Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-06 / 18. szám

2

Független Budapest

Budapest, 1936 május 6.

5232

m*o s*á stfir a4 csak^a „K I R A LY“ GŐZNOSŐ

IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldene ki

aiz't hangsúlyozni is felesleges. Ezt a hiányt ki fizette eddig? A főváros 'polgársága fizette. -Most már arról van szó, hogy lehet-e, szabad-e kívánni ettől a polgárságtól, hogy továbbra is meghozza ezt az áldozatot a vidéki utasokért s hogy rtem méllányosabb és igazságosabb-e áthárítani a terhet arra, aki tényleg utazik?•

Szendy Károly polgármester rádiószózata a Nemzetközi Vásár jelentőségéről

A mólt évben százezernél több idegent hozott a Vásár Budapestre

— Igazán különösnek kell találnunk, hogy úgy állítják he egyesek a helyzetet, mintha a távolsági forgalomban az emelés a vidék kihasználását célozná, holott a valóságban mindmáig ennek éppen az ellenkezője áll

fenn.

Senki sem gondol olyasmire, hogy a régi idők tarifája .szerint oldásáék meg a kérdés, amikor a kispesti utas például csak a Ludovikáig 50 fillért s onnan a városba még a rendes tarifát fizette, — de hogy a mai állapot sem tartható fenn — azt mindenkinek be kell látnia.

— Ez az egy példa is eléggé utal arra, milyen forrásokból fakadtak a bajok, amelyek a mai helyzethez vezettek ,s egyben hogy hol kell azokra az orvosszert keresni és találni.

Erős a hitem, hogy a megoldás minden vonatkozásban helyes, igazságos és eredményes is lesz.

S mivel csakis* üzempolitika, no meg várospolitika érvényesül benne és semmi más, nem igen tudják felhasználni majd arra, amire olyan mohón számítanak: pártpolitikára. Hiszen pártközi munka eredményét fogja jelezni a várt megoldás.

M íiényszennyugdíjázások

— Ami most már a másik kérdést: a kényszer- nyugdíjazás kérdését illeti, ezt is olyan kérdésnek tartom, amit nem szabad párt- és kortes-szempontok szerint felfogni és megítélni. Manapság sok ellentmondással találkozunk, anélkül, hogy az emberek megütköznének' rajta. Sőt maguk is beleesnek ilyen ellentmondásba, amikor maguk követelik, — hogy a színpad nyelvével éljek: — helyet az ifjúságnak. De ugyanakkor viszont tiltakoznak a nyugdíjterhek növelése ellen. Észre sem veszik, hogy milyen ellent- mondásba kerülnek ezzel önmagukkal. Mert ahogyan nem lehet egy test egyszerre két helyen, akként

nem lehet egyszerre csökkenteni is az állásnélküli diplomások számát s egyben csökkenteni a nyugdíjterheket isVagy-vagy. Ami most már a fővárosi tanerőket illeti a nyugdíjazás szempontjából, itt a pedagógiai szempontokat is egyeztetni kell a gazdasági szempontokkal.

— Tudvalevő, a kormánynak az ifjúság elhelyez- kedéise a szívén, fekvő kérdés, mint ahogyan az ne- j kern is, a pártomnak is, de szívügye magának a fő- I város vezetőségének is*. Persze — a lehetőség ha- " tárain belül.

— Azért aki nyugdíjba mehet, az menjen is, adjon helyet a- fiataloknak. Ez eddig helyes. Ami pedig a nyugdíjterhek növekedését illeti, hát az csak természetes, hogy ez nem lehet olyan arányú, ami a lehetőség vonalán túl esik.

— Hogy mit jelent új kereső egyének bekapcsolása a gazdasági életbe, arra talán elegendőnek hivatkozom a keresztény kisiparosok legutóbb tartott nagygyűlésére, amelyen ezek a tisztviselői illetmények újabb csökkentése ellen tiltakoztak, mert ezt — amint mondták —- nem bírná ki a kisipar.

— És ez sokat mond s arra is utal, hogy

milyen erőforrást jelentene gazdasági életünkben, ha keresethez tudnék juttatni fiataljainkat.

Hangsúlyozom azonban, hogy mindig csak a lehetőség és a méltányosság vonalain belül, amint remélem, hogy ezúttal a fővárosnál sem történhet másként. Zsirkay János.

IUDOD MIT? EGYÜNK

j-cuiU-t!

STÜHMER GYÁRTMÁNY

Cépfísiíiíú anyagipar KFT.

I

Rudapoí, V„ Révész ucca li

lelelon; 99-3 45

Gyártunk j g Z t É t ÓI* OII QJJOt

tisztítógyapotot

színes és fehérben a legjobb minőségben

Ez a hét a magyar ipar és kereskedelem nagyhete. A tavaszi Nemzetközi Vásár az utóbbi években mind nagyobb és nagyobb jelentőségű lett Budapest

életében, most pedig, hogy maga a főváros polgármestere állt a Vásár élére, hivatalosan is belekapcsolódott Budapest Székesfőváros a Vásár rendezésébe, biztosítván azt a nagy erkölcsi értéket a Nemzetközi Vásár-nak. amit ia (polgármesteri személye jelent.

