Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-24 / 43. szám

Budapest, 1934 október 24. Független Budapest 3 Gömbös miniszterelnök római útjáról való hazatérése után dönt a fővárosi kormánypárt sorsáról Kozma lenő nyilatkozik a városházi helyzetről A városházi helyzet alakulása sok tekintetben függ azoknak az ellentéteknek az elsimításától, amelyek az Egységes Községi Polgári Párt és a Nemzeti Egység Pártjának köz­ponti vezetősége között keletkez­tek. Nemcsak városházi, hanem általában országos politikai körökben is általános feltűnést keltett, hogy Koznia Jenő az utóbbi időben egyáltalán nem vett részt a várospolitikai élet irányításában, Kozma Jenő sőt a pénzügyi bizottság költség- vetési vitájában sem. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, akivel ebben az ügyben beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Független Budapest munka­társának: — Az utóbbi kizárólag még a nyár folya­mán szerzett betegségem, akadályozott meg abban, hogy teljes erővel bekapcsolódjam a várospolitikai életbe. Mivel hosszú időn keresz­tül betegen feküdtem és legutóbb is heteken át távol voltam a fővárostól, nem volt alkalmam arra, hogy az egyes aktuális problémák meg­oldásának az előkészítésében részt vegyek. Ez az egyedüli magyarázata annak, hogy a pénz­ügyi bizottság költségvetési vitájától is távol- tartottam magamat. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy a jö­vőben felakarnám adni városházi pozí­ciómat. Ellenkezőleg, a leghatározottabban kijelent­hetem, hogy a városházán nem lesz semmiféle politikai természetű változás. Arra a kérdésre, hogy megfelelnek-e a valóság­nak azok a hírek, amelyek szerint az Akadémia uccai Polgári Egység Klubja a iegközelebbi jövő­ben megszünteti önállóságát, Kozma Jenő így felelt: — A Polgári Egység Klubja, mint az Egy- j séges Községi Polgári Párt bizottsági tagjai­nak és híveinek hivatalos helyisége, továbbra | is működni fog. A megszűnésről szóló hírek nyilván onnan erednek, hogy a klubhelyiséget fölmondták és ugyanakkor egyes alkalmazot­tainknak is felmondtunk. Ez azonban kizárólag takarékossági okokból tör­tént, amennyiben a változott gazdasági viszonyokhoz képest kiadásaink csök­kentésére kell törekednünk. — Az Egységes Községi Polgári Párt to­vábbra is változatlanul tölti be a városházán azt a szerepet, amelyet a. legutóbbi törvény­hatósági választásokon vállalt. A bizottsági tagok mandátuma 1936 végén jár le, addig — az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint — a, jelenlegi törvényhatósági bizottság képviseli Budapest székesfőváros közönségét és gyakorolja, az autonómia, jogait. Ezen vál­toztatni nem igen lehet... Nem kétséges, hogy Kozma Jenőnek igaza van akkor, amidőn azt állítja, hogy a városházi helyzetet pártpolitikai szempont­ból egyelőre nem lehet megváltoztatni. Azok az ellentétek, amelyek a városházi kormány­párt és a Nemzeti Egység Pártjának központi veze­tősége, vagyis az Akadémia ncca és az Eszterházy ncca között támadtak, legnagyobb részben személyi természetűek. Arról van szó, hogy a Nemzeti Egység Pártjának központi veze­tősége a főváros szervezésének az irányítását ki akarja venni Kozmáék kezéből. Legújabban Zsitvag Tiborban látják azt a politikust, aki a szervezés irányításának az átvételére leg­alkalmasabb. A két kormánypárt közötti csatát Gömbös Gyula miniszterelnök fogja eldönteni, de csak akkor, ha római útjáról is visszatér. A két kormánypárti tábor megbékülése és egy- beforrasztása azonban — a jelek szerint — még a miniszterelnöknek sem fog sikerülni. És minthogy Kozmáék