Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-18 / 38. szám
Budapest, 1935 szeptember 18. 2 Független Budapest ■™M*roaBapagM&wmMinnTrir—fiíTBnmmir^'ii '.«ffnif rrarrr II. Észrevételeim között mondhatnám első helyen áll, amit minden látogatónk is leghamarébb észrevesz, a világítás kérdése és a közlekedés. Ez a kérdés-komplexum olyan kiterjedt, hogy ketté kell osztanom fejtegetéseimet. A nálunk megforduló idegenek, a külföldön beszerzett információk alapján, leginkább az esti órákban érkeznek Budapestre, csak azért, hogy a kivilágított Duna- part fenséges panorámájának benyomásait élvezzék. Kétségtelen, hogy ennek a képnek színpadi hatása van, de a természetnyujtotta vitéz Pesthy Müller szépségek mellett eltörpülnek a Józseí csinált és mesterkélt effektusok. A pesti part fényáradatával a budai rakpart sötétsége azonban nem áll arányban, ami mindenkinek feltűnik. A pesti partnak villamos girlandokkal való kivilágítása helyett a budai oldalnak intenzivebb világítását kellene megcsinálni. Szükséges volna rendészeti és közlekedési okokból a hidak kivilágítása is. Ezeknek sziluettjeit lehetne — a bídkarfákat bizonyos magasságban — girlandokkal kivilágítani, ami ezeket az építési remekműveket este is impozáns látványosságokká avatná. Meg lehetne világítani ilyen girlandokkal regényes fekvésű Margitszigetünket is. A margitszigeti víztorony tetején színes és forgatható, .világítótoronyszerű reflektort lehetne alkalmazni, amely fényét szertehinti az egész világ által irigyelt szigetre. A világításnak nálunk bevezetett formája az, hogy az architektonikus remekműveket, mint a budai várat, a parlamentet, a halászbástyát és a felette trónoló Nagyboldogasszonytemplomot reflektoraikkal megvilágítják. Újabban az Opera és a Hősök Emléke is fényárban úszik és ami a legfőbb: a Keleti xtálya- udvar árkádja, amely — hála Sémi Ottó államvasúti elnök európai ízlésének és gondoskodásának •— imponáló háttere a székesfőváros legfőbb közlekedési útvonalának és úgy hat, mint egy diadalív. Csak arra kell ügyelni, hogy az, útvonal mentén és -az úttest közepén lógó reklámzászlók, mint valóságos lepedők, bele ne kerüljenek a tündöklő látvány fénykévéjébe és ne rontsák le a hatást. A Gellérthegy kivilágítása, a citadella romjai mellett a Szent Gellért-szo- bor és az alóla fakadó vízesés megvilágítására szorítkozik. A citadellát márványfehérsége szinte predesztinálja arra, hogy a falak színe belevegyüljön, szinte felolvadjon nemzeti színeinkbe, úgyhogy az egész világítás piros-fehér-zöld, tehát nemzeti színekben pompázzon. Csak az üvegeket kellene kicserélni és a színeket vetíteni. A vízesés és a Szent Gellér-szobor nincsen elég intenziven világítva. A szent kezében levő keresztet is ki lehetne világítani, egész könnyen neon- fénnyel. A vízesés hydrotechnikai megoldása nagyon sikerült. De a világítási hatás sémini körülmények között sem tökéletes. Jobbat kell csinálni. A Gellérthegy derekán lévő fákat színes izzólámpákkal lehetne ellátni és meg kellene világítani a Pálosok kolostorát és a barlang- kápolna bejáratát is. Van még nagyszerű és kivilágításra érdemes pompás középületünk, mint amilyenek a Bazilika óriás kupolája, a Nemzeti Múzeum csodás homlokzata, a Curia glóriás oszlopzata, a Börze-palota és vele az egész Szabadságtér az irredenta-szobrokkal és az ország- zászlóval (noha ez, utóbbi ki is van világítva), amiknek minden idegen csodájára járna, — főleg az esti érákban. Egész természetes, hogy a világításnak állandó jellegűnek kellene lenni és nem szabad csalódást kelteni azokban az idegenekben, akik nem bizonyos alkalomszerűségeket keresnek csupán, hanem országunk szívét, székesfővárosunkat mint európai gócpontot keresik fel és csodálkoznának azon, ha a világítás tekintetében azt vennék észre, hogy ez nálunk csak parádézásra szolgál és nem ál- landó jellegű. Ezzel összefüggésben szeretném ismételten felhívni az illetékes tényezők figyelmét arra a nagy fontosságra, amit azoknak a tereknek, útvonalaknak az intenzív utcai világítása jelent, amelyek a pályaudvarokba, hajóállomásokba, közlekedési járművek végállomásaihoz, színházakhoz vagy mulatókhoz és hasonlókhoz torkolnak. Az ilyen helyek még balkáni államok városaiban is legjobban vannak világítva. Másirányú tapasztalataimra