Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-02 / 1. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935 január 2 elől minden akadályt elhárítunk. Mindenekelőtt ezer szükséymunkás ki vezénylésével eltakarítjuk a romokat, kiegyengetjük az egész területet és tavasszal fűmaggal vetetjük be. Azután majd döntünk a közművek lefektetésének és általában az újjáépítési munkálatoknak a megindításáról. G J£ TP Ml tFtk fir d% IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 U Ja Sri i|Jp vil , Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek. 'igazgatási vizsga Arra a kérdésre, hogy az egyes ügyosztályok lanáfcfprtliyft vezetőpozicióiban lesz-e uagyobbarányú változás, L5LI ul. IQIIUt>9JCZgUCM Szendy Károly polgármester így válaszolt: Dr. Flaxmayer József — Ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztam. Egyelőre áttanulmányozom az összes ügyosztályok anyagát 2300/1934.—M. E. számú rendelet értelmében ugyanis gyakorlati közigazgatási vizsgát kell tennie minden jelenlegi székesfővárosi tanácsi segédfogalmazónak, még abban az esetben is, ha valamelyiket ezután, magasabb állásba neveznék ki, valamint azoknak a tanácsi fogalmazóknak, akiket 1934. évi március lió 15-e után neveztek ki ebbe az állásba. A vizsga letételének a batáridejét is megállapítja a törvény, még pedig 6 évben, amely 6 esztendő azon a napon kezdődik, amikor a .segédfogalmazókat, vagy fogalmazókat segédfogalmazónak nevezték ki. Akiket azonban már 1929. évi június 29-e előtt neveztek ki segédfoga lm azoknak, azoknál a 6 év lejárta 1929. évi június 29-én kezdődik. A határidőt be nem tartókat a törvény igen szigorúan bünteti, miután elrendeli, hogy ezeket az alkalmazottakat állásukból cl kell bocsátani, 'mint olyanokat, akik képtelenek szolgálatuk ellátására. A törvénynek ezen rendelkezése alapján néhány fővárosi fogalmazónak már 1035. évi június hó 20-ig le kell tennie a gyakorlati közigazgatási vizsgát, tehát ezek állnak a legnehezebb feladat előtt. De a többieknek is sokat kell tanulniok, hogy későbbi batáridők mellett ugyan, de a vizsgát mégis sikeresen letebessék. Hiszen minden egyes vizsgára kötelezettnek két vizsgát is kell tennie, mégpedig az általános vizsgát és az ú. n. belügyi igazgatási szakvizsgát. Minden vizsgának sok, igen fontos és nehé tárgya van. Miliői heil vizsgázni®!« a felölíehneh Az általános vizsga tárgyai a következők: 1. A közigazgatás szervezete és működése, ideértve az összes szakigazgatási ágakat és a hivatalos statisztikai szolgálatot is. Közszolgálati jogra vonatkozó törvényes rendelkezések és egyéb jogszabályok. Az állami számvitelre, költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó jogszabályok. 2. A magyar közjog. 3. A magyar magánjog és a polgári peres és nem peres eljárásnak a közigazgatással kapcsolatos részei. 4. A magyar büntetőjog és büntető törvénykezési jog a közigazgatással kapcsolatban, A belügy igazgatási szakvizsga tárgyai a következők : 1. Igazgatási és közbiztonsági rendészet. 2. Honvédelmi igazgatás. 3. Jóléti közigazgatás (közegészségügy, hadirokkantellátás, társadalombiztosítás, szegénygondozás, gyermekvédelem). 4. Törvényhatósági és községi önkormányzat. 5. Pénzügyi igazgatás. 6. Gyámügy. 7. Anyakönyvi ügy. v 8. Vallás- és közoktatásügyi igazgatás. 9. Eö'ldmívielésügyi igazgatás. 10. Ipari, kereskedelmi és közlekedésügyi igazgatás. 11. Rendőri büntetőbíráskodás. 12. Közigazgatási politika. A gyakorlati közigazgatási vizsga letételére kötelezetteknek tehát nagy terjedelmű előtanulmányt kell folytatniok, hogy ;i vizsgát sikerrel letehessék, azonban még súlyosbítja helyzetüket ,az a körülmény, hogy az egyes tárgyak anyaga, egy-hét kivételtől ellckinve, még nincsen úgy összegyűjtve, mint pl. az egyetemi tárgyal; anyagai. Most folyik a belügyminisztériumban az anyag összegyűjtése és akiknek csak későbbi időpontban kell a vizsgát letenniük, azok már sokkal könnyebb helyzetben lesznek. Ezen nagy nehézségek ellenére örömmel kell megállapítanunk azt, hogy mégis fővárosi tisztviselő vizsgázott eddig a legjobban. A gyakorlati közigazgatási vizsga elrendelése nem új keletű sem nálunk, sem pedig külföldön. Közigazgatásunknak tagadhatatlanul egyik fontos problémája a közigazgatási tisztviselők gyakorlati képzése. Már a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. te. intézkedik a közigazgatási tanfolyam •és vizsga megszervezésére vonatkozóan, amely rendelkezéseiket azonban csupán az 1,933. úvi" XVI. te.-ben hajtották végire. Ettől a törvényes rendelkezéstől! függetlenül a kormány, illetve az egyes szakminiszterek már régebben rendszeresítetlek gyakorlati szakvizsgákat egyik-másik igazgatási ágban. A pénzügyi fognl- , mazóí kar részére már 1868-tól kezdődően-, érvényben van a gyakorlati vizsga letételének a kötelezettsége. Szakvizsgát kell azonban tenniük ezenkívül az adóhivatali főnököknek és tisztviselőknek, a pénzügyőrség tagjainak, az igazságügyi segédhivatali tisztviselőknek, a m. kir. államrendőrség fogalmazói, felügyelői és legénységi személyzetének is. Ismerjük továbbá a belügyi kezelői vizsgát, a községi közigazgatási vizsgát, a külügyi fogalmazói vizsgái, valamint az államszámvUeltani államvizsgát is. De külföldön is már bosszú idő óta rendszeresítve van a közigazgatási tisztviselőknek a kiképzése. Poroszországban már több mint 200 évvel ezelőtt történt intézkedés a közigazgatási tisztviselők továbbképzéséről, amely rendelkezéseket fokozatosan az összes többi német államok is átvettek. Németországban napjainkban közel 50 intézet keretében folyik a közigazgatási tisztviselők szakképzése és vizsgáztatása. Ugyanezt megtaláljuk azonban Franciaországban', Angliában, Olaszországban, Ausztriában, sőt az Egyesült Államokban is. Az eguefómeh nem nyújtana!« hello hihépzést Magyarországon tehát az 1933. évi XVI. te. nem először foglalkozott a gyakorlati közigazgatási vizsga kérdésével, hanem tulajdonképpen végrehajtotta az 1883. évi I. te. rendelkezéseit, továbbhaladt azon az úton, amelyen az 1868-ban elsőízben megszervezett pénzügyi fogalmazói szakvizsga megindult és követi ezen a téren a külföldi nagy államok hasonló gyakorlatát. De az 1933. évi XVI. tc.-nek a gyakorlati köz- igazgatási vizsgára vonatkozó rendelkezéseit is számos ankét és megbeszélés előzte meg. Ezeken az ankétokon és megbeszéléseken az a felfogás alakult ki, hogy az egyetemek vizsgái nem nyújtanak teljes kiképzést a közigazgatási életpálya megfelelő betöltésére, mintán az egyetemek csak teljesen általános és több pályára jogosító alapkiképzést nyújtanak. A közigazgatási tisztviselőknek tehát a szorosan vett közigazgatási ismereteket a hosszabb vagy rövidelbb idei,g tartó gyakorlatban kell elsajátítaniok, amely kiképzésnek sikere a közigazgatási tisztviselő egyéni képességétől függ és attól, hogy milyen munkakörben van alkalma szolgálatot teljesíteni. Ezért tehát a gyakorlati kiképzés rendszerint hosszadalmas és ezért drága is, mert hiszen a csupán gyakorlati tapasztalatok alapján történő tisztviselőkikiépzés1 hiányait és költségeit a közigazgatott lakosság érzi meg legjobban. Az 1933. évi XVI. te. által felállított gyakorlati közigazgatási vizsga tehát a közigazgatási tisztviselők és hivatalnokok képzésében a gyakorlatol és az elméletet kívánja összekapcsolni, amelyek ma már feltétlenül rá vannak utalva egymásra. A gyakorlati közigazgatásnak feltétlenül szüksége van az elméleti bírálatra, mig a közigazgatási tudomány a -gyakorlatból meríti a maga megállapításait és vonja le a következtetéseket. Az 1933. éivi XVI. te. megalkotását megelőző tárgyalásokon hangsúlyozottan kidomborodott az a tény is, hogy a közigazgatás hivatása éppen az utolsó 1 -2 évtizedben, de főleg napjainkban hatalmas változáson ment keresztül. Rendkívül kiszélesedett a közigazgatás hatásköre, így tehát az államhatalomnak külön is kel] gondoskodnia a majdan vezetésire hívatott fogalmazói karnak elméleti képzettségéről, a