Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-06 / 6. szám
HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 február 6 6. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel FELELŐS SZERKESZTŐ együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden B. VIRAGH GÉZA IBUSz pavlllonban Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Ne bántsák a tisztviselőt! A szanálási vészhírek közt felütötte a fejét egy mindennél veszedelmesebb terv: el akarják venni a tisztviselők úgynevezett »mellékjárandóságait«. A törzsfizetéshez — mondta Szendy polgármester — nem engedek hozzányúlni, de epeknek a mellékilletményeknek a dolgában hajlandó a polgármester áldozatokat hozná. Ez annyit jelent, hogy a külön munkadíjak csökkentésén kívül elveszik a fővárosi tisztviselőktől az olcsóbb gázt, villanyt, tüzelőanyagot, közlekedési kedvezményeket és egyéb olyan illetményeket, amik kívül esnek azon, amit úgy hívnak hogy törzsfizetés. Ne áltassuk magunkat, hanem nevezzük nevén a gyermeket. A »mellékjárandóságok«, éppen nem mellékesek, épúgy részei a tisztviselő szerény megélhetési lehetőségének, mint a törzsfizetés. A sokszoros fizetéscsökkentések után már alig maradt egyebe a fővárosi tisztviselőnek, mint az, hogy volt néhány olyan kedvezménye, amely a nélkülözhetetlen, elsőrendű életszükségletek beszerzését megköny- | nyítette és ezek segítségével mégis eltengődik csak valahogyan. Legyünk őszinték: ha a szegény tisztviselőnek a saját zsebéből kell megfizetnie a villamosjegy árát, amikor külvárosi — vagy esetleg éppen pestkörnyéki —• otthonából bemegy a munkahelyére, ha nem kap olcsóbb fűtőanyagot, gázt és villanyt, akkor hiába vigasztaljuk azzal, hogy »ja, a törzsfizetés azért érintetlen marad«, mert azt sem ő, sem más el nem hiszi. Amit elvesznek tőle, a lét legszükségesebb feltétele, minélfogva a törzsfizetéséből kell fedeznie, abból, amely »érintetlen«, maradt. A pénzügyi bizottság ülésén, de lapunk hasábjain is már szerepeltek ezek a szanálási tervek és a pártvezérek — pártkülönbség nélkül •— élesen kikeltek ellene. Nagyon jól tudjuk, de tudja az egész köztisztviselőtársadalom is, hogy az illetmémycsök- kentés gondolata nem származik sem Sipőcz Jenő főpolgármestertől, sem pedig Szendy polgármestertől, a szegény tisztviselő mégis aggodalommal tekint a készülő' redukció elé. Mi akik a városházán élünk, látjuk azt az óriási elkeseredést, amelyet ezek a szanálási »ötletek« vetettek felszínre, kérve kérjük tehát a főváros vezetőségét, kövessen el mindent, de mindent, hogy ez a szomorú és aggasztó terv valóra ne váljon. Amióta felmerült a főváros szanálásának szerencsétlen gondolata, azóta egyéb se történt, mint az, hjogy áldozatokat követeltek a tisztviselői kartól. A »szanálás« egyet jelent azzal, hogy a fővárosi tisztviselőt megnyomorítják: eddig legalább is ezen a téren csupán ennyi történt. De ha eddig még indokolhatóak is voltak a csökkentések, most, amikor már tudjuk, hogy a főváros háztartásának 1934. évi mérlege deficitmentes, érthetetlen, miért kell szanálás. címén teljesen tönkretenni és végső nyomorba taszítani a tisztviselői kart. Szendy polgármester teljes munkát, tökéletes odaadást követel a tisztviselőtől. Szigorúan ügyel arra, hogy reggeli 8 órára mindenki ott legyen munkaasztala mellett és megfeszített erővel dolgozzék a főváros érdekében. Ez helyes, így kell annak lennie. De ugyanakkor, amikor teljes munkát követelünk, többet, mint eddig, nem lehet, nem szabad a mérleg másik oldalán csökkenteni a számokat, azzal