Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-08 / 14-15. szám

Budapest, -198G április 8, Független Budapest 7 A belügyminiszter költségvetési leirata A „Független Budapest“ elsőnek ismerteti a belügyminiszter költségvetési leiratát Mint ismeretes, megérkezett a városházára a bel­ügyminiszter költségvetést jóváhagyó leirata. Eddig vsak rövid kivonatok láttak napvilágot ebből a leiratból, melyet a Független Budapestnek alkalma van részletesen is ismertetnie. A leirat, melyet a belügyminisztériumban a főváros vezetőinek és a pártvezéreknek részvételével több beható tanácskozás előzött meg, a következőket tartalmazza. Elismerés a fővárosnak — Mindenekelőtt megállapítom, —'írja a minisz­ter — bogy a székesfőváros 1936. évi költségvetése általában a tavalyi keretek között mozog; eltérés legfőképpen annyiban; van, hogy az 1934. évi zárszá­madási hiány fedezésére 2,161-000 pengőt vettek fel a költségvetésbe, másrészt az Elektromos Müveknek a községi alaphoz való hozzájárulását 2,527.380 pengővel ■felemelték s ingatlanok értékesítéséből várható bevé­tel címén az előző évi 300.000 pengővel szemben 1.200.000 pengőt irányoztak elő. — A költségvetésben a kórházi alap IS millió pengős hiányának törlesztéséről ezúttal sem történt gondoskodás. — A költségvetés végösszegeit tekintve, meg­állapítható, hogy a székesfőváros az 1929. év óta kiadásait köze] 30%-kal csökkentette. El kell ismer­nem, hogy a székesfővárosnak a lényegesen csökkent be­vételei mellett is számos olyan súlyos fel­adattal kell megküzdenie, mely más időkben a köziileteknek nem volt feladata, vagy legalább is nein olyan mértékben, mint ma. — Elismeréssel adózom a székesfőváros közönsé­gének azokért az eredményekért, amelyeket sok téren, különösen a közoktatás, a közegészségügy és a szociális ügyek terén elért. Beruházásai révén az iparos- és munkástársadalom számára nagyértékii munkaalkalmak megteremtéséről gondoskodott még áldozatok árán is, sőt a legutóbb felvett 21 millió pengős kölcsönből végrehajtó ndó beruházások legna­gyobb része is olyan, amely a főváros jövedelmeit — gyarapítja. Takarékoskodni! — A székesfőváros bevételeinek a gazdasági vi­szonyok következtében elkerülhetetlenül bekövetke­zett csökkenése folytán a fővárosnak mindenképpen igykeznie kellett volna, hogy kiadásait a várható bevételekhez viszonyítsa s azokkal összhangzásba hozza. — Megengedem, hogy az ilyenirányú törekvés igen sok akadályba ütközik és nehezen keresztül­vihető, azonban rá kell mutatnom arra, hogy a még a folyó évre megállapított költségvetés is, amely már 5,889.000 pengő hiánnyal kénytelen számolni, különösen a személyi mellék-illetmények tekintetében megadná a lehetőséget arra, hogy a polgármester ál tol már eddig megtett intézkedéseken túlmenőleg további megtakarítások legyenek elérhetők. Meg kell állapítanom, hogy a székesfőváros súlyos pénzügyi helyzete el­lenére ezt a lehetőséget teljes mértékben nem aknázta ki. — Rámutatok arra, hogy a személyi kiadások az utóbbi évek költségvetéseiben majdnem mindig vál­tozatlan összegben szerepelnek és a kiadások csök­kentését leginkább a dologi kiadásoknál hajtották: régre, holott a. különböző címeken felmerülő kiadá­sokat a bevételek csökkenése folytán a székesfőváros •érdekeit szem előtt tartva kellett volna kellő ará­nyossággal apasztani. — Akkor, amikor egy közület nagyarányú szük­ségleteinek