még lesz alkalmam visz- szatérni. * A közlekedés és a járműszolgáltatás is olyan institúciók, amik leghamarabb ötlenek az idegenek szemébe. Elsősorban a körülményes magyarázat nélküli orientáció; az útbaigazítók türelmes és udvarias felGLADIATOR PENGE VEZET! világosításai, tehát a .személyzet előzékenysége. A rendészeti közegek szolgálatkészsége, még akkor is, lia nem bírják az érintkezési nyelvet. Ezenfelül le kell építeni vagy meg kell változtatni nemcsak az idegenforgalom, de a belföldi és helyi relációk szempontjából, a sokféle szakasz, vonal és átszállójegy- tipust. A k isszák a szos rendszer inkább lokális igényeknek felel meg és ezt nem veszik igénybe sűrűn a külföldiek. De az átszálló-relációkon és különösen a pestkörnyéki kirándulóhelyek, HÉV és Fogaskerekű-vonalak tarifáin mielőbb változtatni kell. Mert a mai komplikált és méregdrága közlekedési-díjak még az idegenek között is feltűnést keltenek és főleg ezek a tapasztalt mizériák az okai annak, hogy úgy a belföldiek, min ta külföldiek tartózkodnak a székesfővárosi környék szemkápráztató természeti gyönyörűségeinek sűrűbb frekventálásától. A közlekedési menetrendek rengeteg kívánni valót hagynak hátra. ÁH ez különösen a mindinkább lanyhuló dunai hajóforgalomra. A HÉV-villamosok, a fogaskerekű és különösen a hajók medikaiig pontossággal (vagy inkább pontatlansággal) berendezett és időhöz kötött közlekedési rendszei’e sok bosszúságot okoz mindenkinek. De még jobban növeli a bosz- szúságot, ha a közönségnek a városi megállóknál és vég állomásoknál — különösen az esti órákban — Legutóbb közöltük a fővárosi iskolánkívüli népművelés átszervezésének és ezzel kapcsolatban a Népművelő Hivatal felállításának tervét. Tekintettel a nagyérdekű kérdésre, szükségesnek tartottuk kérdést intézni az iskolánkívüli népművelési ügy kiváló ismerőjéhez és harcosához, Béldi Béla dr. ország- gyűlési képviselőhöz, a Nép propaganda-főnökéhez, hogy a tervbevett átszervezéssel kapcsolatos véleményét a főváros közönsége is megismerhesse. Béldi Béla, akinek legutóbb megjelent »Nemzetirányítás« című, főleg népművelési kérdésekkel foglalkozó cikksorozata általános feltűnést keltett és legilletékesebb helyen is komoly megvitatás tárgyát képezte, a következőkben válaszolt munkatársunk kérdéseire. Első kérdésünk az volt, hogy miben látja az iskolánkívüli népművelés igazi feladatát? — Az iskolánkívüli népművelésnek, — felelte Béldi Béla — az ismeretterjesztés mellett legfontosabb célja az, bogy a nemzeti közszellem egységét és ezzel a komoly, rendszeres építő- munka alapját biztosítsa. Meggyőződésem, hogy a nemzet jövője, vagyis a most megvalósítandó reformok sorsa is attól függ, hogy mennyire leszünk képesek ezekhez a nemzet lelki támogatását megkapni? Mert a leg jobb szándékú reform, a legszükségesebb kormányzati intézkedés is hajótörést szenvedhet a, nemzet esetleges lelki ellenállásán. Ezt kiküszöbölni, illetőleg a kívánt lelki és gondolkodásbeli egységet biztosítani azonban csak úgy lehet, ha a nemzetet szisztematikusan nevelik erre, irányítják efelé az egység felé. Ezt a célt pedig elsősorban az iskolánkívüli népművelésnek kell szolgálnia, amelynek ilyenformán nem lehet kizárólag oktató, ismeretterjesztő feladatot tulajdonítani. — Mi biztosítja leginkább az iskolánkívüli népművelés nemzetnevelő munkáját — kérdeztük ezután. — Erre nagyon nehéz néhány mondatban válaszolni — felelte Béldi. — Mindenesetre rendkívül fontos szerepet játszik itt az egységes irányítás, továbbá, a megfelelő munkaeszközök, valamint a munka szervezetének helyes megállapítása. Ami az irányítás kérdését illeti, e téren a kultuszminisztérium abszolút jogai nem érinthetők. Az iskolánkívüli népművelési munka legfontosabb irányelvei ugyanis Budapesten éppen olyanok, mint a legeldugodtabb kis faluban. A munka eszközei már a helyi lehetőségek szerint differenciálódnak és e tekintetben a székesfőváros anyagi és kulturális javai természetszerűleg egészen más ősz- közöket biztosítanak a. népművelési munka számára, mint amelyek falun alkalmazhatók. Bármilyenek legyenek is azonban az eszközök (előadások, kiadványok stb.), valamennyinek a közös célt kell — a közös irányelvek alapján — szolgálnia. — Tekintettel arra, hogy itt most szervezeti változásiról van