büntetni azi odaadást, hogy elvonjuk a tisztviselőktől azokat a járandóságokat, amelyek természetszerűen megilletik őket. Mert természetellenes lenne, ha a főváros megvonná tisztviselőitől ezeket a mellékilletményeket. A MÁV alkalmazottai ingyen, vagy nagyon olcsón utaznak, kapnak fát, szenet és egyéb kedvezményeket. De így van ez még a magánvállalatoknál is. Elképzelhetetlen, hogy — például — a színészek ne kapjanak saját színházukba ingyenjegyet, vagy egy (bányavállalat ne adjon tiszbViselőinejr olcsóbb, a hajóstársaság tisztviselői ingyenes hajójegyet stb. Az államnál minden vonalon megvannak ezek a kedvezések. A pénzügyi, dohányjövedéki tisztviselőik doliámyilletményt kapnak, a minisztériumok tisztviselőit százféle állami kedvezmény illeti meg, csak éppen a főváros nem akar kedvezményeket juttatni tisztviselőinek azokból a, juttatásokból, amelyeket. a fővárosi üzemek szolgáltainak, holott — mint az a gáz- és villanykedvezmény esetében szembetűnő — az üzemek nem veszítenek, minthogy az önköltségi áron még így is jóval magasabban fizettetik meg szolgáltatásaikat a kedvezményes elbá- n á sban része síi lökkel. Ilern éljük és hisszük, hogy a főváros vezetői megtalálják a módiját annak, hogy elhárítsák a készülő veszedelmet a tisztviselők feje felől. Nemcsak a méltányosság nevében kérjük ezt, de az igazság és etika nevében is, mert igazságtalan és erkölcstelen lenne n már amúgy is elkeseredett tisztvisolő- löniegoknek ez a végső tönkretétele, amelyet sem a főváros anyagi helyzetének romlásával, sem egyéb józan motívumokkal nem lehet megokolni. Statisztikusok kimutatták, hogy a kedvezmények folytán közel egymillió pengővel kevesebb a főváros jövedelme. Lehetséges, De az a veszteség, amit a kedvezmények megvonása jelentene a fővárosnak, számokkal ki sem fejezhető. Morális tekintetben, de a megcsökkent munkakészség folytán anyagiakban is nem egy- és nem is kétmillió lenne ez a deficit, amelyet semmiféle szanálási törvény, vagy rendelet nem tudna. kiküszöbölni a főváros életéből. PÁRTVEZÉREK nyilatkoznak a Független Budapestnek a szanálási tervekről Passay Károly, Friedrich. István, Kozma Jenő, Petrovácz Gyula, Peyer Károly és Báng Bajos egyértelműen helytelenítik a tisztviselői járandóságok csökkentésére vonatkozó szanálási terveket A Független Budapest legutóbbi számában jelentettük. hogy több szanálási előterjesztés már teljesen elkészült és ezek előzetes hozzászólás és véleménynyilvánítás céljából már a legközelebbi napokban a 17-es bizottság elé kerülnek. Ezek a szanálási rendelet-tervezetek kivétel nélkül kizárólag a tisztviselői kart érintik és éppen ezért érthető izgalmat váltanak ki. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy ezek a szanálási rendelet-tervezetek nem a főváros mai vezetőségének az elgondolásain alapulnak. Régebbi keletű tervek ezek, amelyek már hónapok óta a belügyminiszter asztalán feküsznek. Ezeket a szanálási terveket terhes örökségként kapta úgy Sipőcz Jenő főpolgármester, mint Szendy Károly polgármester, akik most illetékes helyeken minden befolyásukat latba vetettélfc, hogy' legalább az 50 százalékos gáz- és villanykedvezményt megmenthessék a tisztviseRassay Károly a Nemzeti Szabadelvű Párt elnöke ugyanis a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Olyan sokféle tervről hallottam, hogy — legalább is egyelőre — nem tudok rajtuk kiigazodni. Mindenesetre meg kell várnom a 17-68 bizottság ülésének az összehívását. Annyit már most kijelenthetek, hogy nehezményeznünk kell a pártok