kielégítését korlátozott bevételekhez kénytelen szabni, fontos annak az elvnek a keresztül­vitele, hogy a szükségletek kielégítését az elsőbbségi sorrend és az arányosság alapján állapítsák meg. A szükségletek sorrendjének és helyes arányának megállapítása fontos feladat a székesfőváros életc- l>en is. Ennek az elvnek az érvényesítését az el­fogadott költségvetésben nem látom száz százalékig megvalósítva, mert pl. babái egyáltalában nincs szándékomban kisebbíteni annak a jelenőtségét, amit a főváros az utóbbi évek során a parkírozás, stb. terén megterem­tett, a mai viszonyok között még sem, tarthatom in­dokoltnak-, hogy a kertészet céljaira az összkiadá­soknak közel 54 % -fi foráíttassék. Az üzemi gazdálkodás bírálata — Javítani kellene egyes fővárosi objektumok jobb kihasználását is, mert ezek nem hozzák meg a kamatozásnak azt a normális mértékét, amelyet jog­gal meg lehetne kívánni. Szükségesnek tartanám, hogy egyes intézmények fenntartásánál, mint pl. a hordójelző hivatal és a vegyvizsgáló hivatal, a mér- logszerííség elve érvényesíttessék és a deficit ezeknél az intézményeknél kiküszöbölt essék, mert nem tart­hatom indokoltnak, hogy ilyen intézmények fenn­tartására — habár jelentős összeggel ugyan — a főváros közönségére terhet jelentsen. — Nem tudom magamévá tenni a költség- vetésben következetesen érvényesített azt a felfogást sem, hogy a székesfőváros háztar­tása a fővárosi üzemektől igénybevett szol­gáltatások értékét ugyanolyan áron térítse meg az üzemeknek, mint a magánosok. Végeredményben ez a főváros háztartásában ugyan nem jelent számszerű változást, de mindenesetre ez az eljárás a főváros üzemeinek üzleti eredményét tünteti fel a valóságosnál kedvezőbb színben. — Az elfogadott költségvetés szerint az üzemek az előírásszerű tartalékolást nem hajtják végre, ezzel szemben a főváros községi alapjához való hozzá­járulásaikat elég magas összeggel állapítottál,■ meg. ■— Kifogásolnom kell, hogy akkor, amikor az üze­mek költségvetéseiben mindenféle célra aránylag elég bőkezűen történik gondoskodás, a tartalékol® kötelezettségének teljesítésére nem helyeznek olyan nagy súlyt, holott azt az. elvet, amit fentebb. ki­emeltem, hogy t. i. a szükségletek kielégítését helyes beosztása mellett az elsőbbségi sorrend alapján kell biztosítani, mindenesetre itt is keresztül kellene vinni. — A költségvetés egyes címein aránylag- elég jelentős összeggel szerepelnek mellékilletmények. Kí­vánatos, hogy a szóbanlevő mellékilletmények jövő­ben a lehetőség szerint egységes elnevezéssel és a költségvetésnek azon címe alatt irányoztassanak elő, ahol az illető'< tisztviselőiszemélyi járandóságai is elszámolást nyernek. — Itt rámutatok arra is, hogy a székesfőváros által a magánfelek érdekében teljesített eljárásokért szedett díjak a költségvetés bevételi előirányzatában szerepelnek ugyan, azonban a költségvetés adatai alapján nem állapítható meg, vájjon a főváros valamennyi hatósága által szedett összes díjak felvétettek-e az elő­irányzatba, továbbá, bőgj- a beszedett díjak terhére az eljáró tisztviselők minő mellékilletményékben részesíttet- nek. Felhívom a székesfőváros közönségét, intézked­jék, bőgj’ a költségvetésben a székesfőváros hatóságai által szedett összes díjak bevételként előírányoktas­sanak és e díjak szedésének, valamint az ezek ter­hére' engedélyezhető mellékjárandóságok kérdése a 81.861/1933. B. M. számú rendeletemhen foglaltaknak immár mielőbb megfelelően rendezi essék. Választási névjegyzék, csatorna­építések és egyéb költségvetési tételek A költségvetés elfogadása óta a közgyűlés a szé­kesfővárosi törvényhatósági választók névjegyzéké­nek újból való összeállítása következtében felmerülő többletkiadások céljára pótlólag 180.