Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-16 / 3. szám

Budapest, 1935 január 16. Független Budapest A Nemzeti Stadion ügye Kijelölik a Stadion végleges helyét A Batthyány téri vásárcsarnokból sportcsarnok lesz Most, hogy újjáalakult a főváros sportügyi szak­bizottsága, ennek első feladata lesz letárgyalni a Nemzeti Stadion felállításának ügyét. Meg kell te­remteni az anyagi eszközöket ennek a fontos sport­intézménynek a céljaira, mert még így is hosszú ideig tart, amíg a stadion létrejön. Ismeretes, hogy a főváros már a múlt év tava­szán foglalkozott a stadion helyének kérdésével és akkor öt tét illetet jelölt ki erre a célra alkalmas­nak. De nemcsak a főváros foglalkozott behatóan a stadion gondolatával, hanem az egész mérnök- és sporttársadalom is, amelyek több pályázatot hirdet­tek a nagyfoutosságú kérdés minél kedvezőbb meg­oldására. A főváros ezidőszerint az aranyhegyi terü­letet tartja a legcélszerűbbnek, de nem sokkal ma­radt mögötte a másik négy kijelölt terület sem. Legalább 100—120.000 négyszögölnyi terület kell .az intézmény céljára. Az eddig felvetett stadionelhelyezési eszmék kö­zül a főváros a következőket tanulmányozta: A Vérmező, melynek területe 21 hold. A Nádor­kerti melynek területe 40 hold, ami azonban az ál­landó kiállítási terület száraz részével kombinálva 01 holddal, a vízalatti rész fel töltésével pedig még további 40 holddal bővíthető. Tanulmányozták az Aranyhegy és a Mészáros- dűlőben lévő 80 holdas területet, az óbudai szigetnek egy 100 holdas, részét, az újlaki téglagyáir területén és környékén 110 holdas területet, a Vizafogó-dűlő­ben lévő 80 holdas telket, a Krausz Mayer-telkek egy 80 holdas részét, a régi Lóversenytérnek 70 holdas területét, a Népliget 80 holdas részét, végül a Fehér- kút-dűlőben egy 130 holdas területrészt. A stadion helye a mai napig sincs véglegesen megállapítva, a vita állandóan tart. A sportügyi szakbizottság szeretné ezt a kérdést végre lezárni, mégpedig a legkedvezőbb megoldással, ezért az ügy­komplexumot napirendre tűzik és remélik, hogy si­kerül is általános megelégedést keltő határozatot hozni. Ugyancsak a sportügyi bizottság foglalkozik majd a Batthyány téri vásárcsarnok sorsával. A Független Budapest írta meg először, hogy a főváros ezt az elnéptelenedett csarnokot meg akarja szüntetni. Miután az autobuszgarázzsá alakítási terv megbukott, az a helyes eszme vetődött fel, hogy fedett sportcsarnokká rendezzék be a fedett vásárcsarnokot. Az eszme úgy sportkörökben, mint a városházán nagyon tetszett és valamennyi intéző fórum azt sze­retné, ha az új sportcsarnok mielőbb rendelkezésre állana a sport híveinek. Ez ügyben Szencly Károly polgármestert fel is kérték intézkedésre, előbb azonban tisztázni kell az anyagi feltételeket, miután a fővárosnak jelentős vagyonértéke a vásárcsarnok, melyet nem lehet min­den feltétel nélkül elidegeníttetni, vagy más célra átengedni. A sportügyi bizottság tehát legelőször veszi majd tárgyalás alá ezt a kérdést és megálla­pítja az átengedés feltételeit. Remélhetőleg a meg­egyezés erre nézve is mielőbb létrejön. SOOR S. SÁNDOR es TÁRSA Elektrotechnikai vállalat es vastömegáru üzem Budapest, VI., Rózsa ucca 51- 53. sz. Telefnn: 23-2-74 Szennyvíztisztító berendezések, SAOO rendszerű házi kisderítök PRISTER GYÖRGY RT. Budapest, II., Hunyadi János út 3. Telelőn: 54-9-72 Fémáru- és Szeres vénygyár MülDer Andor Iroda és raktár: Budapest, Vili., József körút 35. Tel. : 37-3-71. Gyár: Vili., Kender ucca 37 Gyártmányok : Víz-, gőz- és gáz­szerelvények. Modern mosdó- és fürdőszoba felszerelések. GÁBRIEL ANTAL o k 1 o v e 1 g s gépészmérnök Villany-, vízvezeték-,központi fűtésszerelési vállalata BUDAPEST, I., ESZEK UCCA 18. Telefon: 68-3 26 MunhaKöperyeKet, ruháKat, valamint ilyennemő sporthabatohat. tennisz-nadrágoKat mértén után “e“u Dani Károly Telefon : 85-9-91. He go íc sóit ff najjidwab Wiesner Vilmos rézműves-, fémáru- és gépműhelye Budapest, II., Kacsa u. 14. Tel.: 52-3-43 Mindennemű ónozást vállai ÁMON ANTAL ÉS FIAI kövézömesterek, út-, csatorna- és betonépftési vál­lalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telefon: 303-85 Készülnek a zárószámadások és a lóváros áj vagyoni mérlege