Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-23 / 4. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935 január 23. Intézeti és házi ruha mosására csak a „K IR Á LY‘S IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 VII , Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek. tervezi. Ezt a tervet az összes ellenzéki pártok támogatják. Február elején összehívjak a 17-es íPíz&ítsáQOt — Ami a különböző szanálási terveket illeti, ezek közül elsőnek a közlekedési reformok bevezetését tűzik napirendre. A főváros közlekedési ügyosztályában, — amint erről a Független Budapest legutóbbi számában maga Szendy polgármester is nyilatkozott — már kidolgozták a reform terveket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a szanálással. Az új fővárosi törvény a főpolgármester jogkörébe utalta a tarifák megállapítását, mivel pedig a közlekedési reformok bevezetése tarifarevízióval jár, a végleges döntésnek a joga Sipőez Jenő főpolgármester kezében van. Sipőez főpolgármester azonban, mielőtt döntene, feltétlenül meghallgatja a pártvezérekből álló 17-es bizottságnak a véleményét. A második szanálási kérdés, ami a 17-es bizottság elé kerül, az üzemi tarifák revíziója lesz. Mint a Füg gellen Budapest munkatársa a városházán értesült, a Gázmüvek tarifái változatlanok maradnak, csupán az Elektromosműveknél lehet szó nagyobbafányú tarifarevízióról. Ennek a tarifarevíziónak az lesz a lényege, hogy a jövőben nem fogják büntetni azokat, akik évi 2400 hektovattóra áramnál többet fogyasztanak, viszont bevezetik a prémiumos rendszert, ami alatt azt kell érteni, hogy a megelőző évi j fogyasztással szemben jelentkező többlet után j 35 filléres egységár helyett csak húsz fillért kell fizetni. E tarifarevíziónak a kidolgozásáról a legközelebbi napokban történik döntés. Feltétlenül napirendre kerül már a legközelebbi hetekben a 15—20 millió pengős beruházási kölcsönnek a felvétele. Ezzel kapcsolatosan meg kell állapítani azokat a beruházási természetű terveket, amelyeknek a megvalósítását a főváros vezetősége sürgősen szükségesnek tartja. Itt tulajdonképpen nemcsak a beruházási tervek kiválogatásáról van szó, hanem bizonyos sorrendnek a megállapításáról is. Szerepelni fog a beruházási programúiban a Tabán újjáépítése, a belső Erzsébetváros rendezése, a Rókus-kórház modernizálása, a híd-problémák megoldása és az autóbuszüzem kocsiparkjának fel- frissítése és kiegészítése. A beruházási tervek megvalósításának a sorrendjét Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy í polgármester együttesen állapítják meg, de beleszólást engednek a pártvezérekből álló 17-es bizottságnak. Annyi bizonyos, hogy általános- i ságban elkészültek az összes szanálási tervek és most már csak a részleteket kell kidolgozni. Mire Lamotte alpolgármestert beiktatják és ez- , zel hivatalosan is megalakul a főváros áj veze- | tősége, — a 17-es bizottság megkezdheti a sza- ! válási tervek megvitatását. Dr. Rátkai Károly. FŐVÁROSI BELSŐ KÖLCSÖNT!; Irtás Vékás* P, ^rt&saer dr., v. miniszteri biztos, m. kér. koríireámfffötBn^csos A Székesfőváros költségvetésének egyensúlyba- helyezésével kapcsolatban megindult bizonyos tervezgető« abban az irányban, hogyha már a szanálás okából törölni kellett egyes kiadási tételeket, amelyek jórészt egy gazdasági év keretén belül terhelték a főváros háztartását, nem kínálkozik-e mód és lehetőség- abban a tekintetben, hogy a halaszthatatlan beruházások hosszúlejáratú kölcsönnel alimen- lá Itassanak? A fővárosi beruházásokkal kapcsolatos kölcsön- művelet nem tekinthető egyszerű fogyasztási kölcsönnek, mert a hasznos beruházásokkal munkaalkalmakat akarnak nyújtani, amely munkaalkalmakon keresztül kereseti lehetőségek nyílnak meg s a kereseti- alkalmak kibővülése fogyasztásemelkedést szül, szociális nyugalmat teremt és adózási lehetőséget biztosít. A kölcsön,szerzéssel kapcsolatos elgondolás a külföldi pénzpiacot vette számítási alapul, vagy belső bankkölcsönre gondolt. Nem vitatjuk a külföldi kölcsönszerzássel kapcsolatos nehézségeket, mert Budapest székesfővárosnak külföldi jóhírneve még a nagy általánosságban fennforgó nehézségeket is le tudná küzdeni, különösen, ha olyan gazdaságos és hasznos beruházásra igényelné a kölcsönt, amelynek lukrativ volta kézenfekvő. A belső bankkölcsön érdemi vonatkozásait sem taglaljuk, mert fővárosunk belső bankkölcsönt kontrahálhat, csak ezzel kapcsolatban az a jogos kérdés merülhet fel, hogy ha rendszeres beruházási munkatervet akar megvalósítani, vájjon ezt rövidlejáratú kölcsön formájában végezheti-e? Sikeres belső kölcsönök j külföldön A gazdasági élet menetével foglalkozó ember i előtt ismeretesek azok a tevékenykedések, amelyeket egyes országok fejlettek ki belső kölcsönműveletek kitervezésére és végrehajtására vonatkozólag. Ismeretes az olasz kormány 1934 januárjában lebonyolított belső kölcsöne, amikor is az olasz kormány i milliárdot vett igénybe beruházási célokra. Az olasz példát Ausztria is követte s tudvalevőleg az osztrák emisszió fényes eredménnyel járt, mert 88.0(11) kölcsön jegyző túljegyezte a 200 millióra kontemplált belső kölcsönt llkovits J. központi fűtés- és vízvezetéki vállalata V., József tér 11 llllllllllipillllllllll Telefon : 81-1-54 IIIIIIIIIIIIIIIIIIUHI s míg egyrészt a jegyzéseket korlátozni kellett, más- ! részt a feles jegyzéseket részarányosán szél kellett ! osztani. Bulgária kölcsönének csak az imént volt. óriási j sikere. A 150 millió lávára tervezett belső kölcsönt I 470 millióval jegyezték le, úgyhogy a tervezett 150 j milliót 250 millióra, kellett emelni. Románia belső kölesönének első részlete alig pár j héttel ezelőtt zárult le s a második emisszió február I havában fog megtörténni. A romániai kölcsönnel J kapcsolatban tartozunk annak megállapításával, j hogy első részlet nem érte el a várt összeget s ebből következtethetünk arra is, hogy a romániai pénzgazdálkodás hiányosságai miatt a második transz sem hozza meg a kívánt összeget. Magyarázatát adhatjuk a siker elmaradásának abban is, hogy Bukarest mostohán bánt és bánik a tartományokkal, már pedig a Regát-tartományok (Erdély, Bukovina, Besszarábia) nélkül — erőtlen. A magyar állami pénzügyek erősítése céljából a magyar gazdasági körök ismételten foglalkoztak a belső kölcsön megszervezésének és kibocsátásának gondolatával, amely hosszúlejáratú, kamatozó, nye- reménykölcsönkötvény formájában nyerne elintézést. BCölfségvefés és a háztartás zavartalansága A helyes és célirányos költségvetésnek arra kell törekednie, hogy a közpolgárok életének zavartalanságát, harmóniáját, az emberek és vállalatok foglalkoztatását és tőkcgyüjtési lehetőségét biztosítsa s ebből a célból Főtörekvése csak az lehet, hogy ősz- szes polgárainak munkaalkalmat és kenyérkereseti lehetőséget biztosítson. Ez a zavartalan, egészséges ütemű közháztartás s az ilyen egészséges közháztartásról való gondoskodás velejárója az életképes költségvetés. Aha] nincs munka, nincs élet és kenyérkereseti lehetőség, ahol a költségvetés csak a közület legszűkebb kiadásait fedezi, verejtékesen kiizzadt bevételekből, ott a társadalmi élet zavartalanságát vagy a szuronyok, vagy a letargikus ernyedtség biztosítják. »Egészséges és munkaképes közgazdasági életet kell teremteni (Bethlen István szavai), mert csak az a költségvetés ideális, amely a nemzeti társadalom javára készül.