Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-30 / 5. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935 január 30. Intézeti és házi ruha mosására csak a SS IRÁLY“ GŐZMOS Ö IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 Vli', Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek rendelkezések a szanálás további menetének is irányt szabhatnak. Érdeklődtünk ezután a 17-es bizottságnak az összehívása iránt is. Sipőcz Jenő főpolgármester ezeket mondotta: — A 17-es bizottság- összehívása iránt már a legközelebbi napokban megteszem a szükséges intézkedéseket. Időközben ugyanis elkészültek bizonyos rendelettervezetek, amelyek összefüggésben vannak a főváros pénzügyi és háztartási helyzetének a szanálásával. Ezeket a rendelettervezeteket, mielőtt a bennük foglalt, rendelkezéseket végrehajtanám, bemutatom a 17-es bizottság tagjainak előzetes hozzászólás és véleménynyilvánítás céljából. Arra vonatkozóan, hogy milyen rendelettervezetek kerülnek a 17-es bizottság elé, Sipőcz Jenő főpolgármester nem óhajtott nyilatkozni. A Független Budapest munkatársa azonban más forrásból megtudta, hogy négy szanálási rendelet kerül a legközelebbi napokban a 17-es bizottság elé. Ez* a négy szanálási rendelet a következő: 1. Az üzemi tisztviselők helyett teljesített adófizetések végleges megszüntetése. 2. A tisztviselők ötvenszázalékos gáz- és villany- lieclvezményének megvonása.- o. A természetbeni járandóságok megszüntetése. 4. A közoktatási alkalmazottak kültelki pótlékának a megvonása. Az első rendelet megszünteti azt az-éveken keresztül sokszor támadott rendszert, amely szerint az üzemi alkalmazottak adóterheit eddig mindig az üzemek fizették. Ezen a címen 400 ezer pengő megtakarítás várható. Különösen, nagyjelentőségű az a szanálási i endelet, amely megszünteti a városházi és üzemi tisztviselők ötvenszázalékos gáz- és villany kedvezményét. Ez egymillió pengő bevételi többletet eredményez a főváros háztartásának a javára. A jövőben egyedül az Elektromosművek alkalmazottai részesülhetnek ötvenszázalékos villany- és a Gázművek alkalmazottai ugyancsak ötvenszázalékos gázkedvezményben. Minden más kedvezmény megszűnik. Megszüntetik a természetbeni járandóságokat is, amelyeket eddig a különböző üzemi tisztviselők élveztek. Ilyen például a természetbeni szénjárandóság, lakás, fűtés, világítás és egyéb ilyen természetbeni járandóság fogalma alá tartozó kedvezmények, kültelki pótlékának a megszüntetése- Azok a tanárok és tanítók, akik kültelki iskolában tanítottak, külön pótlékot kaptak, amit a nagy távolsággal járó költségek megtérítése címén utalványoztak ki számukra. Közben azonban a főváros területe annyira kiszélesedett, hogy ez a rendelkezés teljesen elavult. A Márvány uccáhan működő tanerők például még mindig kültelki pótlékban részesülnek, noha ez a vidék már belterületnek számít. Ezen a címen is többezer pengőt takarít meg most a kültelki pótlék megszüntetésével a főváros. Rassay Kávoíp nyilatkozik a főváros pénzügyi helyzetéről A városházi pártok vezetői nagy érdeklődéssel várják az 1934. évi zárószámadások; nyilvánosságra hozatalát. Általános az a vélemény, hogy v a zárószámadások eredménye igazolni fogja azt a felfogást, amelyet Budapest székesfő» város törvényhatósági bizottságának képviselőtagjai fejtettek ki pártkülönbség nélkül az új fővárosi törvény parlamenti vitájában. Uassavj Károly, a városházi ellenzék vezére, ebben az ügyben a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: . — Annyi bizonyos, hogy az 1934. évi fővárosi zárószámadások hivatalos