szó, mennyiben látja ezt Képviselő Űr indokoltnak és célszerűnek — kérdeztük ezután. negyedórákig kell várni egy-egy járműre. Miért nem lehet használni az átszálló jegyeket a székesfőváros tulajdonában levő összes közlekedési járműveken'? Miért nem szállhatnak át az utasok a Beszkárt jegyeivel az autóbuszokra? Miért nem járnak körforgalmi és kilátó-kocsik? .. . Ezeken a hiányokon minden külföldi csodálkozik... A közlekedési útvonalak erezetének, az utcáknak rendbentartásáról, az utcák és terek elnevezésének feltüntetéséről, a világító házszámtáblákról, az egyirányú járműközlekedésről és egyebekről, külföldi tapasztalataim alapján fogok szólni, mert ezek is mélyen beékelődnek az idegenforgalom tökéletesítésével összefüggő munkába. * Fel kell vetnem egy, a reklámmal kapcsolatos kérdést. Az ásványvizes üvegek kupakjai is le vannak zárva egy 1 fillér értékű n. n. »Gyógyhely zárjegyű-gyei. Ez a jelentős bevételi forrás a budapesti Gyógyhely-bizottság fontos céljait táplálja. Ilyen magyar ásványvizek üvegjeire lehetne még másféle közérdekű reklámokat izléseseu alkalmazni. De alkalmazhatók volnának a közhasznú és idegenforgalmi célokat szolgáló reklámok a szikvizes üvegeken is, vagy minden palackon, ami idegenek elé kerül. Úgyszintén a csemege-, gyümölcs- és cukoráruk csomagolásával is lehetne megfelelő reklámot űzni, ami igen sok előnyt jelenthet. Mindezek a területek kihasználatlanok, noha gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi hatásuk kézenfekvő. A hatóságoknak az erre irányuló komoly és megbízható üzleti terveket pártfogolni kell. mert ezek révén újabb szemhatár nyílik az eredményessé tehető idegenforgalmi propagandára. — Erre a kérdésre csupán eg'y másik kérdéssel válaszolhatok: az új szervezet organikusan fog-e beleilleszkedni az iskolánkívüli népművelés országos szervezetébe és munkájába? Ha igen, akkor az átszervezést elvileg nem lehet kifogásolni. Gyakorlatilag pedig minden olyan átszervezésnek', helyesebben továbbépítés' nek indokoltsága vitán felül áll, amely az elérendő célhoz közelebb visz bennünket. Ha nem illeszkedik bele ebbe az organikus munkaközösségbe, ha lokális elszigetelődést jelent az országos népművelési munkában, akkor természetesen nem látnám indokoltnak és jogosnak az átszervezést. Ismerve azonban a polgármester úr és Némethy tanácsnok úr hozzáértését, nem kétlem, hogy a fővárosi iskolánkívüli népművelés átszervezése és ezzel kapcsolatban a Népművelő Hivatal felállítása. csak jó hatással lesz arra a nemzetnevelő munkára, amelyet a kultuszkormány országszerte nagy szeretettel és lelkesedéssel végez. A NEMZETI EGYSÉG FŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HÍMÉI A BSzKRt költségvetését a NÉP szerdán tárgyalja Szerdán este a NÉP fővárosi szervezete, illetőleg a pénzügyi és közlekedési bizottság letárgyalja a BSzKRt költségvetését, amelyen megvitatásra kerül nemcsak maga a költségvetés, hanem a közlekedés terén szükségessé vált reformok kérdése is. * — Társasvacsora a NÉP fővárosi szervezetében. Szerdán este a NÉP fővárosi szervezete pénzügyi és közlekedési bizottságának tanácskozásai után a párt klubhelyiségében társasvacsora lesz, amelyen nemcsak a párt képviselő- és> bizottsági tagjai, de a klub tagijai is rósztvesznek. * A IX. kerületi munkaközpont társasvacsorája. A IX. kerületi munkaközpont elmúlt szombaton társasvacsorát rendezett, amelyen a NÉP. fővárosi szervezetének központja részéről dr. Kauser István igazgató mondott nagyhatású beszédet. * Zászlószen teles i ünnep. A Házfelügyelők Nemzeti és Gazdasági Egyesülete vasárnap délelőtt zászló- szontelési ünnepélyt rendezett. A zászlószentelési aktus reggel 8 órakor volt a Bazilikában, ahonnan az ünnepélyen résztvevő tömeg a Hősök emlékművéhez zarándokolt és ott vitéz Szalay László mondott ünnepi beszédjét. Utána Susztrovics Károly főtitkár beszélt nagy hatással a gazdasági szervezkedés fontosságáról és szükségességéről. A fővárosi szervezet központját dr. Hegedűs Bertalan főv. biz. tag képviselte. Zászlóanya vitéz Barczy-Bafczen Gáborné volt. A lélekemelőén szép ünnepélyen a zenét a 38-as honvéd-cserkészcsapat szolgáltatta. Idegenforgalmi észrevételek Irta: wiiéz Peslliu-Müller Józsefi Béldi Béla dr. a fővárosi iskolán- kiviili népművelés átszervezéséről
