforgalom ügye, amelyet a főváros az esztendők során annyi áldozatkészséggel és olyan nagyszerűen megszervezett, újonnan alakított szervek révén, szétforgácso- lódik. Ezen a téren, ahol olyan fontos az egység és együttdolgozás, ma bizonyos rivalizálás, sőt — azt lehet mondani — ellenségeskedés folyik. Ennek pedig csak az idegenforgalom láthatja kárát. A jobbkéz nem tudja, mit csinál a bal. Balkezekből meg éppen elég van erre mifelénk. Milyen szép és milyen hasznos dolog volna ennek a széthúzásnak a helyébe a * békés együttműködést állítani. Bizonyos, hogy a maga posztján minden illetékes tényező jót akar: szolgálni az idegenforgalom nagy- ügyét. Minden szervnek megvan a maga külön feladata és működési köre és lehetetlen, hogy e működési körök tiszteletben- tartása mellett ne lehessen az összhangot közöttük megteremteni.- Tagadhatatlan, hogy az idegenforgalom terén vannak bizonyos visszásságok amelyeket valóban nehéz közös nevezőre hozni. De én azt remélem és hiszem, hogy a kormány meg fogja találni a módját, hogy a kérdést közmegelégedésre megoldja. Nagyon kívánatos volna rendet teremteni az egész vonalon, annál is inkább, mert az egységes vezetés hiányát az idegenforgalom sínyli meg. Már pedig nem a hivatal a fontos, hanem az idegenforgalom! — Polgármester úr holnap elutazik Varsóba. Van valamelyes külön célja ennek az útnak? — Nincsen. Varsóba azért utazom, hogy visszaadjam Slarzsinszky varsói kollégám látogatását. Mikor itt járt, rendkívül kedvesen hívott meg Varsóba és én most eleget teszek ennek a szeretetreméltó meghívásnak. Az viszont ugyebár természetes, hogyha már ott vagyok, megnézem a város különböző közintézmón yei t, amelyeknek megismerése •— hiszen Varsó is milliós város — esetleg olyan értékes tanulsággal járhat, amely igen nagy értéket jelenthet a városvezetés terén. — És Varsó után? . . .-— Varsóból Berlinbe és Münchenbe utazom. Berlinben hétfőn kezdődik az európai nagy metropolisok' kongresszusa. Ennek a kongresszusnak Budapest is tagvárosa és így csak természetes, hogy ott a fővárost- képviseljem. Ezt nemcsak városgazdálkodási, hanem nemzeti nézőpontból is igen fontosnak és kívánatosnak tartom. De elmegyek oda azért is, mert polgármesterségem ideje alatt több európai nagyváros polgármesterével szívélyes, jó viszonyba kerültem és most megragadom a kínálkozó alkalmat, hogy velük közvetlen eszmecsere során beszéljek a terveinkről, a bennünket foglalkoztató gondolatokról, amelyeknek esetleges átértékeléséből városunkra sok előny és haszon háramolhatik. A látogatás kissé hosszúra nyúlt és én ezen az úton kévék szíves elnézést azoktól, akik a polgár- mester úrral még beszélni akartak Es akiknek a türelmét — elismerem — próbára tettem. Mentségemül szolgáljon, hogy ritkán keresem fel Budapest polgármesterét és nem csoda, ha ilyenkor kissé visz- szaélek a — Vendégszeretettel. Zólyomi Dezső. Fénymásoló intézet Fénymásoló és másolópapírok Magyar Vegykészítményíí Papírgyár riozar I o I/O k BUDAPEST, VE, Ó UCCA -19. SZÁM UoOI ÜdKdU Telefon : 23-8-90 Alapíttatott 1893