Szendy polgármester a Vásár előtt rádióbeszédet mondott. A vonzó és mélyenszántó előadást az alábbiakban közöljük:

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim!

— Már hosszú évek óta, ha közeledik a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásának ünnepnapja, mozgalmas munkaöröra- mel telt élet zajától hang-os a ligeti tó partján hirtelen épülő vásárváros. Mintha az első tavaszi napsugár életre ébresztené ennek az országnak minden szunnyadó energiáját, május első napjaira felvonulnak itt a magyar gazdasági világ elitcsapatai, hogy hitet tegyenek a magyar termelő erő, a magyar szervező tehetség, munka, ízlés és lelemény töretlen ereje, le gyűrhet eilen életrevalósága mellett.

— A súlyos válság, mely több mint. öt éven át nehezedett Budapest iparára, kereskedelmére és egész lakosságára, most lassan, de fokozatosan a regenerálódás, az újjáépítés korszakának adta át helyét, a nyugodt és biztos fejlődés útján még mindig sok akadály mered elénk. Az idei május még mindig egy meghasonlott, vergődő Európát talál, sok nyugtalanító, megoldatlan problémával, ezer gonddal és bizonytalansággal. Ám a mi kis országunk sikerrel igyekezett Európának legalább ebben a részében nyugalmat, biztonságot, békét és zavartalan munka- lehetőséget teremteni. E törekvés sikerének nincs biztosabb jele annál, minthogy

az idei Budapesti Nemzetközi Vásár kereteiben és alkotásaiban, összességében és részleteiben még a tavalyinál is nagyobb, örvendetesei}!) és imponálóbb eredményekkel várja a május S-i megnyitó ünnepet.

— Elmondhatom, hogy nagyvonalú és minden eddiginél szélesebb keretek között fog felépülni az 1936. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. Felépül, hogy megismertesse a magyar ipar termékeit a belföldi ég külföldi fogyasztóközönséggel, felépül, hogy elősegítse a magyar ipar exportpiacokat kereső törekvéseit és fejlessze az ország idegenforgalmát. Az immár 31-ik évfolyamába lépő Budapesti Nemzetközi Vásár messzemenő gondosság mellett újra meg fog nyílni azért, hogy munkáit és kenyeret biztosítson a, kis- exisztenciák ezreinek és tízezreinek, akiknek létalapja a Budapesti Nemzetközi Vásár által támasztott forgalom-gyarapodással van összenőve.

— Ezt az alkalmat, amikor a rádió hullámain szólhatok az egész országhoz, fel akarom használni arra, hogy néhány szóval megmagyarázzam

miért vállalt Budapest Székesfőváros és miért vállaltain én, mint a főváros polgármestere részesedést a Budapesti Nemzetközi Vásár vezetésében.

— Az a hatalmas fejlődés, melyet a budapesti tavaszi vásárok immár három évtizedes múltja felmutat, nemcsak területileg feszítette szét a vásár- intézmény régi kereteit, hanem a vásár sokoldalúvá vált és az utóbbi években, intenzitásában is kimélyült jelentőségénél fogva lassan-lassan szinte kényszerűen bekapcsolta, annak vezetésébe mindazokat a, tényezőket, melyek nemzetfenntartó és a nemzet jövőjét biztosító munkájukban egyre jelentősebb támogatást kaptak a Vásárban. Harmincagy évvel ezelőtt a Fővárosi Kereskedők Egyesülete által rendezett »Márciusi vásár« a Vigadónak alig 450 négyzetméteres területén mindössze egy-két kereskedői szakma Inkább erkölcsi, mint anyagi érdekeit szolgálta. A kiállító szakmák számának növekedése és az intézmény gazdasági jelentőségének megerősödése, megizmosodása már néhány év múlva felkeltette a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara akkori szintén igen széles látókörű és kezdeményező szellemű elnökének, Lánczy Leónak érdeklődését a Vásár iránt. 1012-ben az ország vezető gazdasági kamarája, már intézményesen bekapcsolódott a, Vásár munkálatainak irányításába, szervezésébe és az egész intézmény gondozásába. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara volt az, amely a háború utáni nívós munkával 1925-ben megteremtette a nemzet politikai és gazdasági újjászületésének minden nehézségen és akadályon át érvényesülő igényeihez méltó nemzeti

és Nemzetközi \ ás ár organizációját és felismerve a magyar iparnak az ország- gazdasági, kulturális és szociális haladásában betöltött nagyjelentőségű szerepét, megnyerte munkatársnak a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét.