vezetőiből álló 17-es bizottságnak a mellőzését, amit az utóbbi, időben tapasztalnunk kellett. Rövidesen egy éve lesz annak, hogy az új fővárosi törvényt életbeléptették és a 17-es bizottságot mindösz- sze egyszer kérdezték meg. A szanálási előterjesztéseket hivatalosan még nem ismerem. Éppen ezért csak általánosságban nyilatkozhat om bizonyos kísérő jelenségek alapján. Előre megfontolt, szerves szanálási programot nem látok. Különböző tervekről beszélnek, amelyek itt is, ott is kisebb-nagyobb megtakarításokat eredményezhetnek. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a szanálásnak az útját először a tisztviselői kedvezmények lefaragásában keresik ahelyett, hogy az üzemeknél próbálna nagyobb megtakarításokat elérni a főváros vezetősége. Koncedálom, hogy egyes üzemeknél lehetnek aránytalanul nagy fizetések, amelyeknek a csökkentése indokolt, általános fizetéscsökkentést azonban semmiesetre sem helyeselhetnék. De egyébként is elhamarkodottnak tartanék minden szanálási intézkedést a költségvetés jóváhagyása és a múlt évi zárószámadások publikálása előtt. lök számára. A legutóbbi napokban azonban ebből a szempontból is teljes kiábrándulást hozott az az autentikusnak látszó hír, amely szerint Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a költségvetés jóváhagyásáról intézkedő leiratnak a keretében fogja elrendelni ennek az 50 százalékos gáz- és villanykedvezmény- nek végleges megszüntetését. Kcresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ugyanis bizonyos hiányoknak a fedezésére azt a bevételi többletet fogja. kijelölni, amely az 50 százalékos gáz- és villanykedvezmény megvonása következtében fog elöállani. Ilyen körülmények között általános érdeklődéssel várják a városi pártok vezetői a 17-es bizottság ülésének az összehívását és melyek lesznek azok az előterjesztések, amelyeket Sipőcz Jenő főpolgármester a szanálási művelet megindításával kapcsolatosan bemutat. A városházi pártok vezéreinek felfogását ebben az ügyben az alábbi nyilatkozatok juttatják a leghívebben kifejezésre. Csak az 1934. évi zárószámadások mérlegének a nyilvánosságra hozatala után és a belügyminiszter költségvetési döntése után lehet tisztán látni a helyzetet, ezt megelőzően tehát kár volna olyan szanálási intézkedéseket tenni, amelyek esetleg utólag feleslegeseknek fognak bizonyulni. A keresztény ellenzék álláspontját Friedrich István a következőkben körvonalozta a Független Budapest munkatársa előtt:- Érdeklődéssel várom, hogy a főpolgármester úr milyen szanálási előterjesztéseket tesz a 17-es bizottságnak. Éppen ideje, hogy ezt a 17-es bizottságot végre összehívják és megismertessék velünk a szanálási elgondolásokat, A tisztviiselői fizetések csökkentése ellen a legélesebb harcot indítjuk meg. A különböző kedvezmények megvonását és a természetbeni járandóságok megszüntetését azzal a kijelentéssel próbálják elfogadhatóvá tenni, hogy ezen az úton remény nyílik a tisztviselői fizetések csökkentésének' az elhárításálra. Ép egyszerűen nem hiszek ennek a kijelentésnek, de ettől függetlenül is meg kell állapítanom, hogy a kedvezmények és a természetbeni járandóságok megvonása egyet jelent a fizetéscsökkentéissel. Miért nem kezdik' más irányban a spórolást? De tovább megyek: miért van szükség egyáltalán szanálásra, amikor jövő évi költségvetésünk deficitmentes, az 19114. évi zárószámadások pedig nem tüntetnek fel egyáltalán semmiféle hiányt. Itt nincs más út az autonómia számára, mint azt követelni, hogy Friedrich István Rassay Károly
