Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-02 / 1. szám

Budapest, 1935 január 2 Független Budapest Tanulságok Budapest idegenforgalmának három évtizedes történetéből Irta: ZILAHY DEZSŐ Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója Budapest székesfőváros idegenforgalmának alap­köveit a székesfőváros törvényhatósága már csak­nem egy félévszázad előtt letette, akkor, amikor 1888. márciusában hozott közgyűlési határozataival a fő­város idegenforgalmának 'fejlesztése érdekében prog ranimot állapított meg és annak végrehajtására bizottságot küldött ki. Már ugyanebben az eszten­dőben megjelentek az első idegenforgalmi propa­ganda-kiadványok idegen nyelveken a fővárosról. A tervszerű idegenforgalmi tevékenység első ko­moly eredményeiről azonban tulajdonképpen csak áz ezredéves országos ünnepségek megrendezése, vagyis 1800 óta beszélhetünk. Az azóta eltelt több mint há­rom évtized! a főváros Idegenforgalmának története szempontjából .három főrészre osztható: 1. háborít előtti, 2. háború alatti, 3. háború utáni idegenforga­lomra. A háború előtti idegenforgalom korszaka, mint már említettem, az ezredéves országos ünnepségek­kel kezdődött és a háború kitöréséig tartott. Ebben a korszakban az idegenforgalom, mint gazdasági kereseti ág, még gyermekcipőben járt. Inkább bravur, mint komoly bevételekre tö­rekvő akció. FUMEX mindenütt bevált leg­olcsóbb beton kémény fej ANDREA CEMENTÁRUGYÁR V., TÁTRA UCCA 26 tELKFÜN: 92—0—87 flU m IM A boldog békebeli Magyarország bősége és pat­riarkális szelleme az irányadó ezen a téren is. Ál­talában ezt a kort az jellemzi, hogy a millenáris ün­nepségek idegenforgalmi teljesítményét látva maga előtt, a köztudatban az egykor élvezett aranykorszak eredményeinek megismétlése volt a főcél. Ebben az atmoszférában született meg egy idegenforgalmi hivatal felállításának a gondolata is, ami azonban csak jóval később került megvalósításra. A háborús idegenforgalom korszaka 1914-től 1921-ig tartott. A háború tartama alatt az ország — mint egész Európa —- egy megbolygatott hangya- bolyhoz hasonlítható. A háborús hadmozdnlatok és az ellátási problémák a főváros idegenforgalmának képére is rárajzolták a maguk jellegzetes vonásait. Ebben a korszakban az idegenforgalom ügyének in­tézése szintén nem annyira a gazdasági cél jegyében történik, mint inkább abból a célból, hogy a köz ér­dekében egyéni munkát végzők ellátása és elszállá­solása biztosítható legyen. Ez volt ebben az időben az idegenforgalommal kapcsolatban a legnagyobb probléma. Ellátási és kenyeret adni az idegeneknek akkor, amikor a gabona-termő magyar Kánaánban csak jeggyel leheteti kenyérhez jutni. Tisztességes lakást biztosítani az idegenek számára akkor, ami­kor katonaság, pénzintézetek és a háborús ellátást szolgáló egyéb konjunktúra-szervezetek szállták meg nemcsak a magánlakásokat, hanem a szállodák egy részét is. Ebben az atmoszférában rengeteg közér­dekű kötelezettség közepette született meg a főváros vezetőségében az az elhatározás, hogy a régóta tervezett székesfővárosi idegenfor­galmi hivatalt életrehívja. A háboríts idegenforgalomnál — a háborús álla­potok sajátos viszonyai folytán — a nehézség nem az idegen megszerzésében állott, mint ma, hanem egy­részt az idegen elszállásolásában és ellátásában, másrészt pedig abban, hogy az általa fizetett össze­gek miként legyenek maradandó értékké átalakítha­tok a háborús infláció papírértékei, között. Ennek az idegenforgalomnak a lebonyolítása sem annyira a gazdasági haszon szempontjából történt, mint in­kább hadi érdekből. A háború utáni idegenforgalom akkor veszi kez­detét, amikor a kommunizmus utáni katonai meg­szállás befejeződik és Magyarországon a trianoni béke szomorú jegyében ríj nemzeti fellendülés veszi kezdetét. Ebben a korszakban a gazdasági élet terén a termelés ismét teljes erővel dolgozik az egész vi­lágon, áruban -nincs hiány, nem úgy, minit a háború alatt. Az idegen számára minden beszerezhető, csak pénz kell hozzá — pénz, pénz, pénz! Természetes, hogy ilyen viszonyok között magától merült fel a gondolat, bogy a költséges berendezéseket és propa­gandát, igénylő idegenforgalom szorgalmazása csak akkor célirányos, ha annak hozama; aktív a főváros, illetve az ország javára. Egyrészt ezek a gazdasági megfontolások és az Európában és Amerikában általánossá lett utazási láz következtében, másrészt pedig azon oknál fogva, hogy az ország megtépázott gazdasági élete -— kü­lönösen a külkereskedelmi politika terén — már régi kitaposott útak helyett új útakat volt kénytelen ke­resni, érleli ki nálunk is azt a meggyőződést, hogy az ország és «a főváros idegenforgalmi kin­cseinek racionális kihasználásával újabb bevételekhez juttathatjuk úgy a fővárost, mint. az országot. Ezen a téren különösen két intézmény járt elől és végzett úttörő munkát. Az egyik az 1916-ban léte­sített Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal, amely messzeágazó szervező-munkával igyekezett a főváros iránt érdeklődést a külföldön felkelteni, va­lamint a hazai és fővárosi tényezőket az idegenfor­galom fejlesztése szempontjából szükséges inveszti- ciós munkákhoz megnyerni, másrészt pedig odahatni, hogy a társadalmi részről folyamatba tett külön­böző propaganda-akciók nagyobb hatóerővel érvé­nyesüljenek. A székesfőváros tevékenységé azonban nem szorítkozott kizárólag Budapestre, illetve az or­szágra, hanem az 1981-ben felállított bécsi propaganda-irodája útján a nyugati idegenforgalom egyik gócpont jóiban, az osztrák fővárosban, fejt ki nagyvonalú idegen­forgalmi propagandát igen nagy eredménnyel. A másik intézmény a kereskedelem és az ipar autonóm szervének, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, által rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár volt. Ez az ältruisztikus tendenciával, de a magyar gazdasági élet érdekében évenként megrendezett nagy tavaszi demonstráció folytonos fejlődést jelent a főváros idegenforgalmának történetében, nemcsak azért, mert kitűnő rendezősége van, a piacot ismeri, modern kereskedőszellem dominál, hanem azért is, mert ennél az intézménynél, épp úgy, mint a fővá­rosnál, a vezetésben nem az ötnérdek, hanem mindig a közérdek érvényesül. Ha visszapillantunk arra'a vállvetett munkára, amelyet ez a két intézmény együtt végzett, a magyar idegenforgalom érdekében, ma másfél évtized után, nyugodtan szögezhetjük le, hogy az általuk végzett tevékenység számos vonat­kozásban olyan nevelő- és tanító-munka volt, amely nélkül a mai magyar idegenforgalom nem érhette volna, el azokat az eredményeket, mint amelyeket valamennyiünk örömére, elért. Külön fejezet illeti meg a magyar idegenforga­lom történetében az utazási irodákat, itt elsősorban, az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási rt.-ot és a Wagefflé-LitslCook céget, amely irodák nemcsak üzleti szempontból szolgálják ki a külföldi közönséget, hanem azon túlmenőleg",' a legnagyobb megértéssel szolgálják az idegenforgalom ügyét min­den vonatkozásban. De nem lehet elvitatni az egyéb kiállítások és idegenforgalmi események nagy érdemeit és jelen­tőségét, amelyek közül a legkomolyabb idegenfor­galmi színt kapta- a legnagyobb magyar nemzeti ün­nep, Szent István király ünnepe. Első szent királyunk dicső emlékezetének megün­neplésére a székesfőVáros által kezdeményezett és nagy áldozatkészséggel megrendezett ünnepi betek és azoknak programújából évről-évre jobban kiemel­kedő, a magyar népművészetet ápoló és ismertető »Gyöngyös Bokréta« előadások évről-évre végzett, szerves előkészítő munka által olyan nagyszabású látványossággá izmosodott, amelynek vonzóereje a határokon túl élő magyarokat, és külföldieket egy­aránt mind nagyobb számban hozza; a fővárosba. Hogy a fővárosi fürdők, múzeumok, színházak és egyéb intézmények és idegenforgalmi iparok milyen mértékben és milyen módon szolgálták az idegenfor­galom fejlesztésének ügyét, az meghaladja e cikk keretét. Röviden