Ü00 pengőt sza­vazott meg. Továbbá időközben a székesfővárosi számszék szervezetét megállapítottam s e szervezet keretében rendszeresített állásokra a kinevezéseket megejtettem. Ezen a címen hozzávetőleg mintegy 100.000 pengő kiadás fog még felmerülni. Erre való tekintettel a költségvetés kiadásai közé a szóbanforgó két összeget, — összesen 280.000 pengőt — a költségvetési kiadási előirányzatába felvettem. — Csatornaépítési járulék címén — az 1934. évi 607.522 pengő bevételi eredménnyel és az 1935. évre megállapított 1,000.000 pengős előirányzattal szemben — 1,200.000 pengő van bevételként előirányozva. Ez a bevételi előirányzat egyrészt a múlt évi hitellel, másrészt az 1934. évi eredménnyel szemben nem reális 8 ha még figyelembe vesszük azt, hogy a csa­tornázási járulékoknak a háztulajdonosok érdekében való leszállítása folyamatban van, ezen a címen a nyert értesülés szerint is 400.000 pengővel kevesebb bevétellel kell számolni. — Javítja viszont a költségvetési helyzetet, hogy a Vízművek időközben történt kifejlesztési© folytán a vízdíjaknál a folyó évben mintegy 500.000 pengő bevételi többlettel lehet számolni és ezzel az összeg­gel a háztartás részére az előirányzottnál magasabb hozzájárulást lehet biztosítani. — A költségvetés szerint a nyomtatványszükség­letek előirányzati összege 79.000 pengővel, a Fővárosi Közlöny előállítási költsége pedig 42.000 pengővel emelkedett. Minthogy a költségvetésben foglalt azt az indokolásit, hogy az emelést a megelőző évi elő­irányzat túlságosan alacsony volta teszi szükségessé, ily aránylag jelentőst emelés eszközlésére elegendő­nek tartom, errenézve bővebb felvilágosítási várok. A feltétlenül megkívánható takarékosság érvényesí­tése céljából a Fővárosi Közlöny előállítási költségeire fel­vett hitelösszegből 20.001) pengőt töröltem. — Az öregségi és rokkantsági járadékot kiegé­szítő segélyekre új léteiként 50.000 pengőt irányoz­tak elő. Az összeg aránylag jelentős voltára való tekintettel — minthogy errenézve a költségvetés kö­zelebbi adatokat nem tartalmaz — az előirányzat szükségességem nézve felvilágosító jelentést várok. Államrendőrségi hozzájárulás, személyzeti létszámemelés stb. Rámutatni kívánok arra, bogy it törvény­hatósági bizottság a székest óváros terhére 3 millió pengőben megállapított államrendőrségi hozzájáru­lást teljes összegében előirányozta ugyan, de annak 2 millió pengőre való leszállítását kéri. A pénzügy- miniszter úr a kérelem teljesítéséhez kizárólag az 1936. évre vonatkozólag a kincstárnak a hozzájáru­lás! mérvére és a hátralékokra vonatkozó jogainak fenntartása mellett hozzájárulását adta azzal, hogy a különböze­iét, vag-yis egymillió pengőt a székesfőváros­nak csak abban az esetben és csak olyan mérvben engedi el, ha és milyen mérvben a fennmaradó kétmillió pengőt az 1936. naptári évben tényleg befizeti. — A VII. fejezettel kapcsolatban rá kell mutat­nom arra, hogy a fővárosi iskoláknál és egyéb tan­ügyi intézményeknél 188 rendes és 93 ideiglenes al­tiszt, 100 napibéres szolga és 630 takarítónő, vagyis összesen 1011 alkalmazott teljesít szolgálatot. Az évek óta emelt észrevételeim dacára ezek _ száma nemcsak hogy nem csökkent, hanem a megelőző évi­hez képest még 6 fővel emelkedett is. Az emelkedés dohaira nézve részletes felvilágosító jelentést várok.