Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-23 / 4. szám
HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 január 23 4. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel FELELŐS SZERKESZTŐ együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fill 4r. Kapható minden B. VIRAGH GÉZA IBUSz pavlilonban Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY ÜCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A Glücksthal-eset Mindenkivel, aki az élen áll, megtörténhetik az, ami Glückst hal Samu dr.-ral történt az elmúlt héten: védekeznie kell vádak ellen, amelyekkel méltatlan módon illették. Pedig a feljelentő, Krivoss Árpád dr. — mint maga is lojálisán kijelentette — tisztelője Glücksthal Samu személyének és hosszú közéleti szereplésének. Mi lett volna, ha nem ismerné el Gliick- sthal érdemeit! Milyen vádakat terjesztett volna elő ebben az esetben? Különös látvány volt Glücksthal a vádlott szerepében. Több. mint három évtizedes törvényhatósági tevékenység után — amely idő alatt elérte a főváros polgárságának beesülését s szeretétét és megszerezte mindazokat a kellő dekórumokat is, amelyekkel a törvényhatóság és a felsőbbségek díszíthetik fel a közélet emberét — oda kellett állnia és el kellett mondania azt, amit amúgyis tud mindenki, hogy nem érzi magát bűnösnek, hogy tisztességes ember, hogy nem él vissza azzal a bizalommal, amellyel polgártársai és a székesfőváros önkormányzata viseltetik irányában. A Jury felmentette Glücksthalt a vád alól. De vájjon elégtételnek nevezhetjük-e ezt? Vájjon megbékíthet-e egy feddhetetlen jellemű férfiút az, ha ^bizonyítékok hiányában« kimondják róla, hogy nem lehet elítélni, mert a vádló nem tudta igazolni vád- jait? * Sokkal nagyobb és mélyebb ez a kérdés, mint első pillanatra látszik. Elvonatkoztatva a vádló és vádlott személyétől, örök probléma a közélet férfiénak az a felelőssége, amellyel a nyilvánosságnak tartozik. Hiába puritán, becsületes és makulátlan az, aki a nyilvánosság reflektorainak kereszttüzébe kerül,nem elég: tűrnie kell a gyanúsítást,amely néha— mint most Glüeksthal esetében is — nyíltan száll feléje, de többnyire láthatatlanul, alattomosan fertőzi meg a levegőt és igyekszik inficiáini azt, aki tisztának és érintetlennek tudja magát. Lamotte Károlyt a főváros közgyűlése egyhangú lelkesedéssel alpolgármesterré választja, de akad valaki, akinek ellen- véleménye van és megfellebbezi az egyhangú bizalmat, kijelentve, hogy Ugocsa non coronet . Xem tetszik neki az új alpolgármester orra, mintahogy Szeyidy polgármesteré sem tetszett néhány hét előtt. A közélet tisztessége az állam és a munieipális közületek legfontosabb tényezője, amely ha elvész, Béma megdől és rabigába görnyed . Tiszta erkölcs nélkül nincs közélet, de viszont éppen itt fenyeget az a kérdés, amelyet ezek a legutóbbi események vetnek fel: miképpen lehet megvédeni ezt az erkölcsöt azoktól, akik minden áron megvédik azt? Azoktól, akik visszaélnek a lehetőségekkel, melyek mindenkinek rendelkezésére állnak, hogy ellenőrizhessék a közélet tisztaságát? Meg kell találni a módját annak, hogy a közélet tisztasága címén ne szennyezhessék be egyes hátor-- kezdeményezők a közélet férfiénak szeplőtlenségét. Xem közömbös, hogy az egyes, kimagasló ember tiszta maradhasson. A Miltiades-ek megrázó sorsa nem a huszadik századba való, a demokrácia és jogegyenlőség századába. A demokrácia jogegyenlőséget jelent: vájjon csak a közélet emberének nincs joga ehhez az egyenlőséghez? . Állnia kell a kritikát az ezerfejü Cézár véleményének bármilyen irányú megnyilvánulását azoknak, akiket a sors arra jelölt ki, hogy vezetők legyenek. Gyakran halljuk is, hogy >a tisztességes bírálat elől nem zárkózunk el-, hogy az csak termékeny és hasznos, mert tisztázza az eszméket, irányítólag és serkentően hat a közélet vezető emberére. De hol végződik a termékeny kritika és hol kezdődik a teméketlen, az ártalmast Hol végződik a közéleti morál jogos védelme és hol kezdődik az em hervad ászát, a kútmérgezés és bacillus-kul túrák kitenyésztése? Évezredek múltak el, amióta a klasz- szikus költő megállapította: >aliguid semper herét és még mindig ugyanott tartunk, még mindig állni kell a kritikátlan kritikát, amely esetleg nem is mindig rosszakaratú, — mint például a Glüeksthal— Krivoss esetben sem az — és mégis fertőz, minden egyes esetben, mert a «beavatottak« széles mosollyal adják tovább a suttogást: nem zörög a kárászt ... ★ Kérdést vetettünk fel, amelyre nincs válasz. Problémák, amelyet elénk dobtak a legutóbbi események, anélkül, hogy megoldottság volna De elgondolkozni lehet rajta, sőt kell is, el kell tűnődni azon, hogy a közlet tisztasága mellett hogyan lehetne megőrizni a közélet emberének tisztaságát is a köz érdekében. Elkészültek a szanálást tervek Sorozatos tanácskozások a szanálási tervek előkészítéséről Sipöcz főpolgármester, Szendy polgármester és az ügyosztályok vezetői között — Kialakult a szanálási tervek megvalósításának a menetrendje — Deficitmentes a főváros 1934. évi zárszámadása ? 71 pártvezérekből álló 7 7-es bizottság február elején kezdi a szanálási tervek megvitatását Bár az új törvény szerint Sipöcz Jenő főpol- ! gármesternek jogában állana a maga hatáskörén belül dönteni valamennyi szanálási intézke- ; dés életbeléptetéséről, a városházán úgy tudják, hogy Sipöcz Jenő főpolgármester ezzel a jogával élni nem akar. Sipöcz Jenő főpolgármester ugyanis — mint ezt legutóbb a Független Buda- : pest munkatársának is kijelentette a szanálást az autonómiával karöltve akarja végrehajtani. Ebből a kijelentésből arra lehet következtetni, | hogy valamennyi olyan előterjesztését, amely a szanálásra vonatkozik, előzetes hozzászólás és véleménynyilvánítás céljából bemutatja az illetékes autonóm fórumoknak. Hozzá fog szólni ebhez a kérdéshez a pártvezé- ' rekből álló 17-es bizottság is, amelynek első ülését Sipöcz Jenő főpolgármester február elején hívja össze. A főpolgármesteri hivatalban i egyébként közölték a Független Budapest mun- i katársával, hogy Sipöcz Jenő főpolgármester, mihelyt a közgyűlés Lamotte Károlyt beiktatja az alpolgármesteri méltóságba, sorra bemutatja összes szanálási terveit, amelyek konkrét előterjesztések alakjában a | szakbizottságokat is foglalkoztatni fogják. A szanálási tervek ezek szerint átmennek a városházi autonómia összes retortáin i ! és mindegyikkel külön-külön foglalkozni fog a '■ ! pártvezérekből álló 17-es bizottság is. Jä szanálási menetrend A főváros közgyűlését mindaddig nem hív- j ják össze a szanálási tervek letárgyalására, amíg a törvényhatósági bizottság közgyűlése be j nem iktatja méltóságába Lamotte Károly alpol- ! gármestert. Az államfői megerősítés előrelátha- | tóan január hó utolsó napjaiban érkezik meg a 1 városházára, ami azt jelenti, hogy I Lamotte Károly beiktatása előreláthatóan február 6-án, szerdán le^z. A közbeeső időt úgy Sipöcz Jenő főpolgármester, j mint Szendy Károly polgármester is a szaná- j lási tervek kidolgozására fordítják. Mint a ; Független Budapest munkatársát illetékes helyen informálták, a szanálási tervek nagy általánosságban már elkészültek és most már csupán a részletkérdések tisztázása ; van hátra. A szanálási művelet megindításának az előkészítésében Szendy Károly polgármester; nek van a legnagyobb szerepe, aki a legutóbbi ; napokban sorra tárgyalt ezekről a szanálási kérdésekről a különböző ügyosztályok vezetőivel. Szendy Károly polgármesternek elsősorban Lamotte Károly dr. alpolgármester, továbbá Morray Endre tanácsnok, az üzemi ügyosztály vezetője, a legközvetlenebb munkatársai, akikkel Szendy polgármester az elmúlt betekben többizben is tárgyalt. Szendy Károly polgármester az egyes ügyosztályok vezetőivel Sipöcz Jenő intencióinak megfelelően készítteti el a szanálással kapcsolatos előterjesztéseket. A szanálási menetrend alakulása sok tekintetben függ attól, hogy milyen álláspontra helyezkedik Keresztes-h ischer Ferenc belügyminiszter a főváros 1935. évi költségvetésének a jóváhagyása tekintetében. Zsitvay Tibor, az Egységespárt fővárosi szervezetének az elnöke, néhány héttel ezelőtt azt a nyilatkozatot tette. hogy a belügyminiszter nem fog hozzájárulni az új fővárosi költségvetésnek ahhoz az alakjához, amelyet a közgyűlés Wolff Károly indítványainak az elfogadásával szabott meg. Wolff Károly indítványainak az elfogadásával ugyanis a közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy a költségvetésből ki kell emelni az összes beruházási természetű tételeket és ezek fedezésére kölcsönt kell felvenni. Ezen az alapon sikerült deficitmentessé tenni az új költségvetést. Ezek után azonban felniéiül a kérdés, hogy Kereszt es-Fischer Ferenc belügyminiszter hozzájárul-e ebhez a megoldási módhoz, ellenkező esetben a költségvetés teljes átdolgozására lesz szükség. A belügyminiszter döntését már csak azért is nagy érdeklődés előzi meg a városházán, mert a jóváhagyásról intézkedő miniszteri leírat az egész szanálási műveletnek is irányt szabhat. A szanálási probléma teljesen leegyszerűsödik, ha a költségvetésből kiemelt beruházási tételek fedezésére kölcsönt vesz fel a főváros. Lényegében akkor sem lesz nagyobb változás. i:a a belügyminiszter e beruházási tételek változatlan meghagyását fogja követelni és a jelentkező deficit fedezésére kölcsön felvételét engedélyezi. A két fajta megoldási mód tulajdonképpen teljesen azonos egymással. A városházán egyébként úgy tudják, hogy a belügyminiszter csak egy-két ilyen beruház si tételnek a kiemelését ne- ! ézvUuyezi, általában azonban Wolff Károly ndArányainak az elfogad'sót nem ellenzi. Sok tekintőinén befolyást gyakorolhat szanálási műveli l megindítása a főváros 193í. évi záró- számadásainak a mérlege, ami — hír szerint — nagyjából már elkészült. A városházán elterjedt hírek szerint a főváros 1934. évi háztartásának a mérlege nem tüntet fel deficitet, ami általános mealepetést fog kelteni várospolitikai körökben. Ha ez a bír igaz. akkor tulajdonképpen nincs is mit szanálni a főváros autonómiájának az életében. Rendkívüli közgyűlés A zárószámadásokkal kapcsolatosan egyébként rendkívüli közgyűlést hív össze az ellenzék. Bródy Ernő kijelentette a Független Budapest munkatársának, hogy a Nemzeti Szabadelvű Párt rendkívüli közgyűlés összehívását
