Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-06 / 6. szám

HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 február 6 6. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel FELELŐS SZERKESZTŐ együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden B. VIRAGH GÉZA IBUSz pavlllonban Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Ne bántsák a tisztviselőt! A szanálási vészhírek közt felütötte a fejét egy mindennél veszedelmesebb terv: el akarják venni a tisztviselők úgynevezett »mellékjárandóságait«. A törzsfizetéshez — mondta Szendy polgármester — nem engedek hozzányúlni, de epeknek a mellékillet­ményeknek a dolgában hajlandó a polgármester ál­dozatokat hozná. Ez annyit jelent, hogy a külön munkadíjak csökkentésén kívül elveszik a fővárosi tisztviselőktől az olcsóbb gázt, villanyt, tüzelőanya­got, közlekedési kedvezményeket és egyéb olyan illetményeket, amik kívül esnek azon, amit úgy hívnak hogy törzsfizetés. Ne áltassuk magunkat, hanem nevezzük nevén a gyermeket. A »mellékjárandóságok«, éppen nem mellékesek, épúgy részei a tisztviselő szerény meg­élhetési lehetőségének, mint a törzsfizetés. A sok­szoros fizetéscsökkentések után már alig maradt egyebe a fővárosi tisztviselőnek, mint az, hogy volt néhány olyan kedvezménye, amely a nélkülözhetet­len, elsőrendű életszükségletek beszerzését megköny- | nyítette és ezek segítségével mégis eltengődik csak valahogyan. Legyünk őszinték: ha a szegény tiszt­viselőnek a saját zsebéből kell megfizetnie a villa­mosjegy árát, amikor külvárosi — vagy esetleg ép­pen pestkörnyéki —• otthonából bemegy a munka­helyére, ha nem kap olcsóbb fűtőanyagot, gázt és villanyt, akkor hiába vigasztaljuk azzal, hogy »ja, a törzsfizetés azért érintetlen marad«, mert azt sem ő, sem más el nem hiszi. Amit elvesznek tőle, a lét legszükségesebb feltétele, minélfogva a törzsfizeté­séből kell fedeznie, abból, amely »érintetlen«, maradt. A pénzügyi bizottság ülésén, de lapunk hasáb­jain is már szerepeltek ezek a szanálási tervek és a pártvezérek — pártkülönbség nélkül •— élesen ki­keltek ellene. Nagyon jól tudjuk, de tudja az egész köztisztviselőtársadalom is, hogy az illetmémycsök- kentés gondolata nem származik sem Sipőcz Jenő főpolgármestertől, sem pedig Szendy polgármester­től, a szegény tisztviselő mégis aggodalommal tekint a készülő' redukció elé. Mi akik a városházán élünk, látjuk azt az óriási elkeseredést, amelyet ezek a sza­nálási »ötletek« vetettek felszínre, kérve kérjük te­hát a főváros vezetőségét, kövessen el mindent, de mindent, hogy ez a szomorú és aggasztó terv valóra ne váljon. Amióta felmerült a főváros szanálásának szeren­csétlen gondolata, azóta egyéb se történt, mint az, hjogy áldozatokat követeltek a tisztviselői kartól. A »szanálás« egyet jelent azzal, hogy a fővárosi tisztviselőt megnyomorítják: eddig legalább is ezen a téren csupán ennyi történt. De ha eddig még in­dokolhatóak is voltak a csökkentések, most, amikor már tudjuk, hogy a főváros háztartásának 1934. évi mérlege deficitmentes, érthetetlen, miért kell sza­nálás. címén teljesen tönkretenni és végső nyomorba taszítani a tisztviselői kart. Szendy polgármester teljes munkát, tökéletes odaadást követel a tisztviselőtől. Szigorúan ügyel arra, hogy reggeli 8 órára mindenki ott legyen munkaasztala mellett és megfeszített erővel dolgoz­zék a főváros érdekében. Ez helyes, így kell annak lennie. De ugyanakkor, amikor teljes munkát köve­telünk, többet, mint eddig, nem lehet, nem szabad a mérleg másik oldalán csökkenteni a számokat, azzal büntetni azi