Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-02 / 1. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935 január 2 elől minden akadályt elhárítunk. Mindenekelőtt ezer szüksé.(/munkás kivezénylésével eltakarítjuk a romokat, kiéyyetiQetjük az egész területet és tavasszal fűmaggal vetetjük be. Azután majd döntünk a közművek lefektetésének és általában az újjáépítési munkálatoknak a megindításáról. Arra a kérdésre, hogy az egyes ügyosztályok { vezetőpozicióiban lesz-e nagyobbarányú változás, j Szertdy Károly polgármester így válaszolt: — Ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztam. I Egyelőre áttanulmányozom az összes iigyosztá- i lyok anyagát I ; és megismerkedem a különböző ügyosztályokban készülő előterjesztésekkel, amelyek az új esztendő első hónapjaiban foglalkoztatni fogják az autonómia fórumait. Ez a tulajdonképpeni célja azoknak a tanácsnoki értekezleteknek, amelyeket a jövőben hetenként kétszer: hétfőn és csütörtökön reggel tartunk hivatalomban. Minden egyéb kijelentés ezen a téren korai volna. Szendy Károly nyilatkozatából, mint általában minden megnyilatkozásából, ragyogó életkedv és vidám optimizmus csendül ki, ami alkalmas arra, hogy a főváros közönségének legszélesebb rétegeiben is általános bizakodást keltsen a jövő iránt. Dr. R. K. A Katonai nana Terézia Kend és a székesfőváros Irta: Dr. ¥áhár P. Arthur w. miniszteri Imim, m. hír. hormanyiötanacsos A közérdekű problémák egész csatár-ánea sorakoztatható fel ilyenkor: egy-egy újeszteudő elindulásának határállomásán. Terveket szőnek az emberek. Feladatokat tűznek magúk elé. Minden élni- akaró organizáció eszmék életrehívására, alkotások megvalósítására tör. Senkisem akarja, hogy eseménytelen legyen a holnap, a jövő. az újév beköszöntése, tovagördőlése és majdan búcsúja. Bizonyára ilyen elhatározás fűti a Független Budapestet is, amely közel három évtizeddel ezelőtt, mint szerény mustármag került a magyar közélet televényébe is azóta. neves sajtóorgánummá terebélyesedett. Dolgos, élő szerve lett a Székesfővárosnak. Sokszor születtek ideák a sajtó hasábjain s az ideák, lassan, s sorjában átp'lántalódtak a való életbe. A múlt történelmét is át kell menteni a jelen és a jövő- szamára. A Székesfőváros történelme, integráns része volt a magyar történelemnek. Budapest, a magyar történelmi hivatást szolgálta akkor is, amikor vársáncai mögött magyar fegyverek küzdöttek fennmaradásunkért, és akkor is, amikor megnyíltak a várkapuk az általános emberi civilizáció számára. Hosszú, évszázados harcot harcoltunk, hogy Budapestet mindazzal felékesítsük, amik egy monarchia két államában a Székesfővárost joggal megillették. Sajnos, Becs mellett Budapest csak lépésről lépésre tudta, magának biztosítani azokat az intézményeket, amelyek egy ország szívébe joggal kívánkozhattak. Nem volt nagy a geográfiai távolság Becs és Budapest között, de nagy irtja volt sok mindennek,, aminek el kellett volna érkeznie a magyar fővárosba, de sok minden sohase érkezett el ide. Sok magyar történelem megrekedt a nehéz útvonalon s így nem tudott soha haza érkezni egy magyar intézmény, egy szuverén magyar királyi alkotás: a Katonai Mária Terézia Rend! A nana Terézia Rend magyar alapítás Akinek lelkivilága a magyar múlton, a- magyar tradíciókon épül fel, az szívesen elmereng a magyar történelmi emlékeken. Azok, akiket kapcsolatok fűznek az ország fővárosához, akiket érdekel a múlt történelme, szívesen hallgatják a visszasíró múlt beszédes emlékeit. Akik, okkal vagy oktalanul szabadulni akarnak a múlt emlékeitől, azok az új veretű (!) tudósok (?) bátorságával merik kimondani, hogy » minden visszatekintés a múltba, időveszteségei jelent s csak az produktív elme, aki feledi a múltat.' Ezeknek üzente Bethlen István: »A jövendő történelmének kiművelésénél egy pillanatra sem szabad tekintetünket levennünk a nemzet történelmi múltjáról.« Évek ótia érdekes vita folyik a magyar publicisztikában a Mária Terézia Renddel kapcsolatban s annak vagyonáról bizonyos magyar egyetemi tanárok és a rend egyik keresztes lovagja között, aki fanatikus hittel és alapos felkészültséggel hirdeti, hogy a Katonai Mária Terézia Rend magyar királyi alapítás s mint ilyen merőben a magyar birtok állomány tartozéka. A lioryát származású Petrichevich György ezredes- mini a Mária Terézia Romi lovagja és magyarországi rendtartója, immár három köletremenő munkájában, oklevelek és egykori hiteles adatok alapján mutatja ki azt, hogy Mária Terézia, mint szuverén magyar uralkodó alapitólta a Mária Terézia Rendet s az osztrák főhercegiségnok, mint hűbéres tartománynak, csak annyi köze volt a Remihez, hogy tL királynő férje, Ferenc, az akkori osztrák főhen-cegség feje, uralkodója volt. A vita elevenünkbe vág, mert leigazolást nyert, hogy a Mária Terézia Rend ingó és ingatlan vagyona még ma is az Osztrák Köztársaság kezelése alatt áll s 1922-ben, majd később l!)2li-b;m és 1929-ben lépések tétettek, hogy a Rend vagyona magyar területre telepíttessék. A magyar-osztrák javak likvidálására kiküldött bizottság a felsőbb utasításoknak mind mai napig érvényt szerezni nem tudott. Nem holmi Im- gatell értékekről van szó. bauen: épületes magyar közjogokról és hatalmas vagyonállományról. Az etikai javai, kincsestárházába tartozik az, hogy a Mária Terézia Renden kérésziül bon lakozik M ' magyar királyság patrimoniaiis erejének és szuverén hatalmának igazi fénye és pompája. Az anyagi javak arany pengőben megközelítik a 20 milliót. Ezért a két vagyontételcrt harcolni érdemes s ezért a nemes küzdelemért Budapest Székesfővárosnak a harcolók arcvonalába cillani — általános nemzeti érdek. A rendkérdés — egyebekben — közjogilag végleges megoldást nyert már akkor, amikor az alapító Mária Terézia kimondotta, hogy a Rend erkölcsi és anyagi javai az utódok részéről is fejleisztessenek, de a Rend élete biztosíttatott akkor, amikor kormányzói deklaráció is kimondotta a Rend változatlan fenntartását. Kié a Mária Terézia Rend vagyona ? Most az a kérdés, hogy a Mária Terézia Rend vagyona még mindig nem szállt át Magyarországra s ha a rendi vagyon vagyonkérdésénok lebonyolítása saját k ésedel me zésünkön kívül az osztrák hivatalos körök ellenállásába ütközik, vájjon nem kellene-e megkeresni a békeszerződések és egyességokmányok liatározmányait, amelyek bírói kompetenciát állapítanak meg a hasonló természetű jogok és közjogok tisztázására vonatkozólag. Felmerül a kérdés, hogy ennek a tekintélyes vagyonállománynak sorsát s a kérdéshez tapadó közjogi állapotot mely hatóságnak van jogában tisztázni és eldönteni! Véleményünk szerint Bethlen István az egyetlen helyes utat választotta akkor, amikor mint miniszterelnök >a rendalapítvány vagyonát a volt közösség vagyonától és felszámolásától elkülönítve — felszámolás alá vonandónak« deklarálta, mert ezzel állást foglalt amellett a történelmi tény mellett, hogy a Mária Terézia Rend a szuverén magyar király elhatározásának folyománya volt, tehát a rendalapítvány vagyonát »« volt közösség felszámolásától elkülönítve kell felszámolás alá vonni.