Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-16 / 3. szám
4 Budapest, 1985 január 16. Független Budapest „A városházi sajtó értékes munkatársa a főváros vezetőségének“ — mondják Sípőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester A fővárosi tudósítók ünnepi vacsorája a főváros új vezetőségének tiszteletére A Fővárosi Rovatvezetők Testületé szombaton este vacsorát adott a G-ellért-szállodában a főváros új vezetőségének tiszteletére. A vacsorán rész Ivett valamennyi városházi újságíró, a főváros képviseletében Sípőcz Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester, Liber Endre és Lamotte Károly alpolgármesterek jelentek meg. A városházi újságírók nevében dr. Rátkai Károly, az Esti Kurír fővárosi rovatvezetője és a Független Budapest belső munkatársa, mint a Fővárosi Rovatvezetők Testületének az elnöke üdvözölte a megjelent előkelőségeket. Dr. Rátkai Károly beszédében mindenekelőtt üdvözölte a főváros megjelent vezetőit és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez a vacsora erősíteni fogja a székesfőváros vezetősége és a sajtó munkásai közötti kapcsolatot. Majd így folytatta: — A főpolgármester úr Öméltósága legutóbb nagymértékeit ben minkéit azzal, hogy munkatársainak nevezett. A városházi adminisztráció és a városházi újságírás valóban sok egyező vonást mutat. Mindnyájan, akik most itt e fehér asztalnál ülünk, a főváros közönségének, tehát a közérdeknek vagyunk a szolgái, mi újságírók emellett — foglalkozásunk sajátosságánál fogva — a köz szolgáinak is a szolgái vagyunk. Méltóságodét rajtunk keresztül tartják kezüket e milliós város organizmusának az ütőerén, a mi szirup to máink alapján állapítják meg a diagnózist és a mi kritikáinkhoz képest szabják meg az orvosszereket. A siker tehát nagy mértékben függ attól, hogy e kétfajta művelet egymást kiegészítve hogyan szolgálja az egyetemes közérdeket. — Közélet és sajtó örök és állandó junktimban vannak egymással. Biztos ítéletű államférfiaknak is, de általában a közéletben szereplő vezető tényezőknek mindig voltak és lesznek úgynevezett házi újságíróik, ezek azonban rendszerint vagy szerény újságírók maradnak életük végéig, vagy pedig elégnek bálványuk kiszolgcdásának a kohójában. Ritka eset az, amikor valamelyik kivételes egyéniség' ka- ronfogja és magasba emelj az újságírót. — De az újságíró is érzi, hogy személyes kapcsolatot kell fönntartania a közélet vezető tényezőivel Az igazi újságíró azonban megkívánja a közélet minden vezető tényezőjétől, hogy ne féljen a kritikától, ne féljen a nyilvánosságtól, ellenkezőleg legyen nyíltszívű, legyen bizalommal iránta, mert a jó újságíró sohasem él vissza a beléje íjhely ezett bizalommal. A közfunkcionáriusokkal szemben az újságírót szinte mindenkor csalhatatlan ösztön vezeti. Legtöbbször első látásra megállapítja, hogy ott vau-e a homlokán a tisztaszívűség- nek, a nyilvánosság iránti bizalomnak ez a csillaga. Akin az újságíró felfedezi ezt a csillagot, annak rendszerint nyert ügye van nemcsak a sajtóban, hanem közéleti pályáján is. Méltóságos uraim, mi előbb fedeztük fel ezt a, csillagot méltóságodék homlokán, mint a főváros közönségének a képviselete, a törvényhatósági bizottság, I amejy méltóságodékat ezekbe a díszes pozíciókba emelte. — Méltóságos uraim! Az idén az új esztendő beköszöntése a városháza életében is új korszaknak a kezdetét jelenti. Az újságírók hajlamosak a kritikára és mi mégis tele vagyunk bizakodással. Bizakodásunk legbiztosabb bázisa az a másfél évtizedes tapasztalatokon alapuló bigagdt megfontolás, amely Sipőcz főpolgármester úr Öméltóságának szelid előkelőségtől átíratott egyéniségéből árad felénk. Engedje meg a főpolgármester úr Öméltósága, hogy bár Solon szerint »nemo ante mortem beatus«, —• én őt mégis boldog emberként aposztrofáljam. Platon bölcseleti dialógusaiban Sokratest idézve a boldogságról elmélkedik és azt mondja, hogy a boldogságnak hálom tényezője van. E bárom tényező: a szép, az igaz és a jó. Ezek közül legkönnyebb a szép, mert azt csak látni kell. Már nehezebb az igaz, mert azt merni kell nyíltan és őszintén vallani és hangoztatni. Legnehezebb a. jó, mert azt cselekedni kell. A főpolgármester úr Öméltóságáról mindnyájan tudjuk, hogy van érzéke a szép iránt, meri nyíltan és őszintén vallani