Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-06 / 6. szám

2 Független Budapest Budapest, 1935 február 6. Intézeti és házi ruha mosására csak a „KIRÁLY*1 GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII , Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek a kormány vonja vissza a fővárosi tör­vényt és vessen veget a szanálási játéknak. Láng Lafos a Nemzeti Demokrata Párt felfogásáról a követke­zőkben nyilatkozott a Független Budapest munka­társa előtt: — Azokat a próbálkozásokat, amelyek ^ ré­vén a tisztviselői kedvezmények megvonásával remélik szanálni a főváros megromlott pénz­ügyi helyzetét, — egyáltalán nem lehet komo­lyan venni. Az a kísérlet, amely ilyen kétes eredménnyel kecsegtető tervek megvalósításá­val indítja meg a szanálási műveletet, tüneti kezelésnél 'gyéhnek nem nevezhető. Mindaddig, míg a BSzKRt katasztrofális pénzügyi helyzetét meg nem javít­ják amíg a közszolgáltatá­sok árának a ddik kent ésé­vel meg nem növelik a vil­lany- és gázfogyasztást, mindaddig, amíg az üze­mek üzletvitelében nem ér­vényesül a helyes kereske­delmi szellem, idéig-óráig lehet a deficitet csökken­teni ilyen tisztviselő-ellene® intézkedésekkel, ko­moly eredményt azonban elérni nem lehet. A tüneti kezelés időnként és helyenként hozhat javulási látszatot, de komoly gyógyulást nem. ; A városházi kormánypárt álláspontja iránt is ’ érdeklődtünk. A főváros vezetőségének szanálási terveiről Kozma Jenő a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Mindaddig nem vehetem tudomásul a la- \ pókban ismertetett szanálási rendleletterveze- j tehet, amíg azok nem kerülnek a 17-es bizott­ság elé. Annyit mindenesetre kijelenthetek, hogy semmiféle irányban sem vagyok obligóban. Amennyiben a főváros veze- i tősége valóban olyan szanálási j terveket mutatna be, amelyek ! a városházi tisztviselők és üzemi alkalmazottak fizetésé­nek vagy egyéb járandóságai- j nak a csökkentésére irányul- ; Kozma Jenő nak, én ezeket a terveket a ma- j gam részéről elutasítom. Jó- | előre figyelmeztetni kívánom a főváros illeté- i kés tényezőit, hogy helytelen úton járnak, ha azt hiszik, hogy a szanálás fizetéscsökkentéssel azonosítható. Egyes üzemeknél, vagy nagyobb fővárosi vál­lalatoknál lehet szó fizetésleszállításról, vagy illetményarányosításról, de lineáris fizetés­csökkentést semmiesetre sem fogadhatunk el. Először próbál hozzák a főváros vezetősége másfajta szanálási tervekkel és csak végső esetben nyúljon hozzá az alkalmazottak járan­dóságaihoz. I Mint mond. ts $íeT»&&ztén%7'pú7*t?> A Keresztény Községi Párt vezetősége részéről | Petvovácz Gyula így nyilatkozott a Füg gellen Budapestnek: T Az.ok a. szanálási tervek, amelyek a vá­rosházi tisztviselők fizetésének a csökkentésére 'vonatkoznak még nem tekinthetők autentiku- soknak. Mindaddig nem akarom elhinni, hogy a főváros vezetősége ilyen természetű szanálási ter­vekkel foglalkozik, amíg ezek a rendelettervezetek va’óban oda nem kerülnek a 17-es bizottság elé. Mi a magunk részéről a leghevesebben elle­nezzük azt, hogy a sza­nálás a tisztviselői já­randóságok lefaragásá­val induljon meg. Pctrovácz Gyula A dologi kiadásoknál kell j elsősorban takarékoskodni és csak végső esetben merülhet fel a tisztvise­lői fizetéscsökkentés gondolata. Azt az indoko­lást sem vagyunk hajlandók elfogadni, hogy azért kell megvonni a gáz- és villanykedvez- monyt, inert ez az egyetlen mód a törzsfizetés csökkentésének az elhárítására. A gáz- és vil­lany kedvezménynek fizetési jellege van. Ezen az úton már csak azért sem lehet célt elérni. mert hiszen a tisztviselők a; gáz- és villany- fogyasztás redukálásával fognak védekezni. Peyer* Károly a szociáldemokrata párt