« Lerongyolt társadalommal, kiszikkadt országgal, halkuló életütemű fővárossal hiába törekszünk költségvetési egyensúlyra, mert ez csak a lassú elmúlást jelenti. Csak a lendülő élet hozhat ú j bevételi forrásokat fővárosnak és államnak egyaránt s csak ezek az új bevételi források lehetnek hasznos tételei a költségvetésnek és táplálói, erőtnynjtó tényezői a székesfőváros polgárságának: Bármennyire is hasonló fogalmaknak látszanak »költségvetés« és »közháztartás«, lényegükben különbözők. Nem minden költségvetés jelent életképes köz- háztartási, viszont minden életképes közházlartás csak helyes, okos, céltudatos, in unka alkalmai nyújtó költségvetés keretében képzelhető el. Ha a költség- vetés céltudatos, közpolgári érdeket védő összeállításán keresztül nincs mód ai’ra, hogy a közháztartás gépezetét le egészen a magánvállakozásig s a munkát kereső és kenyeret igénylő családig és emberegyedig mozgásba hozzuk, akkor keresnünk kell a lehetőséget s a lehetőség kútforrásait, ahonnan mindezt előteremthetjük. Budapest székesfőváros abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem kell a szomszédba mennie bizonyságtételért; hogy a helyesen, célirányosan, okszerűen beruházott tőke anyagi és etikai javakban egyaránt meghozza áldásos gyümölcseit s felesen nyújtja a tőke biztonságérzetét. A fővárosi belső kölcsön speciális szempontjai A belső kölcsönnel szemben laikusok részéről felhozott az az érv, hogy pénz- és tőkehiány van, Budapest székesfőváros belső kölcsöneivel szemben nem helytálló, mert tudományos teória szempontjából a termeléshez közvetlenül szükséges töke tulajdonképen nem a pénz, hanem az élelmiszer, nyersanyag, gépek, szerszámok, munkaerő. A pénz csupán lebonyolító eszköz, amely értékrögzítőként ismételten használtaink s használhatóságának értéke főképen forgási sebességétől függ, ezt pedig a gazdasági élet vérkeringésének elevensége adja. Fővárosi belső kölcsönnel szemben helytálló kifogás nem emelhető. Budapest székesfővárossal szemben még bizalmi atmoszféra megteremtésének szüksége sem forog fenn, mert Budapest gazdálkodása és vagyonállaga minden igényelhető kölcsön bonitását biztosítja. Akkor, amikor Magyarország pénzforgalma a többi európai államok pénzforgalmával szemben a leginferiorisabb, amikor egy emberre 36 pengő esik, szemben Ausztria lníromszorannyi, Svájc ötszörannyi fejadagjával szemben, joggal merül fel a kérdés, szabad-e Budapest székesfőváros szociális jólétét és szociális nyugalmát próbára tenni! Adóalanyokat és egzisztenciális alanyokat kell teremtenünk, ezt pedig munkaalkalom nyújtásával érhetjük el. Ha 20—30 millió pengőre értékeljük azokat a hasznos beruházásokat, amelyekre úgy vár Budapest székesfőváros normális élete és fejlődése, mint a tikkadt vándor az enybetadó hűs forrásra, akkor is osak elenyésző percentben járulunk hozzá aliboz, hogy Budapest golpárságának kereseti viszonyai a nyugati államok emporinmainak életviszonyaihoz igazodjék. Az áldástoszté belső kölcsön Egy hosszúlejáratú belső nyereménykölcsön életre és munkába hívja az elárvult munkahelyeket, a szünetelő vállalatokat, a tehetetlenség kétségbeesésében vergődő polgárt és munkást. A hosszúlejáratú, kamatozó nyereménykölcsön legjobb befektetési alkalmat nyújt a tőkésnek és a tőkeképződést mozdítja elő, mert az évenként megismétlődő nyeremények a tőkést új vállalkozásra és beruházásra serkentik. Nem vándorol idegenbe a pénz és kamata, hanem itthon teljesíti termelő-tényezői tevékenységét. A belső kölcsönnek nincs külföldre tendáló jutaléke, nincs idegenbe maradó árfolyamkülönbözete. Nincs politikai szimpátiához vagy gazdasági anti- pátiához kötve. Ha valahol el lehet mondani, hogy egyik zsebünkből kivesszük, hogy betegyük a másik zsebünkbe, akkor itt: Budapest polgársága adja a pénzt, a termelő tőkét, a produkáló kölcsönt Budapest polgárságának. Még azt sem mondhatjuk, hogy hitelező és adós nem ismerik egymást, nem bíznak egymás nemes, áldásos törekvéseiben, mert hitelező és adós egy személy, a mi szemünk fénye, a mi dédelgetett Budapestünk. A mi Budapestünk, az eljövendő Nagy-Budapest... Jöjjön el a Te régi, nagy országod: Nagy- Magyar ország! . TIT rUDUMP lakatos mester, vas- ^ (I Jj JT Ej Ív Ei 1 ’ v és fémipari vállalata Budapest, VIII., Víg ucca 39 — Telelőn; 316-45 állatra lakaréktíí zhely ek és mindennemű lakalosmun- készitéset. Postatakarékpénztár! csekkszámla 30255 Január 24-én és 27-én délután %3 órakor iigetőversenyek FRITZ TERÉZ Budapest, IV,, Pilvax köz 7 Javításon és áthúzáson — városi tiszt- viseiohnéh 10 s/ázaiéh árengedmény
