Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-18 / 38. szám
Budapest, 1935 szeptember 18. Független Budapest 3 Válasz egy goromba támadásra Ripka Ferenc úr címére [KARDOS JENŐ központi fűtés, vízvezeték I B U O A 1 PEST, VI., Ó UCCA 31 csatornázási — TELEFON vállalata 17-9-05 Két héttel ezelőtt ezen a helyen Zólyomi Dezsőnek. egy cikke jelent meg, amely Ripka Ferenc volt főpolgármester úrnak egy interjú során tett azzal a nyilatkozatával1 foglalkozott, hogy »nem szűnik meg továbbra is az autonómiáért és a törvény-hatósági tanács visszaállításáért küzdeni «. A cikkre, amely a polgárság széles rétegeiben élénk érdeklődést, városházi körökben pedig általános- megelégedést keltett, Ripka Ferenc vol-t- főpolgármester álmost mérges ési szokatlanul goromba nyilatkozattal felelt és ebben minden méltatlankodását, haragjának minden dühét és elkeseredését nem a-cikk írójára, hanem a Független Budapest-re szórja, mint amely lap a cikk közlésével tanúbizonyságot tett arról, hogy a cikk tárgyi megállapításaival egyetért. Mielőtt Ripka volt főpolgármester úr nyilatkozatára érdemlegesein válaszolnánk, meg kell állapítanunk, hogy nekünk vele semmiféle személyes ügyünk nincsen. Mi az ő egyéni tisztességét és jóhiszeműségét soha kétségbe nem vontuk és cikkünk csupán azt állította róla, hogy ő, mint az autonómia egyik első sírásója, nem alkalmas, de nem, is elhivatott arra, hogy az autonómia liliomos lovagjának vértezetében álljon ki a porondra. Ezt a megállapításunkat fenntartjuk annak dacára,, hogy a volt főpolgármester úr két olyan gyanúsítást enged meg magának, amelyeket >a legnagyobb határoszottság- gal és tiltakozással utasítunk vissza. Az egyik inszinuációja az, amikor megállapítja, hogy »... .ilyen elfogult és rosszindulatú megrovásban részesíti az a várospolitikai lap, amely a múltban nemcsak tárgyilagos hangon, hanem a legnagyobb elismeréssel méltatta mindig várospolitikai működésemet. Igaz, hogy nem vagyok többé a hatalom részese■« ... »es úgy látszik, e szerepcsere folytán érvé- syesül velem szemben, az »új stílus« nem annyira a »függetlenség«, mint inkább a szolgálatkészség igazolására«. Erre a meggyanúsátásra válaszunk röviden a következő: A Független Budapest 30 esztendős fennállása óta címének megfelelően a függetlenségi eszme szolgálatában állott és mindenkitől független volt. Független ma is. És politikai arculatát sem változtatta meg. Ma is ugyanazt a politikát szolgálja, amelyet eddig szolgált és azon az oldalon küzd a főváros érdekeiért, amelyiken — hogy egyebet ne mondjunk — olyan prominens egyéniségek állanak, mint Bárczy István és Harrer Ferenc, A második inszinuáció abban a méla akkordban gármesteri jogkör kiterjesztésével — Ripka kitartó munkásiságának eredménye — ugyancsak az autonómiát csonkította meg. A törvényhatósági tanácsról mondott kritikánkat a volt főpolgármester úr azzal akarja gyöngíteni, hogy felsorolja a megszűnt testület tagjainak nevét. Sohasem tagadtuk, hogy ebben a testületben sok értékes és kiváló ember foglalt helyet és teljesen meddő munkát végez Ripka Ferenc úr, amikor ezeket a kitűnő közéleti férfiakat velünk szemben védelmébe veszi. Erre ezek az urak nem szorultak rá. Az elmúlt hónapokban igen élénken; foglalkoztatta a közvéleményt Schmidt Miksa két és félmillió pengős végrendelete, melyben Budapest székesfőváros is mint örökös szerepel. A főváros öröksége — mint emlékezetes — a kiscelli kastélyból és a hozzátartozó telkekből áll. Becs varosa és a Pálos-rend, a másik két örökös, már átvette a ráeső részt, Budapest azonban mindezideig nem adott érdemleges választ arra vonatkozólag, hogy elfogadja-e az örökséget, vagy nem. Mikor az ügy nyilvánosságra került, különösen pedig mikor a másik két örökös hivatalosan közölte, hogy elfogadja a hagyaték őt megillető részét, több oldalról élesen támadták a fővárost, hogy miért idegenkedik az átvételtől. Találgatások is indultak meg, melyek szerint a hagyaték annyira meg van terhelve, hogy túlhaladja az értékét. Mások szerint a főváros azért nem akarja átvenni, mert a végrendelet olyan feltételeket tartalmaz, melyeknek csak óriási anyagi áldozatok árán tudna a főváros eleget tenni. A szállongó hírek során felmerült az a kombináció is, hogy a végrendeletet megtámadták és most Ez azonban mit sem változtat azon a felfogáson, amelyet cikkünk a törvényhatósági tanácsot illetően leszögezett. Az a véleményünk, hogy Ripka Ferenc úr helyesebben cselekedett volna, ha elismeri a mi cikkünk tárgyi igazságait és azokkal szemben igyekezett volna védekezni. A gorombaságaival és burkolt gyanúsításával azonban nem cáfolt meg bennünket. Nyugodt lélekkel nézünk mindenki döntése elé: igazat írtunk-e vagy nem, és hivatott-e Ripka Ferenc volt j főpolgármester arra, hogy vezérként szálljon síkra ! az autonómiát védők élén. már ha akarná, sem tudná a főváros birtokába venni az örökséget. Hogy megtudjuk a valóságot ebben a zavarosnak látszó ügyben, kompetens tényezőhöz fordultunk információért. Illetékes helyen közölték velünk, hogy esek a pro és kontra híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. Hivatalos fórumok ugyanis még mem döntöttek a hagyaték ügyében. A leltái'ozás már megtörtént és az eddigi vizsgálatból kiderült, hogy a kastélyt és a telkeket semmiféle adósság nem terheli, mindössze százezer pengő adóhátraléka van. Az ügyet októberben fogják letárgyalni és valószínűleg közgyűlés elé terjesztik. Munkatársunk bizalmas helyről szerzett értesülése szerint Lamotte alpolgármester vette kezébe az ügyet kivizsgálás végett és úgy- döntött, hogy a főváros elfogadhatja a hagyatékot. Ezzel valószínűleg lezárulnak az ügy aktái és a főváros birtokába jut újabb műkincseknek, melyek feltétlenül emelni fogják a milliós város kulturális értékét. 1000 szobakonyhás kislakást épít a főváros 3 millió pengő OTI-kölesönből építik lel a szükséglakásokat Mégis elfogadja a főváros a Schmidt-féle hagyatékot Közgyűlés elé viszi a főváros a hagyaték ügyét jut kifejezésre, amellyel az ex-főpolgármester úr nyilatkozatát lezárja és amely úgy szól, hogy »ilyen támadásokra el kell készülve lenni annak, aki nem a városból, hanem a városért akar élni és harcolni«. Mit feleljünk az ilyen goromba gyanúsításra? Szendy Károly polgármester nagy szociális érzékre valló terv megvalósításán fáradozik. Arról van szó, hogy a főváros vezetősége felvetette újabb szükséglakások építésének gondolatát, amire az késztette, hogy Budapesten szociális értelemben még mindig lakásnyomorúságról kell beszélni; mert olcsó kislakásokban még mindig nagy a hiány. Bár az építkezések, ha változatos tempóban is, de mégis folynak és ezzel a lakástermelés állandóan előrehalad, a hivatalos statisztikából látható, hogy az üres lakások száma mégis csökkent, tehát jogosulatlan a háztulajdonosok félelme, hogy az. új építkezések révén keletkező lakásprodukeió a feladati fin lakások számát fogja növelni. Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet javulására mutat az üres lakások számának csökkenése. A munkanélküliek tábora azonban még mindig igen nagy és jórészíik folyton a. kilakoltatás küszöbén áll. A hatóságoknak: nagy gondot okoz ezeknek az insé- gescsaládoknak az elhelyezése. Ezért fordul elő, hogy igen sokszor kerülnek a szabad ég alá egyes szegény családok. Az OTI tervbevette ugyan 1000 kislakás építését, ezek azonban nem fogják azt a célt szolgálni, amit a főváros kíván elérni a maga új építési terveivel. A főváros tulajdonképpen szükséglakásokat akar létesíteni ég! pedig olyan számban, hogy a hajléktalanság problémája ezzel jóidőre el legyen intézve. Szendy Károly polgármester 1000 szükséglakás építésére gondol és hogy szándéka komoly, azt igazolja az a tény, hogy már tárgyalásokat kezdtek a szükséges anyagi fedezet biztosítására, azonkívül a városháza illetékes ügyosztályai is hozzákezditek a tervek kivitelének megb eszél és éhez.. A hely kijelölése szintén igen fontos pontja voll a tárgyalásoknak és arról is tanácskoztak, vájj or decentralizálva, va,gy központosítva volna-e helyesebb az építkezés. Abban megállapodtak, hogy z Zuglóban, vagy Angyalföldön volna a legkívánato sabb az új szükséglakások építése. Hárommillió pengő körül jelölték meg a szükséges fedezetet. Ezt az összeget az 0T1 bocsátja a főváros rendelke zésére, újabb kölcsön formájában. A nagyszabású terv egyelőre még kezdeti stádiumban van, de a fő város vezetősége még az ősz folyamán szeretné tetc alá hozni ezt a nagyjelentőségű ügyet. Az illetékes ügyosztályok utasítást kaptak, hogy rövid időn helü dolgozzák ki javaslataikat, hogy azokat azután f bizottságok és a közgyűlés elé terjeszthessék. ■ Juhász István Pál építőmester, építési vállalkozó Budapest, L, Gregus ucca 7 Telefon : 536 33 H ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95 IC e r f Í m UI vát vörös és sárga színben gyegstégBát, vörös gránitot elsőrendű minőségben, jutányos árban szállít Frank János Budaörs, József főherceg út 40 A Független Budapest már akkor is élt és küzdött a fővárosért — és ezt Ripka Ferenc lír nagyon jól tudja, mert vele és érte is verekedtünk valamikor —, amikor a székes- fővárosnak még nem voltak propagandára és nyilvános hirdetésre szoruló üzemei, intézetei és intézményei. A Független Budapest lapvállalat és mint ilyen, természetszerűen üzleti vállalkozás is. És ha — minden más lapvállalathOiZ hasonlóan — a főváros' intézményeinek, üzemeinek és intézeteinek propagálásáért és hasábjainak e propaganda céljára való átengedéséért díjazást kap és fogad el, ezt minden jóhiszemű ember egészen természetesnek tartja. Ha azonban) Ripka Ferenc úr azt a gyanút akarná felkelteni, hogy akár tőle, akár mástól, -akár közvetve, akár közvetlenül, ezen felül bárminő illegális támogatásban részesült volna a lap — amely minden ibözülettel ési párttal -szemben is megőrizte függetlenségét —, úgy ezt a burkolt gyanúsítást a leg- erélyesiebben és leghatározottabban visszautasítjuk. Most rátérhetünk Ripka egészen szokatlan támadásának érdemi részére. Ami az 1930. évi fővárosi törvényt illeti: tessék elővenni a »Független Budapest« 1930., 1931., 1932. évi és a következő évek köteteit, amelyekben a legélesebben küzdöttünk az új törvény ellen, annak létrejötte előtt és után. A -Független Budapest« programjává tette a törvény revízióját, és éveken keresztül harcolt érte a légii evesebben. Állandó refrénje volt a »Független Buda- pest-nek az 1930-as törvénnyel szemben a »délendaml esse« és ha ezt a törvényt még mindig védelmezi a volt főpolgármester úr, ne csodálkozzék rajta, ha mi — a törvénnyel együtt — őt is támadjuk. Az okot az okozattól nem lehet elválasztani: aki az 1930-ik évi fővárosi törvényért akárcsak részben is felelős, — .a főpolgármester felelőssége pedig egy pillanatig se lehet kérdéses — azi ne -álljon ki Bayard-lovagkémt a napra, mint az »önkormányzat védője«. Rosszul áll ez a csillogó vértezet Ripka Ferencen, aki a főpolHÖLGYEK JELSZAVA: legjobban vásárolhatunk KLEIN ANTAL DIVATNA GYÁR U HÁZÁBAN Király ucca 49 (a Teróz-templomnái) A múlt héten Schuler Dezső és Wossala Sándor I tanácsnokok a sz,akireferensek bevonásával megtér- | gyűlték az új építési terveket. Ennek során különböző alternatív lehetős égek kerültek felszínre. Mindenekelőtt az építkezések kivitele került szóba és arról tárgyaltak, vájjon bér háztömbök, vagy kisebb blokkok alakjában, esetleg, a vároosszéli telep mintájára, önálló házak létesítésével törlénjék-e az építkezés. Valamennyi megoldásnak sok előnye van és megvalósításának -sincs akadálya. Nines kizárva az sem, hogy az 1000 szükséglakást megosztják a, különféle építési módozatok között és hérházakhan, négyemeletes épülettömbökben, de önálló egyszobás házak formájában is építenek meg egy-egy részt. Baráth György hat. eng. villanyfelszerelósi vállalata. A kereskedelmi minisztérium szerződéses szállítója! Budapest, II., Olasz fasor 4. szám — Telofou : 60-9-67 ÜÁSMKI EMIL okl. órás BUDAPEST, IV., VÁCI-U. 49. Mindennemű órák szakszerű javítása sokévi külföldi gyakorlattal. Óraraktár. Fővárosi tisztv.-nek 10°/0 kedvezmény.
