Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-30 / 5. szám
HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 január 30 5. szám VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavlllonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Emberek, hősök! Stpőcz főpolgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a zárszámadásról, az új költségvetés kormány hatósági jóváhagyásáról és a 17-es bizottság összehívásáról Négy szanálási rendelet kerül a Jövő héten a 17•es bizottság elé Rassay Károly, Friedrich István és Petrovácz Gyula nyilatkoznak a városházi helyzet alakulásáról Ha visszalapozunk egy esztendővel a főváros évkönyveinek lapjain és megnézzük, miképpen készült Budapest a közeledő tavasz fogadtatására, fájó érzéssel, sivár reménytelenséggel telik meg szívünk. Hervadás, bús őszi hangulat ülte meg Budapest lelkét: nem, nem várt. tavaszt Budapest. Lemondást, halálos letargiát, perspektíva nélküli bizonytalanságot, sorvadást és gyilkos ködöt jelentett a közeledő tavasz, amely elé rémülettel néztek a városházán és a városháza falain kívül. Most újból közeledik a tavasz és a főváros, mint előrelátó gazda, újból előre elkészíti a munkaprogramot. És amikor szerte-szét tekintünk a reánk váró rengeteg feladaton, szinte el se hisszük, hogy ekkora változás eskessék egy esztendő alatt. 1935 tavasza igazi tavasz lesz: teli új élettel, munkával, tervekkel, nekilendüléssel, koncepciókkal, fakadó élettel. Mintha eljött volna a királyfi és bűvös pálcájával életrekeltette volna az álombamerüít Csipkerózsi- kát, úgy ébredt egyszerre új életre Budapest. Még nem készültek el a zárószámadások, de már nyilvánosságra jutott, hogy a főváros hiány nélkül fejezte be inultévi zárószámadását. Hogy mit jelent ez a főváros pénzügyeinek és jövendő gazdálkodásának szempontjából, azt úgyszólván nem is lehet felmérni. Elumlt a nagy gond, eltűnt a nyomasztó teher, megkönnyebbült a lidércnyomás alól a főváros: egészségesek lettünk, érezzük erőnket, lehullottak bilincseink, szabadok lettünk. Más az atmoszféra, teli tüdővel szívhatjuk a friss, életet adó levegőtBeruházási kölcsönre készülünk. Nagy tervek, városfejlesztő elgondolások bontakoznak ki az eddigi homályból. A kormány és a főváros vezetősége a legteljesebb harmóniában működik együtt a nagyszabású építőmunka elindításán, ami már magában véve is biztosítja annak termékeny irányban való megvalósulását. Nincs a főváros ügyvezetésének olyan ága, amely ne készülne igaz szárnyalással a tavasszal meginduló nagy munkára, nap-nap után ríjabb, meg újabb ötletek bontakoznak ki és vonulnak fel oly tömör sorban, amilyenre rég volt példa. Megkezdődik a Vízművek nagy rekonstrukciós munkája. Átszervezik a közlekedésnek minden ágát. Váratlan hirtelenséggel felbukkant a Rókuskórház örök kérdésének egyszerű és mégis nagyvonalú megoldása. Megkezdik a Rudasfürdő építését, közeledik az Erzsébetváros belső részében a nagy városreriae- zési munka megvalósulásának pillanata. Épül a dunai alagút, az új balatoni műút, a szivattyútelep új gázfejlesztő berendezése, iskolák, múzuemok születnek. rendeződik a Tabán kérdése: a városfejlesztésnek nincs olyan ágazata, ahol ne látnok a friss vérkeringés pezsdítő lüktetését, ne hallanék a tavaszi csírázás zsongásának dalát. A munka szimfóniájától hangos a levegő: mire eljön a tavasz, új életre kél Budapest. A Független Budapest legutóbbi számában megírtuk, hogy Sipőcz Jenő főpolgármester rövidesen összehívja a pártvezérekből álló 17-es bizottság ülését, hogy megkezdje az időközben kidolgozott szanálási terveknek megvitatását. Ezt a 17-es bizottságot, melynek a szanálási művelet ellenőrzése a feladata, egyetlen egyszer