álláspontját a következők­ben ismertette a Független Budapest munkatársával: — Nagy meglepetéssel értesültem arról, hogy a szanálási műveletet az alkalmazottak járandóságának a lefaragásával indítják meg. Azért csodálkozom ezen, mert hónapokon keresztül mindig azt kérdezték és azt ígérték, hogy a szanálás operálókése a dologi kiadások területén fog dolgozni. Nem kétséges, hogy bizonycis alkalmazottak il­letményeinél szükség van főként arányosító tenden­ciájú leszállításra, de sem­miesetre sem járulhatunk hozzá általános jelegű fi­zetéscsökkentéshez. Az ötvenszázalékos gáz- és vil­lanykedvezmény megvonása végeredményben fizetéscsök­kentést jelent, hiszen ez a kedvezmény mindig kiegészítő része volt a városházi tisztviselők és üzemi alkalmazottak illetményeinek. A fő­városnak példát kellene mutatnia az alkalma­zottak szociális helyzetének a megjavítása és Peyer Károlv az általános életnívó biztosítása tekintetében, éppen ezért fel fogom vetni a kérdést: ki diktálja azt a szanálási tempót, mely szerint a nagy üzemi fizetésekhez nem szabad hozzányúlni, ellenben meg akar­nak szüntetni olyan kedvezményeket, amelyek kisegzisztenciákat, kistiszt­viselőket és munkásokat érintenek a legközelebbről. Szanálni azt jelenti, hogy egészségessé tenni. Ki az, aki azt hiszi, hogy ilyen intézkedések­kel egészségesebbé lehet tenni a főváros gaz­dálkodását1? Ha ezek a rendelettervezetek élet­belépnek, akkor ennek az lesz a következménye, I hogy a városházi tisztviselők még jobban ösz- szehúzódnak háztartásukban, a fogyasztás még jobban csökken, ami végeredményben a közgazdasági élet körforgásának még bizony­talanabbá tételét fogja eredményezni. Nagyon rossz úton indulnak el azok, akik így akarnak szanálni. Mint ezekből a nyilatkozatokból megállapít­ható, a városházi pártok vezetői egyértelműen el­utasítják a tisztviselői gáz- és villanykedvez­mény megvonásának a gondolatát ! és szembehelyezkednek minden olyan szanálási tö- | rekvéssel, amely a városházi tisztviselők járandó- I ságainak a csökkentésére irányul. rk. Ma iktatják be La motte Károly alpolgármestert öt helyett három tanácsnokot választ február végén a közgyűlés — Érdekes személyi változások várhatók a városházi ügyosztályok vezetésében A főváros közgyűlése ma délután iktatja be új méltóságába Lamotte Károly di\ alpolgármestert. Az elnöki emelvényen helyet foglaló új alpolgármestert Sipőcz Jenő főpol­gármester fogja üdvözölni és La­motte Károly az üdvözlésre adott válaszában — röviden — programot fog adni. Nem kétséges', hogy az ünnepélyes beiktatás al­kalmával minden oldalon, pártkülönbség nélkül fog megnyilatkozni az a szere­tet és jóindulatú támogatás, amely Lamotte Károlyt, az új alpolgármestert fogadja. Lamotte Károly dr. alpolgármesteri beiktatásával végleg megalakult a főváros új vezetősége. A városházán már hosszabb idő óta beszélik, hogy Szendy Károly polgármester a központi igaz­gatás bizonyos mértékű átszervezésének a gondolatával foglalkozik. Mindenekelőtt arról van szó, hogy meg akarja szün­tetni a közgazdasági és ipari ügyosztályt, amelynek ügyeit más ügyosztályok között osztják szét. A köz- művelődési ügyosztálynak a megszüntetéséről is szó van. Egyelőre annyi bizonyosnak látszik, hogy a La­motte Károly alpolgármesterré történt megválasz­tásával megüresedett pénzügyi tanácsnoki pozíciót Bódy László közlekedésügyi tanácsnok veszi át, aki­nek a helyére vagy Babarczy István báró, vagy pe­dig Felkai Ferenc kerül. Amennyiben báró Babarczy István lesz a közlekedési ügyosztály vezetője, akkor Felkai Ferenc tanácsnok, a megszüntetésre ítélt köz­gazdasági és ipari ügyosztálynak a vezetője a köz­oktatási ügyosztály élére kerül. Február közepén veszik fel a közgyűlés napirend­jére a tanácsnokválasztást. Összesen öt tanácsnoki állás üresedett meg Muzsikó István, Gömöry Albert, Hamvassy István és Bucsánszky Bertalan tanács­nok-elöljárók nyugdíjazásával, valamint Lamotte Károly alpolgármesterré történt megválasztásával. Szendy Károly polgármester azonban — hír szerint — csak három tanácsnoki állást akar betölteni, két tanácsnoki állás üresen marad, ami azt jelenti, hogy egyes elöljáróságok élére fő­jegyzők kerülnek. A tanácsnoki álások betöltése irtán kerül sor annak a több mint kétszáz állásnak a betöltésére, amelyek a főváros vezetőségében beállott változások következ­tében üresedtek meg. Tévedés az a hír, hogy itt új állások kínálkoznak. Ezek az állások nagyon kevés kivételtől eltekintve mind olyanok, amelyek csak kebel beliekkel tölthetők be. Gyorsítják a városfelmérés munkálatait Magánmernökökef kapcsolnak be a folyamatban lévő munkákba A laikus közönségnek alig van fogalma arról, milyen fontos szükséglet Budapest területének fej­mérése. Építkezéseknél, telekszabályozásoknál, terü­letrendezéseknél minden alkalommal érezhető a, vá- ros felmér és hiánya. A főváros műszaki tényezői vé­gen sürgetik ennek a fontos műszaki feladatnak a végrehajtását és két évvel ezelőtt el is rendelték a felmérési munkálatok megindítását. Tíz évre kontcmplálták ezt a hatalmas munkát, melynek költségeire egyelőre évenkint negyedmillió pengői fordítanak. A főváros eleinte az államépíté- •szeti hivatal közreműködésével indította meg a fel­mérési munkálatokat, de most már tevékenyen be­lekapcsolódott a munkába a városi műszaki admi­nisztráció is. Ezidőszerint 8 állami és í városi föld­mérő-mérnök vezetésével folyik a város felmérése. Mérnöki körökben felmerült a kívánság, hogy a főváros ebbe a nagyszabású, több évre terjedő mű­szaki munkába vonja be a magánmernököket is, ami kettős célt szolgálna: gyorsabban fejezhetnék be a felmérést és amellett a nyomorgó mérnöktársada­lom helyzetén is enyhít énén el:. Ezt a kívánságot - a főváros vezetősége méltá­nyolta és most pályázatot írt ki a polgármester az úgynevezett másodrendű alappont-hálózat négy egyenlő résziéiben magánmérnök útján való elkészí­tésére. A munkák végzésére minden olyan okleveles mérnök pályázhat, aki a budapesti mérnöki kamará­nak tagja, elfogadhatóan tudja igazolni azt a körül­ményt, hogy hasonló szintezéseket kellő eredmény­nyel már végzett és egyéb munkája megengedi azt, hogy a másodrendű hálózat mérnöki munkáit sze­mélyesen végezhesse. Február 12-ig pályázhatnak a magánmérnökök ezekre a munkákra, de már a hirdetményt követő napokban töme­gesen jelentkeztek a városházán a pályázni szándékozók. A magánmérnökök által végrehajtandó munka ér­téke mintegy 35.000 pengő és erre a feladatra i ma­gánmérnököt óhajt alkalmazni a főváros, akik ter­mészetesen megfelelő segédszemélyzetet tartoznak alkalmazni. A másodrendű álappontsziutezés az elsőrendű hálózat pontjai között, vagy kisebb hálózatok, eset­leg vonalak mentén végzendő. Főfeladatuk tehát, a szintezési alappontok sűrítése. E célból a megadott területen, esetleg- azon kívül, 250—250 darab, a fővá­ros egész területén összesen 1000 alappont helyezendő el és mérendő fél. Az elhelyezésre az egyenletesség mellett irányadó az, hogy minden ucca és tér leg­alább így alappontot kapjon. A kiadott műszaki leírás pontosan megállapítja a munka feltételeit,, annak módozatait és a mérnö­kök munkájáért felszámítandó díjazásokat. Értesü­lésünk szerint a főváros állandóan fokozni fogja a város- felmérés tempóját é< az alkalmazandó magánmérnökök számát is idő­vel szaporítani fogja. Láng Lajos jamotte Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom