Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-02 / 1. szám
Budapest, 1935 január 2 Független Budapest o Rcassay Károly az egységes városházi ellenzék megteremtésének a feltételeiről Rassay elutasítja a „választások viharának előszelében" jelentkező egységesítő törekvéseket — Egység csak szilárd elvi meggyőződés alapján jöhet létre Pfeifer Ignác műegyetemi tanár, szabadelvűpárti bizottsági tag, a Független Budapest karácsonyi számában a városházi, ellenzék egységének megteremtését sürgette. Ilyen irányú kívánság .jutott kifejezésre más ellenzéki pártok tagjai részéről is. Nem kétséges, hogy ennek a mozgalomnak a sorsát Rassay Károlynak az állásfoglalása fogja eldönteni. Rassay Károly a Nemzeti SzavadelvűVárt elnöke, akit ebben az ügyben megkérdeztünk, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A főváros tizenöt év után visszajutott a kiindulási pontra. Jöttek azzal, hogy új alkotmány reformot kell létrehozni, mert »elburjánzott a párturalom, nem érvényesül a szakszerű- ség, a közérdek veszedelemben van.« Miért volna veszedelemben? Erre azt felelték, hogy a közérdek a pártok egymással való alkudozása következtében került veszedelembe. És mi történt? A főváros autonómiáját elvették, a főváros szabadon választott polgármestere helyébe a kormány akarata lép, a főpolgármesteri állás a, kormány kinevezésétől függ és miután ezeket az alkotmányjogi autonómiaesorbító intézkedéseket megtették, végül installálták azt a két pártot a városházi többség vezetésére, amely másfélévtizeden keresztül szemben állt a város polgárságával. Az a körülmény, hogy Kozma. Jenő helyébe Zsitvay Tibor lépett, igazán nem jelenti azt, hogy az elmúlt évtized politikájától valami eltérő politika kezdődnék most. Felmerült az a gondolat, hogy ezzel az ríj egyesüléssel, ezzel az újra feléledt régi szellemmel szemben az ellenzék is egységes képet mutasson. Sok indoka volna ennek. Ma Budapest ügyeinek vitelében újra feltámadt a. tizenötéves régi múlt, amikor Bethlen István a Délivasút vendéglőben installálta Kozma Jenőt és Ripka. Ferencet. Akkor azt hangoztatták, hogy ennek az installációnak egyensúlyozó szerepe lesz a Wolff-párt ellenében. Ma azt mondják: ki akarom mélyíteni ezt a közösséget a két párt között, mert világnézeti rokonság van köztünk, íme most azok az urak. akik a liberális választópolgárok vállain emelkedtek, szégyenszemre odakullogtak, hogy a Wolff-párttal való össze- ölelkezésnél statisztaszerepet játszanak. Nem beszélek ezekről, mert nem tudom feladni a reményt, hogy Budapest liberális polgársága a legelső alkalommal meg fogja tudni adni a választ ezeknek az uraknak. —- Ezek után felmerül a kérdés, hogy most, amikor e nagy, eddig sohasem látott, ennyire még soha ki nem mélyített front áll velünk szemben, egységes frontot kell mutatni nekünk, az egész ellenzéknek is. Én másfélévtizedes politikai pályám alatt ezt az egységesítő megoldást kerestem. De nem lehet egységet csinálni azokkal, akik eddig még mindig a külön út politikáját követik. Nem lehet olyan egységet csinálni, amely KOVÁCS A. ÖDÖN mérnök központi fűtés, vízvezetós, csatornázás Budapest, Vili., Bezerédi ucca 8. sz. TELEFON: 33-2-93 Mathern Róbert fémárukészítő Budapest, VI)., Akácfa u. 61 Telefon : 40-6-44 Január 3-án, 6-án, 8-án délután %3 órakor iige tóver senyek csak a választás veszélyének pillanatában jön létre azokkal, akik eddig minden jogcím, minden érték nélkül külön úton mentek, kis frakciókat csináltak, mert az ilyen egyesülésnek nincs értelme sem a választók előtt, sem a pillanatnyi politikai küzdelemben, sem a jövő felé. Ennek az egységnek azon az alapon kell nyugodni, hogy minden másodrendű kérdést félretéve, a, gazdasági és közjogi problémák megoldásánál