és hangoztatni az igazságot és szívesen cselekszi a jót. Nincs tehát kétség afelől, hogy rendelkezik mindazokkal az alapfeltételekkel, amelyek öt úgy magánéletében, mini a közéletben is boldoggá tehetik. — Bizakodásunk másik magyarázata az a gyors és lendületes tempó, amelyet Szendy Károly úr Öméltósága diktál [mindenkinek. Legtalálóbban a munka emberének nevezhetnénk, akinek ellenállhatatlan erővel dübörgő Imunkakészsége, expeditív erélye, ragyogó életkedve és vidám optimizmusa talán még a halottakat is fel fogja rázni letargiájukból. És- micsoda bőkezűsége az isteni gondviselésnek, hogy Sipőcz főpolgármester úr, a boldog ember és Szendy polgármester úr, a munka embere Liber Endre alpolgármester úr Öméltósága személyében a szív emberét mondhatják munkatársuknak. Lehet-e másnak nevezni Liber Endre alpolgármester' urat, mint a szív emberének, aki. az ingyenebédek százezreinek a tankjával rohamozza meg az ínséget, télről télre elhát ítván fejünk felől a fenyegető szociális veszedelmeket. Bizakodásunk és re- I ménykedésünk épületének negyedik pillére Lamotte Károly alpolgármester úr Öméltóságának kipróbált pénzügyi szaktudása. Engedje meg nekünk Lamotte alpolgármester úr egyrészről azt, hogy ebben a minőségében külön is üdvözöljük, másrészről azt, hogy őt, az általánosan elismert kitűnő pénzügyi és közgazdasági szaktekintélyt, a szakembert, egyszerűen barátunknak nevezhessük, akihez mindnyájunkat a személyes barátság és régi kedves emlékek eltéphetetlen szálai fűznek. Méltóságé« uraim! Azok között, akiknek nevében. még egyszer mély tisztelettel és szeretettel köszöntöm méltóságodékat, képviselve van a főváros közönségének minden rétege. Olyanok vagyunk így együtt, mint a szivárvány, mely hirdeti, hogy derül az ég s amelyben egyesül az esőcseppek kristályain megtörő napfénynek minden színe. Olyanok vagyunk így együtt, mint egy hatalmas gyüjtőmedence, amely napról-napra felfogja e mindnyájunk által forrón szeretett város minden reményét, összes vágyait, álmait és könnyeit. Arra kérjük méltóságodékat: vessenek mindennap egy tekintetet erre a gyüjlőmedencére és ha a boldog ember, a munka embere, a szív embere és a szakember mindennap ráveti szemét erre a gyűjtő- medencére, akkor a felszárított könnyek hálájától és a munkához jutlatottak diadalénekétől, ettől a két legszebb szimfóniától lesznek hangosak Budapest uccái. A mindenható Isten ehhez a munkához adjon erőt és egészséget méltóságodéknak . . . Dr. Rátkai Károly beszédét, amely láthatóan mély hatást tett a jelenvoltakra, általános helyeslés, taps és éljenzés fogadta. A főváros vezetősége nevében Sipőcz Jenő főpolgármester válaszolt az üdvözlésre. — Kettős köszönettel tartozunk: a megtisztelő meghívásért és a szellemi élvezetért — mondotta. — Ügy látszik, szokássá válik, hogy a főváros új vezetősége mindenkor ilyen sikerült bankett keretében kap üdvözlést a sajtó részéről. Remélem azonban, — tette hozzá mosolyogva a főpolgármester — hogy most hosszú ideig nem lesz újabb bankett. — A főváros új vezetőséget kapott. Sportnyelvet használok, amikor azt mondom, hogy válogatott csapatnak név izem ezt a garnitúrát. Meggyanúsítom a sajtót, hogy ennek a harmóniának az istápolásáhan nekik is nagy részük volt. A sajtó készítette elő ezt a hangulatot, er ‘dményes tüzérségi munkával és úgy látom, hogy ezt az összeállítást mindenki jónak és helyesnek tartja. A hangulat még ma sem változott és hálás köszönetünket tolmácsoljuk, hogy mindenki részéről a felfokozott és jogos várakozás sugárzik felénk. — Mindannyian nagy kitüntetésnek tartjuk, hogy a sajtó bennünket ünnepel. Az újságírók szeretik magukat demokratikus gondolkozásunknak feltüntetni, holott foglalkozásuk a legarisztokratikusabb. Az újságírónak, — nagyon jól tudjuk - nem imponál senki és semmi, csak a tehetség és a szellem. Ha ebből visszakövetkeztetünk magunkra és e tulajdonságokra, akkor azt kell ereznünk, hogy olyanok részéről kapjuk az elismerést, akik munkánkat a legközelebbről ismerik. Mikszáth Kálmán írta egyik ragyogó írásában, hogy a hegyek csak távolról kékek, közelről nem azok, sőt, nem is hegyek. Ha mégis úgy látják a tisztelt szerkesztő urak, hogy hegyek vagyunk, úgy ezt hálával és szeretettel nyugtázzuk.- Ünnepeltetésből lehetne elég részünk, — folytatta szavait Sipőcz Jenő — de az ilyen spontán elismerés a közvélemény katonáitól ad nekünk további erőt a munkára és a lelkesedésre. A főpolgármester azután utalt arra a négylevelű lóheréből összeállított menükártyára, amely kezeiben volt és így folytatta: — Ez a nógylevelü - lóhere két kategóriából áll: én és Liber alpolgármester úr a szeniorokhoz tartozunk, Szendy polgármester úr és Lamotte alpolgármester úr pedig a juniorok csapatába. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a legidősebb és a legfiatalabb között a korkülönbség alig tíz év. (Derültség.) Az ifjúság nem a kortól függ, hanem a lelkesedéstől és épp'&n ezért mi magunkat is a juniorok közé sorozzuk, hogy együttesem dolgozhassunk Budapest boldogságának a javára. — Mi önöket visszaünnepeljük. Köszönetét mondunk a támogatásért, ajmit nekünk nyújtanak és köszönetét, hogy elismerhetjük azt a nagy szellemi munkát, amit állandóan kifejtenek. Nem is hiszik az urak, hogy bennem milyen mélységes tisztelet és elismerés honol a munka láttán, amit önök naponta szünet nélkül végeznek. Sok a hasonlatosság a sajtó és a közigazgatás munkásai között Nekünk is gyorsan, pillanatok alatt kell állástfoglalni a problémákkal szemben és úgy, mint önöknek, nekünk sincs hivatalos óránk, mert az egész huszonnégy óra a közéleté, a i óvárosé. Ezért közös a mi sorsunk, a munkánk és az örömünk. ^ Béniink ugyanaz tartja a lelkesedést, mint az újságírókban: a hivatás szentsége. Ez az a lelkesítő izzás, amiben mi találkozunk és összeforrunk Budapest szolgálatában, önök hallgatják a rotációsgépek zakatolását, mi, a közigazgatás munkásai pedig az írógépek kattogását és a tollak percegését. Ebből a dinamikus dübörgésből azonban egyformán halljuk a mi együttes álmunk zenéjét: a boldog Magyar- ország megszül el ését. Sipőcz Jenő beszédét viharos taps és szűnni nem akaró éljenzés fogadta, majd Szendy Károly polgármester emelkedett szólásra. Beszédében kijelentette, hogy — mint eddigi működése is bizonyítja nagy bizalommal viseltetik a sajtó iránt. Hitet tett a legteljesebb nyilvánosság szükségessége mellett, mert ez lehet egyedüli biztosítéka a közéleti tisztaságnak és az eredményes munkának. Beszédét két reszre osztotta: az egyiket a sajtó munkásaihoz intézte, a másikat pedig Sipőcz főpolgármesterhez, mélységes meghatottsággal mondva köszönetét a f őpolgármesternek. — Megválasztatáson! óta még nem volt alkalmam együtt lenni a fehér asztalnál a főpolgármester úrral, — mondta Szendy polgármester — éppen ezért most köszönöm meg neki azt, amit értem tett. — Alig néhány hete, hogy polgármester vagyok, de csak most, amióta magam is »apa« lettem, most tudom csak értékelni, milyen hihetetlen munkát jelenthetett Sipőcz polgármester 15 éve. Fiúi tisztelettel, mélységes meghatottsággal köszönöm — fordult Szendy Károly a főpolgármester felé — az atyai barátságot, (Sipőcz Jenő: Nagyatyai!) remélem, hogy mint utódja a polgármesteri székben, nem leszek méltatlan hozzá és ezentúl is segíteni fog nehéz pályámon. Ügy a főpolgármester, mint a polgármester szavait szűnni nem akaró tapssal fogadták az újságírók. A társaság a legkedvesebb hangulatban a késő éjszakai órákig maradt együtt és a sajtó képviselői őszinte elragadtatással ünnepelték a város kiváló vezetőségét. A nagysikerű bankett megrendezése György Endre kollégánk ügyességét, ötletességét és íjó ízlését dicséri. Január 17-én és 20-án délután %3 órakor ügetőversenyek KOVÁCS A. ÖDÖN mérnök központi tütós, vízvezetés, csatornázás Budapest, Vili., Bezerédi ucca 8. sz. TELEFON: 33-2-93 £1 I cl J t I JCIIO bádogos-, fűtőkészülék-, légszes/-, vízvezeték-, csaiornázás- és egészségügy vállalata Budapest, II., Ostrom ucca 8. Telefon: 50-7-09 StEICSUfälc (iUSZfciV rézműves mester Budapest, IX., Ferenc u. 39. Tel.: 30-8-47 Főzőedények : vörösrézből vagy vasból. Gőzüzemű főzőkészüléké*, hűtők, harbantartátok, óno<asok a legjobban és legolcsóbban végt-zteinek. STEINER ÉS SZIMPEft Cégtulajdonos : Ste ner Mór Dísz-, templom , szobafestők és mázolók Budapest, IX , Ü lőí út 57. Tel.: 30-6-29 EREDETI fiNGCL T1M RÉM-CSAPÁGYAK DEÁK BÉLA 1 1 ILIA FERENC KŐMŰVESMESTER, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, VI., Eötvös ucca 26/c SZVETJCS JÓZSEF ÉPÍTÉSI VTtEE/lEKOZÓ Budapest, VII,, Telep ucca S