publikálását a legnagyobbf okú érdeklődés- síd várom. Abban az esetben ugyanis, ha valóban hiány nélkül zárul az 1934. évi fővárosi háztartásnak a mérlege, akkor fel kell vetnünk a kérdést: miért volt szükség új fővárosi törvényre és miért volt szükség olyan szanálási műveletnek a megindítására, amelyhez az új fővárosi törvényben korlátlan háláimat adott a kormány az általa kinevezett főpolgár- mestérnék. Lehetséges, hogy a nyilvánosságra kerülő zárószámadások valamelyes hiányt lógnak felmutatni, — annyi azonban mar most is bizonyos, hogy a főváros pénzügyi helyzete sokkal kedvezőbb, amint azt a fővárosi törvény megalkotása előtt feltüntették. Amikor az új fővárosi törvényt tárgyaltuk a kepviseloliazban, a kormányzat részéről olyan kijelentések hangzottak el, bogy a főváros 1934 évi háztartásának a mérlegében 14—15 millió pengős hiány fog mutatkozni. A szanálás elrendelésének és általában az új fővárosi törvény megalkotásának egyik leghatékonyabb indoka éppen az volt, hogy a főváros közönségét meg kell szabadítani a sokmillió pengős hiányok rémétől. Ezzel az érvvel erőszakolta ki a kormányzat azt az új törvényt, amely szinte élettelenné csonkította a polgári Önkormányzat kitűnően bevált rendszerét, amely gyámság alá helyezte Budapestet, mint egy tékozló örököst. A képviselőhazban valamennyi városházi pártnak a tagjai egyértelműen szembehelyezkedtek a kormányzattal. Felszólalásainkban kimutattuk, hogy a kormányzati érvelés nem állhat meg. Ma már megállapíthatjuk, hogy a kormányzatot félrevezették, mi pedig nem rendelkeztünk mindazokkal az adatokkal, amelyek a helyzetet az igazságnak megfelelően világíthatták volna meg. Mi tudtuk, hogy a főváros pénzügyi és háztartási helyzete nem ad jogot a kormányzatnak arra az erőszakos beavatkozásra, amit az új törvény életbeléptetése és a szanálás elrendelése jelent. Már akkor is tudtuk, hogy a gondnokság alá helyezésnek politikai rugói voltak. Tudtuk, hogy Budapest közönsége politikai okokból kénytelen alávetni magát a megszégyenítésnek. Most azutan, hogy a kormány akarata, beteljesedett, egyszerre kiderül, hogy nincs deficit. Kiderül hogy az új költségvetést de fielt meft esse lehet tenni, a múlt évi zárószámadás pc dig nem jog hiányt felmutatni. Mindez termi szetesen csak utólag derült ki - hivatalosan i is mi, akik kénytelenek voltunk elszenvedni • megszegjjerntest, most elcsodálkozhatunk a de licittel való játékon, amely mint bűvészmutat vany is sikert arathatna ... Mines biztosabb bázis, mint az önkormányzat — mondja Friedrich István A keresztény ellenzék álláspontját Friedrich István a következőkben fejtette ki a Független Budapest munkatársa előtt: „ •. ~ ,Engem népi lep meg' a zárószámadások valoszmu eredmenye, inert hiszen én a legutóbbi időben többízben is kifejlettem a kormányzattal szemben azt, hogy nincs szükség semmiféle kivételes törvényre, semmiféle szanálási akcióra, vagy kü- 1 ön!eges I clhata 1 mazásra. j^leg ha számolni is kellene azzal, hogy nehány millió pengős defi- cit mutatkozik a főváros háztar- tasahan, még akkor sem indokolt; Friedrich István n Jovaros autonómiájának a to- , , , , vabbi megcsonkítása és korlátlan hatalommal rendelkező főpolgármesternek a kinevezése. Ez az állítólagos deficit volt a a csúcsok aiueíybe azok akartak belekapasz kodm, akik másként nem tudtak bejutni ; titkos választójog útján összeülő közgyű lesbe. Azt hittek, hogy ez sokkal egyszerűbl es kellemesebb kapu lesz, amelyen be tudnál 7 f°var°s 'örvényhatósági bizottságáé nah az eletebe. Ez volt az a trójai faló, amely- he be voltak bujtatva azok az élharcosok, akik oly ton uj világról szónokoltak és azt hitték • °.üy a (lelteit kalózlobogó ja alatt egy szép na ímn kibújva a trójai falónak a hasából, felfal • . az egesz törvényhatóságot. Természeteset mindezt úgy értelmezték, hogy ők fognak beütni minden hatalomba. Csufságosan .vereséget szenvedtek. A deficitmentes zárószámadás fényesen bizonyít ja, hogy nincs szilárdabb bázis, mint a dolgozó társadalom önkormányzati rendszere Ve gyék tudomásul, hogy igenis csak így lehel egyedül becsületesen, takarékosan, tisztességesen sáfárkodni.., Petrovácz Gyula nyilatkozata A Keresztény Községi Párt álláspontját Petrovácz Gyula alábbi nyilatkozata juttatja kifejezésre: — A zárószámadások kitűnő eredménye a legfényesebb igazolás valamennyi közgyűlési pártnak a számára. Amikor az új fővárosi törvényt tárgyaltuk a parlamentben, állandóan azt a vádat emelték ellenünk, hogy párt szempontok és népszerűségi okok miatt engedtük a deficit lejtőjére kerülni a székesfőváros gazdálkodását. Most ki fog derülni, hogy egyáltalán nincsen semmiféle deficit. Kiderül, hogy a kormányzattal szemben felvonultatott érveink egytől egyik helytállóak voltak. Az új fővárosi törvény tárgyalása során hiába hivatkoztunk a mi adatainkra, amelyek szerint a főváros pénzügyi és háztartási helyzete nem ad okot semmiféle aggodalomra. A belügyminiszter állandóan a deficit rémével ijesztgette a parlamentet, sőt — nyilván téves információk alapján — azt állította, hogy egyedül 1934-ben 14—15 millió pengős hiánnyal kell számolni a főváros háztartásában. Most azután kétszeres az öröm. Egyrészről azért örülünk, hogy a főváros háztartási helyzete valóban megszilárdult, de másrészről külön öröm számunkra, hogy utólag igazolva vagyunk mindnyájan, akik annak idején a parlamentben álláspontjának helytelenségéről akartuk meggyőzni a belügyminisztert. Azt hiszem, hogy ennek a rendkívül érdekes fordulatnak még messzemenő konzekvenciái lesznek... Bánőczy László dr. a szociáldemokrata párt álláspontját a következőkben fejtette ki a Független Budapest munkatársa előtt: Petrovácz Gyula- A szanálási akció megindításakor meg** állapította a szociáldemokrata párt, hogy a kormány dugárut visz vásárra, amikor a főváros rossz anyagi helyzetére való hivatkozással akarja korlátozni az önkormányzat már amúgy is megcsonkított jogait. Mi ugyan ellenzéki álláspontot foglalunk el a főváros pénzügyi és gazdasági politikájával szemben, azt azonban sohasem vontuk kétségbe, hogy a főváros anyagi helyzete sokkal kedvezőbb, mint az államkincstáré. Bánóczy László „ Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a főváros lakossága: polgársága és munkássága egyaránt erejét messze meghaladó módon tesz eleget adófizetési kötelezettségének. Az a hír tehát, hogy a főváros 1934. évi zárószámadása deficitmentes, nem lep meg bennünket, de viszont kétségtelen, hogy ez a deficitmentes zárószámadás kínos helyzet elé állítja a kormányt, amelynek most már kötelessége lesz nyíltan színt vallani. Meg kell végre állapítania ugyanis, hogy a szanálási akció csődöt mondott, vagy pedig kénytelen lesz őszintén megmondani, hogy mi volt az új fővárosi törvény életbeléptetésének és az ön- kormányzat további megcsonkításának az igazi célja. l)r. Rátkai Károly. Zománc. Hintómáz. Nitró-szórómáz. Antopolísh. Elbétöiu. Gyártja: ELLINGER LAKKGYÁR Rt. Soroksár Telefon: *47-3-60 Szabóky György parkett-vállalkozó Budapest, IX., Üllői út 73. Tel.. 37.4.03 Vállalok mindennemű pnrkott- T-. munkát, új és régi foktetóst. Rassay Károly