Budapest székesfőváros, mely kezdettől fogva meleg szeretettel támogatta a Vásár intézményét, az utóbbi évek májusi vásárainak döntő erkölcsi, munkateremtő és idegenforgalmi sikerei után

elérkezettnek látta az időt arra, hogy a nemzeti összefogás jegyében szervesen és most már intézményesen bekapcsolódjék a Vásár ügyeinek legfőbb irányításába.

Magam is készséggel vállaltam munkát ebben az újjászervezésben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének felkérésére elvállaltam a Budapesti Nemzetközi Vásár elnöki tisztét. Tettem ezt abban a meggyőződésben, hogy a világra nehezedő nagy bizonytalanság mostani korszakában, a jól megszervezett minden illetékes közületi és magántényező által támogatott teremtő munka a főváros és az ország jobb jövőjének egyetlen pozitív biztosítéka. Nekem, mint a főváros polgármesterének legszebb kötelességem volt tehát odaállani azok mellé, akik e város polgárságának munkát, életlehetőséget segítenek teremteni és akik tettekkel bizonyították, hogy a főváros iparos- és kereskedőtársadalmának, a főváros erkölcsi és gazdasági szempontból egyre jelentősebb idegenforgalmának a Budapesti Nemzetközi Vásár intézményében hathatós támogatást nyújtottak.

Azt lehetne mondani, hogy a májusi vásár egy hatalmas transzformátor. A tavaszi zsendülésbe beleviszi iaz alkotó munka példaadó, buzdító lendületét. Azzal, hogy évről-évre nagyobb, szebb és modernebb vásárvárost épít iá világ párjátritkító vásár területén, a mi Városligetünkben, felfokozza, mozgásba •hozza a meglévő energiákat: egyszóval

hatalmas példaadás mindig új küzdelemre, soha meg nem elégedő, mindig többre, szebbre és eredményesebbre törekvő gazdasági tevékenységre.

— A Vásár gazdasági és erkölcsi jelentőségével egyenrangú — különösen Budapest székesfőváros szempontjából — annak idegenforgalmi jelentősége. A Budapesti Nemzetközi Vásár látogatottsága az utóbbi években w gazdasági válság-, a deviza és forgalmi korlátozások ellenére is rohamosan emelkedett és az elmúlt évben rekordszámokat ért el. A Székesfőváros Idegenforgalmi Irodájának összeállítása szerint

a tavalyi vásár vidéki és külföldi látogatóinak száma megközelítette a százezret.

A vásárlátogatók által Budapesten elköltött személyi kiadások, melyek a főváros idegenforgalmában érdekelt iparáguknak, szállodáknak, vendéglőknek, szórakozóhelyeknek, detailüzleteknek stb. jutottak, legalább négymillió pengőt tettek ki. A fővárosi gyógyfürdők, szanatóriumok és hasonló intézmények forgalma ugyancsak rendkívül megnövekedett a vásár ideje alatt. Miként a vásár kiállítói e tíz nap alatt a próbarendelések egész sorát kapják,

Budapest és Magyarország mondhatni olyan próbaidegeneket, olyan idegenforgalmi fecskéket kap, akik a világ minden részében már májusban újra szétviszik páratlanul szép, vonzóerőkben gazdag fővárosunk hírét és szeretetét

és hólabdaszerűen propagálják, a nagy utazási szezonra, a mi egyedülálló Budapestünket. Propagálják, mint a tavaszi üzleti és szórakozási utazások célpontját, mint párját ritkító fürdővárost, mint eredeti, ízléses és finom divatvárost, mint a magyar gazdasági élet gócpontját.

— Nyugodtan mondhatom, hogy Budapesten ma mindenki a Vásárra készül és mindenki azon dolgozik, hogy a. Vásár sikerét fokozza. A vendégváró magyar főváros a látogatásokat várja, a magyar ipar és kereskedelem összes ágazatai pedig termelésük és árujuk legjavának előkészítésével . és feltárásaival törekszik arra, hogy május 8-án a. Budapesti Nemzetközi Vásár mindenképpen méltó képviselője legyen annak a gazdasági és kultúrnívónak, amelyet az ország reprezentál.

— A különvonatok, nagy díjkedveményes vásárvonatok hozzák Budapestre északról, délről, keletről és nyugatról a külföldi és vidéki érdeklődők tízezreit. Odakint a Városligetben eg-y földiből kinőtt, vadonatúj, a pavilion- és standépítkezés legmodernebb iskolájából kikerült kiállítás, itt bent pedig egy vendégszerető ország lelkes, amellett fegyelmezett és tapintatos lakossága várja a vendégeket. Hagyományos vendégszeretettel, a vásárral egy időben rendezett érdekes tanulságos kongresszusok, színházi, művészeti és sportesemények változatos sorozatával, ünnepi figyelmességgel, de — hétköznapi árakkal. A Vásár és a főváros vezetősége megtett mindent, hogy a, május 8-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár ismét a magyar gazdasági és idegenforgalmi élet tavaszi ünnepe legyen.

Szendy Károly