egyesüljenek mindazok az erők, amelyek ezekben a nagy, átfogó kérdésekben azonos alapon állanak, akár balról, akár jobbról jönnek. Az ilyen egységnek mindenkor alázatos munkáló ja leszek. De az olyan, kizárólag taktust, illetve megélhetést a kereskedelem. Részben az önálló kereskedőosztály, részben a kereskedelmi alkalmazottak tömege találja meg benne kenyér- kereseti forrását. Az önálló kereskedői osztálynak nagy gazdasági szerepe és jelentősége van abban, hogy számos alkalmazottat foglalkoztat üzleteiben, de nagy jelentősége van a közteherviselés terén is, amennyiben az egyik legszámottevőbb adófizető a városi polgárság sorában. A kereskedők társadalmi és gazdasági viszonyai különösen most, a nehéz időkben, nagy érdeklődésre tarthatnak számot, amikor a gazdasági válság’ nyomása mellett a közterheken kívül, a társadalmi terhek is fokozott mértékben nehezednek a kereskedőosztály vállai r a. A székesfővárosi statisztikai hivatal most tette közzé a budapesti kereskedők társadalmi és szociális viszonyaira vonatkozó legutóbbi statisztikai felvétel adatait, melyekből néhány érdekes részletet kívánunk idézni. A kereskedők társadalmi viszonyai között igen fontos szerepe van áz iskolai végzettség kérdésének. A kereskedelem tág fogalom és így egyaránt szerep jut benne az alacsonyabb műveltséget igénylő egyes kiskereskedelmi ágaknak és a magasabb műveltséget és iskolázottságot igénylő kereskedelemnek. Ezek szerint érthető, hogy 14.630 budapesti kereskedő közül 6.100-nak elemi iskolai végzettsége van, hat elemije abból azonban csupán 3.661-nek volt. Erősen kiemelkedik a négy középiskolát végzettek szánra. Közéjük az önálló kereskedőknek csaknem negyedrésze tartozik. Felsőkereskedelmi iskolába 1554 kereskedő járt, akik közül 1263 azt el is végezte. Sok kereskedő egyetemi vagy más főiskolai képzettséget is fel tud mutatni. 637 főiskolás kereskedőről számolnak be a statisztikai adatok. 466-an pedig különböző szakiskolát és szaktanfolyamokat végeztek. Kétségtelen, hogy a budapesti kereskedők több mint felének négy középiskolai és annál magasabbfokú végzettsége van. Ha a férfiak végzettségét a nőkével szembeállítjuk, kiderül, hogy a női kereskedők végzettsége messze mögötte marad a férfiakénak. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a kereskedőknek Budapesten csak kisebb része nem beszél idegen nyelveket. Ilyen sokoldalú nyelvismerettel, úgygondoljuk, kevés európai város kereskedői dicsekedhetnek. Egy idegen nyelvet 14.630 kereskedő közül 7.060 beszél, 2 idegen nyelvet 951, kellőnél több idegen nyelvel pedig 756-an henyélnek. A legnagyobb szerep természetesen a beszélt idegen nyelvek közül a. németnek jut, amelyen 8669 budapesti kereskedő tud beszélni. A második helyen a francia nyelv szerepel a nyelvismeretek terén, azután a tót, majd az angol nyelv. De a beszélt nyelvek között csaknem valamenyi európai, sőt néhány tengerentúli népé is szerepel. Sokan életpályájuk megváltoztatásával lettek kereskedők: 134 kereskedő azelőtt állami tisztviselő, 1361 magántisztviselő, 880 iparos és 145 pedig földműves és gazdálkodó volt, stb., nem egy kereskedő pedig korábban más szakmába tartozó kereskedelmet űzött. A legtöbb kereskedő saját lakásában lakik, mint mert ennél az intézménynél, épp úgy, mint a fővárosnál, ä vezetésben nem az oínérdek, hanem mindig a közérdek érvényesül. Ha visszapillantunk arra'a vállvetett munkára, amelyet ez a két intézmény együtt végzett, a magyar idegenforgalom érdekében, ma másfél évtized után, nyugodtan szögezhetjük le, hogy az általuk végzett tevékenység számos vonat - i hozásban olyan nevelő- és tanító-munka volt, amely | nélkül a mai magyar idegenforgalom nem érhette j volna el azokat az eredményekéi, mint amelyeket i valamennyiünk örömére elért. Külön fejezet illeti meg a magyar idegenforga- ! lom történetében az utazási irodákat, itt elsősorban, 1 az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási rt.-ot és a Wagons-Lits/Cook céget, amely irodák nemcsak üzleti szempontból szolgálják ki a külföldi közönséget, hanem azon túlmonőleg, a legnagyobb megértéssel szolgálják az idegenforgalom., ügyét mintikai jellegű egységesítő törekvésnek, amely csak arra való, hogy a választás viharának előszelét érezve, * jelentéktelen frakciókból jelentősebb csoportokat támasszon: nem adom oda magamat. Budapest polgárságának meg kell értenie, hogy ellenzéki egység csak komoly elhatározásokkal, azonos politikai felfogás mellett, szilárd elvi meggyőződés alapján jöhet létre. Rassay Károlynak ez a nyilatkozata világosan válaszol azokra a kívánságokra, amelyek egy egységes városházi ellenzék megteremtését sürgetik, főbérlő, vagy mint annak családtagja. Van közöttük azonban 1200 albérlő, illetve ágybérlő. Minden való színűség szerint az utóbbiak egészen kis kereskedők közül kerülnek ki. Míg az iparosok nagyobb része egyszobás lakásban lakik, addig a kereskedőknél más a helyzet. A kereskedőosztály zöme a 2 és 3 szobás lakásokat lakja. 723 kereskedő 4 szobás lakásban, 170 pedig 5 szobás lakásban lakik, nem is szólva arról, hogy 49-cn még ennél nagyobb lakásokat bérelnek. Tekintve, hogy a kereskedők többsége az egyszobásnál nagyobb és töb- bé-kevésbbé komfortos lakásokban lakik, nyilvánvalóan kitűnik a kereskedöosztálynak az átlagnál jobb gazdasági helyzete. Természetesen sokan vannak kiskereskedők, akik legfeljebb egyszoba-konyhás, esetleg egy szobából álló lakásban laknak. Egyszobás lakása 4231 kereskedőnek van. Ezeknek túlnyomórésze élelmiszerkereskedő, fa- és szénkereskedő, kofa, uecai- és házalókereskedő. Éppen az utóbbiaknál tapasztalható leginkább az, hogy albérlőket, illetve ágy bérlőket tartanak szűk lakásaikban. 11 333 főbérlő közül 1530 tart albérlőt, illetve ágybérlőt. Érdekes megemlíteni, hogy 14.630 kereskedő közül csupán 5566 tart háztartás: alkalmazottat, illetőleg takarítónőt. A budapesti kereskedők nagyrészének vagyoni helyzete nem mondható kedvezőtlennek. Több mint 10%-ának háza vagy legalább is házrésze van. Dacára annak, hogy a. kereskedő pálya szabadpálya és így nyugdíjjal nem jár, mégis aránylag igen kevés kereskedőnek van életbiztosítása. Ennek (magyarázata az, hogy a család exisztenciáját az üzletre építi, amit a családfő halála után, vágy munka- képtelensége esetén a családtagok vezetnek tovább. A női kereskedőknek egyharmada özvegyasszony. 14.630 kereskedő közül 13.041-nek egyáltalában nincs életbiztosítása. Tűz- és betöréselleni biztosítást már sokkal többet kötnek a kereskedők, mint életbiztosítást. Tűz ellen 6942, betörés ellen 5311 kereskedő van biztosítva. Az elmondottakhoz hasonló, még számos érdekes adatot tartalmaz a kereskedőosztály helyzetéről Budapest székesfőváros új statisztikai évkönyve. Ilkovits J. központi fűtés- és vízvezetéki vállalata W., Jézssf tér 11 Hllllllllllllllllllllllllll Telefon: 81-1-54 lllillllllllllllllllllllllll Rátskay Vendel Óbudai redőny- é? lakatosé uüzem Esslingeni faablakredőnyök, ac lgörredőnyök, vászon- red Snyök és mindennemű épületlakatosmunkák készítése Budapest, III., Bécsi út 118. sz. (Saját házában) Telefon: 62--Í-83 GÁBRIEL ANTAL ok 1 ove1es gópószmórnök Villany- vlzvozoiólc-, központi fűtés szerelési vállalata BUDAPEST, I., ESZEK UCCA 18. Telefon : 68-3-26 Rassay Károly A budapesti KeresKedőosztály helyzete 14.630 KeresKedő Közül 6100 csaH négy elemit végzett és csaK 5666 tart háztartási alKalmazotiat írta: ILLYEFALVY LAJOS dr. A fővárosi lakosság nagy részének nyújt hivaDr. lllyefalvy Lajos