- Ugyanitt a szeretetotthonok, a hajléktalanok menhelye és az árvaházak költségvetéseivel kapcso­latban az áttekinthetőség érdekében meg kell kíván­nom intézményenként annak a kimutatását, hogy egy-egy gondozott eltartása mily költségbe kerül. Idegenforgalom Üzemi költségvetések- Az idegenforgalmi hivatal költségvetése sze­rint az 1936. évre előirányzóit hitel összege 36.000 pengővel meghaladja az 1935. évi költségvetési ke­retet. A többletként jelentkező 36.000 pengőt a költ­ségvetésből töröltem, mert bár legkevésbbé sem kívánom az idegenfor­galmi hivatal működését szűkebb keretek közé szo­rítani, elvi. okokból nem járulhatok ahhoz hozzá, hogy akkor, mikor a költségvetési hiány miatt a költségvetési kereteket az egész vonalon Le kell szál­lítani, az idegenforgalmi hivatal költségvetése emel­tessék. •— Az üzemek költségvetésével kapcsolatban ki­fogásolom, hogy a tisztviselők és alkalmazottak il­letményei — eltérőlég az előző évek költségvetésé­től — csak összevont összegekben vannak kimutatva. — A költségvetés áttekinthetősége érdekében meg kell kívánnom,, hogy a szóbanlevő illetmények jövő­ben is állásonkint részletezve legyenek a költségve­tésben feltüntetve. A költségvetési hiány — Ezek után áttérve a költségvetés mérlegére, megállapítom, hogy a közgyűlés által 5,889.000 P-ben eőirányzott hiány a fentiekben eszközöli változások folytán 876.000 pengővel csökkent. Ez a hiány a tan­személyzet kültelki pótlékának megszüntetése, a fő­városi alkalmazottak gáz- és villanykedvezményének csökkentése, végül az üzemi alkalmazottak adójának az alkalmazottakra történő hárítása folytán az év kétharmad részére számítva további 630.000 pengővel fog csökkenni. Ezek figyelembevételével 1936. évi költség- vetési hiány 4,383.000 pengőt tesz ki. — A törvényhatósági bizottság a hiány részbeni fedezése céljából a leadások közül a nem rögzített tételeknek 5%-os, zárolását rendelte el. Ezen a címen tehát a megállapított 2,700.000 pengőt kitevő kiadás­csökkentést. a 4,383.000 pengőből levonva, marad 1,683.000 pengő hiány. Ennek a hiánynak a fedezését a szanálás to­vábbi végrehajtásával és a költségvetési elő> irányzattal szemben elérendő megtakarítá­sokkal kell biztosítani. — A közölt módosításokkal a székesfőváros ház tartási alapjának, valamint az alkalmazottak segítő- alapjának, az önálló vagyonkezelésű intézményeknek és üzemeknek és a részvénytársasági alakban mű­ködő vállalatoknak költségvetéseit jóváhagyom és a tűzoltási járulék, valamin1 az idegenforgalmi járu­lék szedésére adott engedély érvényét a pénzűgy- miniszter úrral egyetértve az 1936. év tartamára ni cg h ossza b bí torn.-- a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestiilete által előterjesztett fellebbezést visszautasítom. Az előterjesizteit)t kérelmet a székesfőváros háztartási helyzetére Egyelőmmel amúgy sem vehettem volna figyelembe. vitéz ERDOSSY EDE épület- és mübádogos, vízvezetékszerelő — Budapest, VII., Valeró ucca 10. Telefon: 44-1-10. — A Baross Szövetség tagia, valamint a választott bíráskodási központ szakmai kénvisetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom