Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-13 / 7. szám
Budapest, 1935 február 13. Független Budapest El kell-e tolni a belvárosi plébániatemplomot ? Egy adózó polgár hozzászólása a Fríedrich-féle tervhez Irta í dr. SZIKLAY JÁNOS A főváros szépítése bizonyára minden tudatos polgárnak eszményi törekvése. Sőt idegenforgalmi szempontból nemzeti ügy is. Iíogy a főváros szépségeinek kárára van a belvárosi plébániatemplom közvetlen környékének mai képe, azt senki sem tagadja, akinek csak kis esztétikai érzéke van. Figyelmet érdemel mindenesetre a Friedrich-féle, idealizmusból eredő terv, hogy a templomot környezetével együtt méltó módon kiemeljék a hídépítés alkalmával kényszerűen készített gödörből: csak az a kérdés, szükséges-e az most és alkalmas idő-e rá a mai, midőn a főváros pénzügyi helyzete — vagy legalább is az e helyzetre való hivatkozás — annyi égetően szükséges, sőt hasznos befektetésnek vet gátat? Az a másfélmillió pengő, amennyibe a templom eltolása és a tér rendezése kerülne, igen sóik pénz a .mat időben. Föltéve, hogy elég is lesz, amiben egy szakértő, Rechner Jenő egyik legutóbb megjelent cikkében alaposan kételkedik. És hogyha véletlenül csakugyan kidobott pénz lenne? Mert a szakértő úr minden intézkedés ellenére sem mer kezeskedni arról, hogy az a különböző időkben, különböző anyagokból épült templom nem fog-e tolatás közben összeomlani? zálogba csapná a télikabátját, hogy ékszert vehessen a feleségének. Vagy talán nem is a feleségének. Amikor a külterületeken nincsenek járható utak, hogy valamiképpen mégis utat teremtsenek, a főváros a házi szemetet hordatja a kijelölt vonalra, mert nincs borítani való földanyaga, a lágymányosi töltéshez az cíllamvasutaktól veszi meg a kiemelt földet: akkor talán első feladat lenne, amikor tekintélyes útadót is szednek, a külső lakott területeken az utak rendbehozása, hogy ne történhessék meg az a. botrányos és veszedelmes eset, hogy a mentők autója bennrekedt a sárban s végre a nyirkos hidegben nagy késéssel gyalog kellett elvinni a halálos beteget! És mit csinálnak majd a tűzoltók, ha véletlenül egy a külterületeken nem ritka telepek borulnak lángba? Ne a szemfényvesztő alkotásokra dobáljuk ki a polgárság keserves pénzét, hanem a legszükségesebb egészségügyi és jóléti szükségletekre. Amikor panaszkodunk, hogy nincs elég kórház, amikor sírnak á bizottsági tag urak, hogy szaporítani kell a szeretetházakat (már szegények házának sem merik nevezni, pedig azok!), amikor a külterületeken térdig járunk sárban, amikor az elöljáróságok jóléti és útfenntartási költségeit keményen redukálják, hogy az elöljáróknak betegre keli fejüket törniük, miképpen elégítsék ki csak kis részben és természetesen tökéletlenül a követelő szükségleteket, — amelyekről ők tudnak legtöbbet, mert hiszen az ő ajtajukon dörömbölnek — sőt. mondjunk egy nagyobbat, amikor másfélmillión a még kért összes Szükségtemplomokat is föl lehetne építeni: akkor nem szabad egy templom, nem is világraszóló míi- emlék eltolására gondolni. Hagyjuk a szép tervet akkorra, amikor a fővárosnak reális és nemcsak költségvetési fölöslege lesz. Rakovszky Iván a Közmunkatanács elnöke nyilatkozik az építkezési tevékenység fellendítéséről „Az építőipari szakmák által kért adókedvezmények megadása ügyében lényegesen megváltozott a pénzügyminisztérium hangulata" — „Mire kitavaszodik, élénk lendületet vesz az építkezés nemcsak Budapesten, hanem az ország egész területén" Rakovszky Iván, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnöke megindokolja, hogy miért kell megadni a harmincéves házmentességet S akkor még három-négymilliót kell előteremteni új templom építésére, amellett pedig a most »megóvandó műemlék« por és hamu leszen. A szakértő sem Isten. Mindent kimondhat a papíron matematikai igazsággal és egy véletlen minden tudását halomra dönti. Felelősségét erkölcsileg sem lehet, tán nem is .szabad megállapítani, mert teljes jóhiszeműséggel és szilárd tudományos alapon jár el; anyagilag meg éppen nem vonható felelősségre, mert annyi pénze nincs, vállalkozó pedig nem fog belemenni ilyen kockázatba. De ha minden jól is menne, mégis nekünk, adózó polgároknak föl kell vetnünk a kérdést: szükséges-e most ez a kérdés, nem várliat-e a templom elhelyezése még egy évtizedig', ha 'akkor remélhetőleg könnyen lehet rá fölöslegből költséget teremteni? Harminc év óta megszoktuk a ferde helyzet látását, a régibb jó világ mulasztását: nem maradhat-e így még néhány évig, azzal a szimbolikus jelentőséggel is, hogy szegények vagyunk? Mesebeszéd, hogy a forgalom követelné a temp- lom odábbtolásáf. Ha nem délben vagy este záráskor áll ki- valaki az Erzsébethíd fejéhez, inkább fogyatékos mint halmozódó forgalomról fog képet nyerni. Az esztétikai benyomás kellemetlenségére nézve pedig csak arra akai'unk utalni, hogy ilyen újabban esztétikátlauná vált helyzetképeket találunk eleget más nagyvárosokban is, ahol előbb kalkulálnak s aztán szabályoznak! Kihajítani most egy problematikus vállalatra, mondhatni kockázatos játékra másfél. milliót vagy még többet: az éppen olyan, mintha egy didergő férj Pick L. és Társa Cégtulajdonos: KLEIN HENRIK — Telefon: 28 1-67 V., Fáik Miksa uccá 11. — Az összes építkezési vasanvágok é, gépek új és használt állapotban A TÖKÉLETES AUTÓPNEU FŐELÁRUSÍTÁS: BUDAPEST, VI., MOZSÁR U. 9 MunKaKöperyeKet, ruháKat, valamint ilyennemü sportKabátohat. tennisz-nadrágoKat mértén után Kes“ Dani Károly Telefon : 85-9-91. legolcsóbb naptárak ÁMON ANTAL ES FIAI kövezőmesterek, út-, csatorna- és betonépítőéi vállalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telefon: 303-85 STEINER ÉS SZIMPE I Cégtulajdonos > Steiner Mór Dísz-, templom , szobafestők és mázolók Budapest, IX., Ü.lői út 57. Tel.t 30-6-29 A főváros vezetősége a kormánnyal folytatott tárgyalások alapján, —. amelyekről külön cikkben számolunk be — meglette a szükséges intézkedéseket a tavaszi közmunkák megindítása, és ajkaidban az építőipari tevékenység fellendítése érdekében. A tavaszi közmunkák megindításánál azonban a fő: város vezetőségének feltétlenül figyelembe kell vennie a Fővárosi Közmunkáik Tanácsának a felfogását is, tekiutve, hogy mindenfajta közmunka, ennek az intézménynek a- kompetenciája alá tartozik. | Nagy súllyal esik latba a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a véleménye már csak abból a szempontból is, bogy a kormány ti különböző múlhatatlanul szükséges intézkedések foganatosítása előtt rendszerint kérdést intéz a Fővárosi, Közmunkáik Tanácsának az elnökségéhez. Nem kétséges, hogy például az építkezések megindításának az előmozdításához szükséges különféle adókedvezmények és az új házakra vonatkozó harmincéves adómentességnek a megadásánál a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a véleménye irányadó lehet. Rakovszky Iván volt belügyminiszter, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnöke, akivel ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az építkezési tevékenység' fellendítésével és a fővárosi közmunkák megindításával kapcsolatos kérdésekről többízben is tárgyaltam a kormány illetékes tényezőivel. Mindenek előtt arra törekedtem, hogy meggyőzzem az illetékes kormányzati tényezőket annak a felfogásnak a tarthatatlanságáról, amely a különböző adókedvezmények és a harmincéves házadómentesség további biztosításának a megtagadását azzal indokolta, hogy az állam mai pénzügyi helyzete nem nélkülözheti ezeket az elmaradó bevételeket. Az illetékes tényezőkkel folytatott tárgyalások során kijelentettem, hogy nem tudom osztani a pénzügyminisztérium egyes osztályainak azt a felfogását, amely szerint a házadómentes építkezések bevételi kiesést vonnak maguk után. Nézetem szerint ugyanis ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az építőipari tevékenység fellendülése esetében ugyanis egész sereg iparág jut munkához, ezek az iparágak pedig a maguk új adói révén pótolják azt a bevételi kiesést, amely a házadómentesség megadása folytán bekövetkezik. Megtérül ez a bevételi kiesés a felhasznált anyagok- forgalmiadójában és a, iparosok és munkások keresete után befolyó egyéb adókból is (Bérűméi állapíthatom meg, hogy • ikerült megváltoztatnom a merev álláspontot, amely az építőipari szakmák kívánságainak a honorálását mindezideig megakadályozta. Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a helyzet erősen javult és a pénzügyminisztérium hangulata lényegesen megváltozott. A lefolytatott tárgyalások eredményéből ugyanis arra következtetek, hogy a tavaszi időjárás beálltával élénk lendületet fog venni az építkezési tevékenység éspedig nemcsak Budapesten, hanem az ország egész területén. Rakovszky Iván volt belügyminiszternek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének ez a nyilatkozata mindenben megerősíti, azokat a kijelentéseket, amely ekel lapunk más helyén Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly pólyái mester tesznek az építőipari tevékenység rövidesen várható fellendüléséről. Almády Géza meghalt A békevilág' Budapestjének érdemes polgára, a főváros életének egyik kiválósága, a legderekabb emberek egyike távozott az élők sorából: Almády Géza udvari tanácsos, nyugalmazott tanácsnok vasárnap reggel hetvennyolc éves korában meghalt. Meleg'szívű, de egyúttal harcos és mindenekfö- lött puritán ember volt, aki síkra szállott minden igaz, ügyért, különösen nyugdíjas tisztviselőtársai jogos érdekeiért. Pesti patrícius családból származott, atyj-a hírneves ügyvéd, a kereskedelmi testület ügyésze és Kossuth katonája, volt. Almády Géza atyja tradícióit követve a függetlenségi és negyvennyolcas eszmék szolgálatába állott. 1901-ben lett tanácsnok, előzőén egy évtizedig Gerlóczy Károly alpolgármester mellett működött. Almády nevezetes volt kiváló szervezőképességéről és úgyszólván minden fővárosi hivatalos ünnepség' rendezése az ő nevéhez fűződik. 1900. évi párizsi világkiállítás magyar csoportjának egyik főrendezője volt és ebben a minőségben szerzett érdemeiért a francia köztársaság elnöke a becsületrenddel tüntette ki. Fővárosi szolgálata alatt különösen a köz- élelmezési és közjótékonysági ügyosztályok élén fejtett ki érdemes munkásságot. Temetése február 12-én, kedden délután volt a Kerepesi úti temetőben, igen nagy részvét mellett, az engesztelő szentmiseáldozat pedig szerdán reggel volt a szerviták belvárosi templomában. Elektromotorja tökéletesen működik, ha szén és bronzkeféi, kollektorai Magyar Kollektor, Szén- és Bronzkefe üzem Műszaki Vállalat-tói Budapest, Vili, Kisfaludy ucca 29, valók Telelőn: 41-3-40