bírják Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszternek azt az ígéretét, hogy amíg a szanálás tart, új választás nem lesz: egészen kétségtelen, hogy a közgyűlés termében egyelőre Kozmáék maradnak az urak és ezen a té­nyen sem a miniszterelnök, sem a belügyminiszter, sem pedig a Zsitvayék csoportja változtatni nem tud. A főváros visszakéri a (ranszferalapba befizetett millióit Ezzel elliinne a deficit és hasznos heruházásohra is jufna pénz A költségvetés tárgyalásakor sok szó esett a fővárosi kölcsönök törlesztéséről. Többen voltak, akik aziránt érdeklődtek, nem lehetne e' megtakarí­tást elérni a kölcsöntörlesztési 'Szolgálatnál, vagy pedig más módon enyhíteni a kölcsönterheken. Fel­elevenítették ismét a törlesztések kötvényesítésének kérdését, melyre vonatkozóan tudvalévőén a főváros már folytatott tárgyalásokat, de a nemzetközi pénz­ügyi helyzet miatt az ajánlatot nem lehetett per­fektuálni. Most azután az az elgondolás került előtérbe, hogy a főváros a transzferalapból kérje vissza az eddig oda befizetett többmillió pengőt, az összeget fordítsa beruházásokra és e transzfer­pénzek ellenében adjon kölcsönt a hitelezőknek. Ádler és Társai Ólomcsőkészítő.Üzem Gyárt: Mindennemű ólomnyomó- és lefolyócsövet Iroda: Budapest, VI., Podmaniczky u. 2. Tel. 15-3-94 Gyár : V., Váci út 69 Traufo Ödön asz/aí/szlgr?/e/0| tetőfedő uűlllatata Budapest, X, Rezső tét* 3 Telefoni 411-65 TRIMMEL JÓZSEF kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, II., Medve ucca 38 (Saját ház) Telefon : 52-3-57 Az állam is saját kiadásaira fordítja a transzferalap bevételeit, nem lehet tehát semmi akadálya annak, hogy a mai nehéz viszonyok között a főváros is hasznos szükség­letekre fordítsa ezeket a tekintélyes összegeket. A hitelezők részéről nem lenne akadálya, ennek a meg­oldásnak, egyedül tehát a kormánytól függ, vájjon a jogos kérelmet teljesíti-e. A pénzügyi bizottságban Lamotte Károly tanács­nok zárt ülésen nyilatkozott a főváros kölesön- ügyeinek állásáról és a követendő további eljárá­sokról. A tanácsnok nyilatkozatát a legnagyobb megnyugvással vették tudomásul és ennek alapján indítványt fogadtak el, mely szerint a főváros felír a pénzügyiminiszterhez és a főváros által a transzfer- alapba befizetett és a kölcsönszclvények beváltására fel nem használ! összegek visszautalását kéri. Körülbelül 15 millióról van szó, ami nagyot lendítene a főváros helyzetén és egy csapásra lehetővé tenné a fennálló, illetve kilátás­ban lévő deficit eltüntetését. Ezen felül még hasz­nos beruházásokra is jutna. A hitelezői érdekeltsé­gek szempontjából is kedvező lenne ez a megoldás, mert újjiabb kamatozását biztosítani azoknak az ősz- szegeknek, melyekhez egyelőre úgy sem jtuhatnak hozzá. A főváros minden befolyását latba veti, bogy a pénzügyminiszter teljesítse a kérést és re­mélhető, hogy az akció sikerrel jár. Hír szerint a főváros mérsékelt tempóban folytatni fogja a piacon található kötvények összevásárlását is, mert a mai alacsony árfolyamok mellett a kötvé­nyek megszerzése és az azokkal való teljesítés nagy előnyt .jelent a főváros szempontjából. Mindenesetre igyekeznek elkerülni, hogy ezek a vásárlások a 'köt­vények árfolyamában indokolatlan eltolódásokat okozzanak. Bárczy István M HÉT Bárczy a Népszállóban Az ötödik kerületig Népszálló jubileumán Bárczy Istvánt, a nagy alkotót ünnepelték a megjelentek. Liber Endre alpolgármester közvetlen szavakat inté­zett a volt polgármesterhez, majd pedig felolvasta Borvendég Ferenc polgármester beszédét —• amelyet betegsége miatt nem mondhatott pl személyesen a, főpolgármester — és ebben gyönyörű jellemzését adta Budapest ama korszakának, amelyet Bárczy István neve fém­jelez Budapest történetében. Ott jállt az ősz Bárczy István az ünneplés forgatagában és visz- szagondolhatott arra, mi mindent tervezett és alkotott, amíg ö állt ennek a városnak az élén. De visszagondolt talán arra is, hogy mi mindent — nem tett, mit szeretett volna még tenni. Es ott állt Sipőcz Jenő \polgármester az ősz Bárczy mellett — méltó utódja a. nagy elődnek — aki sokat váltott tettre abból, amit Bárczy már nem végezhetett el. Ma még nem tudjuk kellőképpen felmérni annak a, korszakiak jelentőségét Budapest életében, amely Bárczy István nevével forrott össze. Ahoz a törté­nelem mérőszalagja kell. De lelki gyönyörűséggel láttuk, hogy a nagy Polgármester ünneplésében egyesültek azok, akik utána |ikövetkeztek, hogy Bu- dapest fiatal vezetői őt tartják annak a minta­képnek, aki irányt mutat ivárosépítő munkájukban. ínség és munka A múlt heti rendkívüli iközgyűlésen —• amelyet a szocialisták hivattak össze — nem voltak viharok, nem csaptak össze szenvedélyek és nem szólt a viharos csengő. Pedig fontos szociális és történelmi kérdés volt napirenden, sőt még ennél is több: elvi kérdés, amely világi elf og ásókba ütközött. Áramla­tok csaptak össze, amelyeket óriási távolságok válasz­tanak el egymástól. A iszónokoh a legnemesebb eszközökkel harcol­tak, Érvekkel, meggyőződésük tiszta fegyvereivel, amelyeket nem érintett sem mérgező, sem fertőző anyag. A szocialisták is, a rendkívüli közgyűlés egybehivói, a polgári pártok legkülönbözőbb gondol­kozástl és érzésű szónokai is elvi magaslatokról küz­döttek és egyetlen pillanatra se szálltak alá az olcsó színfalhas ogat áis demagógiájáig. A demokrácia, az igazi »népképviselet« diadala volt a multheti közgyűlés. A polgárságban rejlő erős értéke tette azt emelkedetté és nemessé. Argu­mentum ez a közgyűlés azok részére, akik a gon­dolat- és szólásszabadság hívei, újabb [dokumentum a bizonyítékok rengetegében, hogy a szabadság és szabadelvűség a kormányzás egyetlen helyes útja. Pedig a közgyűlésen ott elnökölt a »diktátor« is, Borvendég főpolgármester, aki maga is nagy gyö­nyörűséggel hallgatta a szabad eszmék szabad sza­vait. és nemcsakhogy nem akadályozta a vitát, hanem elenkezőleg.- biztosította annak zavartalan menetét, a gondolatok csatáját, a világfelfogások tiszta párbaját egy olyan nehéz kérdés körül, mint amilyen a munkaszolgáltatás fejében való inségsegélyezés. Mire volt jó? A pénzügyi, bizottság ülései a teljes nyilvános­ság jelőtt folytak le és, ime, nem lett belőle semmi baj. Sőt ellenkezőleg: a szónokok nagyobb kedvvel szálltak síkra meggyőződésükért és önként fékez­ték temperamentumukat, mivel tudták, hogy nem egy zárt 'testülethez beszélnek, hanem a nagy nyil­vánosság, egész Budapest és Magyarország előtt. Csak most, hogy a. költségvetéssel végzett a bizottság, most kezd ,egészen érthetetlenné lenni az 1930-ik évi fővárosi törvénynek az az intézkedése, amely sötétbe borította a bizottság üléseit. Vájjon, milyen elgondolás vezette a törvény alkotóit, ami­kor száműzték a >világosságot,, a napfényt a bizott­ság üléseiről? Ki tudhatja? Az semmi esetre sem, hogy a nyilvánosság elvonása használ a munkának, mert azt ugyan nehéz feltételezni, hogy sötétségben jobb munkát lehet végezni, mint a napfény vilá­gosságában. De akkor mire volt jó a, — sötétség? Ki tud erre felelni, ki tudná azt megmondani? TEMESVÁRT ES TARSA elektrotechnikai vállalat Budapest, VJ!., Akácfa ucca 20. — Tel.: 35-3-08

Next

/
Oldalképek
Tartalom