odaadást, hogy elvonjuk a tiszt­viselőktől azokat a járandóságokat, amelyek termé­szetszerűen megilletik őket. Mert természetellenes lenne, ha a főváros meg­vonná tisztviselőitől ezeket a mellékilletményeket. A MÁV alkalmazottai ingyen, vagy nagyon olcsón utaznak, kapnak fát, szenet és egyéb kedvezménye­ket. De így van ez még a magánvállalatoknál is. Elképzelhetetlen, hogy — például — a színészek ne kapjanak saját színházukba ingyenjegyet, vagy egy (bányavállalat ne adjon tiszbViselőinejr olcsóbb, a hajóstársaság tisztviselői ingyenes hajójegyet stb. Az államnál minden vonalon megvannak ezek a kedvezések. A pénzügyi, dohányjövedéki tisztvise­lőik doliámyilletményt kapnak, a minisztériumok tisztviselőit százféle állami kedvezmény illeti meg, csak éppen a főváros nem akar kedvezményeket jut­tatni tisztviselőinek azokból a, juttatásokból, ame­lyeket. a fővárosi üzemek szolgáltainak, holott — mint az a gáz- és villanykedvezmény esetében szem­betűnő — az üzemek nem veszítenek, minthogy az önköltségi áron még így is jóval magasabban fizet­tetik meg szolgáltatásaikat a kedvezményes elbá- n á sban része síi lökkel. Ilern éljük és hisszük, hogy a főváros vezetői megtalálják a módiját annak, hogy elhárítsák a ké­szülő veszedelmet a tisztviselők feje felől. Nemcsak a méltányosság nevében kérjük ezt, de az igazság és etika nevében is, mert igazságtalan és erkölcste­len lenne n már amúgy is elkeseredett tisztvisolő- löniegoknek ez a végső tönkretétele, amelyet sem a főváros anyagi helyzetének romlásával, sem egyéb józan motívumokkal nem lehet megokolni. Statisztikusok kimutatták, hogy a kedvezmé­nyek folytán közel egymillió pengővel kevesebb a főváros jövedelme. Lehetséges, De az a veszteség, amit a kedvezmények megvonása jelentene a fővá­rosnak, számokkal ki sem fejezhető. Morális tekin­tetben, de a megcsökkent munkakészség folytán anyagiakban is nem egy- és nem is kétmillió lenne ez a deficit, amelyet semmiféle szanálási törvény, vagy rendelet nem tudna. kiküszöbölni a főváros életéből. PÁRTVEZÉREK nyilatkoznak a Független Budapestnek a szanálási tervekről Passay Károly, Friedrich. István, Kozma Jenő, Petrovácz Gyula, Peyer Károly és Báng Bajos egyértelműen helyte­lenítik a tisztviselői járandóságok csökkentésére vonat­kozó szanálási terveket A Független Budapest legutóbbi számában je­lentettük. hogy több szanálási előterjesztés már teljesen elkészült és ezek előzetes hozzászólás és vé­leménynyilvánítás céljából már a legközelebbi na­pokban a 17-es bizottság elé kerülnek. Ezek a sza­nálási rendelet-tervezetek kivétel nélkül kizárólag a tisztviselői kart érintik és éppen ezért érthető izgalmat váltanak ki. Tárgyilagosan meg kell álla­pítanunk, hogy ezek a szanálási rendelet-tervezetek nem a főváros mai vezetőségének az elgondolásain alapulnak. Régebbi keletű tervek ezek, amelyek már hónapok óta a belügyminiszter asztalán feküsznek. Ezeket a szanálási terveket terhes örökség­ként kapta úgy Sipőcz Jenő főpolgármester, mint Szendy Károly polgármester, akik most illetékes helyeken minden befolyásukat latba vetettélfc, hogy' legalább az 50 százalékos gáz- és villanykedvezményt megmenthessék a tisztvise­Rassay Károly a Nemzeti Szabadelvű Párt elnöke ugyanis a következőket mondotta a Független Bu­dapest munkatársának:- Olyan sokféle tervről hallottam, hogy — legalább is egyelőre — nem tudok rajtuk kiigazodni. Mindenesetre meg kell várnom a 17-68 bizottság ülésének az összehívását. Annyit már most kijelent­hetek, hogy nehezményeznünk kell a pártok vezetőiből ál­ló 17-es bizottságnak a mellőzését, amit az utóbbi, időben ta­pasztalnunk kellett. Rövi­desen egy éve lesz annak, hogy az új fővárosi tör­vényt életbeléptették és a 17-es bizottságot mindösz- sze egyszer kérdezték meg. A szanálási előterjesztése­ket hivatalosan még nem ismerem. Éppen ezért csak általánosságban nyilatkozhat om bizonyos kísérő jelenségek alapján. Előre megfontolt, szerves szanálási programot nem látok. Különböző tervekről beszélnek, amelyek itt is, ott is kisebb-nagyobb megtakarításokat ered­ményezhetnek. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a szanálásnak az útját először a tisztvi­selői kedvezmények lefaragásában keresik ahelyett, hogy az üzemeknél próbálna nagyobb megtakarításokat elérni a főváros vezetősége. Koncedálom, hogy egyes üzemeknél lehetnek aránytalanul nagy fizetések, amelyeknek a csökkentése indokolt, általános fizetéscsök­kentést azonban semmiesetre sem helyeselhet­nék. De egyébként is elhamarkodottnak tartanék minden szanálási intézkedést a költségvetés jó­váhagyása és a múlt évi zárószámadá­sok publikálása előtt. lök számára. A legutóbbi napokban azonban ebből a szempontból is teljes kiábrándulást hozott az az autentikusnak látszó hír, amely szerint Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a költségvetés jóváhagyásáról intézkedő leirat­nak a keretében fogja elrendelni ennek az 50 százalékos gáz- és villanykedvezmény- nek végleges megszüntetését. Kcresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ugyanis bizonyos hiányoknak a fedezésére azt a bevételi többletet fogja. kijelölni, amely az 50 százalékos gáz- és villanykedvezmény megvonása következté­ben fog elöállani. Ilyen körülmények között általános érdeklő­déssel várják a városi pártok vezetői a 17-es bizott­ság ülésének az összehívását és melyek lesznek azok az előterjesztések, amelyeket Sipőcz Jenő főpolgár­mester a szanálási művelet megindításával kapcso­latosan bemutat. A városházi pártok vezéreinek fel­fogását ebben az ügyben az alábbi nyilatkozatok juttatják a leghívebben kifejezésre. Csak az 1934. évi zárószámadások mérlegének a nyilvánosságra hozatala után és a belügy­miniszter költségvetési döntése után lehet tisz­tán látni a helyzetet, ezt megelőzően tehát kár volna olyan szanálási intézkedéseket tenni, amelyek esetleg utólag feleslegeseknek fog­nak bizonyulni. A keresztény ellenzék álláspontját Friedrich István a következőkben körvonalozta a Független Buda­pest munkatársa előtt:- Érdeklődéssel várom, hogy a főpolgár­mester úr milyen szanálási előterjesztéseket tesz a 17-es bizottságnak. Éppen ideje, hogy ezt a 17-es bizottságot végre összehívják és megismertessék velünk a szanálási elgondolá­sokat, A tisztviiselői fizetések csökkentése ellen a legéle­sebb harcot indítjuk meg. A különböző kedvezmények megvonását és a természetbeni járandóságok megszüntetését azzal a kijelentéssel próbálják elfogadhatóvá tenni, hogy ezen az úton remény nyílik a tisztvi­selői fizetések csökkentésének' az elhárításálra. Ép egyszerűen nem hiszek ennek a kijelentés­nek, de ettől függetlenül is meg kell állapíta­nom, hogy a kedvezmények és a természetbeni já­randóságok megvonása egyet jelent a fizetéscsökkentéissel. Miért nem kezdik' más irányban a spórolást? De tovább megyek: miért van szükség egyálta­lán szanálásra, amikor jövő évi költségvetésünk deficitmentes, az 19114. évi zárószámadások pe­dig nem tüntetnek fel egyáltalán semmiféle hiányt. Itt nincs más út az autonómia számára, mint azt követelni, hogy Friedrich István Rassay Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom