Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-01 / 13. szám
Budapest, 1936 április 1. Független Budapest 5 Vita a kultuszminiszter és a népszínházi bizottmány között a Népszínház átalakítási költségei körül A népszínházi bizottmány csak részben járul hozzá az átalakítási költségekhez Tavaly nagy vita folyt a főváros, illetve .a ‘népszínházi alapítvány és a • • kultuszániniszter között a Népszínház épületének tatarozása körül. A kultuszminiszter a Nemzeti Színház új igazgatójának javaslata alapján hozzájárult az épület gyökeres tatarozásához és a fővárostól 100.009 pengő költség hozzájárulást kért. Ez az - összeg nem a háztartási alapot,- hanem a (népszínházi alapítványt terhelte volna. Nagyon megoszlottak ekkor a vélemények arra vonatkozóan, teljesítse-e a város ezt a kérést, m e rt túl a .idomképp e n az öreg népszínházi nyugdíjasok rövidülnek meg, ha az alap 100.000 pengőt tatarozásra költ. Végül is kompromisszumot igyekeztek létrehozni, még pedig" olyan Tormában, hogy kimondották: csak azokhoz a tatarozást munkákhoz hajlandó anyagilag hozzájárulni a népszínházi alap, amely munkák szükségességét a főváros magasépítési ügyosztálya elismeri. De ezt a hozzájárulást sem fizeti meg készpénzben az alapítvány, hanem levonásba hozza a Nemzeti Színháznak az alapítvánnyal szemben fennálló tartozásából, •amely elmaradt bérek és egyéb címeken áll fenn. 150.000 pengő körül van ez a tartozás. A népszínházi bizottmány ilyen értelemben határozott és ezt közölte a kultuszminiszterrel, válasz azonban nem érkezett. Időközben a. Nemzeti Színházi külső és belső 1 tatarozásával és átalakításával végeztek és a kultuszminiszter most újabb leiratban közölte, hogy e munkálatok költsége 260.000 pengőt tett ki. Arra kérte a népszínházi alapítványt, hogy ebből a tekintélyes összegből legaláb 160.000 pengőt vállaljon magára. A miniszter tehát 60%-kai emelte hozzájárulási igényét, mert tavaly csak 100.000 pengőről volt szó. Az ügyet most ismét a népszínházi bizottmány elé terjesztették állásfoglalás végett, amely nagy megdöbbenéssel vette tudomásul a kultuszminiszter leiratát. A bizottmány továbbra is fenntartotta eredeti álláspontját, nevezetesen, hogy 'csak olyan összegű hozzájárulásra hajlandó, amennyi a magasépítési ügyosztály által elismert munkák értéke. A magasépítési ügyosztály 91.000 pengő értékű tatarozást tartott indokoltnak, ilyen összeggel tehát az alapítvány hozájárul a Nemzeti Színház épületének rendbehozatalához. A ! korábbi határozatnak megfelelően ezt a hozzájárulást sem adják meg készpénzben, hanem levonásba hozzák a Nemzeti Színház fennálló tatarozásából, amely ezidőisizerint 155.000 pengő. A bizottmány egy további kikötéssel toldotta meg a hozzájárulás feltételét. Nevezetesen ezt a 91.000 pengőt is csak az esetben engedi el, ha a Nemzeti Színházi, illetve az állam a még fennmaradó 61.000 pengőt egyidejűleg készpénzben meg- ' fizeti. Dől lcgQcn a Nemzeti Stadion \ Magyar Mérnöh- és Épílészegyleí véieményes jelentése az összes szóöaiötieiő terven előnyeiről és Hátrányairól A Nemzeti Stadion kérdése most már egyik legégetőbb problémája a fővárosnak. A hatóságok — de elsősorban maga a főváros — minden eszközzel arra törekszenek, hogy megoldáshoz juttassák a rég- húzódó problémát. ' A főváros különböző bizottságai, a sportügyi- és városrendezési szakbizottság-ok napirenden tartják a kérdést, de behatóan foglalkoznak vele az építészeti szakkörök is. A Magyar Mérnök- és Építészegylet külön bizottságot delegált a Stadion ügyének min-, denre kiterjedő megvizsgálására. A bizotságnak Majoros Gyula, Méhes Emil, Král László, Hein Ernő, Misley Károly és Nagy Márton a tagjai. Ez a bizottság megvizsgálta a-már korábban felmerült terveket, valamint az újabban benyújtott elgondolásokat is. Az újabb tervek között Birbauer Virgil és Árkay Bertalan, vitéz Hajas István, Helysá Károly, Hidassy Lajos és Schmitterer Jenő, Körf mendy Nándor, Piros Béla és Szeszkai László munkái szerepelnek. Összesen 12 elhelyezési lehetőséggel számolnak a tervezők a Stadion helyének kijelölésénél. Ezek a területek a következők: 1. Népsziget, % Vizafogó, 3. Tarnai-puszta, (Krausz Mayer telkek), 4. Régi Lóversenytér, 5. Rákos,mező, 6. Népliget. 7. N ádorkert-Lágymányos, 8. Albertfalva, 9. Tabán, 10. Bécsi út, 11. Aranyhegy, 12. Óbudai sziget. 34 nyomtatott oldalra terjed a beszámoló, mely a szakértő bizottság véieményes jelentését tartalmazza. Figyelemíbevették az összes szempontokat a kérdés elbírálásánál. A területi szempontokon kívül , a közlekedési, anyagi, városrendezési- és sport-szempontok is közrejátszottak. A bizottság véleménye az egyes elhelyeziósii tervekre nézve a következő: 1. Népsziget. Ez a megoldás városkép szempontjából megfelelő. Sportkövetelményeinél nagy hátrányt jelent, hotgy a terület kicsi. De aggodalomra ;jí okot az állandó széljárás is, de előnye a kitűn|ő; levegő. Költségek tekintetében különösen nagy tehertétel a féltő Illés és lényeges többköltség várható az alapozásnál is. A fennálló béri érné nyék megszüntetése, illetve a magánjogi szerződések hatálytala nítáisa nagy költséget igényel. Közlekedése sem kielégítő. 2. Vizafogó. Ennek a tervezetnek előnyei és hátrányai sokban megegyeznek a népszigeti tervvel, 3. Tárnái puszta. A terület úgy sportliget, mint olimpiai fain elhelyezésére elég nagy és a fővárvs tulajdona. Levegője kielégítő és közlekedése kevés befektetéissel jól megoldható. Ennek ellenére sem javasolják ezt az elgondolást: a hely Stadion elhelyezésére nem kívánatos, sivár környezete ne|ml egyeztethető össze azzal a vidám hangulattal, meil(y- lyel a közönség a Stadiont felkeresné. Idegenfor-' galmi szempontból is hátrányos lenne a Stadiont hasonló jellegű városrész közelében elhelyezni. 4. Régi lóversenytér. E megoldásnál a terület és levegő megfelelő. Az építkezés külön többköltséget nem igényel, és előnye, hoigy a telek a főváros j tulajdona. Ellene szólnak a MÁV-nak a területre vonatkozó igénye és a közlekedés nehézségei. 5. Rákosinező. A sportliget idehelyezése mellett, szólnál, az az előny, hogy köztulajdonban lévő terület áll rendelkezésre, korlátlan terjeszkedési lehetőséggel. Hátránya a sivár környezet, az odavezető útvonalak túlterheltsége, valamint a közlekedési eszközök ki nem elégítő képessége. 6. Népliget. Előnyei: kész parkban nyerne elhelyezést a Stadion, a talajviszonyok megfelelőek, a város középpontja közel van, gyakorlópályák építése felesleges, mert a közelben sok a sportpálya. Hátrányai: közlekedése nem kielégítő és hátránynak tekinthető az is, hoigy meglévő parkból venne el nagy részt, ahol kifejlesztett növényzetet kellene kiirtani. 7. Nádorkert—Lágymányos. A rendelkezésre álló területen a sporttelep művésziesen megoldható. Ma még részben beépítetlen környezetben épülne, ahol -a gyors fejlődés az új híd építése következtében; Erre a fizetésre szeptember 1-ig adott terminust a népszínházi bizottmány. A városházán most kíváncsian várják a kultuszminiszter válaszát. Valószínűnek tartják, hogy a, Nemzeti Színház tatarozása körüli vita még nem ért véget. bizonyos, ,a|mit a Stadion odahelyezése csak fokoznia. Városkép és idegenforglalom szempontjából kifogásr tálán megoldást nyújtana és egyik legfontosabb előnye, hogy közel fekszik a város belterületéhez. Hátrányai: a feltöltés, költséges volta. 8. Albertfalva. A terület nem fekszik a főváros határain belül és nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, melyek ezt a hátrányt kiegyensúlyozni! képesek volnának. Előnye a kis telekérték, a szép dunai fekvés és a jó levegő. Közlekedése nem megfelelő. 9. Tabán. A Stadion elhelyezése a Tabánban nem kívánatos. A telekérték túl nagy, a közlekedés zavartalansága nem biztosítható, amellett a terület kevés. Előnye csak a szép fekvés, ami idegenforgalmi szempontból sokat jelentene. Ez az előny azonban nem képes- ellensúlyozni az. előbb említett hátrányokat. 10. Bécsi úti téglagyári telkek. E megoldás legfőbb előnye a rendkívül hatásos városképet nyújtó iés nagyvonalú művészi megoldás lehetősége. Ehhez járul a hely kitűnő levegője, valamint az is, hogy gyakorlópályái a mindennapi sportnak is jó szol-1 gálatot tehetnek. Ezzel szemben hátránya, hogy a terület magántulajdonban van és nehezen közelíthető meg. i 11. Aranyhegy. Előnye, hogy maga a Stadion olcsón volna előállítható. Hátránya, hogy a telek sok kézben van. Hátrányos a város belterületétől való túl nagy távolsága is. 12. Óbudai sziget. A Stadion fölépítése nemcsak művésziesen nagyhatású megoldásra nyújtana alkalmat, hanem mint a Duna mentén fekvő látványosság, idegenforgalmi szenwontból is előnyös elhelyezést jelentene. Még az is előnye, hogy állb- vízű evezőspálya létesítésére is alkalmas. Hátrányai sokkal nagyobbak. Levegője szennyezett, a sporj'- igényeket nem elégíti ki. A területet magánkézből kellene megvásárolni. Nagy költséget jelentene a: 1 építkezésnél a feltöltés, valamint a közlekedési Elrendezések létesítése. { 1 A Mérnök- és Építészegylet a leggondosabb vizsgálatok alapján arra a megállapításra jut, hogy a Stadion leg alkalmas ab mi a Nádor—Lágymányos területén, másodsorban a Vizafogó területén volna megvalósítható. Hogy az egyes helyeken a St a dióin létesítése milyen költségekkel járna, azt az alábbi táblázat mutatja he szemléltetően: Költségtételek Népsziget Vizafogó Krausz—• Mayer telkek Hégi. lóversenytér Rákosmező Népliget Nádorkért Albertfalva Tabán Bécsi-út Aranyhegy Óbudai sziget Közlekedés ........................ 4, 700.000 2,400.000 900.000 400.000 800.000 300.000 700.000 500.000 1,500.000 1,000.000 4,850.000 5,000.000 Építés..............................v. •• 8, 000.000 8,000.000 8,000.000 8,000.000 8,000.000 8,000.000 8,000.000 8,000.000 4,000.000 8,000.000 6,500.000 8,000.000 Feltöltés................................ 80 0.000 1,000.000 — — 1,200.000 __ — — 1,500.000 Magántulajdonban levő telkek megvásárlása ... — — — — — — 2,500.C00 9,400.000 540.000 4,000.000 Köztulajd. levő felhasználható telkek értéke ....... 2, 000.000 2,500.000 2,500.000 7,500.000 2,000.000 7,000.000 7,000.000 — 15,000.000 600.000 60.000 — A létesítmény .összértéke 15,500.000 13,900.000 11,400.000 15,900.000 10,800.000 15,300.000 16,900.000 11,000.000 20,500.000 19,000.000 11,950.000 18,500.000 Evezőspálya ........................ 500.000 400.000 — — — — — 2,000.000 | • 1