«, Budapest székesfőváros közönségét az alkotmány- jogi vonatkozások is érdeklik, de érdeklik főként azok a vagyontételek és közjogi ornamentíumok, amelyek a monarchia időpontjáig a Mária Terézia Rend vagyonát tették és alkották. A Märia Terézia Rend vagyonanah sorsa Érzésünk, sőt a békeszerződések tanulmányozásából nyert pozitív tudásúnk azt mondja, hogy ameny- nyiben az Osztrák Köztársasággal békésen nem boldogulhatnánk, úgy rendelkezésünkre áll a Hágai. Állandó Nemzetközi Törvényszék (Cour), amely ilyen .és hasonló természetű kérdésekben kompetenciával rendelkezik. A magyar nemzeti vagyon felkutatása éppen olyan közkötelesség, sőt felségjog, mint a nemzet bármely más birtokállományának felkutatása és visszaszerzése. A Mária Terézia. Rend minden kötelességét híven teljesítette akkor, amikor a rend életéről és fennmaradásáról gondoskodott oly módon, hogy egyes magyar állampolgárok személyes haditényeikkel reászolgáltak arra, hogy a rend lovagjai lehessennek, de kötelességet teljesítette akkor is, amikor a, Rend történelmének és vagyonjogi helyzetének ismertetése útján a magyar közvéleményt felvilágosította a Mária Terézia. Rend magyar mivoltáról s a tudományos felkészültség harcifegyverévei beigazolta azt, hogy a magyar nemzetnek ingó és ingatlan vagyonban is jelentékeny tőkéi fekszenek Mária Terézia magyar királynő alapításában. Amikor a rendvagyon visszaszerzéséről van szó, érdekes megjegyezni, hogy a határőrvidéki vagyonok egyrészél ugyancsak Mária Terézia adományozta. Az alapítás ténye ugyancsak a szuverén magyar király jogcselekménye volt s amikor Románia, a magyar határőrvidék 1 vagyont (Csíki Magánjavak) elkobozta (ugyanakkor, a román hatúrörvidéki vagyoni érintetlenül meghagyta), a Hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék hozta meg ítéletét, amely az el kobzot I vagyon! msszaadni reiedeMVT** «ú Hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék l/ftás®5t' WVrjed a Mária A Baiciv. [BudapestiTerézia Rend magyar jellegének megállapítására, a Rend további fenntartásának kimondására, a kártérítési kötelezettségre és az Ausztria által fizetendő összeg megállapítására. A Maria Terézia Rend fennállása, fennmaradása és széhheiye Az elmondottakból kiviláglik, hogy a Katonai Maria Terézia Rend kimondottan magyar királyi, a külföldtől teljesen független Rend volt, ebből pedig csak az a következtetés vonható lé, hogy a Mária Terézia Rend államjogi székhelye csak Magyarország lehet s területileg megjelölt székhelye: Budapest Székesfőváros. Mindez kitűnik az 1757. június 22-é-n kiadott alapszabályokból s azokból a királyi könyvekből, amelyek a Katonai Mária Terézia Rendre vonatkozó intézkedéseket tartalmazzák s amely Király Könyvek minden időiben törvényerejű hites helyeknek és feljegyzéseknek tekintettek. Az a vita, amelyet egyes tudós egyetemi tanárok indítottak a Rend hivatalos felfogásával szemben, nem érinthetik a Mária Terézia Rend fennállásának, fennmaradásának és a székhely kérdésének részét, mert: I. a Mária Terézia Rend fennállását az alapszabályok és a Király Könyvek szuverén királyi ténynek deklarálják, tehát Magyarország magyar királyság lévén, ha a trón jelenleg betöltetlen is, a Szent Korona Tana alapján birtokolja azon jogokat, amelyek a Mária Terézia Rend fennállására vonatkoznak. II. Miután pedig Mária Terézia magyar királynő óta egyetlen magyar király sem tett változtatást a Mária Terézia Rend státusán, (hogy 1867-ben közös intézménynek nyilvánították, -— ahhoz szó fér) így nyilvánvaló, hogy fennállása és fennmaradás kétségtelen. III. Az a tény, hogy az Osztrák Köztársaság éí; töiölte a Mária Terézia Rendet, az, a magyar királyságra nézve semminemű jelentőséggel nem hír, mint ahogy egy szuverén állam sem avatkozhat a másik szuverén heliigyeibe, különösképpen, ha mint jelen esetben, egy szuverén uralkodó fényéről van szó, amelyet csak a szuverén jogutód uralkodó változtathat meg. A magyar királyi kormány, — mint fennebb vázoltuk — 1921-ben, később 1926-ban, legutóbb 1929-Íren foglalkozott a rendvagyon hazatelepítésének kérdésével s az akkori miniszterelnök, Bethlen István gróf kategorikusan kifejezésre juttatta álláspontját. Ez, a Mária Terézia Rend fennállása, fennmaradása, és szél,hely kérdésébe is döntő jelentőségű, mert ha a Becsben levő s ott tárolt közös vagyont, jelen esetben »a közösség felszámolásától elkülönítve«, valahol elhelyezni és tárolni kell, ez a hely csak a magyar királyság fővárosa: Budapest Székesfőváros lehet. Ezt követő leg — tehát a magyar királyi kormány megállapító jogcselekményéből folyólag — történt az, hogy 1931. október hó 15-én ünnepélyes kormányzói deklaráció hangzott el, amely a Rend változatlan fenntartását mondotta ki. Ezekkel a legutóbbi kormány tényekkel összliang- zatos az a valóság, hogy a Mária Terézia Rend Magyarország fővárosában székel, közel két évtized óta gyakorolja hivatalos teendőit s így nemcsak de jure, hanem de fakto is a magyar állami élet egyik intézményeként él Budapest Székesfőváros területén. Hogy ez az élet virágzó és sikeres legyen, elbhől a célból kell a rendvagyon ügyét dűlőre juttatni, hogy a történelmi magyar vitézség-, erkölcsi javai mellett, anyagi javakban is megerősödve szolgálhassa a jövendő magyar élet nagy céljait s hogy Budapest Székesfőváros dicsőségére és vagyoni gyarapodására élhessen a jobb jövendő s a beköszöntő vigabb esztendő áldásaiban. A Pápaság és a „ftemzeteh Rangsora“ Egy érdekes irat került kezeink közé, amely érdekes világosságot derít arra, hogy a »Nemzetek Rangsorában« a magyar nemzet tisztes helyet foglalt el a múltban s a múlt alapján, ugyanez a tisztes hely illeti meg a jövőben. Az európai nemzetek első rang- fokozata 1504-ből való, amikor II. Gyula pápa egy hullában állapította meg. Eszerint első a német császár, második, ha az utódja meg van választva: a római király. Ezután következik a francia, spanyol, aragoniai, portugál, angol, szicíliai, svéd, magyar, navarrai, egyiptomi, cseh, lengyel és a dán király. Utánuk jön a velencei és g-énuai köztársaság a német Bund, a bretagni herceg, a pfalzi, szász és brandenburgi választok, az ausztriai főherceg, a savoyai herceg, a toskanai nagyherceg, a milánói, n bajor és a lolharingiai hercegek. Oroszország még akkor nem számított. Ez a bulla volt 400 éven ál a nemzetek rangsorának alapja és a büszke Európa, minden Európáin kívüli államot a lista végére sorolt, csak Japánnal es az Egyesült Államokkal volt kíméletes. So vén magyarságunkban felvetjük a kérdést; hol volt akkor Szerbia és hol volt Románia, mert hogy Csehország a magyar szuverén uralkodó után következett, az ép úgy megállapítható, mint a-/, a tény, hogy az osztrák főhercegség és a lolharingiai hercegség rangsorban messze utánunk következtek. A pápai hullában megállapított »Nemzetek Rangsora* is azt bizonyítja, hogy a. magyar király jogán kelet kezelt jogok és cselekmények a történelmi patina finden értélkével fel voltak ruházva.