gyakorlati ismeretek megszerzése mellett, ha megfelelő vezetőkről akar gondoskodni. A székesfőváros bölcs vezetősége ismét tanú jelét adta, annak, hogy minden haladó irányzatot jelentő elgondolásba teljes erővel bekapcsolódik, amikor saját maga tanfolyamokat szándékozik felállítani a gyakorlati közigazgatási vizsgára kötelezett fogal- maizó-karbeli alkalmazottai részére. Ezeknek a tanfolyamoknak a- célja egyrészt a gyakorlati közigazgatási vizsga letételét megkönnyíteni, azokon a szükséges anyagot összegyűjteni, de másrészt célja az is, hogy ezeken keresztül a főváros vezetősége f igy elemmel kísérli esse alkalmazol tóinak elméid i továbbképzését. Bílkeí Papp Lajos professzor lett a fővárosi gyógyfürdők igazgató-főorvosa Átszervezték a fővárosi gyógyfürdők orvosi karát A főváros gyógyfürdőinek orvosi ellátása terén a közelmúltbankomplikációk, differenciák keletkeztek. A különböző, hatásköri összeütközéseket a főváros vezetősége úgy igyekezett kiküszöbölni, bogy a fürdőknél alkalmazott összes fürdőorvosok szolgálatéit felmondotta, azzal az intencióval, hogV e felmondások lejárta után egységesen rendezi ezt a kérdést. Most járt lei ez a felmondási idő és nyomában a polgármester kiadta rendeletéi a fürdők orvosi személyzetének új alkalmaztatása tárgyában. A polgármester a gyógyfürdők igazgató-főorvosául alkalmazta dr. Bilkei Papp Lajost, akinek szerződése határozatlan időre szól. Egyévi időtartamra orvosi propaganda-előadói minőségben szerződtette a, polgármester dr. Benczúr Gyula egyetemi tanárt, helyi orvosi vezetői minőségben pedig dr. Simicska Gábort -és dr. Kunz Jánost. Egyelőre egyévi időtartamra szabályozta a polgármester a fürdőorvosok alkalmazásának felvételi létszámát és hatáskörét. Eszerint a gyógyfürdők orvosi létszáma egy igazgatófőorvosból, két vezető főorvosból, azonkívül orvosgyakornokokból áll. Alkalmazni lehet még a szükséghez mérten a laboratórium-, Röntgen- és nő- gyógyászati osztályokhoz ideiglenes orvosokat is. Az orvosok a fürdőkön kívül csak mint balneológus szakorvosok és tanácsadók szerepelhetnek és másutt nem folytathatnak gyakorlatot. Az orvosi személyzet legfontosabb kötelessége működését és teljes szaktudását a főváros gyógyfürdőinek javára fordítani és mindent megtenni, ami azok felvirágoztatására, fejlesztésére alkalmas. Az igazgató-főorvos a fővárosi fürdők orvosi és egészségügyi vezetője és ő képviseli orvosi és tudományos kérdésekben a főváros fürdőit. Közvetlen feljebbvalója a fürdőben alkalmazott orvosi és egészségügyi személyzetnek. Jogában áll az igazgató-főorvosnak a rendkívüli létszámhoz tartozó orvosi és segédszemélyzet tagjait rendbírsággal sújtani, sőt mulasztások esetén az ideiglenes orvost állásától felfüggeszteni. A helyi vezető orvosok a Széchenyi és Rudas-fürdőben teljesítenek szolgálatot és felügyelni tartoznak arra, hogy a fürdők az orvosi higiénia követelményeinek megfeleljenek. Feladatuk továbbá a felek ingyenes felvilágosítása. Az orvosgyakornok a polgármestertől kap működési engedélyt, ami bármikor visszavonható. Az egészségügyi segédszemélyzetet az igazgató-főorvos és a központi igazgató együttesen alkalmazza és bocsátja el. Wiesner Vilmos rézművea-, fémáru- és gépműhelye Budapest, II., Kacsa u. 14. Tel.: 52-3-43 JVlináennemíl óneszást vállal Munkaköpenyeket, ruháhat, valamint ilyennemű sportkabátokat. tennisz-nadrágokat mérték után Dani Károly üi’io"r.mI.1íí£ Telefon : 85-9-91. legolcsóbb najyiávab Balajti Jenő bádogos-, fűtőkészülék-, légszesz-, vízvezeték-, csatornázás- és egészségügyi vállalata Budapest, II., Ostrom ucca 8, Telelőn: 50-7-09 LÄUFER FERENC ÉS BÉLA üveg-, porcellán-, lámpa- és bronzdíszműáruk gyári képviselete Budapest, VII., Rákóczi út 30 — Telefon: 30-4-97 Szeiler Ferenc galvanotechnikai vállalat Budapest9 V1%1.9 Vas u. 5 Telefon : 43-2-34 ovits Gyula és Lajos központi fűtés és vízvezeték A régi cég a régi címen, Alapítva 1910 Andrássy út 92 Telefon s 212-04, 212-05 3