csak azt mondhatom: céltudatosan és megértéssel. De feltétlenül meg kell emlékeznem — last but not least — a m. kir. kereskedelemügyi kormánynak az idegenforgalom terén tett nagyvo­nalú, összefogó munkájáról, amely a székesfőváros által végzett munkát országos jelentőségben, nem­zetközi hatóerejűvé szélesítette ki. Röviden ebben foglalható össze a magyar ide­genforgalom három évtizedes története, a patriar­kális jellegű magyar vendéglátástól az üzleti ha­szonra törekvő, céltudatos idegenforgalmi politiká­val szervezett — az ország gazdasági életében egyre nagyobb helyet foglaló — mai idegenforgalomig. Szigorú takarékoskodás a szanálás jegyében Zsitvay Tibor szerint a belügyminiszter nem hagyja jóvá az új költségvetést Január 1-től kezdve iái főváros gazdálkodása már az új költségvetés alapján folyik. A közgyűlési hatá­rozat folytán a költségvetés meglehetősen eltér az eredetileg készült tervezettől és több mint 10 millió pengő különbség mutatkozik a végsommázatok között. Eredetileg 153,015.533 pengő volt a községi háztartás kiadási végösszege, az új költségvetésben ez 145,297.567 pengőre csökkent. Hasonlóképpen jelentős csökkenés történt, az intézeteik és üzemek előirányzatában is. Az előző években, amikor takarékossági okokból a polgármester az egyesi kiadási tételeiket kénytelen volt 10%-kal zárolni, ezt a műveletet a költségvetési előirányzatban nem dokumentálták, gsupán a gazda­sági év során éltek a 10%-os zárolással, amelyet sok esetben, amikor arra szükség volt, az év végén fel is oldottak. Most azonban a. deficit eltüntetése végett a főváros pénzügyi vezetősége a 10 százalé­kos zárolást már magában a költségvetési számoszlopokban végrehajtotta, úgyhogy itt utólagos feloldásokról nem lehet szó. A 10%-os zárolás címén közel 2.5 millió pengővel csökkentették a költ­ségvetés egyes tételeit. Az e,gye,s fejezteteken ez a csökkentés a következő­képpen oszlik meg: Pengő I. Fefejezet. Igazgatás 258.408.— II. » Üt- lés csatornaépítés 520.740.— III. » Városrendezés 16.598. IV. » Közjogi szolgáltatások 29.205.— V. » Közlekedés 5.200.— VI. » Pénzügy 100.090.— VII. » Közoktatás 412.767.— VIII. » Közélelmezés 193.856.— IX. » Köz jótékonyság 322.676.— X. » Közegészség 361.451.— XI. » Városgazdaság' 147.586.— XIV. » Közművelődés 115.005.— XV. » Közgazdaság és Ipar 12.040.— Összesen: 2,483.582.— Beavatott körök véleménye szerint azonban a belügyminiszter a felterjesztett költségve­tést ebhen a formában nem fogja jóváhagyni, mert a több mint 10 milliós deficit eltüntetésének ezt a módját nem tartja megfelelőnek. Zsitvay Tibor, az új városházi kormánypárt vezére az egyik lapban kö­zölt karácsonyi cikkéiben -szintén kifejezést ad annak a véleményének, hogy ezt a mesterkélten deficitmen­tes költségvetést a belügyminiszter nem hagyja jóvá és valószínű, hogy Zsitvay Tibor információja a leg­illetékesebb helyről, közvetlenül a belügyminisztertől származik. Ha ez tényleg így lenne, úgy a főváros vezetősége számára nem marad más hátra, mint fokozott takaré­koskodással csökkenteni a mutatkozó deficitet. Az kétségtelen, hogy a több mint 10 milliós hiányt teljesen eltüntetni — bármilyen szigorú takarékosko­dással — nem lehet, miután a költségvetés amúgy is a legprimitívebb szükségleteik figyelembevétel-évei számol. A városházán éppen erre való tekintettel sorozatos takarékossági intézkedések követik egymást, a szanálás jegyében. Ha a községi háztartásnál .jelentősebb mértékű meg­takarításra nem is lehetne -számítani, az üzemeknél annál tágabb körű lehetőségek vannak ilyen irány­ban. Az üzemi megtakarítások is végeredményben a községi liáztart-ás javára szolgálnak, miután a meg­takarítások ré-vlé-n növekedő feleslegek a községi alap számára fognak befolyni. FÜRDŐKÁDAK, CSÖVEK Hasenörl,Csengeryu.53 TÖKÉLETES TELI MOTOROLAJ: VEZÉRKÉPVISELET: “ VAS-, MŰSZAKI ÉS AUTÓFELSZERELÉSI RT. Budapest, V., Vilmos császár út 28 Telefon: 273-20 „FERRO

Next

/
Oldalképek
Tartalom