hívták össze, még tavaly, a nyári szünet előtt. Azóta egyáltalában nem ülésezett a 17-es bizottság, amelynek a tagjai nehezményezik, hogy a főváros vezetősége nem kíváncsi a véleményükre. A szanálási tervek bemutatása — a főváros vezetőségétől szerzett információk szerint — azért késik, mert Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter még nem döntött az 1935. évi költségvetésnek a jóváhagyása felől, már pedig a főváros vezetőségének az az álláspontja, hogy ez a döntés az egész szanálási műveletnek irányt szabhat. Ebben az ügyben a legutóbbi napokban nagyjelentőségű értekezlet volt a belügyminisztériumban. Ezen az értekezleten a főváros vezetősége részéről Sipőcz Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester és Lamotte Károly alpolgármester vettek részt. A városházán attól tartanak, hogy a belügyminiszter az új költségvetést nem hagyja jóvá abban a formában, ahogyan az Wolff Károly indítványainak az elfogadásával alakult ki. Wolff Károly indítványára ugyanis a közgyűlés- elhatározta, hogy a beruházási természetű tételeket kiemeli a költségvetési keretek közül és a beruházási program költségeinek a fedezésére kölcsönt vesz fel. Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter csak részben .helyesli ezt a megoldási módot s mint a Független Budapest munkatársa teljesen beavatott kormánykörökben értesül, több beruházási tételt visszahelyez. Ebből az következik, hogy a közgyűlés által megszavazott deficitmentes költségvetést Keresztes-Fi- scher Ferenc belügyminiszter egyes kiemelt beruházási tételek visszahelyezésével ismét deficitessé teszi. Mivel a belügyminiszter maga is helyesli, hogy a főváros beruházási programjának végrehajtása céljából kölcsönt vegyen igénybe, így tulajdonképpen csak formailtásról van szó, mert hiszen egészen mindegy, hogy a költség- vetésből kiemelt beruházási tételek fedezésére veszi-e fel a főváros ezt a kölcsönt, vagy pedig a deficit eltüntetésére. A városházán egyébként napok óta beszélnek arról, hogy a főváros 1934. évi zárószámadásai nagy általánosságban már elkészültek és a mérleg feltűnően kedvező eredményt mutat. Keresztes-Fiseher Ferenc a szanálásról intézkedő új fővárosi törvény parlamenti tárgyalása során azzal érvelt, hogy a főváros pénzügyi és háztartási helyzete teljesen leromlott, amit főként azzal igyekezett bizonyítani, hogy 1934. év végéig legalább 14—15 millió pengő lesz a hiány a főváros háztartásában. Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszternek ez az érvelése most utólag- teljesen megdől, mert kiszivárgott hírek szerint a főváros 1934. évi zárószámadásában hiány vagy egyáltalán nem, vagy pedig- csak minimális mértékben fog jelentkezni. Ez a legújabb fordulat igazolja a közgyűlésnek azt a felfogását, hogy a fővárosnál szanálásra nincsen szükség. Semmiesetre sem volt szükség az új fővárosi törvényre, amely az autonómiának még meghagyott jogait is elkobozta. A Független Budapest értesülése szerint az a hír, hogy az 1934. évi zárószámadások nem mutatnak fel hiányt, politikai szempontból is következményekkel fog járni. Nemcsak ellenzéki oldalon, hanem a Keresztény Községi Párt részéről is kifejtették a Független Budapest munkatársa előtt, hogy az autonómia különböző fórumain a legrövidebb időn belül fel fogják vetni a kérdést: miért kellett megnyirbálni Budapest székes- főváros autonómiáját, miért kellett a kormány által kinevezett főpolgármestert korlátlan hatalommal felruházni és miért kellett egyáltalán Budapest székesfővárost gyámság alá helyezni, amikor most kiderül, hogy 1934- ben nagyobb hiány nem mutatkozik a főváros háztartásában, végeredményben pedig az egész fedezésre váró hiány mindössze 1.8 millió, ami 1933 végén jelentkezett I hiányként a zárószámadásokban. Mi ennek a nagy változásnak az oka? Annyira megjavult volna a világgazdasági helyzet, hogy elérkezett volna máris a »prosperity# hozzánk? Vagy lía nem is gyógyult volna még meg az egész világ, de óriási változáson estek át a főváros pénzügyei? Nagy emelkedés mutatkoznék az adóbevételekben és egyéb jövedelmekben, akkora, amiről most esztendeje senki sem álmodhatott? Minderről szó sincsen. Gazdasági erők nem érvényesülhettek, tehát egyéb oka van a váratlan fordulatnak. Politika?... Az sem. Politikai életünk már több év óta stabil és ha a Gömöbös-kormány kezdeményezéseinek mutatkoznak is már egyes eredményei, az elvetett mag még csak csírázik, aratásról csak később lehet szó. Nincs egyéb magyarázata, — ha százszor elátkoznak is a történelmi materializmus megkövesedett dogmáinak fanatikusai — mint — az emberek. Újjáalakult Budapest vezetősége és máris újjáalakult Budapest is. Uj a főpolgármester, a polgár- mester és a pénzügyeket vezető alpolgármester és csoda történt. Eltűnt a letargia, optimizmus lett úrrá a városon. Sipőcz .Jenő dr. a főpolgármesteri székben megvalósítja régi álmait azzal, hogy elhárít előlük minden eddigi akadályt. Szendy Károly polgármester nagyszerű temperamentuma, kitűnő érzéke diktálja a munka tempóját és vezeti döntő rohamra a nagy koncepciókat a megyalósulás felé. Emberek: bősök. A munka, az alkotás, az élet bősei, akik rövid hetek alatt új világot teremtettek a régi helyén. Azokon a romokon, amelyeken most esztendeje bús kétségbeeséssel ült Budapest. Sipőcz Jenő főpolgármester nyilatkozata Annyi bizonyos, hogy a legközelebbi napokban élénk lendületet vesz a városházi élet. Beszéltünk Sipőcz Jenő főpolgármesterrel, akinél egyrészt a zárószámadások eredménye, másrészt a 17-es bizottság összehívása iránt érdeklődtünk. Sipőcz Jenő főpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A székesfőváros 1934. évi záró számadásával kapcsolatban különböző hírek, jelentek meg a sajtóban, amelyek a zárószámadási eredményről közöltek számszerű adatokat. Ezek a hírek koraiak. Ä zárószámadások összeállítása január első napjaitól kezdve folyamatban van ugyan, de a számszerű eredményt a dolog természeténél fogva ilyen rövid idő alatt még nem lehet látni. Ezidőszerint még csak a részletek összeállítását végzi a számvevőség, az eredményt pedig csak a; mérlegből lehet megismerni. Mérleg még nincsen, de nem is Dr Sípöcz jen? lehet, mert eltekintve attól, hogy a községi háztartás részleteinek zárószámadásaival sem készültek el eddig, a községi háztartás mérlegét csak az üzemi zárószámadások elkészítése után lehet megállapítani. A zárószámadás mérlege tehát csak ezután készül el, addig pedig zárószámadási eredményről beszélni nem lehet. A mérleg számszerű adatait a részletek feldolgozásából ezidőszerint még a zárószámadások elkészítésében. közreműködő hivatalok sem ismerhetik. Minden erre vonatkozóan nyilvánosságra került adat így csak önkényes kombináció lehet, aminek helytállósága csak később derülhet ki. Arra a kérdésre, hogy a belügyminiszternél folytatott tanácskozás milyen eredménnyel végződött, Sipőcz Jenő főpolgármester a következőkben válaszolt: — A tanácskozásnak nincs semmiféle különösebb eredménye, éspedig azért, mert a belügyminiszter úrnál tulajdonképpen csak felvilágosításokat adtunk különböző költségvetési tételekről. E felvilágosítások alapján történik majd döntés a főváros 1935. évi költség- vetésének kormányhatósági jóváhagyása tekintetében. A főváros vezetősége is érdeklődéssel várja a belügyminiszter úr döntését, amennyiben nem kétséges, hogy a költségvetési leiratban foglalt
