Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-06 / 10. szám
8 Független Budapest Budapest, 1935 március 6. Hogyan szanálják a vidéki városokat? A Magyar Városon Országos Kongresszusa napirendre fűzte a vidéki városok háztartásának rendezését A városok háztartásának súlyos helyzete —1 amelyről a Független Budapest már ismételten megemlékezett — arra késztette a kongresszus vezetőségét, hogy keresse és kutassa azokat az utakat, módokat és eszközöket, amelyek segítségével a bajok orvosolhatók és a városi háztartások helyzete rendezhető, vagy legalább is megjavítható. Ebből a célból a kongresszus pénzügyi, számvevőségi és adóügyi szakosztályai együttes javaslata alapján a kongresszus pénzügyi előadója, Sebestyén Lajos dr., Pécs város pénzügyi tanácsnoka javaslatot készített, amely javaslat három részből áll. Az első a tulajdonképpeni javaslat, a második és harmadik pedig a munka alapvető része: a törvényhatósági és a megyei városok háztartásának helyzete. Az alapvető munka a városok legutolsó zárószámadásai, valamint költségvetései alapján a háztartás legfontosabb adatainak egységes alapon való összegyűjtése és feldolgozása útján készült. Az előadói javaslatot Szendy Károly, a székesfőváros polgármestere, mint a Magyar Városok Országos Kongresszusának elnöke megküldi minden városnak esetleges észrevételeik, javaslataik és indítványaik előterjesztése végeit, azután pedig a beérkező észrevételekkel és javaslatokkal együtt a kongresszus illetékes szakosztályai, majd állandó bizottsága elé terjeszti tárgyalás és határozathozatal végett. A javaslat részletes ismertetésére még visszatérünk. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS A Magijai* Általános Hitelbank úfabD nagyarányú fejlődését hizonyíifa az évi zárszámadás A Magyar Általános Hitelbank most tette közzé mérlegét, amely ennek a vezető pénzintézetnek újabb nagy fejlődéséről és üzleti forgalmának tekintélyes emelkedéséről ad képet. Az intézetnél a takarékbetétek az elmúlt évben 7 millióval, a folyószámlabetétek 6 és félmillióval, tehát az egész betétállomány 13 és félmillió pengővel emelkedett és. 1931 vége óta több mint 43 millió a betétállomány emelkedése. A Hitelbank a múlt esztendőben újabb 23 millió pengővel apasztotta külföldi kötelezettségeit. A több mint kétmillióval záruló mérleg a legkitűnőbb bank- politikának a bizonyítéka. Az 1934. évi zárszámadásokról az alábbi hivatalos közlemény számol be: A Magyar Általános Hitelbank igazgatóisága február 28-án Harkányi János báró b. t. t. elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az 1934-es üzletév mérlegét. A nyereség- ési veszteségszámla tartalékolások és 2,021.932 P-vel javasolt leírások keresztülvitele után — a nyereségáthozat figyelembevétele nélkül — 2,093.997 P nyereséggel zárul a tavalyi 1,857.903 P-vel szemben. A multévi 797.650 P nyereségolővitel betudásával tehát 2,891.648 P áll a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság az 1935 március 19-re egybehívott közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy ezen összegből 500.000 P a rendes tartalékalap növelésére, 200.000 P az értékcsökkenési tartalékalap erősbítésére és 1,000.000 P az alkalmazottaik nyugdíjalapjainak javadalmazására fordítt-aissék, a fennmaradó 1,191.648 P pedig az 1935. üzletévre vitessék elő. E javaslat szerint nem kerül sor osztalékfizetésre és ehhez képest tantiem folyósítására sem. A mérleg adataiból megállapítható, hogy a bank fejlődése a lefolyt évben tovább folytatódott, amint az különösen a betétállomány állandó gyarapodásában, valamint a külföldi kötelezettségek folytatólagos leépítésében és az intézet üzleti tevékenységének bővülésében jut kifejezésre. A betéteik állománya az 1933 december 31-i állaghoz képest 13.5 millió pengővel (168 millióról 181.5 millió pengőre) emelkedett; ebből 7 millió pengő esik a takarékbetétek gyarapodására (49.7 millióról 56.7 millió pengőre) és 6.5 millió peugő a folyószámlabetétek növekedésére (118.3 millióról 124.8 millió pengőre). A betétállomány szaporulata csak kis mértékben — körülbelül egyhatod részben — származik az intézet érdekköréhez tartozó vállalatok betéteinek emelkedéséből, túlnyomó részben pedig azokból az új betétekből adódik, melyeket egyéb ügyfelek helyeztek cl az intézetnél. A bank összbetét- állom'ánya 1931 december 31. óta mintegy 43.1 millió pengő emelkedést mutat. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár február 26-án tartotta meg dr. Metzler Jenő vezér- igazgató elnöklete alatt 63. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság összes javaslatait változatlanul elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 786.982.58 P nyereségből az osztalékrészvényeknek folyó hó 27-től történő beváltására az előző évihez hasonlóan darabonként egy pengő), vagyis ösz- szesen 200000 pengő fordíttassék, a külön tartalékba 100.000 pengő helyeztessék, továbbá 60.000 pengő a takarékpénztár nyugdíjpénztárába utaltassák át és 30.000 pengő a hivatalnokok külön jutalmazására fordíttassék; a fennmaradó 381.889.49 pengő, mint nyereségmaradvány az 1935. év számlájára vezettessék át. A megejtett választások folyamán az igazgatóságba Bessenyey Ferenc és dr. Schrecker Károly egyhangúlag ismét megválasztatott. Dr. Lengyel Endre indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak, a vezérigazgatónak és a hivatalnoki karnak sikeres tevékenységükért elismerését fejezte ki. Szabóky György parkett-vállalkozó Budapest, IX., Üllői út 73. Tel. s 37-4-03 Vállalok mindennemű parkettmunkát, új és régi fektetést. A betétek nagy emelkedése igazolja a megingathatatlan bizalmat a Magyar Általános TakaréKpénztár iránt A Magyar Általános Takarékpénztár most tette közzé multévi mérlegét, amely ennek a tekintélyes pénzintézetnek újabb örvendetes fejlődéséről tesz bizonyságot. Hogy a bizalom mennyire fokozódik állandóan az intézet iránt, azt leginkább bizonyítja az a tény, hogy betétek 4 és félmillióval emelkedtek, ami az állomány 11 százalékának felel meg. A 48 milliós betétállománynak 62 százaléka, 30 millió pengő az állandóbb természetű betétkönyvecskékre, tehát a kis- és középbetótekre esik, ami a gazdasági viszonyok javulására enged következtetni. Az intézet új hitelek folyósításával friss életet vitt a gazdasági vérkeringésbe és ezáltal a váltóállomány és az adósok tétele is emelkedett. A kisebb kamathozamot az intézet a költségek 250.000 pengős apasztá- sával ellensúlyozta és a mérlegben kimutatott leírásokon kívül lényeges belső tartalékolások is történtek. Az intézet vállalatainak a gestiója is jobb, mint az elmúlt évben volt és így a Magyar Általános Takarékpénztár dr. Horváth Lipót elnök-vezérigazgató irányítása mellett mindenben hű maradt tradícióihoz és kitűnő eredménnyel zárta multévi mérlegét. A mérleg megállapításáról a következő hivatalos közlemény számol be: A Magyar Általános Takarékpénztár Részvény- társaság igazgatósága március 2-án tartott ülésében megállapította az 1934. üzletév mérlegét. A nyereség tulajdonképpen 1,210.234.22 P (tavaly 1,012.545.11 P), amelyből a nyugdíjpénztárnak mérlegen belül ! 250.000 pengőt utaltak át (tavaly 151.359.18 pengőt), I 453.331.74 pengőt leírásokra és tartalékolásokra for- I dítottak (tavaly 351.738.10 pengőt), úgyhogy a köz- i gyűlés rendelkezésére 506.902.48 pengő tiszta nyereség (tavaly 509.447.83 pengő) áll. Azonkívül igen jelentékeny belső tartalékolásokat eszközöltek. A kimutatott tiszta nyereség lehetővé tenné, hogy a március 14-ére egybehívandó 53. rendes közgyűlésnek az igaz- ! gatóság magasabb osztalék kifizetését javasolja, minthogy azonban az igazgatóság súlyt helyez arra, hogy inkább a tartalékalapot — úgy mint tavaly — minden, rövidítés nélkül 100.000 pengővel növeljék, valamint, hogy a vállalati nyugdíjpénztár erősítésére is további 60.000 pengő fordíttassék (tavaly 50.000 pengő), a közgyűlésnek részvényenként — úgy mint tavaly — 75 fillér osztaléknak március 16-tól kezdve való kifizetését fogja indítványozni. A mérleg adatai a következő kedvező képet mutatják: A betét- állomány 48,094.650 pengőt tesz ki, amely összegből a betétkönyvccskékro 30,000.000 pengő, azaz 62% esik. Ügy a takarékkönyvecskékre, mint a folyószámlán és j csekkszálmlán elhelyezett betéteknél egyaránt örven- I detes emelkedés mutatkozik, éspedig úgy a főváros- j ban, minit az összes vidéki fiókoknál. A betétszaporu- | lat 4,640.000 pengő. Ez a betétemelkedéis az 1935. év első hónapjaiban örvendetesen fokozódik. Kedvező, hogy a hitelezők tétele a mérleg szerint 8,805.172 pengőre apadt. Az intézet a betétek emelkedése folytán, továbbá, mert különösen a vidéki fiókok adósai a reméltnél is nagyobb visszafizetéseket teljesítettek, jelentékeny összegű új, rövidlejáratú hiteleket bocsátott úgy a fővárosban, mint a vidéken, a piac rendelkezésére, a takarékpénztárnak 10 budapesti és 21 vidéki fiókja, valamint 8 affiliált intézete az elmúlt évben is megfelelő eredménnyel zárta mérlegét. A takarékpénztár csaknem összes érdekelt vállalata az elmúlt üzletévben belső grstióját az előző- évinél jelentékenyen kedvezőbb eredménnyel végezte. A Magyar Jelzálog-Hitelbank igazgatósága megállapította az 1934. üzleti év mérlegét, amely a múlt évről áthozott nyereséggel együtt 59.514.22 pengő tiszta nyereséggel zárult. Indítványozni fogja az ezévi március 28-án megtartandó közgyűlésinek, hogy ezen összegből 30.000 pengő a. régi nyugdíjak külön tartalékába helyeztessék és a fennmaradó 29.514.22 pengő az 1935. üzleti évre vitessék át. Gróf Tascher Benjámin igazgatósági -tag, francia megbízatása hivatalos elismerése folytán, igazgatósági tagságától megvált. Gróf Taschcr a jövőben mint a Kötvénybirtokosok bizottságának kiküldött biztosa fog ellenőrző funkciót ellátni. Ax Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Chorin Fereuc dr. felsőházi tag elnöklete alatt megtartotta 67-ik évi rendes közgyűlését. Megállapította az 1934. évi zárszámadásokat és elhatározta, bogy a lefolyt üzletévre részvényenként 1 pengő osztalék fizettessék. A közgyűlés a felügyelőbizottságba új tagul megválasztotta Heinrich Józsefet. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. közgyűlése. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. március 2-án tartotta Székely Ferenc m. kir. udvari tanácsos elnöklésével 41. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés, amelyen a takarékpénztár részvényesei nagy számban vettek részt, egyhangúlag elfogadta az igazgatóság .javaslatait. A közgyűlés a felügyelőbizottsági választások során dr. Pap József m. kir. udvari tanácsost, a felsőház tagját a felügyelőbizottság új tagjává választotta meg. Az Angol-Magyar Bank közgyűlése. Az Angol- Magyar Bank Rt. február 28-án FJeissig Sándor al- elnök einöklésével' tartott 44. évi rendes közgyűlése jóváhagyta az 1934. üzletév mérlegét, mely a már közölt jelentékeny leírások és tartalékolások után 1,292-425 P tiszta nyereséggel zárul. E nyereségre nézve a közgyűlés helyeslőén magáévá tette az igazgatóság ama javaslatát, mely szerint — tekintettel a világgazdasági helyzet még- mindig bizonytalan voltára — a fenti nyereség teljes összege az előző évhez hasonlóan, az intézet saját erejének növelése céljaira fordíttassék. Horváth István dr. részvényes a nehéz viszonyok között elért eredményekért a részvényesek elismerését fejezte ki az igazgatóság, az ügyvezetőség és a tisztviselői kar iránt, Az igazgatóság mandátuma lejárván, a közgyűlés az igazgatóság tagjaivá három év tartamára a következő urakat választotta meg. Fleissig Sándor (alelnök- vezérigazgató), Andrássy Géza gróf, Bark Péter, Van der Beugel Th. M., Beam William, Drucker Géza, Haup-Buchenrode István báró, Kálmán Henrik (ve- zérigazgató-h.), ifj. Károlyi Gyula gróf (új), Károlyi Lajos gróf, Koós Jenő, Láng Lajos dr., Ottlik Iván, Palacké Albert és Ward Dudley. VERSENYTÁRGYALÁSOK A polgármester a következő közmunkák kiadása dolgában döntött s A Kazinczy ucca 23. számú elemi iskola hézagmentes padlóburkolati munkáit a Hézagmentes padlófek-tetö vállalat 1220.—. A Batthyány ucca 7. szám alatti fözöhely kőművesmunkáit Grand its Gyula 1068.50. A vágóhídi jégraktár falburkoló munkáit Fekete Mihály 1000.—. A Soproni uccai iskola vízvezetékszerelési többletmunkáit vitéz Rozs és társa 2260.—. A Rudasfürdö hurkolómunkáit Sós Lajos 1297.—. A Raktár ucca 41. számú bél-ház kőművesmunkáit Wellner László 1894.—. Az angoluccai kislakásos telep sodronykerítési munkáit Halmi Elemér 1490.—. A Garay téri piaci hűtő csempejavítási munkáit Marosi F. Lajos 1010.— és a Rókus kórház hűtőberendezés javítási munkáit Linde hűtőgép rt. kapta 1825.— pengőért. A budai vízmű építkezésével kapcsolatban létesítendő bujtatóépitési munkát a Palatínus rt. kapta 210.180.—■ pengőéi'A A Horthy Miklós úti elemi iskola bútorberendezési munkáit Dören Henrik 5778.—, Brichta József 3254.—, Rosenfeld Andor 4210.—, Fircsa Béla 5.360.-—. Kertész Dezső 874.— és Hufnagel Imre kapták 1924.— pengőért. A Rudasfürdö átépítésénél kőműves és vasbeton munkát vitéz Lukóy Emil 5440.—. A népligeti iskola sporttelep csatornázási munkát Wasser István 6982.—. A Horthy Miklós úti elemi iskola padló és falburkoló munkát Janusck Béla 8696.—. A Budakeszi úti élelmiszerárusitó tizem ács munkáit Töke György 2634.—. A Fenyves u. elemi iskola udvarrendezési munkáit Barcsai Lajos 4660.-—. A Fenyves u. elem-' iskola sodronykerítési munkáit Aüiss és Kovács 2537.—. A Horthy Aliklós u. elemi iskola tornaterem berendezési munkáit Hlatky Istvánné 3705.—. Marx és Mérey 3684.— és Scffcr Antal kapták 3587.— pengőért. A fővárosi tejszállitásokkal, mai számunkban, külön cikkben foglalkozunk. Ú| kiírásod: Kőanyagok szállítására a főváros 1935. évi útkarbantartási munkáihoz. Pályázni lehet március 19-én délelőtt 10 óráig a városházán, ír. emelet 284. 600 darab téli-, 100 darab nyári- és 100 darab gyermek gyapjútakaró szállítására pályázni lehet március 9-én délelőtt 10 óráig a fővárosi kórházi központi műszer és anyagraktárnál (VII., Nagydiófa ncea 14.). A kiadásért felel: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Főmunkatárs: VIRÁGH ISTVÁN. lost Kornél ohl. mérnöK Építési vállalat Buesl, V. Kossuth lajosicr 13-15», t.: 28-3 68 LIEBERMANN ERVIN Géptisztító anyagok, rongyok és textilnyersanyagok Budapest, V., Ügyuök ucca 24. — Telefon : 92-0-65 Nyomdaigazgató: Wóznor I.