Kedvezőbb eredményre, javulásra számítanak az elmúlt év lezárásánál A számvevőségeken és az összes üzemeknél meg­kezdődtek a zárszámadási és mérlegösszeállítási munkálatok. Az elmúlt év már félig-meddig a szanálás je­gyében zajlott le, egymást érték a különböző taka­rékossági rendelkezések és ez bizonyára nem ma­rad hatás nélkül a zárszámadás számadatainak ki­alakulásában. Arra ugyan senki sem számít, hogy az elmúlt gazdasági év deficitmentes volt a főváros háztartásában, de bíznak abban, hogy a jelentkező hiány nem lesz olyan összegű, hogy az súlyosbítaná a főváros pénzügyi helyzetét. Sőt meg vannak győződve arról is az illetékes té­nyezők, hogy a készülő zárszámadás megerősíti majd a főváros pénzügyi hitelébe és erejébe, vetett bizalmat. A főváros adóbevételei körülbelül öt százalékkal estek vissza. A most elkészült kimutatás szerint -a főváros javára befolyt adók tavalyi végösszege 72,272 134 pengő, ami 3,560.431 pengővel kevesebb, mint az előző évi adójövedelem, viszont a költség- vetési előirányzattal szemben, mely 76,657.000 pengő volt, a visszaesés közel 4.4 milliói tesz ki. Az adóbevételeknek ezt a csökkenését azonban ellensúlyozza, hogy a főváros pénzügyi vezetősége a gazdálkodási év folyamán a bevételekhez arányo­sítva megszorította a kiadásokat. Nemcsak az egyes kiadási tételek 10%-os zá­rolása jelentkezett megtakarításképpen az előirányzott eredeti kiadással szemben, ha­nem sok tételnél még ezen is túlmenő meg­takarítást tettek. A számvevőség hitelnyilvántartó osztálya most dol­gozik azon az összeállításon, melyben pontosan ki­mutatja, hogy a költségvetés kiadási előirányzatá­val szemben mennyi volt a tényleges kiadás. Kedvezően befolyásolja majd a zárszámadást egyes üzemek mérlegeredménye. Több fővárosi üzem lényegesen nagyobb be­vételt ért el, mint amennyire a költségvetés összeállításakor számított és a bevételi többlet mellett sikerült az üzleti fe­lesleget is arányosan növelni. Ilyenformán remél­hető, hogy az üzemek zárószámadásai lehetővé te­szik, hogy az előirányzottnál nagyobb felesleget jut­tassanak a községi háztartás javára. A fővárosi üzemek zárszámadásaiban egyébként az a kellemes jelenség fog mutatkozni, hogy a sa­ját tőkéjüket kedvezően átértékelhetik és messze­menő leírásokat eszközölhetnek, ami adózási szem­pontból lesz igen előnyös az üzemek számára. A pénzügyminiszter erre vonatkozóan utasítást adott az illetékes pénzügyi hatóságoknak, úgyhogy a fő­város üzemei ezeket az átértékeléseket és leírásokat kedvező formában hajthatják végre az új záró- számadásban. A zárszámadással egyidejűleg készül a főváros új vagyonleltára is, I melyet szintén a mai viszonyoknak megfelelően kell j átértékelni. A főszámvevői hivatal irányítása mel­lett folynak ezek a munkák és értesülésünk szerint idén a zárszámadás, éppen a szanálásra való tekintettel, sokkal hamarabb kerül tető alá, mint más években. ; Legkésőbben március második felében akarják be- j terjeszteni a kész zárószámadást, melyből őszinte I és hiteles képet kapunk a főváros pénzügyi és gaz- I dasági helyzetéről. A BSzKRt tarifareformja HeSyfelen tarifapolitika a kornyékre szorítaná a fővárosi lakosság nagyrészét A villamosvasút és a HÉV tarifareformja — mint azt mai számunk más helyén, úgy Sipőcz Jenő főpolgármester, mint Szendy Károly polgármester is kijelentik — még mindig előkészületi stádiumban van. Felelős tényezők már sokszor ígérték a reformterve­zetnek tárgyalásra való kitűzését, de az Ígéret be­váltása mindeddig késett. Ez arra mutat, hogy a mai állapot kedvezőbb a vállalatra, mint bármiféle reform, amelynek során elsősorban a közönség anyagi igényeit kellene kielégíteni. A környék lakossága azonban erősen mozgolódik. Azt remélték ugyanis, hogyha a főváros a HÉV birtokába jut, nyomban leszállítják a környékbeli utazási tarifát. Ez a leszállítás azonban késik és ma sem lehet megjósolni, mikor következik he. A tarifareform különben sem terjedne ki a kör­nyékre, mert a főváros joggal tart attól, hogy helytelen irányú tarifapolitika a környékre csábítaná a lakosság nagyrészét és ezáltal a belterületi vonalak válnának deficite­sekké, azonkívül pedig a főváros is elvesztené adó­fizető polgárainak tekintélyes részét. A környékbeli lakosság pedig állandóan ostro­molja emiatt a fővárost és a községek képviselőtes­tületei is folytonos hadban állnak a, fővárossal. Sipőcz Jenő főpolgármester most sürgető átirattal fordult a BSzKRt-hoz a tarifarevizióra vonatkozó javaslat mielőbbi beterjesztése érdekében. A BSzKRt-ot is elárasztják a közönség és a külső hozzáértők részéről a legkülönbözőbb tarifaváltoz­tatási tervezetekkel. Már egész könyvtárra való tanulmány gyűlt ölssze a villamosvasutaknál, azon­ban kevés bennük az életrevaló, megvalósítható idea. E héten is megjelent nyomtatásban egy füzet, amely a BSzKRt új díjszabására vonatkozó javaslatot tar­talmazza. Lengyel Móric gépészmérnök hozta azt az áldozatot, hogy kinyomassa a maga tervezetét. Sajnos ez a tanulmány sem kelthető életre, mert ! nincs benne új gondolat. Lengyel Móric azt propo- j nálja, hogy a BSzKRt szüntesse meg a kisszakasz rend­szert, j amely szerinte amúgyis nagy megkötője a forgalom zavartalan lebonyolításának, ehelyett vezessenek be az átszálló jegyek mellett 20 filléres vonatjegyeket, melyeket csak egyetlen reláción lehet használni. Azonkívül vezessék be a 12 filléres szakaszjegyeket, melyekkel körülbelül 2 kilométernyi út legyen be­utazható. A javaslattevő szerint ez a rendszer, ha nem is az utas-létszám megnövekedéséhez, de feltét­lenül a bevétel szaporításához vezetne. Valószínű, hogy ez a tervezet is a többi magán­javaslatok sorsára kerül. A pályaudvarok modernizálása A KeresKedelmi miniszter nem talál fedezetet a budai pályaudvarok rendezésére A budapesti pályaudvarok modernizálása és a környék rendezésének kérdése sokat foglalkoztatja a főváros hatóságait is. Sajnos ezeknek a problé­máknak a megoldása nem egész a fővárostól függ, éppen ezéiú nem is haladnak előre olyan tempóban, ahogy az kívánatos lenne. A MÁV sincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy gyökeres megoldáshoz segíthetné ezt a nagy kérdést, mindazonáltal ki- sebb-nagyobb javulás mégis észlelhető e téren. A Keleti pályaudvaron az utóbbi időben több figyelemreméltó modernizálást eszközöltek. így töb­bek között az indulási oldal előcsarnokából eltávo­lították a csarnok középső területét elfoglaló pénz­tárfülkéket, melyek közül úgyis csak 1—2 kettő volt állandóan nyitva. Az indulási oldalon most óriási, valóban világvárosi méretű és levegőjű tá­gas csarnok áll az utastömegek rendelkezésére. Mo­dernizálták az épületet egyéb vonatkozásban is. A pályaudvar kibővítése egyelőre nem lehet aktuális, mert ez nagy befektetésekkel jár. Hasonló okokból | nem kerül napirendre a Nyugati pályaudvar sorsa | sem. A főváros a közelmúltban felirattal fordult a kereskedelmi miniszterhez és idegenforgalmi érde­kekre való hivatkozással kérte a budapesti pályaudvarok kérdésének napirendre tűzését és szélcscbbkörű moderni­zálás elrendelését. ' Különösen a Délipályaudvar és a Kelenföldi pálya­udvar vár gyökeres rendezésre, mert itt nemcsak maguk a pályaudvari épületek nem méltóak egy [világváros arányaihpz, hanem a ^pályaudvar kör- I nyéke is teljes rendezetlenséget mutat és rossz j benyomást kelt az itt megérkező idegenekre. A ke- j reskedelmi miniszter most küldötte meg ez ügybn | válasziratát a polgármesternek. Csak röviden fog­lalkozik a helyzettel, mert — mint említi .— nem áll rendelkezésre a tervek végrehajtá­sára szükséges fedezet. A miniszter nagy súlyt helyez a budapesti pálya­udvarok modernizálására és ezek között elsősorban a Kelenföldi pályaudvar rendezési munkálataira. Tény az, — mondja a miniszter — hogy a kelenföldi állomás bővítésére már régebben készültek tervek, de megfelelő költségfedezet hiányában ezeket a ter­veket nem lehet teljes egészében megvalósítani. Az állomásnak perronaluljárókkal való ellátását a mi­niszter is kívánatosnak tartja, de nem áll módjá­ban, hogy az államvasutakat most az aluljárók megépítésére kötelezze. A Kelenföldi pályaudvar környékének rendezése' ügyében szintén folynak tárgyalások. A főváros a pályaudvar előtti teret akarja kiképezni és e célból kisajátítják a térbe benyúló ingatlant, amely ma­gántulajdonban van. Ezekhez a költségekhez a MÁV-nak is hozzá kell járulnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom